Békés Megyei Hírlap, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-05 / 182. szám

4. OLDAL - 2004. AUGUSZTUS 5„ CSÜTÖRTÖK MEGYEI KORKÉP A háziasszony fedővel ellenőrizte a kép minőségét Krumplival javították a rádiót, és fűzfakivágással helyettesítették a tévéből hiányzó adaptert Gondolná-e valaki, hogy egykor a háziasz- szonyok fedővel ellenőrizték a televízió kép­minőségét, a rádiót átmenetileg krumplival ja­vította meg a hallgató, s hogy akadt oíyan sze­relőinas, aki a fűzfa kivágásától remélte a 2-es műsor befogását? Ilyen színes történeteket mesélt lapunknak a Szeghalmon élő Mátrai János, aki csaknem a magyarországi televízi­ós sugárzás elterjedésével egy időben kezdte el a tévészerelői szakmát. Mátrai János: A negyven éve alakult szeghalmi szerviz szinte meghonosította a Sárréten ezt az akkoriban új szakmát. Szeghalom Az elmúlt közel négy és fél évtized alatt Mátrai Já­nos jelentős szakmai sikereket ért el és jó pár szak­embert képzett. Az egyik legemlékezetesebb emlé­ke 40 esztendővel ezelőtthöz köti: 1964-ben nevez­ték ki a Szeghalmon frissen létrehozott Gelka szer­viz vezetőjének és beüzemelőjének. A ma már 64 éves szakember munkája során számos, anekdotá­ba illő történettel találkozott. — A szeghalmi Gelka szerviz negyven esztendő­vel ezelőtt létesült, s jelentősen csökkentette a tér­ségben lakók javítási gondjait. Akkoriban a komádi adó beüzemelésével rohamosan megnövekedett a használatba helyezett tévékészülékek száma. Javí­tani viszont 50-60 kilométerre, Gyulára vagy Bé­késcsabára kellett vinni a tévéket. A megye határ menti részén, egészen Szeghalomtól Gyuláig én jár­tam javítani a beteg masinákat, így engem neveztek ki a szeghalmi szerviz vezetőjének és beüzemelőjé­nek. Az áthelyezésem „népgazdasági érdek” indok­lással történt, s letelepedésemet az akkori vezetőség is támogatta. Igyekeztem becsülettel helyt állni, így az új szerviz szépen gyarapodott. Két alkalmazottal kezdtük, majd a szerviz fénykorában már 33 dolgo­zóval tevékenykedtünk. Nemcsak helyi, hanem te­rületi feladatot láttunk el. A mi működési területünk volt a legnagyobb az országban: Zsákától Nagylaposig, Bucsától Körösnagyharsányig dolgoz­tunk. A nagyobb településeken - Vésztő, Dévaványa, Füzesgyarmat, Gyoma, Endrőd - fiók­szervizeket létesítettünk. A megyében mi kezdtük el az első központi antennaszereléseket a '70-es évek elején — mondotta Mátrai János.- A négy évtized alatt ön mellett Szeghalmon há­nyán tanulták meg a szakmát? - kérdeztük a még ma is dolgozó szerelőt.- Több mint hetvenen váltak szakemberré a „kezem alatt”. Úgy is mondhatom: a szeghalmi szerviz szinte meghonosította a Sárréten ezt az akkoriban új szakmát.- A műszaki cikkeket javítók régen állították-e nagyobb feladat elé a szerelőket, vagy ma kapják a nehezebb munkát?- Amikor elkezdtem a pályát, könnyebb volt a feladatunk, mint ma. Akkoriban az emberek min­den műszaki hibával hozzánk fordultak. Manapság viszont egyre több a hobbi szinten szerelő, akik sokszor belenyúlnak az elromlott rádiókba, tévék­be, kisgépekbe. A rossz alkatrészt kicserélik, vi­szont nem szüntetik meg a hibát. Ezzel viszont több kárt okoznak, mint hasznot. Olyan, mintha a gumit befoldoznánk, de benne hagynánk a tüskét.