Békés Megyei Hírlap, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-25 / 225. szám

FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET 20 04. SZEPTEMBER 25. SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP (nétvége 11 A hír szent, a vélemény szabad — az új­ságírás örök törvénye ez. A mértékadó la­pokban a száraz tényeket közlő híreknek, továbbá a véleménynek és a kommentá­roknak egyaránt megbecsült helyük van. Együtt-ható Havonta jelentkező rovatunkban a közel­múlt érdekes hazai és külföldi híreiből idézünk fel egy csokorra valót, s megkér­dezünk a világ dolgaiban tájékozott két megyebélit, mit gondolnak ezekről. Banner Zoltán, békéscsabai művészettörténész, író és előadóművész: Balog Miklós, békéscsabai nyomdász: Történelmietlen olyan politikai mozgalmat és ideológiát felele­veníteni, amely valaha egy nemzet tragédiájához járult hozzá. Az első gondolatom az volt, hogy nem is létezik ez a mozgalom, a nyilvánosság elé vitt emberek csak bábok. Nem őket, hanem azokat kellene börtönbe juttatni, akik mocskos kézzel a forga­tókönyvet írják. Ha mégis igaz a történet, akkor tiltakozom, hogy egy ilyen történelmi lecke fölé azt írják, hogy Magyar lö­vő Csoport. A magyar jövő nem a politika, még csak nem is a politikusok kezében van, hanem a tízmillió, vagy a tizenötmil­lió magyar kezében. A negyvenes évek közepén, még ka­masz koromban találkoztam elő­ször a népesedés fogalmával. Az akkori adatok szerint a földet há- rommilliárdan lakták. A híren fe­lettébb elszörnyülködtem, tekint­ve, hogy akkor alig ismertem né­hány tucat embernél többet. Az eltelt idő alatt a világ né­pessége megduplázó­dott. Robert Malthus, a 18. és 19. század fordu­lóján élt angol közgaz­dász és filozófus szerint eljön az az idő, amikor a föld termőképessége nem tudja eltartani a H növekedő számú népes­séget. A gazdagság és a szegénység ellentétes pólusainak kialakulása látszólag érthetetlen módon, valójában nagyon is látható gazdasági törvényszerűségek szerint törté­nik. A gazdasági erőt birtoklóknak megvan az eszük az okok felismeréséhez, csak a szívük hiányzik ahhoz, hogy megoldják a helyzetet. * A trianoni döntés után a közvélemény először fájlalta, majd megszokta ezt a helyzetet Most kellemesen csalódtam, a nép­szavazás tervezett kiírását óriási dolognak tartom. A kellemet­len csalódás ezután ér majd, mert meggyőződésem, hogy a ma­gyar lakosság nem mond igent. Féltik a viszonylagos jólétüket, tartanak az eseüeges terhektől, pedig még nem is tudják, hogy ez esetben milyen jogosítványokat ad a kettős állampolgárság. Ne feledjük, hogy a határon túli magyarok ügye nem csupán Magyarország felelőssége. Sőt, ebben a kérdésben az Európai Uniónak kezdeményezőnek kellett volna lenni, és azt mondani: ha nem bírjátok anyagi erővel, majd én segítek. A trianoni ma­gyarság a tanultságával, a hazaszeretetével sokat adott az anya­országnak és most sokat kaphatna: az igazolvány birtokában a múlté lehetne a másodrangú állampolgárság nyolcvan éve tar­tó érzése. * Hiszek Annus Adrián becsületességében. Az olimpikonokat az elithez sorolom, mert a teljesítményük a fizikai és szellemi erőt a végsőkig megpróbálja, és kizárja a becstelenséget. Az, hogy a körülmények ellenére a NOB kiadott egy másik aranyérmet, az olimpiai eszme züllését mutatja. ¥ Nem helyeslem, mert a gyermekeket nem szoktathatjuk idő előtt a halál gondolatához. Egyperces csendre álljanak fel az Eu­rópai Unió, az ENSZ és más világszervezetek képviselői, akik­nek közös felelőssége, hogy ilyesmi ne történhessen meg. * Ezzel az álságos figyelemfelkeltő gesztussal az