Békés Megyei Hírlap, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-31 / 203. szám

6. OLDAL - 2004. AUGUSZTUS 31., KEDD

MEGYEI

KORKÉP

Tavaly tovább folytatódott a rossz hagyomány

Mintha egy év alatt Kötegyán és Telekgerendás együttes népessége tűnt volna el Békés megye demográfiai térképéről

A 2003-as megyei népmozgalmi adatok már korábban napvilágot láttak, a településszintűek ugyanakkor csak a közelmúltban jelentek meg. Érdemes megvizsgálni őket, hiszen számos — sajnos, elsősorban negatív — elgondolkodtató érdekességet mutatnak. A népmozgalmi mutatók többségénél a tavalyi évben folytatódott az a lassan hagyománnyá váló tendencia, hogy a megelőző évinél kedvezőtlenebb adatokat produkált az adott esztendő.

Békés megye

Békés megye lakónépessége 2004. január 1-jén 392 845 fő volt. Ez az egy évvel korábbinál közel 3300-zál kevesebb. A népességcsökkenés mértéke nagyobb volt a tavalyi évben, mint 2002-ben és 2001-ben, vagyis a népességfogyás üteme az előző három évet vizsgálva egyre fokozódó. A 2003- ban bekövetkezett népességcsökkenés mértéke olyan, mintha egy év alatt Kötegyán és Telekgerendás együttes népessége tűnt volna el Békés megye demográfiai térképéről. Még szomorúbb, hogy egy évtized alatt csaknem Dévaványa jelenlegi népességével, több mint 8 ezer fővel lettünk kevesebben itt, a lassan „demográfiai-viharsaroknak” is nevezhető térségben.

Településenként vizsgálva azt láthatjuk, hogy mindössze 11 olyan település van a megyében, amelynek lakosságszáma 2003-ban nőtt a megelőző évihez képest, háromnak nem változott, 61-nek ugyanakkor csökkent. All, népességgyarapodással büszkélkedhető település között mindössze egy város, Sarkad található. Számszerűleg a legnagyobb növekedés Újkígyóson (28 fő), Telekgerendáson (22 fő) és Sarkadon (19 fő) következett be, a lakosság számához viszonyítva a legnagyobb arányú ugyanakkor Magyardombegyházon (2 százalék), de Telekgerendáson is több mint 1 százalékkal nőtt a népességszám. Az ellenpéldát, vagyis a legnagyobb mértékű csökkenést a megyeszékhely produkálta a tavalyi évben (667 fő), de egy híján 300- zal lett kevesebb Orosháza, közel 200-zal pedig Gyula népessége is. A legnagyobb arányú, több mint 10 százalékos népességcsökkenés a legkisebb lélekszámú településünkön, Újszalontán következett be, de számottevő, 3 százalékot meghaladó volt a fogyás mértéke Csabacsüdön, Csárdaszálláson és Pusztaottlakán is.

2004. január 1-jén a 17 város egyikében élt a lakosság 69,2, községekben pedig 30,8 százaléka. A táblázat a megye településeit 2004. január 1-jei lakosságszámuk szerinti sorrendben tartalmazza. Összehasonlításként szerepel minden településnél a tíz és a húsz évvel korábbi lakónépesség száma is. Az adatok elgondolkodtatóak, és jól mutatják a megye bő két évtized óta tartó demográfiai mélyrepülését. Tíz év alatt csaknem 8 és fél ezer, 20 év alatt pedig több mint 36 ezer fővel lettünk kevesebben. 2004. január 1-jén 31 olyan település volt, amelyiknek több volt a népessége, mint tíz évvel korábban, ugyanakkor mind- • össze 7 olyan, amelyikben többen élnek most, mint húsz évvel ezelőtt. Ez utóbbiak többsége is elsősorban az elmúlt időszakban felerősödött úgynevezett szuburba- nizációnak, vagyis a nagyobb városokból a közeli kisebb településekre való kiköltözési folyamatnak

köszönheti a népességgyarapodást (Telekgerendás, Szabadkígyós, Újkígyós, Kardoskút).

A 2004. január 1-jei Békés megyei lakónépesség nő-férfi aránya 52:48. A települések többségében a szebbik nem képviselői élnek nagyobb számban, míg 13 településen a férfiak vannak többségben. A legnagyobb arányú nőtöbblet Nagykamaráson, férfitöbblet pedig Örménykúton van.

A népességszám alakulását a születések és halálozások számának különbsége, vagyis a természetes szaporodás, illetve fogyás, valamint a vándorlások alakítják.

