Békés Megyei Hírlap, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-28 / 227. szám
6 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2004. SZEPTEMBER 28., KEDD HÍRLAP a telepulesekert Városi körséta a köztársasági elnök szállodájától „Attila sírjáig” Hat évtizeddel ezelőtt, Vésztő Köztársaság nem hivatalosan (mivel sem az akkori nagyhatalmak, sem a kis országok nem ismerték el) Közép-Európa legkisebb állama volt. A Rábai-féle köztársaság óta sok minden változott a vésztői valóságban. Egy biztos, manapság sokkal inkább foglalkoztatja a vésztőieket a helyi focicsapat szereplése, mint az önálló állammá rendeződés gondolata. Pedig ha Attila, hun király sírja és kincse valóban a vésztó'i Babilonban van, akkor előbb-utóbb a Vésztői Köztársaság a Kárpát-medence leggazdagabb államává válhatna. Bár 60 esztendővel a Rábai-féle Vésztői Köztársaság kikiáltása után indultam ennek az oldalnak az anyagait felvenni Vésztőre, azért biztos, ami biztos alapon, érvényes útlevelet vittem magammal. Szeghalom felől Vésztő táblához érve viszont számításaimnak megfelelően nem határőr, hanem az önkormányzat által nemrég kialakított halastó fogadott. remek eredmények? - kérdeztem Molnár Mihályt. —Alapvetően minden ott kezdődött, hogy az öt sikeres év után távozó Királyvári Károly edzőt egy szintén kiváló edzővel, Borgida Jánossal sikerült pótolnunk. Az új edző mind szakmailag, mind emberileg megtalálta a hangot a játékosokkal. Az előkészületi mérkőzések előre vetítették a jó szereplés lehetőségét, azt, hogy hosszú évek után Vésztő Közismert helybéliek A településen élő embereket arról faggattuk, mely közéleti személyek a legismertebbek számukra. Ez alapján a következő névsort állíthattuk össze: Balog Endre önkormányzati képviselő, Juhász Sándor református lelkipásztor, Kaszai János polgármester, Komáromi Gábor, a Vészt&mágori Történelmi Emlékhely vezetője, Oskó László nyugdíjas tanár. Ha már belekezdtem a Rábaiféle köztársaság emlegetésébe, gépkocsimmal továbbhajtottam a Bartók Béla utca azon részéig, ahol egykor a híres helyi köz- társasági elnök, Rábai Imre háza és szállodája állhatott. Ma már sem az egykori köztársasági elnök, sem a szálloda épülete nem létezik, pedig hajdan mindkettőt jól Ismerték nemcsak Vésztőn, hanem az egész környéken. Amikor 1944 őszén Vésztőn kikiáltották a köztársaságot, az esemény országos jelentőséggel bírt. S bár a Rábaiféle vésztői városállam csak pár hónapig létezett, még ma is sokan emlékeznek arra az időre. Többen úgy tudják, ha a Vésztői Köztársaságot pár héttel később számolták volna fel, akkor Rábai Imre arcképével még önálló pénze is lett volna Vésztőnek. A Rábai-féle szálloda korántsem volt olyan híres, A városháza nyáron megújult, a beruházás 37 millió forintba került mint tulajdonosa, ám kétségtelen, az volt az első ilyen műintézmény Vésztőn. A Bartók Béla utcából (amelynek neve meglehet, hogy egykor majd az első köztársasági elnökről Rábai Imrére változik) a Kossuth utcán át a városközpont felé sétálva Molnár Mihállyal, a Vésztői Sport Egyesület elnökével találkoztam. A vésztői focicsapat a megyei első osztályú bajnokságban most kiválóan szerepel, így nem mehettünk el egymás mellett szó nélkül.- Minek köszönhetőek ezek a végre bajnokesélyesként veheti fel a küzdelmet a megyei első osztályú bajnokságban.