Békés Megyei Hírlap, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-24 / 224. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP-2004. SZEPTEMBER 24., PÉNTEK 18 ____________________HÍRLAP A TELEPÜLÉSEKÉRT A Stop sörözőtől a Szent Korona sarkadi éjszakájáig, Tóth Árpádtól Nagy Feróig A valamivel több mint tizenegyezer lelket számláló Sarkad szomorkás, eső utáni, kora őszi arcát mutatja. A Gyulai út 107. előtt a kapuzábét támasztva szívja ci­garettáját Sugár Antal. Pár számmal odébb, a Stop sö­röző előtt kopottas drótszamarak sorjáznak, bentről duruzsolás szűrődik ki a délutánba.- Megszűnéséig a cukorgyárban dolgoztam. Voltam kocsirendező az iparvágányon, s miután leszá­zalékoltak, még három és fél esztendeig vagyonőrként dol­goztam. Tizenkilenc év munka- viszonnyal a hátam mögött havi 44 ezer 128 forintot hoz a postás. A nejem harminchárom eszten­dőt húzott le, s most ötven száza­lékos rokkantként havi 22 ezer forint a nyugdíja. Disznót csak tartunk, s néha egy ismerősnél akad egy kis csőszködés is - ad számot, ahogyan mondja, nem túl rózsás anyagi helyzetéről al­kalmi beszélgetőpartnerem. lyában szőke, borostás, harmin­cas évei legelején járó férfi, s korabeli, bajszos, fekete társa búsong.- Nekem már annyi, biztos, hogy bezárnak. De ha megka­pom a bíróságról a papírt, átme­gyek Csabára és laposra verem. Tizennyolcezer forinttal vert át a szemét. Sajnos, nem tudok veszí­teni, én valamikor kick- boxoltam - hergeli magát társa helyeslése köze­pette két sör között a bajuszos fekete. A Közép-Euró- pában egyedül­dig a hátuk mögött lévő, napon­ta látott táblán — köszönhetően az önkormányzat és a városszé­pítő egyesület vezetőinek - ott olvasható: „Már­ki Sándor (1853-1925) tör­ténetíró, egyete­mi tanár, a Ma­gyar Tudomá­nyos Akadémia tagja, Sarkad tör­ténetének író­ja...” Útban a több százmilliós be­ruházás keretében épült, 104 férőhelyes Arany János kollégi­um felé, a magyar Szent Koro­na sarkadi éjszakájával szembesülünk. „A ma­gyar nemzeti eszmé­hez való törhetetlen hűségéért 1849. au­gusztus 21-én már­tírhalált halt sarkadi refor­mátus lel­kész”, Veress Ferenc által is itt, ma testvére, a Kos- suth- hadna­g y a ­ként litenisz-csata folyik. A tanári szobában Hőgyes Istvánná, egyik rangidős pedagógus fo­gad, s jövetelem céljának ecse­telését követően azonnal intéz­kedik.- Történelmi nevekkel büsz­kélkedhetünk. Tóth Árpádunk, Nagy Péterünk, de Nagy Ferónk is van - sorolja némi nyelvi lele­ménnyel férfi kartársai nevét, mi­közben a magyar líra jelesének fi­atal névrokonára várakozunk.- Kellemesen csalódtam a gó­lyatáborban. A hallottak alap­ján sokkal több „szivatást” vár­tam, ezzel szemben teljesen normálisok voltak a nagyok - mondja elöljáróban immár az Ady Endre-Bay Zoltán Gimná­zium, Postaforgalmi és Infor­matikai Szakképző Iskola tor­natermében egy kiadós floorballmérkőzés után a 15 esztendős Muhanna Viktória. A kézilabdázó, atletizáló, s ezáltal joggal testnevelő tanári álmo­kat dédelge- gyulai lány A kilenc tornyu templom varosa Dr. Sipos Lajos jegyzőt „jatekra hívtuk. Ar­ra kértük, nevezze el Sarkadot másként. „Történelmi forrásból merítve korábban a legdélibb hajdúváros cím illette, ma a Kö- zép-Európában egyedülálló, tornya mellett nyolc fiatornyos református temploma okán legszívesebben a kilenc tornyú templom váro­sának nevezném ”. IsäPP* A legbefolyásosabb sarkadiak 1. Tóth Imre polgármester 2. Kalmár János, a belvárosi református egy­házközség lelkipásztora 3. Tokai György alezredes, a Sarkadi Rendőr- kapitányság vezetője 4. Simon Lajos, a Minőség Vasipari Kkt. tu­lajdonos-ügyvezetője 5. Dr. Sipos Lajos, Sarkad város jegyzője Az ismételten várossá nyilvánítás 15. évfordulója alkalmából Idén Impozáns köztéri alkotást, három víztálcás díszkutat avattak Sarkadon. Annak örül, hogy Sarkad látványosan fejlődik, de elke­seríti, hogy a fiataloknak alig akad munkalehetőség. Hu­szonhárom, illetve