Békés Megyei Hírlap, 2004. szeptember (59. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-10 / 212. szám

6 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP -2004. SZEPTEMBER 10. PÉNTEK BUCSA SZÁMÍTÓGÉP AZ ÓVODÁBAN. Az Informatikai és Hírközlési Minisztéri­um támogatásával 1 millió 50 ezer forint értékű számítógéppel gazda­godott a bucsai óvoda. Szabó Gyuláné óvodavezető elmondta: a külön­böző fejlesztő programokat nagy élvezettel használják a gyermekek. Főszerepben a legifjabb, a legidősebbek és az 50 éve házasok Bucsán immár hagyomány, hogy a falunapi ünnepségen a polgármester köszönti a telepü­lés legfiatalabb lakóját, vala­mint az adott évben 50. házas­sági évfordulójukat ünneplő pá­rokat. A legidősebb bucsaiakat pedig otthonukban keresi fel a településvezető. Földesi György polgármester most szombaton, mint a telepü­lés legfiatalabb lakóját, köszön­ti Tóth László és Mészáros Hen­rietta Bence nevű gyermekét, aki 2004. szeptember elsején született. Fél évszázados házassági év­fordulójuk alkalmából Juhász Józsefet és feleségét, Hajdú Er­zsébetet, Gyurik Jánost és fele­ségét, Komróczki Ilonát, Kovács Jánost és feleségét, Kovács Ilo1 nát, Szabó Józsefet és feleségét, Kovács Annát, Balogh Gyulát és feleseget, Adamik Margitot, Fü­zesi Mihályt és feleségét, Ju­hász Ilonát, Finta Sándort és fe­leségét, Jáger Ilonát, valamint Hőgye Mihályt és feleségét, Ta­kács Zsuzsannát köszönti a te­lepülésvezető. A község legidősebb lakóit ott­honukban keresi fel Földesi György. A polgármester ellátogat a 99 éves Tóth Jánosnéhoz (szüle­tett Kürti Eszter), a 96 éves Mágori Lajoshoz, a 93 éves Perecz Istvánhoz, a szintén 93 éves Jakab Lajosnéhoz (született Kukli Julianna), a 92 éves Szabó Péternéhez (született Füzesi Mar­git), a 91 éves Baláti Jánoshoz, a szintén 91 éves Kiss Imrénéhez (született Nagy Eszter), a 90 éves Keresztesi Istvánnéhoz (született Kiss Mária) és a szintén 90 éves Keller Mihálynéhoz (született Rostás Teréz). ÖRÖKSÉGÜNK. Ezzel címmel nyílt kiállítás a közösségi házban. A kiállí­tást megtekintők megismerhetik mindazokat az eszközöket, amelyeket az elődök használtak a háztartásban és munkáik során. Az oldal a Bucsai Önkormányzat támogatásával készült Szerkesztette: Magyari Barna. Fotó: Kovács Erzsébet. A község határában három megye találkozik Takarékos gazdálkodással orvosolják az anyagi nehézségeket Bucsa — több mint 2600 lakosával — a Körös-Sárrét közepes nagyságú települései közé tartozik. A község három megye - Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar - találkozásánál helyezke­dik el. A bucsai önkormányzat anyagi kon­díciói szerények, ezért itt minden községi fejlesztésnek, beruházásnak örülni kell. A település 2004-ben mintegy 317 millió forintból gazdálkodhat. Úgy tűnik, a megfontolt és takarékos gazdálkodásnak köszönhetően ez a pénz a zavartalan működéshez és az intézmények fenntartásához elegendő lesz. Sőt, ebből a keretből kisebb fejlesz­tésekre idén is futja. — Községünk életében fontos szerepet tölt be a napközis konyha, ahol naponta 350 sze­mély számára készül étel. Ezt az intézményt a JLACCP minő­ségbiztosítási rendszer követel­ményeinek megfelelően kell fel­újítani, fejleszteni. A beruházás 17 millió 498 ezer forintba ke­rül. A célra 15 millió 748 ezer fo­rintot pályázat útján a Békés Megyei Területfejlesztési Ta­nácstól nyertünk el, a különbö- zetet pedig saját erőből teremt­jük elő. A munkálatok már foly­nak, s a