Békés Megyei Hírlap, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-27 / 200. szám

fcREKÉS MEGYEI HÍRLAP 2004. AUGUSZTUS 27., PÉNTEK — 7. OLDAL Európában is elismert tanfolyam Számítógépekkel gazdagodott az ismeretterjesztő egyesület A Tudományos Isme­retterjesztő Társulat Békéscsabai Szerve­zete (TIT) hosszú évek óta sikerrel szervezi nyelvtanfo­lyamait, valamint nyelvvizsgára felké­szítő tréningjeiL Békéscsaba Nemrégiben a TIT saját pénzből tizenkét számí­tógépet vásárolt, me­lyekkel informatikai tantermet rendeztek be. A napokban kezdődött az a 80 órás, alapfokú számítógép-kezelői tan­folyam, melynek elvég­zése után a résztvevők európai számítógépes oklevelet kapnak, amely Magyarországon és Európában egyaránt elismert. Az Xpertet nevű tan­folyam európai vizsga- központja Hannover­ben van, s Magyaror­szágon csak a TIT ren­delkezik a vizsga szer­vezési jogával. A tanfolyam során a részt­vevők elsajátítják az elektroni- kus adatfeldolgozás, a szöveg­Idősek és fiatalok egyaránt nagy érdeklődéssel tanulják a számítógépes ismereteket a TIT új gépein. D-FOTÓi VIRUS 1RZSI után master-bizonyítványt kaphatnak. A tanfolyamot az Informatikai és Hírközlési Mi­Négy évtizede a nemzetiségekért Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetés Hevesi Józsefnek Hevesi Józsefet hosszú évtizedek óta úgy ismerik, hogy ő a me­gyeháza nemzetiségekkel foglalkozó munkatársa. Az ünnep alkalmából a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel mondtak köszönetét neki. Békéscsaba- Mióta foglalkozik a nemzetisé­gekkel?- 1964 óta dolgozok jelenlegi munkahelyemen, illetőleg előd­jénél, a Békés Megyei Tanács­nál. Elsőként az úgynevezett szociális követelményeknek meg nem felelő lakótelepek fel­számolását végeztem, ami első­sorban a cigánytelepeken, cse­lédházakban élők jobb lakáshoz jutását jelentette. Ezt követően a megyei cigányügyi koordinációs bizottság titkára lettem, ami ké­sőbb nemzetiségi bizottsággá alakult.- Mennyit változott az elmúlt negyven évben a nemzetiségek helyzete hazánkban?- Úgy gondolom, nagyfokú önállóságot lehet tapasztalni, kü­lönösen az utóbbi tizenöt évben. A kormányzati politika a gyámko­dás felől az önállóság biztosítása felé mutat. A jogszabályok is ezt teszik lehetővé, ebben kiemelt fontosságú volt a kisebbségi tör­vény megszületése, mely ennek keretet biztosít. így kisebbségi ön- kormányzatokat hozhattak létre, amelyek egyre jobban érdekérvé­amely különösen közel áll a szívé­hez?- Alapjában véve mindegyikkel korrekt a munkakapcsolatom, na­gyon sok támogatást kaptam vala­mennyiüktől. Minekután a legtar- tósabban a cigány közösség köré­ben tevékenykedtem, ennek kö­szönhetően széles körű szemé­lyes jó, emberi kapcsolataim ala­kultak ki velük is. Névjegy Hevesi József 1942. május 31-én született Orosházán, négy testvére van. Nős, gyermekük nincsen. Iskolái: általános iskolába Orosházán járt, majd a szegedi Ved­res István Építőipari Technikum következett. Később a debre­ceni Kossuth Lajos Tudományegyetem népművelő szakán dip­lomázott. Munkahelyei: 1960-64 között Kecskeméten a Bács-Kiskun Megyei Állami Építőipari Vállalat, majd 1964 novemberétől a Békés Megyei Tanács, illetőleg Békés Megyei Önkormányzat nemzetiségekkel foglalkozó munkatársa. Hobbi: utazás, kertészkedés, történelmi könyvek és térképek böngészése. nyesítő szervvé válnak. Ma már intézményfenntartó szerepük is van az országos kisebbségi ön- kormányzatoknak.- Van-e olyan nemzetiség,- Van-e még valamilyen álma a munkájával kapcsolatban?- Én azt éltem meg, hogy a megyében lévő nemzeti és etni­kai közösségek negyven év után is - vagy talán ma még tudato­sabban, mint korábban - őrzik identitásukat, nyelvüket, kultú­rájukat. Eljutottak oda, hogy szervezeteik, intézményeik se­gítségével képesek önmagukat képviselni. Azt szeretném, ha a kisebbségi törvény úgy módo­sulna mielőbb, hogy tovább se­gítené a nemzetiségek minden­napjait. POCSAJI RICHARD „Az elismerés több munkára ösztönöz” Dr. Ujfaludi László oktat, irányít, közben szakértői munkát végez „A kitüntetés jelzi számomra, hogy az állami vezetés elis­merte azt a negyvenéves munkát, amit a közoktatás­ban, a