Békés Megyei Hírlap, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-30 / 202. szám

KÖR KÉP 2004. AUGUSZTUS 30., HÉTFŐ - 7. OLDAL MEGYE Idősek háza Tótkomlóson A gazdaságosan nem felújítható és nem működtethető szociális intézmények kiváltását szolgáló új létesítmény építésére 2004- ben a tótkomlósi szociális szol­gáltató központ címzett támoga­tás iránti kérelmét benyújthatja, ám ennek feltétele az építészeti tervek megléte. A városi idősek háza nem felel meg a szakmai minimumfeltételeknek sem. Az épület és a közművek állapota nagyon rossz, a telek nagysága pedig nem alkalmas az épületbő­vítésre — hangzott el a legutóbbi testületi ülésen. A Pósa utcai te­lek viszont egy bentlakásos in­tézmény kivitelezésére éppen megfelel. A téma kapcsán a komlósi képviselők úgy határoz­tak, hogy az idősek házát áthe­lyezik a Pósa utca 2. szám alá, a beruházás finanszírozása érde­kében, 2005-ben címzett támo­gatás iránti kérelmét a város be­nyújtja. A tervek elkészítésével Papp Ádám tervezőt bízta meg a testület. A tervezési díjat a szoci­ális szolgáltató központ részére felajánlott adományok öszszegé- ből egyenlítik ki. CS. I. Amikor Gerendás önálló lett Gyermekeknek szánt progra­mokkal kezdődött a gerendási búcsú a múlt hét végén. A műve­lődési ház előtti rendezvényen gondoltak a felnőttekre is, dél­után kulturális műsort, majd a polgármester, Gajdács János kö­szöntőjét hallgathatták meg a résztvevők. Találkozásunkkor a település vezetője elárulta, szep­temberre újabb rendezvényt tar­togatnak a kikapcsolódni vágyó gerendásiaknak. A község 1924- ben lett önálló (a krónikák 1414 óta jegyzik Gerendást, ám sokáig Békéscsaba legelőjeként volt el­könyvelve). Immáron 80 eszten­deje önálló a település. Ebből az alkalomból emléktáblát avatnak és ünnepséget szerveznek az ott élők közreműködésével. cs. i. Egy földvári parlagirtó Vecseri Bálint lelkiismeretesen gyűjtötte a parlagfüvet Puszta- földváron - a hívó szóra ő volt az egyedüli, aki úgy érezte, sa­ját érdekében és természetesen másokért is érdemes ezt a leve­gőt szennyező gyomot elpusztí­tani. Bálint 2400 tő parlagfüvet gyűjtött össze szakszerűen. A hét végére hirdetett akciónak így ő lett a győztese. A falut megmozgató (a szerevezőknek ez volt a szándéka), hagyo­mányőrző rendezvény kereté­ben a legjobb pogácsasütőket is díjazták. Kányikné, Jankóné és Holecskáné pogácsái között nem tudtak sorrendet felállítani a bírák, valamennyien az első­nek járó elismerést kapták meg. Pusztaföldvárról Róza- nekker Edina tudott a legtöb­bet, ő lett a szellemi vetélkedő győztese, különdíjat Jóbi Le­vente Gergő kapott produkció­jáért. A sportpálya öltözőjének a felújításáért szervezett jóté­konysági, öregfiúk, nagypályás labdarúgó-mérkőzésen a föld­vári csapat az orosháziak ellen lépett pályára. Döntetlen ered­mény született, közös meg­egyezéssel a serleg a házigaz­dáknál maradt. A tombola 14 ezer forintos bevételt eredmé­nyezett. _________________________________________(CMTll Rámpák Dombiratoson Még néhány nap és kezdődik az iskola. Dombiratoson az első ta­nítási napon, szeptember 1-jén reggel 8 órakor tartják az évnyi­tót, majd jöhet a tanulás! Dombiratoson kívül-belül megszépült az iskola. A nyári szünetben teljeskörű külső- és belső felújítást - meszelést, má­zolást - végeztek a közmunká­sok. Az épületben - a mozgásuk­ban korlátozottak közlekedésé­nek segítése érdekében - két rámpa is készül, ami ugyancsak a közmunkások keze munkáját di­cséri. Pántya Tamástól, az Általános