Békés Megyei Hírlap, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-03 / 206. szám

8. OLDAL GAZDASAG TŰKOR 2004. Szeptember 3., péntek Nagyobb kockázatitőke-ügyletek Több mint négymilliárd eurónyi tőke keres célpontot a régióban Budapest Az év első nyolc hónapja mintegy 100 millió euró koc- kázatitőke-befektetést hozott, így jó esély van arra, hogy si­kerül túlszárnyalni a tavalyi 117 milliós értéket Biztató jel, hogy érdemben nőtt a kisebb, 2 millió euró alatti tranzak­ciók száma, s több új alap is megjelent a színen. Az idén sikerülhet túlszárnyalni a tavaly lebonyolított 117 millió euró értékű kockázatitőke-befek- tetést, az év első nyolc hónapjá­ban ugyanis már közel 100 millió értékű új tranzakció bonyolódott le - mondta lapunknak Tzvetkov Julián, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (MKME) el­nöke. Ebben oroszlánszerep ju­tott az A1G New Europe Fundot kezelő AIG-CET Capital Mana­gement ügyletének, amely ki­sebbségi részesedést szerzett a Waberer’s csoportban, illetve a Warburg Pincusnak, amely 67 millió euróért többségi tulajdon­hoz jutott Magyarország harma­dik legnagyobb kábelszolgáltató cégében, a FiberNet Kommuniká­ciós Rt.-ben. Biztató jelként értékeli Tzvetkov Julián azt is, hogy az idén nagyobb mozgolódás érez­hető a kisebb, 2 millió euró alatti tranzakciók terén. Ebben kulcs­szerepet játszott az MFB kis- és középvállalkozások fejlesztési tő­kebefektetési programja is, amely olyan kisebb cégeknek nyújt fi­Átalakulás előtt a bővülő hazai gyümölcslégyártás —_—»----------------------------i— Bud apest A multinacionális kólagyár­tó cégek piacra lépése hama­rosan alighanem gyökeresen átrajzolja az utóbbi 2-3 év­ben növekedésnek indult ha­zai gyümölcslégyártást A gyümölcslégyártás 2002-től in­dult növekedésnek. Az Élelmi­szer magazin adatai szerint a háztartások 80-90 százaléka vá­sárol gyümölcslevet, átlagosan háromhetente egyszer. Ezt erősí­tik meg a GfK Hungária mérései is: átlagosan heti 2,1-szer iszunk gyümölcslevet, míg a helyettesítő terméknek számító ásványvíz háromszor kerül az asztalra. Gyümölcslevek közé a dzsú­szok, nektárok és szénsavmen­tes gyümölcs alapú üdítők tar­toznak. A dzsúszok százszázalé­kos gyümölcstartalmúak, míg a nektároknál ez 40-50 százalék, attól függően, hogy természetes állapotukban is élvezhető levű (őszibarack, körte), vagy nagyon savas, illetve alacsony savtartal­mú, de természetes állapotuk­ban élvezhetetlen levű gyümöl­csökről (feketeribizli) van-e szó. Az alsó korlát az uniós szabá­lyok bevezetésének köszönhe­tően emelkedett 2003. július el­sejétől, korábban ugyanis a nek­tár minimális gyümölcshányada 25 százalék volt. Szintén újdon­ság, hogy az alacsony gyümölcs­tartalmú szénsavmentes italokat az addig használt gyümölcsital helyett üdítőitalnak kell nevez­ni, ami korábban Magyarorszá­gon más minőségű és árú ter­mékkategóriát jelentett. A hazai gyümölcslépiac a szénsavas italokénál kevésbé koncentrált: az öt legnagyobb gyártó, a Sió-Eckes Kft., a Rauch-Hungária Kft., az Olym- pos Top Kft., az Elma Rt. és a Szobi Szörp Rt. a piac 80 száza­lékát birtokolja. Ez azonban alighanem gyökeresen módo­sulhat, miután a Coca-Cola a Cappy, a Pepsi pedig a Torna márkával megjelent ebben a szegmensben is. ___________■ A befektetések szektoronkénti eloszlása 2003-ban (Magyarországon, százalék) élelmiszeripar 7 Befektetések darabszáma szerint Befektetések értéke szerint szolgáltatás 27 egyéb 3,2 