felsőoktatásban végez­tem. Egyúttal arra is ösztö­nöz, hogy rátegyek egy lapát­tal, azaz a jövőben még többet igyekezzek tenni az oktatás ügyéért” - mondta dr. Ujfa- ludi László főiskolai docens, a TSF Pedagógiai Karának fő­igazgató-helyettese, amikor arról kérdeztük, mit jelent számára a Magyar Köztársa­sági Érdemrend lovagkereszt­je, melyet augusztus 20. al­kalmából vehetett át Magyar Bálint oktatási minisztertől Szarvas Dr. Ujfaludi László életpályájáról nehéz röviden írni. Négy évtize­des pedagógiai munkája során ugyanis az ország számos pont­ján dolgozott különböző beosztá­sokban, részt vett jó néhány ok­tatási program kidolgozásában. Volt általános iskolai és gimnázi­umi igazgató, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Dél- magyarországi Regionális Okta­tási Központjának igazgatójaként irányította Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye oktatásügyét.- Mire a legbüszkébb?- Három olyan dolog van, ame­lyet pályám legfontosabb állomá­sának, illetve legnagyobb eredmé­nyének tartok. Az egyik, hogy ne­vemhez fűződik a hétnapos heti óra­rend kidolgozása, melyet a nyolcva­nas évek közepén a Művelődési Mi­nisztérium javasla­tára be is vezettek. A másik', hogy a '90-es évek elején az Oktatási Mi­nisztérium mun­katársaként tevé­kenyen részt vet­tem az iskolaszé­kek helyreállításá­ban, a „Hogyan” című segéd­anyag megírásával, összeállításá­val. S van még egy dolog, ami szin­tén büszkeséggel tölt el: a NAT (Nemzeti Alaptanterv) keretében, az Országos Közoktatási Intézet felkérésére 1996-ban kidolgoztam az „Ember és társadalom” tan­tárgy tantervét az 5-10. osztályo­sok számára.- Mikor került kapcsolatba a Tessedik Főiskolával?- A TSF megalakulása előtt, 1998-tól a békéscsabai körös főis­kola általános főigazgató-helyette­se, majd docense voltam, s aktívan részt vettem a Tessedik Sámuel Főiskola megalakulását előkészítő testület munkájában. A megalaku­lás után előbb a Pedagógiai Főisko­lai Kar főigazgatói hivatalának ve­zetője, 2003. július 1-jétől pedig főigazgató-helyettese vagyok. Kül­ső szakértőként részt veszek az Oktatási Minisztérium különböző bizottságainak munkájában. Ujfaludi László jelentős szerepet játszik az oktatás fejlődésében FOTÓ, MOLNÁR ANDRÁS- Milyennek ítéli a hazai felső- oktatás mai helyzetét?- Úgy vélem, napjainkban a felsőoktatási intézmények na­gyon sok hallgatót bocsátanak ki. Természetesen semmiképpen Névjegy Név: dr. Ujfaludi László Született: 1944. 01.28., Szánk Iskolai végzettség: tanárképző főiskola (történelem-testnevelé&-magyar nyelv és irodalom szak), majd egyetemi diploma (történelem, pedagógia) Tudományos fokozat: a bölcsészettudo­mányok doktora. 1981. Életpálya: sokrétű és felfelé ívelő Család: nős, felesége szintén pedagó­gus, két gyermek édesapja Hobbija: régészet, horgászat, vadászat sem hátrány, ha valakinek diplo­mája van, de úgy vélem, ezen a téren elértük, amit lehet, most már nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az oktatáspolitikán belül a szakoktatásra. Úgy is mondhat­nám, hogy hiába vannak nagy tu­dású, diplomás gépészmérnöke­ink, ha nincsenek jól képzett esz­tergályosaink, akik. végre tudják hajtani azt, amit a mérnökök megálmodtak. _______uptákjudit Ké zművesmunkák tárlata A Békésszentandráson élő, illetve az onnan elszármazott kézműve­sek munkáinak bemutatását tűzte ki egyik fontos céljául a közelmúlt­ban megalapított Békésszentand- rási Kézművesek Egyesülete. A hu-. szonnyolc alapító taggal létreho­zott egyesület aktívan közre kíván működni a kiállítások előkészítésé­ben, előadások, szakmai bemuta­tók, rendezvények megszervezésé- ben és lebonyolításában.______yi Ki siratos, a fiatal szomszéd A lökösházi falunapra, augusztus 20-ára meghívást kapott a kisiratosi képviselő-testület és a település polgármestere is. A két település kö­zött, habár még nem hivatalos formában, testvéries a kapcsolat Lökösháza-Kisiratos Kisiratos igen fiatal szomszéd. A ro­mán-magyar határ mentén fekvő kis­település 1968-tól Kürtöshöz tarto­zott (Kürtös testvértelepülése Lökös- házának), idén április 7-én váltak önállóvá. A nemrégiben megtartott választásokon Almási Vincének sza­vazott bizalmat a falu népe, ő lett a kisiratosi polgármester. Almási Vince korábban Kürtös alpolgármestere volt, vagyis jártas a közigazgatásban. Lökösháza és Kisiratos légvo­nalban csak mintegy 7-8 kilomé­terre fekszik egymástól. — Fontos dátum volt a kapcsola­tunk alakulásában 1989. december 28-a - idézte vissza Almási Vince a tizenöt évvel ezelőtti időpontot.