- Vésztőn köztudottan sokan Haltöváros Kaszai János polgármestert Játékra” hívtuk. Arra kértük, nevezze el Vésztőt másként. „így hirtelen azt mondom, a Haltöváros elnevezést adnám városunknak, mert régen rengeteg hal volt a Vésztő környéki folyókban. Mint ismert, településünk eredeti neve is összefüggésben van a halakkal. A Vésztő elnevezés a vejsze halászati eszközből származik" - mesélte a polgármester. szeretik a labdarúgást. A hazai mérkőzéseket rendszeresen többszáz néző kíséri figyelemmel, és sokan idegenbe is elkísérik a csapatot. így adódik a kérdés: ha Vésztő megnyerné a bajnokságot, el tudnának-e indulni a magasabb osztályban? — Ez egy kellemes gond lenne, amelyen igazán akkor gondolkozhatnánk el, ha a bajnokság végén valóban mi végeznénk az élen. Következő beszélgetőtársamat Vésztőn mindenki Julis Nagy Imreként ismeri. A 68 éves bácsi elmondta, a Julis ragadványnevet még nagyapja kapta gyermekkorában, egy játék során maradt rajta ez az elnevezés. Julis Nagy Imre elmondta: ha már a Vésztő táblán túl gyalogol vagy biciklizik, nem érzi igazán otthon magát, annyira szereti városát. A helyi csapat focimeccseire 56 éve kijár. Örül, hogy a csapat most egyre szebb eredményeket ér el. Igaz, ő is fizet a jegyért, míg gyerekkorában előszeretettel szökött be jegy nélkül a meccsre. Julis Nagy Imre megemh'tette azt is: Vésztő sokat fejlődött az utóbbi időben, de munkahelyből több kellene, mert az agrárszférából kikerülők és a fiatalok nemigen tudnak elhelyezkedni helyben. A Szabó Pál Általános Iskola 8/b osztályos tanulójával, Rábai Dáviddal iskolából hazafelé tartva találkoztunk.- Szeretek Vésztőn élni - mondta nemes egyszerűséggel. — Eddig megtaláltam itt a számításaimat. Persze ebben biztos közrejátszik az is, hogy a serdülő csapatban focizok. Amikor nyári táborozáskor távol vagyok Vésztőtől, nemcsak a család, hanem a település is hiányzik. Vésztő legrégebbi településrésze Babilon, ami folyamatosan épült ki. Az első Babilont ma Várkonyi utcának, a második Babilont Bethlen utcának, a harmadik Babilont Várdomb utcának hívják. A Várdomb utca határos a Danckai tavak egy részével. A helyi szóbeszéd azt tartja, hogy állítólag ezen a területen van valahol Attilának, a hunok királyának sírja. Többen úgy tudják: az 1970-es években ásatásokat is végeztek ezen a városrészen, de Attila király sírja helyett csak egy csónakdarab került elő. Vésztő a Hírlapért Mint már többször is hírt adtunk róla , Hírlap a településekért, a települések a Hírlapért elnevezéssel előfizető-gyűjtő versenyt hirdettünk meg Békés megye városai és községei között. A benevezett ön- kormányzatoknak Hírlap-előfizetőket kell gyűjteniük. A verseny a háztartások száma szerint négy kategóriában zajlik. Mindegyik kategóriában a százalékosan a legtöbb előfizetőt gyűjtő település díja 150 ezer forint, amelyet lapunk a település által megjelölt alapítvány javára utal át. A második és harmadik díjakat elnyert önkorÖsszehasonlító adatok Vésztőn 2836 háztartást tartanak nyilván, ebből júliusban 459 előfizetőt jegyzett a Hírlap. Az akkor 16,18 százalékos lefedettség egy hónap múlva 16,22 százalékra emelkedett, ám mára ez a mutató ismét visszaesett, s csupán 15,76 százaléknyi a lefedettségünk. mányzatok 2 0 0 5-ben egy-egy oldalas ingyenes megjelenési lehetőséget kapnak a Hírlapban. A kiindulási alap a júliusi előfizetői szám, a verseny december közepéig tart. Benevezni november végéig lehet. (Bővebb felvilágosítás: 66/527- 202-es telefonon.) A versenyző települések közül ma Vésztőt mutatjuk be olvasóinknak. A megyei és a helyi cikkek miatt kedvelik a Hírlapot Kaszai János polgármester az elsők között nevezte be Vésztőt az előfizető-toborzó játékunkba. A településvezető kedveli lapunkat, és fontosnak tartja az informáltságot a lakosság körében is. Úgy gondolja, a Hírlap megyei és vésztői híranyagai mind a megyében, mind a városukban nagy jelentőséggel bírnak.- Amennyiben kategóriájában Vésztő nyerné a 150 ezer forintot, mire költenék a pénzt?- Ha mi nyernénk a felajánlott összeget, akkor a pénzt a Szabó Pál Általános Iskola Tehetséges Diákjaiért Alapítványnak utaltatnánk. Kaszai János- Mi az a három dolog, amire polgár- mesterként a legbüszkébb a településén?