távközlés 65.2 VG-GRAFHÍA nanszírozást, amely a kockáza- titőke-társaságoktól nem kapna pénzt. A megfelelő dokumentáció hiánya, a cégtervezés és a vállalat- szervezés alacsony színvonala a leggyakoribb ok, amely meghiú­sítja az együttműködést a kkv- szektorral - fogalmaznak a piaci szereplők. Az MFB hozamelvárá­sa elmarad ugyan a kockáza- titőke-társaságnál megszokott 20-30 százalékostól, ám mindez alacsony kockázattal párosul - te­szik hozzá. A nagy összegű, 8-10 millió euró fölötti kockázatitőke-befek- tetések az elmúlt fél évben elma­radtak, az 1 millió euró alatti ügy­letek pedig az állami befektetési feldolgozóipar 20 programok kiszorító hatása miatt mutattak visszaesést a privát be­fektetési alapoknál - tudtuk meg Tánczos Pétertől, a Euroventures Capital ügyvezető igazgatójától. Egyedül az 1-8 millió euróig terje­dő befektetések esetében figyel­hető meg stabil növekedés - tette hozzá. Állítását megerősítik a la­punk által megkérdezett, kivásár­lásra szakosodott társaságok nyi­latkozatai. A Danubius Rádióban jelen lévő Advent International az idén még egy befektetést sem haj­tott végre hazánkban, hasonlóan az AIG Global Investmenthez, amelynek egyetlen magyarorszá­gi befektetése az Invitel - korábbi nevén Vivendi Telecom Hungary egészségügy 10- távközlési cég. A technológiai cégek felfejlesztésére szakosodott 3TS Venture Partnersnek ebben az évben ugyan még nem volt új befektetése Magyarországon, azonban két ügylet kidolgozása már a végső stádiumban van, így azokat várhatóan még ebben az évben nyélbe ütik - tájékoztatta lapunkat Alpek István, a társaság befektetési igazgatója. Kedvezőbb a kép a fejlesztési- tőke-befektetésre specializált tár­saságok esetében. Ezek az alapok elsősorban kiugró fejlődési poten­ciállal bíró sikeres cégekbe fektet­nek, 1-8 millió euróig terjedő ösz- szegben. Lakásvásárlás lízingben A jövőben lakást is lehetne lízingelni - legalábbis a legújabb koncepció szerint Továbbra is napirenden van a félszocpol támogatás kiterjesztése. Budapest A legfrissebb lakáspolitikai ter­vezetben súlyponti szerepet kapott a fiatalok lakáshoz jutásá­nak könnyítése. Információink szerint bevezetnék részükre a lakáslízingelési konstrukciót. Az ebben részt vevők „ingyen” kaphatnák meg a lakást, amit helyettük valamelyik kereskedel­mi bank vásárolna meg. A vétel­árat lízingdíj formájában havonta kellene törleszteniük. Ha valaki öt év eltelte után tovább - na­gyobb vagy kisebb lakásba - szeretne költözni, szabadon rendelkezhet a befizetett lízingdíj összegével. A fiatalok lakáshoz jutását segítené a korábban kanadai modellként megismert módszer is, ami alapján igen kicsi, 10-15 százalékos önrésszel juthatnának első lakásukhoz a fiatalok. ■ Elértéktelenedő diplomák A felsőoktatás szerkezeti arányaira és irányaira a munkaadók­nak is befolyással kellene lenniük - ez a következtetés fogal­mazódik meg egy idevágó tanulmány kapcsán. Budapest A munkaadók kockázatát és költ­ségeit növeli, ha továbbra is ki­maradnak a vállalatok a képzések és a munkaerő-piaci igények ösz- szehangolásából - állítja a Tárki kutatása, amely a diploma és a munkaerőpiac kapcsolatát elem­zi. A felsőoktatás bővülése, a kép­zés minőségének romlása miatt a cégek nem tudják, milyen diplo­más munkavállalót „vásárolnak”, a diplomás pályakezdők pedig olyan állásajánlatokat is elfogad­nak, amelyek a munka és a bére­zés szempontjából sem kielégítők számukra. Úgy gondolják, állás­ból