emberi lustaság álcázza magát. Etikai kódexet kellett volna kiosztani, amely ar­ra biztat, hogy az autósok csak célszerűen használják a kocsi­jukat Egyelőre nincs jogi lehetőség arra, hogy megakadályozzák a Magyar Jövő Csoport október 15-ei demonstrációját A ma­gukat Szálasi Ferenc követői­nek nevező hungaristák a nyi­las hatalomátvétel hatvanadik évfordulójáról kívánnak meg- emlékezni Budapesten. ______ Ro hamosan nő a Föld népes­sége. A becslések szerint a je­lenlegi 6,4 milliárdról 2050-re 8,9 milliárdra nő a világ la­kossága. Ráadásul a legszegé­nyebb országokban a legna- gyobb a népszaporulat______ Üg ydöntő népszavazás lesz ar­ról, hogy kapjanak-e állampol­gárságot a határon túli magya­rok. Sikeres népszavazás ese­tén az eredmény kötelező lesz az Országgyűlés számára. Megérkezett Tokióba az az aranyérem, amelyet a NOB pos­tázott a férfi kalapácsvetésben Annus Adrián kizárása után olimpiai bajnokká előlépő Murofusi Kodzsinak. Az érmet a versenyekre készített tartalék kollekcióból választották ki, így egyelőre két kalapácsvető aranyérem van forgalomban. Az Európai Parlament felhívá­sára a kontinens iskoláiban egyperces néma felállással em­lékeztek meg a beszlani túsz­dráma 330 áldozatáról Szeptember 22-én, nemzetközi példára, a környezetkímélő közlekedési módok népszerűsí­tésére idehaza is megrendez- ték az autómentes napot Hétvégi olvasmány Miféle jövőről beszél ez a csoport? A második világháború vé­gén a legvadabb hitleristák is felismerték, hogy csatát vesztet­tek. Nem úgy nálunk a hungaristák, akik az utolsó pillanatig kitartottak. A magyar jövő elnevezés megtévesztő, mert amit a csoport képvisel, az nem a jövő, hanem az a múlt, amely na­gyon sok szenvedést okozott az országnak. Egészen biztosan van valamilyen jogi forma, amellyel megakadályozható ennek az eszmének az újraéledése. Az ember társadalmi és biológiai lény, bár az utóbbiról sokan szí­vesen megfeledkeznek. A termé­szet rendezi a népesedéssel ösz- szefüggő problémát. A hatvanas években látott napvüágot az a tanulmány, amely leírta, hogy a Föld az akkori fejlettségi szint­jén húszmilliárd ember eltartásá­ra képes. Hogy ez beigazolódik-e, nem tudom, az viszont már bebizo­nyosodott, hogy azokban az országokban, amelyek elértek egy bizo­nyos fejlettségi szintet, csökkent a népszaporulat. Egy ponton tehát megáll a népes­ség növekedése. * Az a baj, hogy a kettős állampol­gárság ügye napi politikai kérdéssé vált A trianoni békekötés fel­kínálta a lehetőséget, hogy az utódállamokban rekedt embereket kérdezzék meg, hol szeretnének élni, igazából azonban ez nem történt meg. A határon túli magyaroknak méltánylandó igénye, hogy közelebbi, akár jogi kapcsolatban legyenek az anyaország­gal. Félő azonban, hogy az intézkedéssel ellentétes hatást váltunk ki, a helyben maradás elősegítése helyett az elvándorlást ösztö­nözzük. Egy sor értelmes kérdésről lehetne még népszavazást tartam: a parlament létszámáról, a képviselők felelősségéről, ám ez a téma a politikai túlfűtöttsége miatt most elsőbbséget kapott. A NOB szabályai szerint, aki nem megengedett eszközökkel él, azt kizárják a versenyből. Itt is ez történt. Ha Annus Adriánnak valódi bizonyítékai vannak, azokkal elő kellett volna állnia. Az orvosoknak, a sportszövetségi vezetőknek is mindent meg kel­lett volna tenni annak érdekében, hogy tiszta képet kapjunk. Ehelyett csak a maszatolást látjuk. Attól tartok, már sose tud­juk meg, hogy mi történt. * Egyetlen politikai vagy társadalmi cél sem jogosíthat fel arra, hogy iskolás gyermekeket ejtsenek túszul. Akik ezt megteszik, csak gonosztevők