- A bő négy évtizedes munka során bizonyára több rendhagyó sztorival találkozott. Ezek közül me­lyek a legemlékezetesebbek1 — A hatvanas évek közepén, mikor még a kisvas­út is működött, a környék tanyavilágából hozták az emberek a kornak megfelelő készülékeket javításra. Egy idős bácsi nagy, telepes rádióval érkezett. Azt mondta: „Az a baja, hogy csak krumplival műkö­dik.” Krumplival? - kérdeztük vissza. Megvizsgálva a készüléket, láttam, hogy az anódellenállás szakadt: __ rákötve a ketté vágott krumplit, szólt, amíg tartott a nedves­ség. A másik eset a háznál való javításhoz kötődik. Az egyik kollégám mesélte, hogy amikor végzett a sze­reléssel, a háziasszony fel­kapott egy nagy fedőt, hogy azzal tesztelje le a munka eredményét. A fe­dőt a monoszkóphoz iga­zította, s ha egy kicsit kiló­gott, a szabályos kör alakú monoszkóp utóigazítást kért, hogy ne vibráljon a kép. Ugyancsak házi szerelésnél történt a következő sztori. Az egyik tévéjavításkor a házigazda folyton bújt a „masina” fölé ellen­őrizni, hogy a kisze­relt alkatrészek helyé­re valóban újak kerül­nek-e. Amikor a szere­lő türelme és levegője - utóbbi az érdeklődő házigazda fokhagy­más leheletétől — elfo­gyott, egy nagyot szik­ráztatok a készülék panelján. Erre kíván­csi emberünk meg­ijedt, s hátra ugorva kiverte háza ablaká­nak üvegét. „Na lám, kellett ez magának!” - szólt bajusza alatt mosolyogva a mes­ter. A negyedik eset a 2-es műsor elterjedése idején, a hetvenes évek közepén történt. Az egyik tanuló ki­ment Komádiba, hogy egy ottani családi házra fel­szerelje a 2-es antennát. Fel is szerelte, de a kívánt műsort nem lehetett élvezni. A leleményes tanuló közölte: ki kell vágni az udvaron lévő nagy fűzfát, mert az leárnyékolja az antennát. Másnap jött nagy mérgesen a tulajdonos, hogy a fűzfát kivágták, de a 2-es műsor csak nem jött be. Kiment egy szerelő, aki megállapította: azért nincs 2-es műsor, mert a televí­zióból hiányzik a vételhez szükséges adapter. Persze a kedvenc fűzfát már nem lehetett visszaültetni. Napjainkban is történnek effélék. Például amióta a Sárréten sem a tűzhely fölött pirítják a kenyeret, el- elromlik az elektromos pirító. Egyik javítás után csak bekapcsolással kipróbálva akartuk kiadni a ké­szüléket. Erre a bácsi megszólalt: „No-no, nem úgy van ez. Azt mondta anyjukom, hogy én próbáljam ki.” Erre elővett két karéj kenyeret a kabátja zsebé­ből és beletette a készülékbe. Megvárta a pirítás vé­gét, majd közölte: „Na látják, most már elviszem.” — Ön jelenleg vejével egy épületben, nyugdíjas­ként továbbra is dolgozik, sőt a szolgáltatást egy kis alkatrészüzlettel bővítette is. Ilyen hosszú szakmai tevékenység után milyen érzés fogja el? — Büszke vagyok arra, hogy a szakmában Szeg­halom neve országosan ismert lett. Elindítottam és végig vittem egy szakmai tevékenységet, amely ko­rábban nem volt. Egy olyan településen élek, amely várossá válásában én is részt vettem. MAGYARI BARNA Megkérdeztük olvasóinkat A hosszú házasság titkáról Lovas Pál és Kulcsár Ilona, csorvási nyugdíjasok:- Mindig a megértésre töreked­tünk, így éltünk le egymás mellett 50 évet. Bennünket a szegénység hozott és tartott össze. Nehéz idők­ben voltunk fiatalok, sokat küsz­ködtünk. De nekem szerencsém is van, a férjem jó ember, nem lehet vele összevesz­ni. Mindenkihez van egy kedves szava, nem válo­gat, hogy az illető férfi, öreg vagy sánta. Azt aján­lom a mai fiataloknak, legyenek egymással szem­ben sokkal türelmesebbek, mert megéri! Závogyán András és Unya- tinszki Ilona, csorvási nyugdíjasok:- Sokat kellett tűrni, különösen a pénztelenséget volt nehéz elvisel­ni abban az időben, amikor össze­kerültünk. Ennek már 50 esztende­je. Én szerény asszony voltam min­dig, a férjem lobbanékonyabb, de mindig csitítottám, ne idegeskedjen már! Egyetér­tésben éltük le az életünket, de ha egyet akartunk, azért mindketten nagyon tudtunk dolgozni. Persze melyik házasság múlik el villa- és kanálcsörgés nélkül?! De megértéssel a nehézségeken is túl le­het jutni. Tomka István és Valach Erzsé­bet, csorvási nyugdíjasok:- Úgy elszaladt ez a 60 év, hogy észre se vettük! És még sokáig sze­retnénk élni! Három saját és négy rokon