Művelődési Központ igazgatójá­tól megtudtuk: a dombiratosi is­kolában nem változott a létszám az elmúlt tanévhez képest. Szeptemberben 41 tanuló ül is­kolapadba, köztük 5 elsős kisdi­ák. A gyerekek összevont osztá­lyokban tanulnak majd, közös tanulócsoportba kerülnek az el­sősök és a harmadikosok, a má­sodikosok és a negyedikesek, az ötödikesek és a hatodikosok, il­letve a hetedikesek és a nyolca­dikosok. Az igazgatótól azt is megtud­tuk, a tankönyvet az önkormány­zat jóvoltából ingyen kapják idén a diákok. Pántya Tamás arról is beszá­molt, hogy az óvodában is szep­tember 1-jén kezdődik a nevelési év. Jelenleg takarítási szünetet tartanak, hogy nyitásra minden szép és tiszta legyen. K.E. Föld alatti kincsünk, az ivóvíz Védelem alatt a Maros-hordalékkúp vízkészlete Ha felszíni vizet — folyót, tavat — ér valamilyen szennyeződés, azonnal felkapjuk a fejünket a hír hallatán. A felszín alatti víz­bázis állapotáról azonban vajmi’ kevés ismerettel rendelke­zünk. Ha ez az ivóvízkészlet „megsérül”, ellehetetleníti a tér­ség életét Arra jelenleg még nincs megoldás, hogy a nem ritkán száz, vagy több száz méter mélységben lévő vizet megtisztít­sák a szennyeződéstől. Békés megye lakosságának jelentős ré­sze a Maros-hordalékkúp vízbázisából kapja az ivóvizet Dél-Békés-Szeged A vízbázis nem ismeri a közigaz­gatási- vagy államhatárokat. A Ma­ros-hordalékkúp Békés megye déli nyeződés — folytatta Lábdy Jenő. A Maros-hordalékkúp hazai te­rületén 24 üzemelő vízbázist, a táv­lati vízbázisok közül pedig egy lo­kális és egy regionális vízbázist je­Más országban több arzént fogyasztanak Az európai uniós csatlakozás kapcsán szigorodtak a vízminőségi kö­vetelmények. Ezek nyomán indult el a vizminöség-javító program, ami ugyancsak érinti a Maros-hordalékkúp vízbázisait. Az ELI előírásai szerint a víz arzéntartalma literenként 10 mikrogramm lehet, a csatla­kozás előtti hazai szabályozás 50 mikrogramm/litert engedélyezett. Az ELI más országaiban mégis több arzén jut az emberek szerveze­tébe, mint itthon. Az unió ugyanis a táplálékkal bekerülő összes ..arzénfogyasztássaí’ számol. "Márpedig a tengerekkel rendelkező EU-országokban igen magas a halfogyasztás mértéke, a halhús­ban a tengervíz miatt viszonylag magas az arzénmennyiség. részén, körülbelül az Elek-Csor- vás-Orosháza-Tótkomlós által ha­tárolt terület alatt található. Átnyú­lik a szomszédos Csongrád me­gyébe is, ahol Csanádpalota-Csa- nádalberti határáig ér. A Maros­hordalékkúp nagyobbik része vi­szont nem nálunk, hanem Romá­niában található, ahol a világosi hegyeknél kezdődik. A vízbázis védelméről kérdez­tük Lábdy Jenőt, az Alsó-Tisza- vidéki Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóság (AT1KÖV1Z1G) vízgazdálkodási osztályvezetőjét és dr. Török József geológust, osz­tályvezető-helyettest. — Magyarország közüzemi víz­ellátását biztosító vízbázisok jelen­tős része sérülékeny földtani kör­nyezetben található. A vízművek építése egykor állami forrásból tör­tént. A vízbázisvédelemre akkor még nem helyeztek olyan nagy hangsúlyt, úgy vélték elég néhány méteres sugárban kerítést húzni a kutak köré. Később természetesen bebizonyosodott, hogy ez a véde­lem kevés. A kormány 1991-ben hozott határozatot az ivóvízbázi­sok védelmére vonatkozó célprog­ramról. A módszertani útmutatót 1997-ben dolgozták ki - tudtuk meg dr. Török Józseftől. A vízbázisok jelentik a kutakat, a víztermelő létesítményeket és természetesen a vízkészletet is. Magyarország vízbázisai közül összesen 658 földtanilag sérülé­kenynek tekinthető. Az állam vál­lalta a védelmi rendszer kiépítését.