lehetnek és ennek megfelelően kell elbánni ve­lük. Fegyveres ellenfelekkel lehet tárgyalni, de védtelen nőket és gyermekeket túszul ejtő terroristákkal nem lehet, nem szabad. * Azok közé tartozom, akik a foglalkozásuk miatt minden nap használják az autót El kell ismerni, hogy a gépkocsiról ma már nem lehet lemondani. Az autó életünk része lett és az is marad egészen addig, amíg nem találunk ki jobbat Ha ez így van, ak­kor azt kell keresni, miképp mérsékelhetjük a legkisebbre a forgalom okozta kárt. A megoldás nem az egynapos kampány, sokkal inkább a tömegközlekedés jobb szervezése, az elkerülő utak és a felüljárók építése. Az állami költségvetésnek komoly bevétele származik a gépkocsikból és a hozzá kapcsolódó fo­gyasztásból. Ebből kellene visszaforgatni a közlekedés ártalma­inak enyhítésére, az életminőség javítására. Csath Róza Van még erkölcsi tartás, erős akarat, van még remény Cívis kurázsi Nem elírás a civil helyett a cívis, mert a történet főszereplője egy debreceni taxis. Úgy adódott, hogy június végén, a kollégiumi 50 éves érettségi találkozó idején meglátogattam Enikő unokahú­gom családját A vasútállomásnál be­szóltam az egyik taxi nyitott ablakán, hogy az Áchim András utcába igyek­szem, átellenben a repülőtérrel. A 72- es számot adtam meg a 75-ös helyett, mert azt mindig összekeverem. A taxis tudta a dolgát: megállt a 72. számú ház­számtábla előtt Kiszálltam, és hamaro­san rájöttem, hogy rossz címet adtam. Némi tanácstalan mászkálás után ráta­láltam a 75-ösre. Éppen a kapucsengőt nyomtam, mikor az elbocsátott taxis rám dudált. Visszafordult, mert észre­vette, hogy a pénztárcám kicsúszott az ülésre. Nyújtotta a talált tárgyat, szeme sarkában elnéző mosollyal. Ránéztem: szikár, ötvenes férfi volt; bizonyára erős családi háttérrel, gyermekekkel, meg­élhetési gondokkal. Alig tudtam meg­köszönni, csak intett, s máris indult vissza a helyére. Igen, ő helyén van minden időkben, hiszen a cívis kurá­zsi, pontosabban: a magától értetődő er­kölcsi tartás észrevétlen képviselője, aki reményt nyújt a továbbiakhoz. Hárommillió az aszfalton Csak le kell hajolni érte - annyiszor hallottuk. A hírnek kicsi visszhangja volt, mert hát nem illett a jelenkor köz­életi állapotához: a nivellált értékrend­hez. A beszélő nevű Kis család apja és fia Debrecenbe utazott, hogy bevásárol­ja az iskolakezdés alapvető eszközellátá­si szükségleteit A vasútállomástól gya­log mentek, így találtak rá az elhullaj- tott borítékra, melyben hárommillió fo­rint lapult Zsebre vághatták volna, pü- lanatnyi gondjaikat megoldva, mivel­hogy a rokkantnyugdíjas apa, a főállású anya és a három gyermek havi jövedel­me hetvenötezer forintra rúg mindösz- sze. (Ebből megélni manapság?!) A csa­ládfő megfogta fia kezét, bekopogtattak a városi rendőrkapitányságon, leadták a milliókat Tegyük szívünkre kezünket: hányán tették volna ugyanezt? Lám, akadt egy család, ahol az alapvető morá­lis reflex vitte az apát és fiát az őrsre. Csudabogarak élnek ebben a család­ban. Van még remény, annak ellenére, hogy a hitetlenkedő vüág csak a fejét csóválta, és a tüsténkedő riportert is az érdekelte elsősorban, hogy mennyi volt a megtaláló jutalma. Mintha a becsüle­tet százalékban lehetne méricskélni. Az első arany Mindig az első szülés a legnehezebb. A legutóbbi két olimpián ugyanaz a ví­vónő nyitotta meg a magyar sportkül­döttség dicsőségtábláját Nagy Tímea tartotta magát a bevált jó szokáshoz: Sydney és Athén előtt is szült egy kis­lányt hogy Csenge után Lucának is ha­zavigye az aranyérmet Erős akarat nem ismer akadályt vallotta Zrínyivel; pedig volt