Békés Megyei Hírlap, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-08 / 210. szám

KÖRKÉP 2004. SZEPTEMBER 8„ SZERDA — 7. OLDAL MEGYEI A pártnak van frakciója Támogatni a határon túli autonómiát A várszínházi szellem elpusztíthatatlan Az MDF országos választmá­nyának augusztus végi, két­napos debreceni gyűlésén a mandátumigazoláskor kide­rült: a korábbi országos vá­lasztmány tagjainak 78 szá­zaléka a helyén maradt a vá­lasztási folyamatban — közöl­te a gyűlésről dr. Erdmann Gyula, a párt megyei elnöke. Gyula Az országos választmány 93 szá­zalékos szavazati aránnyal Dávid Ibolyát ajánlotta a szeptember 25-ei országos gyűlésnek a párt elnökéül. Az MDF helyi szerve­zetei, megyei választmányai és ezek országos választmányi kül­döttei nagytöbbséggel utasították el az úgynevezett lakitelki mun­kacsoport álláspontjait. A nagy­többség reméli, hogy a Lezsák- féle munkacsoport a szeptember 25-ei tisztújítás és programalko­tás után befejezi tevékenységét, hiszen nem szegülhet szembe a túlnyomó többség határozatai­val. Az alapszabály tervezett mó­dosításai - melyeket az országos választmány elfogadott - több jo­gosítványt adnak a testületnek, például a parlamenti frakcióval szemben is, jelezve: a pártnak van frakciója, és nem fordítva. A választmány az elnökségbe is olyan személyeket jelölt, akik tá­mogatják Dávid Ibolyát és az MDF önálló indulását a 2006-os (?) parlamenti választásokon. Az országos választmány elfo­gadta az elnökség 7 pontos hatá­rozatát a kormányválságról. Az MDF elvárja, hogy a kormányfő tegye közzé, milyen konkrét lépé­seket kíván tenni a kormányzati korrupció ellen, hozza nyilvános­ságra a költségvetés jelenlegi hely­zetét és jövő évi prioritásait, való­sítsa meg az adócsökkentést, te­gye meg azokat a lépéseket, me­lyekkel Magyarország az uniós forrásokhoz hozzájuthat és azo­kat hatékonyan használja fel A választmány felszólította a kor­mányt, feladva a gyenge kéz poli­tikáját, tegyen lépéseket az Euró­pai Uniónál, Szerbiánál a vajdasá­gi magyarság elleni sorozatos szerb nacionalista megnyilvánulá­sok, magyarverések megállításá­ért. A választmány felkérte a par­lamenti frakciót a kettős állampol­gárság és a határon túli magyarság autonómiájának határozott támo- gatására, szorgalmazására, sz. m. Egy osztálynyival többen A Kétegyházi Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási, To­vábbképző és Szaktanácsadó Intézetben szeptember 1-jén, az első tanítási napon 322 ta­nuló ült iskolapadba. Az előző évihez képest 35 tanulóval, vagyis egy bő osztálynyival magasabb az intézmény diák­létszáma — tudtuk meg dr. Ko­máromi Sándor igazgatótól Kétegyháza A tanári kar is erősödött, két új pedagógus kezdté meg munkáját szeptemberben az intézmény fa­lai között. Dr. Komáromi Sándortól meg­tudtuk, hogy idén már nem ta­nulnak határon túli fiatalok a kétegyházi középiskolában, az ő képzésük távoktatási rendszer­ben történik a jövőben. A középiskola tanulói közül mintegy 120-an igényeltek kollégi­umi ellátást. Dr. Komáromi Sándor elmondta, az idei tanévre javult az ellátás színvonala. A lánykollégis­ták szobáiban eddig emeletes ágyak voltak, amit a nyáron heve- rőkkel váltottak fel. Kicserélték a parkettát is a szobákban, illetve a tisztasági festések is megtörténtek. Az iskola azt tervezi, hasonló kom­fortosítást hajtanak végre a jövő­ben a fiúk részlegében is. Azokban a tantermekben, ahol ez indokolt volf — á szűkös költ­ségvetés ellenére is -, ugyancsak festésre, mázolásra került sor. A 2003-as tél nyomokat ha­gyott az iskola esőcsatorna-rend­szerén, amiket ugyancsak nyá­ron cseréltek újra. Ez mintegy 2 millió forintjába került az intéz­ménynek ______________K.E. FŐ ISKOLA KECSKEMÉTI FŐISKOLA GAMF KAR, 6000 Kecskemét, Izsáki út 10. DIPLOMÁSOK, FIGYELEM! Szerezzenek végzettségükhöz korszerű gazdasági ismereteket a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán! A kar 2004 szeptemberében