könnyebb másik, megfele­lőbb állást találni, mint ha egyál­talán nem dolgoznának - fogal­maz a kutatás, amely ennek elle­nére állítja: nincs diplomainfláció Magyarországon. A tanulmány utóbbi állítását a felsőfokú végzettségűek munka­erő-piaci helyzetével indokolja, mivel flexibilitás és kereset tekin­tetében jóval kedvezőbb helyzet­ben vannak, mint a képzetlenebb munkavállalók. A Tárki szerint komoly veszélyt jelenthet, ha a hazai oktatási intézmények to­vábbra is csak saját érdeküket kö­vetik, vagyis a hallgatói fejkvóta maximálására törekednek, és nem érdeklik őket a diákok mun­kaerő-piaci esélyei. Róbert Péter habilitált egyete­mi docens, az elemzés készítője úgy fogalmaz: ahhoz, hogy to­vábbra se alakulhasson ki diplo­mainfláció, a képzés szerkezeti arányaira és irányaira a munka­adóknak is befolyással kellene lenniük. ■ Uniós pénzek nélkül a tejipar Több százmillió forint uniós támogatástól estek el a tejipari cégek, mert az MVH május óta nem hirdette meg az új dotá­ciós jogcímek nagy részét - állítja a Tej Terméktanács. Budapest Hónapok óta nem tudnak gyárta­ni több tejből készíthető terméket a hazai tejipari üzemek, mert a kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejleszté­si Hivatal (MVH) máig nem hir­dette meg az uniós támogatások igénybevételéhez szükséges jog­címek jelentős részét - állítja a piaci szereplőket tömörítő Tej Terméktanács (TT). Sirman Fe­renc, a szervezet ügyvezető igaz­gatója lapunknak elmondta: a magyar tejipari vállalkozások má­jus óta több százmillió forintnak megfelelő EU-s forrástól estek el. A hazai cégeknek azokra a do­tációkra lenne szükségük, ame­lyek a tejfelesleg kezeléséhez ve­hetők igénybe. Elsősorban a so­vány tejből készíthető tejfehérje­féleségek (a kazein és a kazeinét) támogatása jönne jól, mert ágaza­ti vélemények szerint a források hozzájárulhatnának, hogy a feles­leg egy részét feldolgozott formá­ban exportálni lehessen. A ma­gyar tejipari társaságok hiányol­ják a sovány tejpor, a vaj és a tej­szín uniós magántárolási támoga­tását, a sovány tejpor intervenciós feltételeit, és a vajra vonatkozó felvásárlási szabályozást is. A TT prognózisai szerint az 1,45 mil­liárd fiteres idei termelésből lega­lább 250 millió literes tejtöbblet képződik. A felesleget növelheti, ha az importnövekedés miatt a hazai tejágazat elveszti eddigi bel­piaca egy részét. Sirman szerint a dotációk hiá­nya nemcsak a gazdaságos gyár­tást akadályozza, hanem az üzlet­kötéseket is meghiúsítja. A késle­kedés a magyar tejfeldolgozóknak presztízsveszteséget is okoz. TŐZSDÉK, PIACOK, ÁRFOLYAMOK BUX MAX Euró/Ft Dollár/Ft EU/Dollár 't ^ ^ 12297,47 o.m 252,5177 02849 pont FTSE-100 (London) 248,02-0.17 FI 4517,20 203,83-0.03 Ft pont Xetra DAX (Frankfurt^ 1,216 -0,10 ont (0,34%) 3833,45 pont CAC-40 (Párizs) 3633,38 pont Arany (1 uncia) 408,60 ÜSD (0,56%) Brent (1 hordó) 42,72 (-0,54%) USD (1,65%) GABONAÁRAK Szállítási határidő minimum maximum 17 óra 45 perckor levett adatok Elszámolóár (Ft/t) új_______előző TAKARMANYKUKORICA 2004. november 22 000 32 020 22490 22 500 2004. december 23000 32 000 23 000 23 050 2005. március 24 900 32 930 24 510 25 000 2005. május 25 900 43000 26150 26300 2005. november 26 800 26 800 26950 27 000 TAKARMANYBUZA 2004. december 21 300 30 000 22 310 22 200 2005. március 24 400 24 400 24 300 24 300 2005. május 25 000 25000 24 900 24 900 TAKARMANYARPA 2004. december 21 900 24 000 23000 23000 OLAJNAPRAFORGO 