Békés Megyei Hírlap, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-24 / 224. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP-2004. SZEPTEMBER 24., PÉNTEK 18 ____________________HÍRLAP A TELEPÜLÉSEKÉRT A Stop sörözőtől a Szent Korona sarkadi éjszakájáig, Tóth Árpádtól Nagy Feróig A valamivel több mint tizenegyezer lelket számláló Sarkad szomorkás, eső utáni, kora őszi arcát mutatja. A Gyulai út 107. előtt a kapuzábét támasztva szívja cigarettáját Sugár Antal. Pár számmal odébb, a Stop söröző előtt kopottas drótszamarak sorjáznak, bentről duruzsolás szűrődik ki a délutánba.- Megszűnéséig a cukorgyárban dolgoztam. Voltam kocsirendező az iparvágányon, s miután leszázalékoltak, még három és fél esztendeig vagyonőrként dolgoztam. Tizenkilenc év munka- viszonnyal a hátam mögött havi 44 ezer 128 forintot hoz a postás. A nejem harminchárom esztendőt húzott le, s most ötven százalékos rokkantként havi 22 ezer forint a nyugdíja. Disznót csak tartunk, s néha egy ismerősnél akad egy kis csőszködés is - ad számot, ahogyan mondja, nem túl rózsás anyagi helyzetéről alkalmi beszélgetőpartnerem. lyában szőke, borostás, harmincas évei legelején járó férfi, s korabeli, bajszos, fekete társa búsong.- Nekem már annyi, biztos, hogy bezárnak. De ha megkapom a bíróságról a papírt, átmegyek Csabára és laposra verem. Tizennyolcezer forinttal vert át a szemét. Sajnos, nem tudok veszíteni, én valamikor kick- boxoltam - hergeli magát társa helyeslése közepette két sör között a bajuszos fekete. A Közép-Euró- pában egyedüldig a hátuk mögött lévő, naponta látott táblán — köszönhetően az önkormányzat és a városszépítő egyesület vezetőinek - ott olvasható: „Márki Sándor (1853-1925) történetíró, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Sarkad történetének írója...” Útban a több százmilliós beruházás keretében épült, 104 férőhelyes Arany János kollégium felé, a magyar Szent Korona sarkadi éjszakájával szembesülünk. „A magyar nemzeti eszméhez való törhetetlen hűségéért 1849. augusztus 21-én mártírhalált halt sarkadi református lelkész”, Veress Ferenc által is itt, ma testvére, a Kos- suth- hadnag y a ként litenisz-csata folyik. A tanári szobában Hőgyes Istvánná, egyik rangidős pedagógus fogad, s jövetelem céljának ecsetelését követően azonnal intézkedik.- Történelmi nevekkel büszkélkedhetünk. Tóth Árpádunk, Nagy Péterünk, de Nagy Ferónk is van - sorolja némi nyelvi leleménnyel férfi kartársai nevét, miközben a magyar líra jelesének fiatal névrokonára várakozunk.- Kellemesen csalódtam a gólyatáborban. A hallottak alapján sokkal több „szivatást” vártam, ezzel szemben teljesen normálisok voltak a nagyok - mondja elöljáróban immár az Ady Endre-Bay Zoltán Gimnázium, Postaforgalmi és Informatikai Szakképző Iskola tornatermében egy kiadós floorballmérkőzés után a 15 esztendős Muhanna Viktória. A kézilabdázó, atletizáló, s ezáltal joggal testnevelő tanári álmokat dédelge- gyulai lány A kilenc tornyu templom varosa Dr. Sipos Lajos jegyzőt „jatekra hívtuk. Arra kértük, nevezze el Sarkadot másként. „Történelmi forrásból merítve korábban a legdélibb hajdúváros cím illette, ma a Kö- zép-Európában egyedülálló, tornya mellett nyolc fiatornyos református temploma okán legszívesebben a kilenc tornyú templom városának nevezném ”. IsäPP* A legbefolyásosabb sarkadiak 1. Tóth Imre polgármester 2. Kalmár János, a belvárosi református egyházközség lelkipásztora 3. Tokai György alezredes, a Sarkadi Rendőr- kapitányság vezetője 4. Simon Lajos, a Minőség Vasipari Kkt. tulajdonos-ügyvezetője 5. Dr. Sipos Lajos, Sarkad város jegyzője Az ismételten várossá nyilvánítás 15. évfordulója alkalmából Idén Impozáns köztéri alkotást, három víztálcás díszkutat avattak Sarkadon. Annak örül, hogy Sarkad látványosan fejlődik, de elkeseríti, hogy a fiataloknak alig akad munkalehetőség. Huszonhárom, illetve