- Segélyszállítmányt, adományt szerkesztés és az internet alapjait, majd két további vá- lasztható modul elvégzése nisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia is tá- mogatja. ________________m. k. He vesi József a nemzetiségek pártfogója a megyében. d-potó, lehoczky péter kaptunk Lokosházától. Nem az ajándék volt a fontos, hanem a gesztus, hogy nem feledkeztek meg rólunk, a határ másik oldalán. Almási Vince hangsúlyozta, az Arad és Békés megyei települések kapcsolata példaértékű. A lökös- háziak jó viszonyt ápolnak a test­vértelepülés Kürtössel is és a most önállóvá vált Kisiratossal egyaránt.- A kapcsolatunk folyamatos, nem évi egy alkalmi találkozásban merül ki. Az önkormányzatok, az iskolák, a nyugdíjasszervezetek, a sportegyesületek is rendszeresen ta­lálkoznak, már közös pályázatunk is volt Tudjuk, nekünk még nagyon sok a tanulnivalónk. Itt Lökösházán mindig látunk, tapasztalunk 1-2 olyan dolgot, amit otthon, a mun­kánk során jól hasznosíthatunk. A jóbaráti vi­szony létét erő­sítette meg Ger­mán Géza, Lökösháza pol­gármestere is.- Bár a kap­csolatunk még 1 nincs hivatalos­sá téve, mint Kürtössel, a barátságunk szoros. Szeretnénk, ha ez megmaradna és egymást segítve továbbfejlődne - nyilatkozta a lökösi polgármester. " _____________________________K.E. Ba ráti, rokoni szálak- Mindig is emberi, baráti és rokoni szálak fűz­tek minket és a lökösháziakat egymáshoz. Hi­vatalos kapcsolatfelvételre nem nyílt lehetőség a rendszerváltozás előtt, akkor nem látogathat­tuk egymás polgármesteri hivatalait, iskoláit, de ennek ellenére találkoztunk, tudtunk egymás dolgairól, terveiről - mondta Almási Vince. A piac elvárásainak termelni A zöldség- és gyümölcságazatnak jók a kilátásai az Európai Uni­óban. A sikerért azonban tenni is kell: piacorientált rendszerre van szükség - mondta dr. Mártonffy Béla, a Zöldség-gyümölcs Termék Tanács ügyvezető igazgatója, aki a X. jubileumi dinnye­fesztivál alkalmából járt augusztus közepén Medgyesegyházán. Mepqyeseoyháza- Magyarország, a klímáját tekint­ve kifejezetten jó helyen fekszik. Közel vagyunk a piacainkhoz is. Megfelelő a szakértelmünk és ki­váló munkaerő áll rendelkezé­sünkre. Ezért is gondolom úgy, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat számára kifejezetten jó lehetősé­gek adódnak az Európai Unióban. Az érem másik oldalát is figye­lembe kell azonban vennünk. Ah­hoz, hogy sikeresek legyünk, a pi­ac szemszögéből kell termel­nünk, racionális, piacorientált rendszert kell felépítenünk. Az ágazat egyik kiemelt terméke a dinnye. Azért, mert abban az idő­szakban érik nálunk, amikor a mediterrán országokban már el­fogyott: ez június vége, július ele­je. A szezon itthon szeptember közepén fejeződik be. Ebben az időszakban szerencsére nincs igazán nagy konkurense a ma­gyar dinnyének. Az is nagy sze­rencse, hogy a világ hat legna­gyobb dinnyeimportáló országa közül három a közelünkben, a szomszédságunkban található: Lengyelország, Csehország és Németország - mondta dr. Mártonffy Béla. Az ügyvezető igazgató terme­lői szervezetek létrehozását is szorgalmazza.- Ha több termelő összefog és közösen értékesítik a termékei­ket, sikeresebbek lesznek. Tu­dom, hogy a dinnyések büszke emberek, de az összefogás nélkül nem lehet kihasználni a termék­ben rejlő lehetőségeket - nyilat­kozta. _____ KOVÁCS ERIKA A piac igényeit komolyan kell venni!- Mivel a hazai dinnye 80 százaléka exportra megy, ezért is fontos a piac minden rezdülésére odafigyelni. Nem mindegy te­hát, mit termelünk és az hogyan kerül a piacra. Azt kell termel­ni, amire igény van: minőségi árut, márkázott, illetve’dobozos dinnyét. Mag nélküli dinnyével kell bővíteni a választ^kkínálatot- fogalmazta meg az elvárásokat dr. Mártonffy Béla.

Next

/
Thumbnails
Contents