bőven, amit le kellett győznie: sérü­lés, betegség, gyengébb eredmény, kis­hitű sajtóhíradás stb. Alig egy éve ma­Megyesirató Előttem a kimutatás—amelyet lapunk is közölt pár hete - arról miként alakult a megyében élők száma az elmúlt húsz év­ben. Semmi újdonság, a tendenciák is­mertek, az adatok mégis megrázzák az embert A két évtized alatt összességé­ben mintegy nyolc szá­( \ zalékkal csökkent a ifstlr megye lélekszáma, . í húszévenként egy Oros­háza vagy Gyula nagy- ságnyi népesség tűnik el szőkébb hazánk tér­képéről Még aggasz­tóbb a helyzel ha a községek adatait nézzük. Örülhet az a polgármester, ahol a csökkenés mértéke tíz százalék körüli mert a többség közelíti a húsz százalé­kai sőt egyes kistelepüléseken a harmin­cat Külön elemzést érdemelne ugyanak­kor, mi az oka annak, hogy Füzesgyar- matoi Kardoskutai Kaszapert, Körösúj­falui Szabadié- * * ........................ gy óst, Telekge- A jobb U!t közérzethez gyost többen lak- , ., ják, mint 1984- ePP ele§­ben. Mi az oka annak, hogy nyomorúságos körülmé­nyek között működő településeknek na­gyobb a megtartó ereje, mint a kedve­zőbb infrastruktúrájú városoknak és egyes nagyközségeknek. Egy közelmúltban végzett békéscsa­bai felmérés kapcsán sok okos gondolat elhangzott arról miért jó itt lakni vagy akik elköltöztek, miért vágynak vissza. Volt aki a jó levegőt említette, más a sza­badság érzetét sugalló nagy terekei me­zőkei erdőkei egyáltalán a természet közelségét Alighanem a lényeg fogal­mazódott meg ezekben a mondatokban: itt lehet emberi életet élni. Szegényen, iszonyú küzdelmek árán, de lehet Akik maradnak, maradunk, alighanem ezért tesszük. Olyan egyszerű dolgokért, hogy a boltos néven szólít bennünketa szom­széd vigyázza a házunkat van kihez menni kölcsön kérni lisztet cukrot ha épp elfogyott, ki lehet ülni a folyópartra, a kertbe vagy a ház elé, ha még van ló­ca, összejönni szomszédolói pletykálni Békés megye itt van, itt is marad, szeren­csétlen helyen és behozhatatlan hátrány- nyál Az egy főre vetített bruttó hazai ter­mék, a GDP a Győr-MosonSopron megyei­nek mindössze egyharmadal Belegondolni is szörnyű, hát még megélni Egy kedves ol­vasó azt írta, nem siránkozni keli vágyni a jobb életre, hanem tenni is érte valamit mert a siránkozástól semmi nem oldódik meg Lehet őogy a fővárosból vagy Győr­ből üzent 02 ts lehet hogy HunyáróL Végülis tök mindegy, mert akármekkorát is erőfeszítünk magunkon, attól még nem lesz autóút munkahely, több fizetés. Ab­ban viszont igaza van: lakható környezetet teremthetünk, hogy ne a Balkánon érezze magit őki erre jár. Rendbe rakni a házat a lakást lefesteni a kerítést levágni a füvet a ház előtt, leseperni a járdát virágot ten­ni az ablakba - kis lépések Győr-Moson­Sopron felé Az itt maradásunkhoz nem sok, de a jobb közérzethez épp elég. Zoltán arpasizidiaxels.hu : a jobb A Árpási radt az olimpiai felkészülésre. A családi háttér pótolhatatlan segítséget jelentett: a férj s a nagyszülők önzetlenül vállal­ták a maguk részét a feszes napirend­ben, bizonyítva a társadalom alapsejtjé­nek nélkülözhetetlen szerepét Ennek a családnak sikerült, ami másoknak nem: az akaraterő és a hit diadala. Van még remény, amíg olyan fiatal- asszonyok élnek ebben a megszomorí- tott kis országban, mint Varga Sán- domé, született Nagy Tímea, az immár kétszeres olimpiai bajnok a női párbaj­tőrvívás egyéni számában. Itt a mese vége, de még ne fussunk el véle, mert hátha megérkezik jövőre a harmadik kislány... Akár Viktória is lehetne a ne­ve, ami ugyebár győzelmet jelent. Úgy legyen: ámen. Szász András

Next

/
Thumbnails
Contents