gyermeket neveltünk fel. En borbély voltam, a feleségemre há­rult a jószágtartás, a családra, az üzletre való mosás, vasalás. A sok lemondás ellené­re ő volt az, aki összetartotta a családot, a gyerekek gondja, baja is reá hárult. Én teremtettem elő az anyagiakat, nem szóltam bele, mit, hogyan csinál. Szabados János és Laurinyecz Ilona, csorvási nyugdíjasok:- A jó házasság titka a türelem, a megértés. Ez hiányzik a mai fiata­lokból. A férjem mellett én nagyon sokat nevetek a mai napig, 55 év után. Sokszor felvidít a humorával. Pedig 7 év katonáskodás, fogság után kinek volt kedve viccelődni? Az én uramnak i a mai napig megmaradt a vidám temperamentu­ma. A közös teherviseléshez ez is erőt adott sok­szor, mert nem volt könnyű életünk nekünk sem. CSETE ILONA IVFOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET Kishírek Békés megyéből ALMÁSKAMARÁS. (1) Almáskama­ráson pályázaton nyert az önkor­mányzat 2 számítógépet lézernyomta­tóval, amelyeket az általános iskola informatikai termében helyeztek el. Ezzel a lehetőséggel immár 10 korsze­rű számítógép áll a tanulók rendelke­zésére, valamint a nyilvános internethasználat is biztosított. BATTONYA. (ke) Az Egészségügyi és Szociális Ellátó Szervezet (ESZESZ) szolgáltatásai közé tartozik az úgyne­vezett elterelés is. A programban azok az alkohol, illetve drog kapcsán érin­tett fiatalok vesznek részt, akiket az ügyészség az ESZESZ-hez irányít. BATTONYA. (ke) A közmunkaprog­ram jóvoltából tíz munkanélküli segí­ti az Egyesített Szociális Ellátó Szerve­zet tevékenységét. Korobán Évától, az intézmény vezetőjétől megtudtuk, a közmunkások az idős emberek ellátá­sába kapcsolódtak be, elsősorban kertrendezési feladatokat látnak el. BÉKÉSCSABA, (o) Mivel Kurecskó József eddigi elnök mandátuma elköl­tözése miatt megszűnt, új igazgatósá­got választanak a Békéscsabai Lakás- szövetkezetben. Még június végén megtörtént a jelölőbizottság megvá­lasztása, s a közeljövőben megtartják a rendkívüli küldöttgyűlést. BÉKÉSSÁMSON. (cs) Az általános iskola igazgatója, Batáné Mátó Teodó­ra lapunknak elmondta, hogy a javító- vizsgára maradt tanulók felkészítése folyamatos annak érdekében, hogy ők is társaikkal folytathassák tanulmá­nyaikat a 2004/2005-ös tanévben. BIHARUGRA. (i) Biharugra, a kör­nyékbeli településekhez hasonlóan, magas munkanélküliségi aránnyal küzd. A helyi önkormányzat mindent elkövet annak érdekében, hogy új munkahelyek létesüljenek a települé­sen. Makra Győző polgármester ez ügyben Olaszországban is többször folytatott tárgyalásokat. Forli városá­nak vezetése ígéretet tett arra, hogy segítenek Biharugrának abban, hogy olasz vállalkozás munkahelyeket te­remtsen az észak-békési községben. DÉVAVÁNYA. (i) Dévaványa is indul azon a kistérségi pályázaton, amely digitális térkép készítését célozza meg. Dévaványát illetően a térkép el­készítése 30 millió 854 ezer forintba kerül. Ebből az összegből 26 millió 689 ezer forintot pályázati támogatás­ként szeretne megkapni a város, a to­vábbi 4 millió 165 ezer forintot pedig nyertes pályázat esetén önerőből biz­tosítja az önkormányzat. ELEK. (ke) Roma Lányok és asszonyok is beiratkoztak a KISOSZ által szerve­zett bolti eladói tanfolyamra. Többsé­gük már régóta munkanélküli. Akik kedvet éreznek hozzá, a tanfolyam si­keres elvégzése után újból iskolapadba ülhetnek, üzletvezetői végzettséget is szerezhetnek - tudtuk meg Tarrné Ko­vács Tímea romaügyi referenstől ELEK. (ke) A város különböző pont­jain három épületben működnek az eleki napközi otthonos óvodák. A tag­intézményenkénti három-három cso­port harmonikus, családias légkört biztosít a gyermekek neveléséhez. A helyi nevelési programban foglaltak­nak megfelelően, az óvodák