- Az ATIKÖVIZIG területén a Maros-hordalékkúp a legveszé­lyeztetettebb. A vízadó rétegei ugyanis közel esnek a felszínhez - 30-250 méter mélységben —, így könnyebben lejuthat a szeny­löltek ki a szakemberek a legsé­rülékenyebbnek. A közbeszerzé­si eljárással kiválasztott szakvál­lalkozók ezt követően kezdtek hozzá a „diagnosztikához". Több száz figyelőkutat fúrtak, ezek a felszín alatti vízkészlet szemcsék közötti hézagokon eljut­hat az esetleges szennyeződés a vé­dendő ivóvízadó rétegekhez. A szi­várgási idő és út határozza meg a felszíni védelmi övezet határát, ezek különbözőek. A belső védelmi övezetbe csak meghatározott sze­mélyek léphetnek be, ezen a terüle­ten tilos minden olyan tevékenység, ami nem függ össze a víztermelés­sel. A külső védőterületen pedig szi­gorúan szabályozzák az építés, a közlekedés, a földhasználat és min­den olyan tevékenység folytatását, például bányászatot, ami a talaj ter­mészetes védőképességét ronthat­ja. A hidrogeológiai védőövezetben fokozatosan enyhülnek a korláto­zások. A vízbázis védőterületét a vízügyi hatóságok jelölik ki.- 1997-től napjainkig mintegy 300-400 millió forint állami forrást fordíthattunk a Maros-hordalékkúp védelmére. 2007-ig még mintegy 80-100 millió forintra lenne szükség - nyilatkozta Lábdy Jenő, aki saj­nálattal állapította meg, hogy 2002- től a szükségesnél jelentősen keve- állami forrás érkezett erre a feladatra. Ennek ellenére a Maros­hordalékkúp vízbázisvédelme 80- 90 százalékos, szemben az or­szágos átlaggal, ami csupán 30- 40 százalékos. A Maros-hordalékkúp jelen­tősebb része Romániában ta­lálható. Kormányközi vegyes bizottság révén élő határvízi kapcsolatokat ápol a két or­szág. A közös vízbázisvé­delem terén az első lépése­ket már megtették. Dr. Török József be­szélt arról is, hogy a vízbázisokra a legna­gyobb veszélyt azok a használaton kívül helyezett fúrt, vagy Medgyesegyháza lakossága saját vízbázisáról kapja a vizet, szintén a Maros-hordalékkúp ivóvízkészletéből. Képünkön Filyó János (balról) és Csjernyik Mihály, a helyi Ivóvízellátó Kht. munkatársai. d-fotó: lehoczky peter állapotát, állapotváltozását kísérik figyelemmel, mennyiségileg és mi­nőségileg egyaránt. A 24 üzemelő vízbázis közül menet közben egy­ről derült ki, hogy földtanilag még­sem sérülékeny. — A többieknél differenciált a helyzet. Örömmel nyugtáztuk, hogy a Maros-hordalékkúp védettebbnek bizonyult a diagnosztikai vizsgála­tok során, mint azt előzetesen vélel­meztük. Az üzemelő vízbázisok kö­zül egyedül a medgyesbodzási regi­onális vízbázisnál volt szükség arra, hogy ötvenéves elérési idejű hidro­geológiai védőidomot jelöljünk ki - fogalmazott dr. Török József. Műszaki számításokkal ugyanis meghatározható az a terület, ahon­nan bizonyos időn belül, a talaj­ásott kutak jelentik, amiket nem, vagy szakszerűtlenül szüntettek meg.- Minden egyes kút egy lyuk, egy seb a vízbázis rétegén - ezt már Lábdy Jenő osztályvezető tette hozzá. A hazai víz bértartalma okoz még fejtörést a szakembereknek, egészségügyi kockázatát, valamint eltávolíthatóságának technológiáját jelenleg is kutatják. kovács erika Hatékonyabb információáramlás A térségi feladatokat is jobban ellátják Békés város önkormányzata az elmúlt év végén közel 24 millió forintot nyert infor­matikai hálózatfejlesztésre a Dél-alföldi Területfejlesz­tési Tanácstól. Az összegből a polgármesteri hivatal és a rendelőintézet eszközpark­jának