- Az egyik, hogy a város arculata az elmúlt 40 év alatt rengeteget változott, és ebben a folyamatban magam is végig közreműködhettem. A másik, hogy a város intézményei zavartalanul működhetnek, és az önkormányzat gazdálkodása évek óta stabil. Büszke vagyok városunk történelmi hagyományaira és azok ápolására is. Ahogy a kívülálló látja... A 47 éves Rábai Imre vállalkozót - aki a szomszédos Körösújfaluban él - Vésztőről kérdeztük. — Munkám során szinte naponta átjárok Vésztőre, így nagyon jól ismerem a szomszéd települést - mondta. - Megítélésem szerint, Vésztő rengeteget fejlődött az utóbbi időben. Vésztő nem véletlenül lett város. Tudatosan készült a cím elnyerésére. Vésztő vezetése — élén Kaszai János polgármesterrel - kitartó munkával mindent elkövetett Rábai Imre annak érdekében, hogy Vésztő ne csak elméletben, hanem gyakorlatban is város lehessen. A szomszéd város fejlődése részben ránk, körösújfaluiak- ra is hatással van, hiszen több közszolgáltatás tekintetében (okmányiroda, rendőrség, építésügyi hatóság, egészségügy, oktatás) Vésztőhöz tartozunk. Az oldalt szerkesztette: Magyari Barna. Fotó: Kovács Erzsébet. Ott kell megtalálni a boldogulást, ahová a családi szálak kötnek A 91. esztendős vitéz Forrás János, Vésztő egyik legidősebb lakója máig remek egészségnek örvend. Hogy a városában mindig közmegbecsülés övezte, bizonyítja az 1998-ban megkapott Vésztőért kitüntetés is. János bácsi „mindössze” azt a 11 esztendőt töltötte távol településétől, amit katonaként szolgált, illetve amit hadifogolyként kénytelen volt.- Honnan származik a neve előtt a vitéz szó? - kíváncsiskodtunk rögtön, a beszélgetésünk elején.- Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó 1930. május 25-én Budapesten, a királyi várban avatott vitézzé. A vitézi címet édesapám — aki az első világháborúban érdemelte ki e megszólítást - révén örököltem.-János bácsi a 91 esztendejéből nyolc évtizedet Vésztőn töltött Miként változott az idők folyamán az itt élők helyzete?- Emlékszem, az első világháborút követően, a ‘20-as és ‘30-as években itt, Vésztőn is nagy szegénység volt. Akkoriban főleg az uraság földjein, Mágoron, Kertmegben és Sziládon dolgoztak az emberek. A fiatalabbak a földet művelték, az idősebbek cselédként tevékenykedtek, többen pedig kubikolni jártak. A második világháborút követően, a Kádár-korszak virágkorában főleg a helyi mezőgazdasági szövetkezetnél kaptak munkát az itt élők. Akkoriban épült az új házak többsége. Aki igazán akarja, az a megélhetési lehetőségeket ma is megtalálja. Ha újra kezdhetném, akkor is Vésztőn maradnék, hiszen az embernek ott kell megtalálnia a boldogulást, ahová a családi * szálak kötik.- Miként változtak az emberi kaffcsolatok, szó- | kások?- Több évtizeddel ezelőtt jobban szerették egymást az emberek. Egyegy disznótorban 15-20-an is körbeülték a vacsora asztalt. Ősztől tavaszig esténkét összejöttek a családtagok, a barátok, a szomszédok. Ma már elképzelhetetlenek az efféle meghitt események. Mindenki rohan, s visz- szahúzódottabbak lettek az emberek. János bácsi mindmáig egyedül műveli kert jét, nyomában „Jó barátaival", Ifjú cicáival. Névjegy Név: vitéz Forrás János Született: 1913. június 28-án Vésztőn Családi állapota: özvegy, három gyermeke közül két felnőtt lánya ma is él Foglalkozása: magángazdálkodóként kezdte, majd a vésztői Aranykalász Mezőgazdasági Szövetkezet elnökeként, később a Körösmenti Mezőgazdasági Szövetkezet általános alelnökeként tevékenykedett egészen nyugdíjazásáig.- Milyen jelentősebb változások történtek az utóbbi évtizedekben városában?- Vésztő sokat fejlődött az utóbbi időszakban. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy mind a jelenlegi polgármester, Kaszai János, mind a korábbi tanácselnök, Komáromi Gábor remekül irányította a települést. Gyönyörű művelődési házunk, jól felszerelt könyvtárunk van, útjaink több mint 80 százaléka szilárd burkolatú. Vésztő-Mágort országos hírűvé sikerült fejleszteni. Pedig emlékszem, egykor még az Aranykalász szövetkezet szőlője volt ott. Örülök, hogy az akkori ásatáshoz szövetkezetünk is minden segítséget megadott.