2004. október 48 000 62 800 49 000 49000 2004. november 49 500 57 500 49 500 49 500 2004. december 50000 58000 50000 50000 BÚZA 2004. december 23950 36000 23 880 23 950 2005. március 25 000 35 200 24 990 25100 2005. május 25 600 35 300 25 300 25 350 2005. augusztus 25 800 26400 25 600 25 600 2005. szeptember 25 800 25800 25700 25 700 2005. december 26000 26000 26 000 26 000 Forrás: Budapesti PIONEER-NAGYBERUHAZAS SZARVASON Újabb tízmillió dollár ráfordítással a vi­lág legnagyobb kukoricavetőmag-üze- mét építette fel Szarvason a DuPont cso­porthoz tartozó Pioneer Hi-Bred cég. Boncok Lajos termelési vezérigazga­tó-helyettes elmondta: Szarvas a jövő­ben további fejlesztési projektek hely­színe lehet. Tervei között szerepel a ka­pacitás további bővítése. Gazdaság ÉS TÁRSADALOM Vállalatok és PIACOK E-CEGEUARAS TÖBB LÉPCSŐBEN Januártól bevezetik az elektroni­kus cégeljárást. Fokozatosan, először csak az rt.-k és a kft.-k előtt nyílik meg az e-út. Az infor­matikai háttér azonban már szeptemberben meglesz, és az ütemezésnek megfelelően bővül. Szeptember végéig megteremtik az elektronikus cégeljárás beve­zetéséhez szükséges informati­kai hátteret. így nem lesz akadá­lya, hogy januártól érvényesül­jenek az idevágó törvényi szabá­lyok: a cégbíróságokon hozzá­láthatnak a kft.-k és az rt.-k pa­pír ajapú bejegyzési kérelmei­nek digitalizálásához. Erről Hor­váth János, az.Országos Igaz­ságszolgáltatási Tanács (ÓIT) hivatalának főosztályvezetője tájékoztatta a Világgazdaságot. EGYMILLIÓAN AZ EUVONALON Egymilliomodik látogatóját re­gisztrálta tegnap az EUvonal, a Külügyminisztérium másfél év­vel ezelőtt indított (azóta a Mi­niszterelnöki Hivatal felügyelete alá átkerült) európai uniós inter­netes tájékoztató szolgálata, amelyet a Weber Shand-wick- GJW tanácsadó cég üzemeltet. A www.euvonal.hu cím mellett az ingyenesen hívható 06-80- EU2004 (vagyis 06-80-38-2004) telefonszám is nagy forgalmat bonyolít le: a 2003. februári kez­dés óta csaknem százezer meg­keresésre válaszoltak a call-cen­ter munkatársai. MOZGÁSBAN A HAZAI INTERNETEZŐK Csökkent 2004 második negyed­évében - 2,4 százalékkal, azaz 17 ezerrel - az előző három hó­naphoz képest a magyarországi internet-előfizetések száma - de­rül ki a Központi Statisztikai Hi­vatal közleményéből. Legna­gyobb mértékben, 13,7 száza­lékkal a modemes előfizetésesek száma csökkent, de sokan mondták fel ISDN-vonali előfi­zetésüket is, ebben a szegmens­ben 8,3 százalékos visszaesés volt. Az előző negyedévhez ké­pest ugyan csökkent az előfize­tők száma 2004 második három hónapjában, éves összehasonlí­tásban azonban így is 27 száza­lékos növekedést mértek a KSH szakemberei. Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy 2003 azonos időszakában nyolcszázalékos növekedés volt megfigyelhető az előző negyedévhez képest. NŐTT A MAGYAR HENKEL EXPORTJA Az év első felében tovább erősö­dött a németországi Henkel vegyipari csoport közép- és ke­let-európai egysége, a Henkel CEE: 544,5 millió eurós bevétele 11 százalékkal volt nagyobb az elmúlt év azonos időszakáénál. A cég tavaly éves szinten 1,027 milliárd eurós bevételt ért el. A 7700 fős Henkel CEE piacve­zető a térség ragasztóanyag- és a hajápolási termékek piacán, és a második legnagyobb a mo­sószergyártásban. Az oldal a VILAGGAZDASAG alapján készült. www.vg.l A VEZETŐ ÜZLETI NAPILAP '------ informatika 10 Fo rrás: Magyar Kockázati■ és Magántőke Egyesület

Next

/
Thumbnails
Contents