fejlesztése valósult meg._____________________ Békés A közel harmincmillió forintos beruházás összköltségéből adó­dóan közbeszerzési eljárást kel­lett lefolytatni. A város rendelő- intézetében egy komplex egészségügyi informatikai rendszer kialakítása történt meg, amely lehetővé teszi a szakorvosi ellátók, diagnoszti­kai osztályok, háziorvosok és védőnők egységes informatikai hátterének kialakítását. így töb­bek között megvalósult az, hogy a háziorvos a leleteket, például az EKG-t elektronikus úton kapja meg, majd betegen­ként tárolja. A fejlesztés része­ként a rendelőintézetben bőví­tették az internetes ellátottsá­got, illetve a gyorsabb informá­cióáramlás érdekében sávszéle­sítést is végeztek. A program keretében tizennégy komplett számítógéppel és huszonkilenc lézernyomtatóval gyarapodott a rendelő eszközellátottsága. Emellett tizenöt számítógép korszerűsítése is megtörtént. A fejlesztés keretén belül a polgár- mesteri hivatal tizenhárom komplett irodai számítógépet kapott, elsősorban a térségi fel­adatok ellátására. H. CS. Végigjárta a közigazgatási ranglétrát Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki Gál Jánosáé pénzügyi főosztályvezetőt Saját bevallása szerint tulajdonképpen végigjárta a ranglétrát Gál Jánosné, a megyei közigazgatási hivatal pénzügyi főosz­tályvezetője, aki augusztus 20. alkalmából A Magyar Köztársa­ság Ezüst Érdemkeresztje kitüntetésben részesült Békéscsaba- Hogyan alakult pályafutása?- A megyei tanácsi rendszer­ben dolgoztam hosszú éveken át, majd megalakultak a rendszervál­táskor a köztársasági megbízotti hivatalok, ezeknek a jogutódjai lettek ‘94 végétől a közigazgatási hivatalok. A pénzügy mellett elég sok időt töltöttem hatósági vona­lon gyámügyi ügyintézőként. Szíwel-lélekkel láttam el mindig a feladatomat, akár gyámügyi, akár pénzügyi területen tevékenyked­tem. Mindenféleképpen előnyt je­lent az mai munkámban, hogy | más területen is dolgoztam. Tulajdonkép­pen végigjár­tam a ranglét­rát úgy, ahogy azt sok fiatal­nak is meg kellene tennie. Gyors- és gép­íróként kezdtem a megyei tanács­nál, majd különböző beosztások­ba kerültem, így rálátásom lett a közigazgatás egészére.- Ahogy teltek az évek, egysze­rűsödtek a feladatok vagy bonyo­lultabbak lettek?- Kilencvenöt március elsejé­tői vezetem a pénz­ügyi főosztályt, és sajnos azt kell mondjam, egyre ne­hezebb. Ez az a te­rület, ahol a legtöbb ütközési pont adód­hat. Folyamatosan nő az elvégzendő feladatok mennyisé­ge, és bár beindítá­sukhoz általában megkapjuk a Bel­ügyminisztériumtól a szükséges forráso­kat, a későbbi mű­ködtetéshez sajnos már nem.-Mit jelentett ezen a területen az uniós csatlakozás?- Éreztette a hatását, mert erre való hivatkozással például az el­múlt évben két alkalommal is Névjegy Gál Jánosné 1947. október 23-án született Szarvason. Férjezett, két gyermek édes­anyja, egy unokája van. Iskolái: általános iskolába Szarvason járt, majd elvégezte a gyors- és gépiró iskolát, valamint a közgazdasági szakközépiskolát Békéscsabán. Később a budapesti Álamigazgatási Főisko­lán, majd a Közgazdaság-tudományi Egyetem belügyi-gazdasági szakán diplomázott. Munkahelyei: 1969. július 1-je óta a me­gyei tanács, majd jogutódjainál dolgozik különböző beosztásokban. 1995. március 1-je óta a megyei közigazgatási hivatal pénzügyi főosztályvezetője. Hobbi: olvasás, tévézés. igen jelentős állami támogatás el­vonás történt a közigazgatási hi­vataloktól. ______________________________POCSAJI mCHÁBP

Next

/
Thumbnails
Contents