A tavalyi évben 154-gyel kevesebb gyermek született Békés megyében, mint 2002-ben, ezzel sikerült minden idők legalacsonyabb mutatóját produkálni. Ehhez járult további negatívumként, hogy

2003-ban számottevően nőtt a halálozások száma 2002-höz képest, így ezek együttesen a tavalyi évben 2429 fős természetes fogyást eredményeztek. 2002-höz képest

A legnagyobb mértékű népességcsökkenést tavaly Békéscsaba produkálta 667 fővel.

— sajnos — nincs olyan település, amely annak örülhetne, hogy tavaly egyetlen lakosa sem hunyt el. A születési és halálozási adatból eredő természetes szaporodási mutató mindössze négy településsül ezzel megtört az 1996 óta tartó csökkenő tendencia. A legtöbb csecsemőhalálozás Gyulán következett be, szám szerint 6.

A népesség számának - a születések és halálozások mellett - tozal kevesebb volt a megye településeire költözők száma, mint két évvel ezelőtt. Szerencsére ennél is nagyobb mértékben csökkent az elvándorlók száma a megelőző évhez képest, de ezzel is csak azt siBÉKÉS MEGYE TELEPÜLÉSEINEK LAKÓNÉPESSÉGE

Település

2004. január 1.

Lakónépesség 1994. januári.

1984. januári.

Település

2004. januári.

Lakónépesség 1994. januárt

1984. január 1.

1. Békéscsaba

65 710

67 929

70 154

39. Kaszaper

2 062

1 850

1 925

2. Gyula

32 446

34 783

35157

40. Csabacsüd

2 029

2 065

2 342

3. Orosháza

31 517

33 789

36 582

41. Lökösháza

2 016

2 021

2 199

4. Békés

21 412

21 739

22 289

42. Pusztaföldvár

1 903

1 991

2<068

5. Szarvas

18 333

18 393

20 029

43. Sarkadkeresztúr

1 817

1 893

2 137

6. Gyomaendrőd

15 180

15 830

17 263

44. Zsadány

1 808

1 708

2 001

7. Mezőberény

11 580

11 259

11 766

45. Telekgerendás

1 687

1 637

1 569

8. Sarkad

11 004

10 847

11 351

46. Nagykamarás

1 633

1 682

1 986

9. Szeghalom

10 077

10 163

10 527

47. Végegyháza

1 609

1 617

1 927

10. Dévaványa

8 785

8 433

9 290

48. Kötegyán

1 598

1 643

1 637

11. Vésztő

7 538

7 546

8 211

49. Kétsoprony

1 561

1 513

1 600

12. Mezőkovácsháza

6 869

7 194

7 123

50. Gerendás

1 526

1 627

1 660

13. Battonya

6 708

6 847

7 626

51. Ecsegfalva

1 446

1 454

1 756

14. Tótkomlós

6 522

6 756

7 779

52. Murony

1 441

1 405

1 462

15. Füzesgyarmat

6 457

6 194

6 337

53. Nagybánhegyes

1 431

1 614

1 682

16. Mezőhegyes

6 179

6 724

7 385

54. Mezőgyán

1 254

1 334

1 566

17. Kondoros

5 869

6 192

6 694

55. Medgyesbodzás

1 194

1 282

1 540

18. Újkígyós

5 714

5 653

5 646

56. Bélmegyer

1 152

1 370

1 592

19. Csorvás

5 706

5 857

6 355

57. Kamut

1 151

1 204

1 362

20. Nagyszénás

5 667

5 752

6 113

58. Tarhos

1 064

1 162

1 243

21. Elek

5 527

5 497

5 894

59. Biharugra

1 060

1 223

1 489

22. Körösladány

5 086

5 034

5 694

60. Almáskamarás

977

1 038

1 316

23. Doboz

4 557

4 597

4 741

61. Kardoskút

977

949

897

24. Kétegyháza

4 414

4 330

4 796

62. Geszt

866

846

1 045

25. Békésszentandrás

4 129

4 044

4 264

63. Hunya

777

840

917

26. Gádoros

4 081

4 121

4 798

64. Kardos

747

853

1 113

27. Medgyesegyháza

4 053

4 024

4 730

65. Dombiratos

730

790

1 061

28. Szabadkígyós

3 032

3 003

2 785

66. Körösújfalu

695

607

680

29. Kunágota

2 974

2 965

3 462

67. Körösnagyharsány

684

652

806

30. Okány

2 945

2 893

3 301

68. Kisdombegyház

569

584

713

31. Csanádapáca

2 892

2 860

3 232

69. Csárdaszállás

525

590

638

32. Köröstarcsa

2 805

2 780

3 021

70. Örménykút

522

545

736

33. Magyarbánhegyes

2 638

2 486

2 854

71. Kertészsziget

462

478

599

34. Békéssámson

2 631

2 499

2 798

72. Pusztaottlaka

432

451

581

35. Bucsa

2 515

2 290

2 580

73. Csabaszabadi*

368

0

O

36. Dombegyház

2 410

2 386

2 748

74. Magyardombegyház 302

293

344

37. Kevermes

2 382

2 502

3 016

75. Üjszatonta

141

137

189

38. Méhkerék

2 285

2 184

2 295

Megye összesen

392 845

401 323

429 064

*Csabaszabadi 1993-ig Békéscsaba része volt, 1994-től önálló település.