harmincesztendős fiai közmunkásként keresik kenyerüket, s „nincs ez így rendjén" - tudjuk meg búcsúzóban. A kocsma a világ közepe. Itt mindenki megtudhat mindenkiről mindent, gyakran még azt is, ami nincs. A söntés homáálló, tornya mellett nyolc fiatornyos belvárosi református templommal szemben lévő, a város egyik jeles szülötte, posztumusz díszpolgára, Márki Sándor nevét viselő helytörténeti gyűjtemény épületének lépcsőjén stikában suttyó gyerekek próbálgatják a cigarettázást. Kérdésemre, hogy tudják-e, ki volt Márki Sándor, kerekedő szemekkel bámulnak rám, s csak a vállukat vonogatják. Peszolgált, Bukarestben meghalt Veress Sándor nevét viselő utcában lévő református parókia falán Pro Memoria! felkiáltással emléktábla hirdeti, miszerint: „Ebben az épületben őrizték az 1848-49-ik év augusztus 18- 19-ére virradó éjjelen a Magyar Szent Koronát... Ezen emléktáblát emeltette kegyelete jeléül 1928. december 3-án Sarkad község közönsége”. A kollégium aulájában asztaszerint a kollégium tökéletes, hiszen minden szobában internet-hozzáférési lehetőség, külön fürdőszoba van, s jó a társaság. Osztja e véleményét az egy esztendővel idősebb, orosházi Tóth Tamás is, aki annyit azért még megjegyez: külön öröm, hogy koedukált a kollégium, s hogy zömében fiatal, de kivétel nélkül „jó fej” tanárok, nevelőtanárok társaságában tölthetik a mindennapjaikat. Sarkad a Hírlapért Amint arról már hírt adtunk, Hírlap a településekért, a települések a Hírlapért elnevezéssel előfizető-gyűjtő versenyt hirdettünk meg Békés megye városai és községei között A benevezett önkormányzatoknak Hírlapelőfizetőket kell gyűjteni- ük. A verseny a háztartások száma szerint négy kategóriában zajlik. Mindegyik kategóriában a százalékosan a legtöbb előfizetőt gyűjtő település díja 150 ezer forint, amelyet lapunk a település által megjelölt alapítvány javára utal át A második és harmadik díjakat elnyert önkormányzatok 2005-ben egy-egy oldalas ingyenes megjelenési lehetőséget kapnak a Hírlapban. A kiindulási alap a júliusi előfizetői szám, a verseny december közepéig tart Benevezni november végéig lehet (Bővebb felvilágosítás: 66/527-202-es telefonon.) A versenyző települések közül ma Sarkadot mutatjuk be olvasóinknak. Összehasonlító adatok: Sarkadon 4029 háztartást tartanak nyilván. Júliusban 514-en fizették elő lapunkat, ami 12, 76 százalékos lefedettséget jelent. Pillanatnyilag tízzel több előfizetővel számolhatunk a városban, így az említett mutató 13,01 százalékra ugrott. Kedvező jelek mutatkoznak Tóth Imre polgármester örömei nevezte be Sarkadot a Békés Megyei Hírlap előfizető-toborzó Játékába. A település vezetése a 4 ezer 500 példányban megjelenő, valamennyi háztartásba ingye- .............. nesen eljuttatott Sarkad Város önkormányzati hetilapban is rendszeresen megjelenteti felhívásunkat, melynek érezhető, kedvező jelei máris megmutatkoztak.- Amennyiben kategóriájában Sarkad nyerné a 150 ezer forintot, mire fordítanák ezen összeget?- A dolog jellegéből adódóan, ezzel is erősítve a megyei napilap, illetve a városi médiumok kapcsolatát, a Sarkad Város hetilap, illetve a Sarkad Tv infrastrukturális fejlesztésére fordítanánk ezen összeget.-Mi az a három dolog, amire a legbüszkébb a településen?- Mindenekelőtt történelmi múltunkat, értékeinket, jeles elődeinket említeném. Ugyanakkor örömmel tölt el az is, hogy városunk az önkormányzatiság idejében - köszönhetően konstruktív, együttműködő képviselő-testületeinek - látványosan fejlődött, fejlődik. Minden önkormányzat számára követendő példa a városunkban teljesen természetes jó partneri kapcsolat az egyházakkal, civil szervezetekkel. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy felismerve az idő szavát, az országban elsőként a sarkadi kistérség „született meg”. ..A MEGYEI NAPILAP ÉS A HELYI MÉDIA KAPCSOLATÁT ERŐSÍTENÉM." így látja a kívülálló... A fél Sarkaddal barátságban vagyok - mondta elöljáróban az 65 esztendős Petruzsán László, méhkeréki vendéglátós. - Valamikor még a Sarkad és Vidéke Földművesszövetkezetnél, majd a Sarkad és Vidéke Áfésznál folytattam az ipart, így nagyon sok embert, hála istennek mondhatom, nagyon sok jó barátot ismerek Sarkadról. Az utóbbi tizenöt esztendőben Sarkad rengeteget fejlődött, rendezett, igazi kisvárosi arculatot öltött - tudatta Petruzsán László. Nagyon tetszik a sarkadiak hűsége történelmi hagyományaikhoz, talán még a hajdúvárosi korból örökölt őszinteségük, szókimondó természetük, bátorságuk. A sarkadiakat jóravaló, dolgos, tisztességes református magyaroknak ismerem. Az oldalt szekesztette: Both Imre. Fotó: Lehoczky Péter és Kovács Erzsébet Ica néni „Csúnya" Jóska hegedűszaváról, s az eljegyzési selyemkendőről Hiába hívom a megadott vezetékes telefonszámot, gépi hang jelzi, hogy az átmenetileg nem kapcsolható. Aztán pár órával később a | Hajdú ut- I ca 9. szám alatt már a ház —aszszonyától tudom meg a választ, hogy teljesen reménytelen kísérlet dél, illetve kettő óra között bejutni a Szabó család portájára. A ház ura, Szabó János, a Szeghalmi Földhivatal nyugalmazott vezetője és Sarkad Ica nénije,*nyug- díjas boltvezető, egyik tisztségében máig az áfész-nyugdíjasok egyesületének elnöke ilyenkor ugyanis ebéd utáni sziesztáját tölti.- Harmincnyolc esztendeig vártam arra a pillanatra, hogy ebéd után legalább egy fél órát ledőlhessünk. Muszáj volt bevezetni a telefon, illetve a kapucsengő kikapcsolását, hiszen félálmomból is felcsörgettek azzal, hogy: „Icukám, nem tudod mennyi a dióbél kilója?” - indokolja döntésük hátterét, s derülten kezdünk diskurálni, miután távozik az éppen a másnapi nyugdíjaskirándulás részletei iránt érdeklődő Bernát Ödönné. A pályakezdés sem volt annyira zökkenőmentes az akkor 15 esztendős kereskedő gyakornoknak.- Két hónap alatt háromszor vettek fel, és Ica néni szeretett unokái s muskátlijai között a legboldogabb. Névjegy: Szabó Jánosné Született: 1936. augusztus 21-én, Sarkadon. Családi állapota: férjezett, 1954-ben ment férjhez Szabó Jánoshoz. Gyermekei: Szabó Ha (1957) tanár, Szabó János (1964) közútkezelő technikus. Munkahelyei: 1951—66 között Sarkadon 10 boltban is bolti eladóként dolgozott, '66-70 között a rövid- és divatáru bolt vezetője, '70-76 között a ruházati áruház vezetőhelyettese, '76-90 között a Sarkad és Vidéke Áfész áruforgalmi osztályának vezetője. kétszer mondtak fel '51-ben, míg végre kuláklistás édesapám beadta a derekát, s vele együtt 25 hold földünket, a traktort és rizstelepünket is bekebelezte az erőszakos téeszesítés - tudatja némi keserűséggel. Közben újra csöngetnek, s Ica néni korát meghazudtoló fürgeséggel igyekszik ajtót nyitni.- Valóban mindennel megkeresik. A múltkor azzal jött egyik asszony, hogy van egy eladó sparheltje, a másik albérletet keresett - töri meg a hirtelen beálló csendet a ház ura. Visszatérve kiderül, a szomszédasszony hozta \issza a cef- refokolót, s mellé egy üveg mustot is.- Kovács „Csúnya” Jóska, a cigányprímás volt a fiatalságunk szépsége. Az ő hegedűszava muzsikálta össze a szívünket. Az eljegyzésünkre '54-ben az anyósomtól egy selyemkendőt kaptam, és jaj, de boldog voltam... Tősgyökeres sarkadiak, érző szívű lokálpatrióták vagyunk, semmi pénzért nem hagynánk el a várost. Mindig szerettem a sarkadi embereket, többségük jóravaló, igen tisztességes. Talán ezért is értek szót mindenkivel - magyarázza Ica néni.- Azért az utóbbi időben nem minden tetszik. Addig ugyanis fölösleges munkanélküliségről papolni, és segélyeket osztogatni, amíg a kocsmákban tucatszám találni őgyelgő embereket. Az unokabátyám a saját pénzéért nem talál embert, aki felaprítaná a téli tüzelőjét - egészíti ki egy rögtönzött munkaerő-piaci helyzetjelentéssel Szabó János.