levelező tagozatos (3 féléves) másoddiplomás képzést indít MENEDZSER SZAKON európai uniós, vállalkozási és marketing specializációs lehetősé­gekkel. Jelentkezési határidő: 2004. szeptember 15. Feltétel: egyetemen, főiskolán szerzett bármilyen diploma. Bővebb felvilágosítást dr. Tóth József főiskolai docens ad. Tel.: 76/516-340, 20/354-4224, fax: 76/516-341. E-mail: toth.jozsef@kefo.hu ,ním. Cikkek, tanulmányok a nyári játékok 1994-től 2003-ig terjedő időszakáról A tavalyi évad egyik emlékezetes előadása volt Shakespeare Titus Andronicus című tragikus játéka. (ARCHÍV FELVÉTEL) „Magyarországon, ahol Matuska Szilveszter robbantott vona­tot, ahol a Habsburg-császárok robbantottak várakat, ahol is­meretlen kis gonosztevők, akik talán máig dörzsölik a kezü­ket, robbantottak és robbanthattak számonkérés nélkül nem­zeti színházat, ne érjenek új Matuska Szilveszterek a gyulai várban megvalósuló színház közelébe a következő 400 évben sem!” Gyula A fenti idézet az egykori gyulai di­ák, a drámaíró Hubay Miklós ta­valyi visszaemlékezéséből való, és a „40 éves a Gyulai Várszín­ház” című, most megjelent kiad­ványban olvasható. Ez a sok-sok adattal, korábban megjelent cik­kekkel, tanulmányokkal telitűz­delt könyvecske folytatja az ösz- szefoglaló kiadványok sorát és az 1994-től 2003-ig terjedő időszakot öleli fel. A legrégebbi újkori nyári szín­ház sorsának alakulását figyelem­mel kísérők tudják: 1994 volt Sík Ferenc főrendező utolsó éve Gyu­lán. Sorsszerű és drámai, hogy nem sokkal később a kezdettől igazgató, Sík szerepkörét is átve­vő Havasi István is örökre elment. Jött Csiszár Imre, majd egy várat­lan helyzet nyomán Cs. Tóth Já­nos, utána pedig a jelenlegi első számú vezető, Gedeon József. Természetes, hogy az elmúlt tíz esztendő műsorpolitikája döntő­en az ő gondolatvonalukat tükrö­zi. Ennek az ismertetőnek persze nem feladata, hogy értékelje, mi és miért történt azóta, a kiad­ványból hellyel-közzel úgyis kide­rül. Ami talán egy- egy nyarat figye­lemmel kísérve markánsan érzé­kelhető: hihetetle­nül megnőtt a nyári szabadtéri rendez­vények iránt a kö­zönség igénye, s ahogy Magi István fogalmazott a tava­lyi tudományos konferencián, ezzel a kulturális költség- vetés nem mindig tud lépést tartani, ezért „elsősorban az idegenforgalom és kulturális turizmus forrásait is meg kellene mozgatni, annál is inkább, mert a közönségérdeklődés nagyon ko­moly művészi értékek iránt nyil­vánul meg”. Zappe László jóvoltából megis­merkedhetünk a nyári szabadtéri színjátszás 1964 utáni tíz évével, Thúróczy Katalin az 1973-tól 94-ig tartó Sík-korszakot elemzi, míg az utolsó tíz évről a már említett ,tu-, dományos konferencián Elek Ti­bor beszélt, ezt szintén olvashat­juk. A kiadvány legjellemzőbb mondatának talán azt tarthatjuk, amely Andódy Tibor kollégánkat dicséri, amikor egy 1994-ben, Sík Ferenc Kossuth-díjas főrendezővel Kevesebb pénzből is virul Magi István a tudományos konferencián elhangzott álláspontjához kapcsolható, amit a napokban fogalmazott meg Tordai Teri, aki annak idején, 1974-ben, a máig egyik legveretesebb előadásban, Száraz György A nagyszerű halál című drámájá­ban lépett fel először. A Jászai-dijas mű­vésznő szerint, amilyen sajnálatos, hogy a magyar film nincs olyan helyzetben, amilyenben lennie kellene, olyan örven­detes, hogy a színházi élet a viszonylag kevesebb pénzből is virul, és ez tapasz­talható itt, Gyulán is. készült interjúja címének ezt adta: A várszínházi szellem elpusztítha­tatlan. A felsorolás nem teljes, nem is lehet. Legfeljebb még né­hány név a jubileumi találkozóról, melyek fémjelzik, milyen fontos műhelye Gyula a hazai színházi életnek, elsősorban nyaranta: Törőcsik Mari, Kállai Ferenc, Miszlay István, Gulyás Dénes, Bőgel József, Fülöp Zsigmond, Szersén Gyula, Lukács Sándor. (Ez a névsor végképp önkényes!) És végül, de nem utolsósorban, színháztörténészeknek, tudósí­tóknak, böngészőknek és minden