komoly szerepet vállalnak a város népi hagyo­mányainak őrzésében. FÜZESGYARMAT, (i) Füzesgyarma­ton, munkahelyteremtő céllal, trágya­feldolgozó üzemet szeretnének létre­hozni. E célból az önkormányzat köz­reműködésével a Gyarmat-Ferment Kft. már az elmúlt évben megalakult. A lé­tesítmény építése várhatóan idén ősszel kezdődik meg, s az üzem megnyitása után 60 dolgozót foglalkoztat majd. FÜZESGYARMAT, (i) A Füzesgyar­mati Nők Egyesülete 1993-ban alakult meg. A cégbíróság 1997-ben jegyezte be az egyesületet, amely idén május 21. óta már közhasznú szervezetként tevékenykedik. Az egyesület segítségé­vel jött létre idén a Körös-Sárrét Civil Műhely, amelyhez kilenc térségbeli te­lepülés civil szervezetei csatlakoztak. GÁDOROS, (cs) A takarékossági in­tézkedések keretében a polgármesteri hivatalhoz tartozó dolgozók létszámát hárommal csökkentették Gádoroson. Ha egy dolgozó még gyesre megy, an­nak az álláshelybetöltését (a gyes idő­tartamára) zárolta a képviselő-testület. KERTÉSZSZIGET, (i) A kertészszige­ti önkormányzat legközelebb a Béke és a Lenin utcában kíván szilárd útburkola­tot építeni. A beruházás teljes költségé­nek 90 százalékos támogatására a köz­ség pályázatot nyújtott be a Békés Me­gyei Területfejlesztési Tanácshoz. Pozitív elbírálás esetén a Béke és a Lenin utca aszfaltozása két ütemben — 2004-ben és 2005-ben - valósulhat meg. KÉTEGYHÁZA. (ke) A román általá­nos iskola az intézmény minőségbiz­tosítási rendszerének kiépítéséhez kö­zel 1 millió forintot nyert pályázat út­ján - tudtuk meg Gulyás György pol­gármestertől. KÖRÖSLADÁNY. (i) Körösladány- ban 2099 címhelyre 85,4 kilométer tá­volságon végzi a házhoz kézbesítést a posta. A körösladányi kézbesítőknek naponta 15-18 kilométer utat kell megtenniük a küldemények mielőbbi, pontos kézbesítése érdekében. KÖRÖSLADÁNY. (i) A Békés Me­gyei Területfejlesztési Tanács támo­gatja a körösladányi Lengyel Béla utca szilárd útburkolatának megépítését. A munkálatok várhatóan augusztus kö­zepén kezdődnek el. A beruházás so­rán 600 méter hosszan 5 méter széles út épül. A település vezetése nagyon fontosnak tartja az útépítéseket, mivel jelenleg a körösladányi belterületi utaknak még csak a 48 százaléka szi­lárd burkolatú. KUNÁGOTA. (1) Kunágotán 1998-tól megvalósult a szennyvízberuházás el­ső üteme, melyet Nagykamarással és Almáskamarással közösen valósítot­tak meg. Ekkor megépült a napi 300 köbméter szennyvizet befogadó telep, illetve a gravitációs csatorna és a tele­püléseket összekötő nyomóvezeték. A környezet védelme érdekében szüksé­ges lenne a második ütem megvalósí­tása is, amelyre évek óta folyamato­san pályáznak az önkormányzatok. KUNÁGOTA. (1) Kunágota képviselő­testülete az egészségügy és a szociális ellátás mellett kiemelt célnak tekinti az óvodai nevelés és iskolai oktatás te­rületén a meglevő intézmények épüle­teinek karbantartását, felújítását. A nyár folyamán üsztasági meszeléssel, takarítással, a kisebb hiányosságok javításával készítik fel az ingatlanokat az őszi tanévkezdésre. Névjegy Mátrai János Született: Elek, 1940. január 6. Családi állapota: nős, felesége Haász Magdolna. Gyermekei: két felnőtt gyermeke van, egyik Szeghalmon, a másik Németországban él. * Képzettsége: érettségi után gépvillamossági mű­szaki végzettség, tévészerelői szakvizsga. Jelenlegi munkahelye: egyéni vállalkozó. Kitüntetése: harminc esztendővel ezelőtt, 1974- ben a Kohó és Gépipari Minisztériumtól a Kiváló ■ Dolgozó kitüntetést kapta meg. a Hobbija: régen fotózott, az utóbbi években vi­szont nincs ideje a hobbijával foglalkozni. D-FOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET Ml AGGASZTJA LEGINKÁBB? (a válaszadók százalékában)

Next

/
Thumbnails
Contents