harminc­esztendős fiai közmunkásként keresik kenyerüket, s „nincs ez így rendjén" - tudjuk meg búcsúzóban. A kocsma a világ közepe. Itt mindenki megtudhat minden­kiről mindent, gyakran még azt is, ami nincs. A söntés homá­álló, tornya mellett nyolc fiator­nyos belvárosi református templommal szemben lévő, a város egyik jeles szülötte, posz­tumusz díszpolgára, Márki Sán­dor nevét viselő helytörténeti gyűjtemény épületének lépcső­jén stikában suttyó gyerekek próbálgatják a cigarettázást. Kérdésemre, hogy tudják-e, ki volt Márki Sándor, kerekedő szemekkel bámulnak rám, s csak a vállukat vonogatják. Pe­szolgált, Bukarestben meghalt Veress Sándor nevét viselő ut­cában lévő református parókia falán Pro Memoria! felkiáltással emléktábla hirdeti, miszerint: „Ebben az épületben őrizték az 1848-49-ik év augusztus 18- 19-ére virradó éjjelen a Magyar Szent Koronát... Ezen emléktáb­lát emeltette kegyelete jeléül 1928. december 3-án Sarkad község közönsége”. A kollégium aulájában aszta­szerint a kollégium tökéletes, hiszen minden szobában internet-hozzáférési lehetőség, külön fürdőszoba van, s jó a tár­saság. Osztja e véleményét az egy esztendővel idősebb, oros­házi Tóth Tamás is, aki annyit azért még megjegyez: külön öröm, hogy koedukált a kollégi­um, s hogy zömében fiatal, de kivétel nélkül „jó fej” tanárok, nevelőtanárok társaságában tölthetik a mindennapjaikat. Sarkad a Hírlapért Amint arról már hírt adtunk, Hírlap a településekért, a tele­pülések a Hírlapért elnevezés­sel előfizető-gyűjtő versenyt hirdettünk meg Békés megye városai és községei kö­zött A beneve­zett önkor­mányzatok­nak Hírlap­előfizetőket kell gyűjteni- ük. A verseny a háztartások száma szerint négy kategóriában zajlik. Mindegyik kategóriában a szá­zalékosan a legtöbb előfizetőt gyűjtő település díja 150 ezer forint, amelyet lapunk a telepü­lés által megjelölt alapítvány ja­vára utal át A második és har­madik díjakat elnyert önkor­mányzatok 2005-ben egy-egy oldalas ingye­nes megjele­nési lehetősé­get kapnak a Hírlapban. A kiindulási alap a júliusi előfizetői szám, a ver­seny decem­ber közepéig tart Benevez­ni november végéig lehet (Bővebb felvilágo­sítás: 66/527-202-es telefonon.) A versenyző települések kö­zül ma Sarkadot mutatjuk be olvasóinknak. Összehasonlító adatok: Sarkadon 4029 háztartást tartanak nyilván. Júliusban 514-en fizették elő lapunkat, ami 12, 76 százalékos lefe­dettséget jelent. Pillanatnyi­lag tízzel több előfizetővel számolhatunk a városban, így az említett mutató 13,01 százalékra ugrott. Kedvező jelek mutatkoznak Tóth Imre polgármester örömei nevezte be Sarkadot a Békés Me­gyei Hírlap előfizető-toborzó Játékába. A település vezetése a 4 ezer 500 példányban megjelenő, valamennyi háztartásba ingye- .............. nesen eljuttatott Sarkad Vá­ros önkormányzati hetilap­ban is rendszeresen megje­lenteti felhívásunkat, mely­nek érezhető, kedvező jelei máris megmutatkoztak.- Amennyiben kategóriájá­ban Sarkad nyerné a 150 ezer forintot, mire fordítanák ezen összeget?- A dolog jellegéből adódóan, ezzel is erősítve a megyei napi­lap, illetve a városi médiumok kapcsolatát, a Sarkad Város heti­lap, illetve a Sarkad Tv infrastrukturális fejlesztésére fordítanánk ezen összeget.-Mi az a három dolog, amire a legbüszkébb a településen?- Mindenekelőtt történelmi múltunkat, értékeinket, jeles elő­deinket említeném. Ugyanakkor örömmel tölt el az is, hogy váro­sunk az önkormányzatiság idejében - köszönhetően konstruk­tív, együttműködő képviselő-testületeinek - látványosan fejlő­dött, fejlődik. Minden önkormányzat számára követendő példa a városunkban teljesen természetes jó partneri kapcsolat az egy­házakkal, civil szervezetekkel. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy felismerve az idő szavát, az országban elsőként a sarkadi kistérség „született meg”. ..A MEGYEI NA­PILAP ÉS A HE­LYI MÉDIA KAP­CSOLATÁT ERŐ­SÍTENÉM." így látja a kívülálló... A fél Sarkaddal barátságban vagyok - mondta elöljáróban az 65 esztendős Petruzsán László, méhkeréki vendéglátós. - Valamikor még a Sar­kad és Vidéke Földművesszövetkezetnél, majd a Sarkad és Vidéke Áfésznál folytattam az ipart, így nagyon sok embert, hála istennek mondha­tom, nagyon sok jó barátot ismerek Sarkadról. Az utóbbi tizenöt esztendőben Sarkad rengeteget fejlődött, rendezett, igazi kisvárosi arculatot öltött - tudatta Petruzsán László. Nagyon tetszik a sarkadiak hűsége történelmi hagyományaik­hoz, talán még a hajdúvárosi korból örökölt őszinteségük, szóki­mondó természetük, bátorságuk. A sarkadiakat jóravaló, dolgos, tisztességes református magyaroknak ismerem. Az oldalt szekesztette: Both Imre. Fotó: Lehoczky Péter és Kovács Erzsébet Ica néni „Csúnya" Jóska hegedűszaváról, s az eljegyzési selyemkendőről Hiába hívom a megadott vezeté­kes telefonszámot, gépi hang jel­zi, hogy az átmenetileg nem kap­csolható. Aztán pár órával később a | Hajdú ut- I ca 9. szám alatt már a ház —asz­szonyától tudom meg a választ, hogy teljesen reménytelen kísér­let dél, illetve kettő óra között be­jutni a Szabó család portájára. A ház ura, Szabó János, a Szeghalmi Földhivatal nyugal­mazott vezetője és Sar­kad Ica nénije,*nyug- díjas bolt­vezető, egyik tisztségében máig az áfész-nyugdíjasok egyesületé­nek elnöke ilyenkor ugyanis ebéd utáni sziesztáját tölti.- Harmincnyolc esztendeig vártam arra a pillanatra, hogy ebéd után legalább egy fél órát ledőlhessünk. Muszáj volt beve­zetni a telefon, illetve a kapu­csengő kikapcsolását, hiszen fé­lálmomból is felcsörgettek azzal, hogy: „Icukám, nem tudod mennyi a dióbél kilója?” - indo­kolja döntésük hátterét, s derül­ten kezdünk diskurálni, miután távozik az éppen a másnapi nyugdíjaskirándulás részletei iránt érdeklődő Bernát Ödön­né. A pályakez­dés sem volt annyira zökke­nőmentes az akkor 15 esz­tendős keres­kedő gyakor­noknak.- Két hónap alatt háromszor vettek fel, és Ica néni szeretett unokái s muskátlijai között a legboldogabb. Névjegy: Szabó Jánosné Született: 1936. augusztus 21-én, Sarkadon. Családi állapota: férjezett, 1954-ben ment férjhez Szabó Jánoshoz. Gyermekei: Szabó Ha (1957) tanár, Szabó János (1964) közútkezelő technikus. Munkahelyei: 1951—66 között Sarkadon 10 boltban is bol­ti eladóként dolgozott, '66-70 között a rövid- és divatáru bolt vezetője, '70-76 között a ruházati áruház vezetőhelyettese, '76-90 között a Sarkad és Vidéke Áfész áruforgalmi osztályának vezetője. kétszer mondtak fel '51-ben, míg végre kuláklistás édesapám be­adta a derekát, s vele együtt 25 hold földünket, a traktort és rizs­telepünket is bekebelezte az erő­szakos téeszesítés - tudatja némi keserűséggel. Közben újra csöngetnek, s Ica néni korát meghazudtoló fürge­séggel igyekszik ajtót nyitni.- Valóban mindennel megke­resik. A múltkor azzal jött egyik asszony, hogy van egy eladó sparheltje, a másik albérletet ke­resett - töri meg a hirtelen beál­ló csendet a ház ura. Visszatérve kiderül, a szom­szédasszony hozta \issza a cef- refokolót, s mellé egy üveg mus­tot is.- Kovács „Csúnya” Jóska, a ci­gányprímás volt a fiatalságunk szépsége. Az ő hegedűszava mu­zsikálta össze a szívünket. Az el­jegyzésünkre '54-ben az anyó­somtól egy selyemkendőt kap­tam, és jaj, de boldog voltam... Tősgyökeres sarkadiak, érző szí­vű lokálpatrióták vagyunk, sem­mi pénzért nem hagynánk el a várost. Mindig szerettem a sarkadi embereket, többségük jóravaló, igen tisztességes. Talán ezért is értek szót mindenkivel - magyarázza Ica néni.- Azért az utóbbi időben nem minden tetszik. Addig ugyanis fölösleges munkanélküliségről papolni, és segélyeket osztogat­ni, amíg a kocsmákban tucat­szám találni őgyelgő embereket. Az unokabátyám a saját pénzé­ért nem talál embert, aki felaprí­taná a téli tüzelőjét - egészíti ki egy rögtönzött munkaerő-piaci helyzetjelentéssel Szabó János.

Next

/
Thumbnails
Contents