teljes beruházás még az idén befejeződik. Önkormány­zatunk 2004-ben tovább folytat­ja a járdaépítési programot. A Béke utcában a járda már elké­szült, a Vörösmarty és a Hunya­di utcákban pedig folyamatban van. A makadámutak építését idén is végezzük. Itt a lakosok által befizetett pénzt az önkor­mányzat megduplázza. Eddig a Béke, a Bartók és a Szív utcák­ban épült makadámút, az Ár­Az olvasó lány szobra a köz­ségközpontban található. pád utcában pedig ez a beruhá­zás folyamatban van - mondta Földesi György polgármester. A bucsai önkormányzat idén is segítette az általános iskolás tanulók nyaralását. A Kápta- lanfüreden található Sárréti If­júsági Táborban most nyáron 40 gyermek üdült a település támogatásával. A közmunkaprogram kereté­ben havonta 40 embert foglal­koztatott az önkormányzat. Ezek az átmeneti munkák némi­képpen enyhítették a munka- nélküliek megélhetési gondjait. A Héra Alapítvány egy pályá­zatot írt ki azok támogatására, akik az energia árának emelke­dése miatt súlyos helyzetbe ke­rültek. Elsősorban a nagycsalá­dosoknak, a munkanélküliek­nek, a nyugdíjasoknak és a csökkent munkaképességűek­nek kíván segíteni ez a pályá­zat A bucsai önkormányzat 427 család részére nyert támogatást Ezek a családok 1500- 4500 közti összegben kaptak támogatást, amelyet a májusi és júniusi áramszámlák­nál írtak jóvá. Az elnyert teljes támogatási összeg közel 1,5 mil­lió forint volt, amelyet 500 ezer forinttal egészített ki a község. A többszörösen hátrányos helyzetben lévő Bucsát is nagy­arányú munkanélküliség sújtja. Ennek hatásaként a költségvetés egy jelentős részét szociális cé­lokra kényszerül költeni az ön­kormányzat Amennyiben új munkahelyek létesülhetnének, az önkormányzat szociális kiadá­sai jelentősen mérséklődnének, több pénz jutna egyéb célokra is.- A 2004. évi költségvetés összeállításánál elsőrendű fel­adatnak tekintettük az intéz­mények működtetését, és azt, hogy bizonyos fejlesztésekre idén is képesek legyünk. A költségvetés főösszegét 317 millió 319 ezer forinttal fogad­tuk el, úgyhogy 13 millió 467 ezer forintra „önhikis” pályáza­tot nyújtunk be. A pályázaton végül 11 millió 390 ezer forin­tos támogatást nyertünk. Ez az összeg elegendő lesz arra, hogy takarékos gazdálkodás mellett megőrizzük a település műkö­dőképességét, s eredményes gazdasági évet zárhassunk — hangoztatta Földesi György. Csatornát és tisztítót szeretnének A helyi szennyvíz kezelésére szennyvízcsatorna­hálózatot és szennyvíztisztítót szeretne építeni Bucsa község vezetése. Mostanra már elkészült a csatornahálózat megvalósíthatósági tanul­mányterve, valamint a tisztító elvi vízügyi enge­délyezési terve. Földesi György polgármester elmondta: mind a csatornahálózat, mind a tisztító építésének támogatására jövőre nyújt be pályázatot az önkormányzat. A tervek ös­szesen 7,5 millió forintba kerülnek, a beru­házás összköltsége pedig megközelíti az 1 milliárd forintot. Keresik a falu Toldiját meg Bucsa bicskását! Bucsa történetében holnap tartják a hetedik falunapot. A rendezvény számos kulturális és sportprogram­mal, szórakoztató rendezvénnyel várja a kikapcsolódni vágyókat. A teljes program 10.30-11.30 Koszorúzási ünnepség a Kos­suth téren, az I. és ü. világháború­ban elesett hősök tiszteletére állított emlékműnél. Köszöntőt mond Földesi György polgármester. A buc­sai II. Rákóczi Ferenc Általános Isko­la diákjai irodalmi műsort adnak. 11.30 A falunapot megnyitja Földesi György polgármester. Helyszín: a Bocskai úti iskola udvara. 