rendű-rangú színházbarátnak: megtalálhatjuk a teljes 10 éves műsorlistát, az összes szereplő­vel, alkotóval. Kezdve az 1994- ben, a Kolozsvári Állami Magyar Opera vendégeskedésével bemu­tatott táncjáték, az Érted van Bole- rótól a tavalyi szezont záró Shakespeare-i tragikus játékig, a Titus Andronicusig. Az újkori történet azonban majd tagadhatatlanul akkor válik teljessé, ha ismét a várfalon belül­re hív majd a fanfár. Ahogy ilyen­kor mondani szokták, ehhez még sosem voltunk ilyen közel... Mit is kívánhatunk a 4L évad vége felé? Hogy mihamarabb jussunk vissza az igazi nyári kőszínházhoz, amely egykor - úgy i. e. 534-ben - még völgyben zajlott, később (mert az arra járó nyájak megza­varhatták) sátorba költözött (ez volt a szkéné), a sátrat később fal pótolta, aztán pedig, még terebé­lyesedve — kő. A gyulai Modern­táncművészeti Alapítványi Alapfokú Művészeti Iskola FELVÉTELT HIRDET a 2004-2005-ös tanévre 6 éves kortól 14 éves korig. Érdeklődni és jelentkezni lehet: Bottá Tibor tanszakve­zetőnél, tel.: 06 (30) 392-2484,06 (70) 241-7116. Beiratkozás és tanévnyitó ünnepség: 2004. szeptem­ber 11. (szombat) 16 órakor a gyulai Magvető Refor­mátus Általános Iskola tornatermében (Gyula, Szegedi Kiss István u. 1.). I Nem vezet autót a baleset-megelőzési előadó Kárpáti Béla munkáját Ezüst Érdemkereszttel ismerték el A Magyar Köztársa­ság Ezüst Érdemke- resztjét vehette át munkája elismerése­ként Kárpáti Béla, a megyei közlekedés- biztonsági tanács volt titkára, aki jelen­leg is titkár, mégpe­dig a megyei közleke­déstudományi egyesületben a gyermek és ifjúsági szakcso­porté.- A megyei főkapitányság baleset­megelőzési előadójaként is dolgo­zott. Könnyű úgy megelőzni a bal­esetet, ha az ember nem vezet autót.- Bár jogosítvánnyal rendelke­zem, de valóban nem vezetek au­tót egészségügyi, konkrétan fül­probléma miatt. Bizonyára ez is közrejátszik, hogy a gyalogosok érdekeit igyekeztem és igyekszem a lehető leg­jobban érvényesíteni.- Pályafutása során mit tart a legnagyobb si­kerének?- Azt, hogy minden­hol jó csapatban dolgoz­hattam és beilleszked­tem a közösségbe szak­munkásként, műszaki értelmisé­giként és rendőrként egyaránt. Fo­galmazhatok úgy is: a közegben, ahová kerültem, el tudtak viselni. Rendőrként nagyon sok szemé­lyes kapcsolatom volt, törekvő, el­hivatott emberekkel találkozhat­tam, dolgozhattam a közös célért.- Nem nehéz kitalálni, hogy ez a baleset-megelőzés, a közlekedés- biztonság. Ha már itt tartunk, mi­lyennek tart bennünket az uta­kon?- A balesetek legfőbb kiváltó okának azt tartom, hogy az ideg­feszítő hangulatot kivisszük a közlekedésbe is, nem vagyunk hajlandóak egymásra odafigyel­ni. A balesetszám jelentős csök­kentését csak a közlekedési kul­túra, a közlekedési morál össz­képének megváltoztatásával ér­hetjük el. Jelenleg azonban olyan szitokáradat, hangorkán, mimika van az utakon, amit az életben máshol ilyen szinten nem hasz­nálunk.- A megyei közlekedéstudomá­nyi egyesületben a gyermek és if­júsági szakcsoport titkára. Mire fekteti a hangsúlyt munkájában?- A közlekedési kultúra gyara­pításáért jött létre ez a szakcso­port. Közvetítőként vagyunk jelen a közlekedéstudomány eszközei­vel a közlekedés művelői és a fel­használók között.- A rangos állami kitün­tetés milyen helyet foglal el az elismerései között?- Jelzi számomra, hogy az ember mindennapos tevékenységére odafigyel­nek, sőt, elégedettek ez­zel. Ezenkívül arra sarkall, hogy változatlanul a leg­jobb tudásom szerint tel­jesítsek, _________ny.l Né vjegy Kárpáti Béla 1946-ban született Csorváson. Végzettsége: Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki kar, Rendőrtiszti Főiskola Pályafutása: autószerelő, majd előadó, cso­portvezető, osztályvezető a Volánnal, aztán a rendőrségen közlekedési alosztályvezető, baleset-megelőzési előadó, a megyei közle­kedésbiztonsági tanács titkára. Hobbija: rejtvényfejtés, olvasás.

Next

/
Thumbnails
Contents