tavaly 23 településen született több csecsemő, kétszer ennyiben viszont kevesebb. Sikerült egy másik negatív csúcsot is elérni, pontosabban beállítani 2003-ban, nevezetesen azt, hogy Újszalontán tavaly egyetlen nő sem adott gyermeknek életet. Ilyen utoljára 1994-ben Magyardombegyházon fordult elő.

A halálozás terén ugyanakkor

nél pozitív (Geszt, Körösújfalu, Tarhos, Zsadány), egy településnél nulla (Csárdaszállás), a többi 70-nél pedig természetes fogyás következett be 2003-ban!

A csecsemőhalálozás terén is romlott a helyzet. 2003-ban 34 kisgyermek halt meg 1 éves kora előtt Békés megyében, ez 11-gyel több, mint 2002-ben volt. Ráadávábbi befolyásoló tényezője a vándorlás. Az oda- és elvándorlások egyenlege a természetes szaporodással együtt adja egy terület, település népességének tényleges szaporodását, vagy éppen fogyását.

Az oda-, vagyis a bevándorlás tekintetében Békés megye rosszabb évet zárt tavaly, mint 2002-ben, ugyanis 2003-ban több mint 500került elérni, hogy a 2003-as vándorlási egyenleg kevésbé negatív, mint a 2002. évi. Békés megye utoljára 1997-ben büszkélkedhetett pozitív vándorlási egyenleggel, azóta az elvándorlók száma lényegesen meghaladja az ideköltözőkét.

A megye települései közül 25- nek volt pozitív vándorlási egyenlege tavaly, 49-nek negatív, Okányban pedig megegyezett az oda- és az elköltözők száma. Az adatok jól mutatják, hogy a városok jellemzően egyre kevésbé vonzóak a lakóhely-változtatók számára. Mindössze 3 város dicsekedhet pozitív vándorlási egyenleggel (Gyula, Mezőberény, Sarkad), és a 17 város együttes vándorlási egyenlege is lényegesen rosszabb, mint az 58 községé együttesen.

A népmozgalmi adatok fontos'ré- szét képezi a házasságkötések és a yá&Jük sz&pa. Bár a népség, simának változása közvetíenülnem ezektől függ, de a két tényező közötti kapcsolatot nem kell magyarázni.

Tavaly 1500 házasságkötést regisztráltak a megyében, ez a 2001-es negatív rekord utáni második legalacsonyabb érték. A frigyek csaknem háromnegyedét városlakók kötötték. A legtöbb házasságot kötő hölgy (a statisztikai regisztráció a feleség lakóhelye szerint történik) békéscsabai volt 2003-ban, ugyanakkor éppen a megyeszékhelyen következett be a legnagyobb csökkenés a házasságkötések számában (-55) a megelőző évihez képest. A legnagyobb számban Békésen nőttek a házasságkötések, ahol 21-gyel több „holtomiglan, holtodiglan” hangzott el tavaly, mint 2002-ben. Sajnos, lassan már hagyománnyá válik, hogy minden évben van olyan település, ahol egyetlen házasságkötést sem regisztráltak. 2003-ban a két legkisebb településünkön, Magyardombegyházon és Újszalontán fordult ez elő.

Továbbra is magas a válások száma, bár a tavaly regisztrált 951 házasságmegszűnés az elmúlt tíz év harmadik legkedvezőbb adata. Azt mondhatjuk, hogy a házasságkötések több mint 60 százaléka végződik válással. Az életmódbeli különbségek, a hagyományok tisztelete érződik a válási statisztikán is, nevezetesen, hogy a városokban élők könnyebben bontják fel házasságukat, mint a kisebb településeken élők. Ezt az mutatja, hogy a válások háromnegyedét a városokban élők körében regisztrálták. Tavaly 6 településen nem fordult elő válás, ami örvendetes, bár tény, hogy 2002-ben 12 üyen település volt a megyében.

HORVÁTH CSABA (KSH)

D-FOTÓs LEHOCZKY PÉTER

A házasságkötések és a válások számának alakulása Békés megyében, 1993-2003

Az éÍveszületesek és a halálozások számának alakulása Békés megyében, 1993-2003