13.00-14.30 Jó ebédhez szól a nóta. Fel­lép Márkus Ica, Sülyi Károly, Nagy Emese, Csanádi Tibor és Szabó Sándor Péter. 15. OO A Rozmaring néptánccsoport bemutatója. 15.30 Bemutatkozik a helyi moderntánc- csoport. 16.00 A Fresch együttes koncertje. 17.00 Fellép az Alkony Nyugdíjasklub. 17.30 Kerestetik a Falu Toldija, valamint meghirdetik a Bucsai bicskás címet. 18.30 Tombolahúzás. /9.00-hajnalig Utcabál, fellép a Bibiczi együttes. (Közben 21.00 órakor tűzijáték!) A Magyar Kultúra Lovagja könyvet ír a településről Bíró Endre — akit tavaly a Magyar Kultúra Lovagjává ütöttek — nem bucsai szü­letésű, mégis évek óta rendszeresen támogatja ezt a sárréti települést, s az ide kötődő művészeket. Sőt, hamarosan egy könyvet is megjelentet Bucsáról.- Ön Budapestről települt Búcsú­ra. Mi az, ami megyénkhez köti?- kérdeztük Bíró Endrét. — A gyökereket soha nem szabad megtagadni, azokat is­merni és kutatni kell! Apám Bé­késcsabán született, nagyapám pedig Dobozon. Apai ágon tehát én is ide, Békéshez tartozom.- Talán éppen ez motiválta ar­ra, hogy könyvet írjon Bucsáról?- Részben, ugyanis éppen a családom múltját kutatom, s mivel apósom bucsai születésű volt, adódott, hogy egy kicsit alaposabban is foglalkozzak ez­zel a kis településsel.- Mi a célja a készülő kiad­vánnyal?- Elsősorban az, hogy az itt élő emberek még jobban meg­ismerjék életterüket, tisztában legyenek az elmúlt idők ese­ményeivel, hiszen a falu törté­netét ők maguk alakították: tetteikkel, cselekedeteikkel, munkájukkal. Ha feltárul előt­tünk az a küzdelmekkel teli múlt, melyben nagyapáink, dédapáink éltek, bizonyára másképpen néznek majd az el­következendő — esetleg küz­delmes - mindennapok elé. .- Milyen múlttal rendelkezhet egy ilyen kis lélekszámú település?- Ez a Sárrét szélén található kis község meglepő események színhelye volt, melyeket termé­szetesen a készülő könyvemben le is írok. A régmúlt történései a levéltárok mélyéről kerülnek a felszínre, jobb esetben a környe­ző települések anyakönyveiből. Ezek az anyakönyvek értékes adatokat hordoznak. A falu ese­ményeit az emberek mondják el. Ők mesélik el saját életüket, én csak rögzítem ezt, s formába öntve, könyv formájában megje­lentetem.- Talán a foglalkozásához tar­tozik ez a kutatás? — Én nem vagyok se törté­nész, se író, egyszerű nyom­dász vagyok. A feleségemmel és a két gyermekemmel létre­hoztam egy nyomdaipari és könyvkiadói tevékenységgel foglalkozó vállalkozást. így egy­szerűbb a könyvet a nyilvános­ság részére átadni. — Akkor nyilván megfelelő anyagi juttatásban is részesül..- Nem! Én ezt csupán jószán­dékból csinálom. Emellett azon­ban más jellegű dolgokkal is tá­mogatom Bucsát. Immár néhány év óta én készítem el a falunap­ra szóló meghívókat, a nyáron rendezett fogathajtó versenyre mi nyomtattuk a szórólapokat, s egy fiatal bucsainak is én adtam ki az első verseskötetét most, a nyár elején. Segítőkészségemet már többször is megjutalmaz­ták. Például bronz és ezüst Krúdy-éremmel, a millenniumi ünnepeken Szent István emlék­plakettel, 2003-ban pedig lovag­gá ütöttek, s ettől kezdve visel­hetem a Magyar Kultúra Lovag­ja címet. Bíró Endre családjával nyomda­ipari és könyvkiadói tevékeny­séggel foglalkozó vállalkozást működtet, így szórólapokkal, meghívók nyomtatásával, tehet­séges fiatalok könyveinek ki­adásával, s most a Bucsáról szóló könyv megjelentetésével segíti a települést.

Next

/
Thumbnails
Contents