Békés Megyei Hírlap, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-04 / 181. szám

6. OLDAL - 2004. AUGUSZTUS 4., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP ■■ Követségi invitálás Albánia budapesti nagykövetének meghívására háromtagú küldöttség járt a külképviseleten. Lénárt (Léna) Ferenc utazó, Deák György, a Cinkusiak Baráti Körének az elnöke és Németh Béla, a civil szervezet alelnöke több mint egy órán át tárgyalt Eduard Sulo nagykövettel és dr. Natasa Ilirjani konzullal az elmúlt héten. A meghívottak átadták Orosháza ajándékait (a település zászlóját, egy Orosháza-Gyopárosfürdőről szóló fotóalbu­mot és a baráti kör eddigi kiadványait, illetve Léna Albániában készített fotóit, a róla készült albán és magyar újságcikkeket). Léna egyik fotóját és az al­bán út során használt pólóját dedikálta a nagykö­vet és segítséget ígért a készülő úti filmhez, a szükséges autentikus albán népzene megszerzé­sében. Eduard Sulo a cinkusiak Orosházára szóló, szeptemberi meghívását elfogadta, hiszen járt már Békésben, hallott Gyopárosfürdőről, egyúttal fel­ajánlotta közreműködését további kulturális kap­csolatok kiépítésére országa és Orosháza között. CS. I. Ideiglenes határnyitás Eleken Az Elekiek VII. Világtalálkozója alkalmából, az ön- kormányzat kezdeményezésére, augusztus 7-8- án, vagyis szombaton és vasárnap ideiglenesen megnyílik a határ Elek és a szomszédos romániai Ottlaka között. A román határőrizeti szervek kéré­sére azonban a napi „nyitva tartás” az eredeti el­képzelésekhez képest változik. Kunos Gyula, az Orosházi Határőr Igazgatóság sajtóreferense arról tájékoztatta lapunkat, hogy mindkét nap reggel 7 és este 19 óra között léphetik át az államhatárt, ter­mészetesen útlevelük felmutatásával, a magyar és a román állampolgárok. K E Tókotrások Kétegyházán Címzett állami támogatásra pályázott és nyert a csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztésére nyolc Békés megyei település, köztük Kétegyháza. A megnyert forrásból a nagyközség 209 millió forintban részesül, amit 2004—2006 között három ütemben használhatnak fel. Az első ütemben, va­gyis idén a terveket készítteti el az önkormányzat, valamint a Kétegyházán található, települési tulaj­donú tavakat kotortatják ki. Gulyás György polgármestertől megtudtuk, a kotrás a Batthyány utcában két, a Kossuth utcában és Újtelepen egy-egy tavat érint, amikben jelenleg nincs víz, kiszáradtak. k. e. Dobogós Sivatagi Rókák A Honvédelmi Minisztérium által meghirdetett versenyre Fekete Zoltánná, az okányi Petőfi Sán­dor Általános Iskola pedagógusa tavaly figyelt fel, kezdeményezésére már 2003-ban is indult a verse­nyen a Sivatagi Rókák nevű csapat, akkor az or­szágos negyedik helyen végeztek, most dobogó­sok lettek.- Idén az országból 5400 gyermek nevezett a ver­senyre. Tíz helyszínen regionális versenyekkel kez­dődött a megmérettetés. Iskolánkat — amely három csapattal indult — Szolnokra sorolták be. A szolnoki regionális versenyen egyik csapatunk tizedik, másik második lett, a Sivatagi rókák pedig megnyerték a térségi versenyt. így a Fekete Mariann, Huszár Mari­ann, Király Attila (csapatkapitány) és Király Tamás alkotta csapat Tapolcán a legjobbak között indulha­tott — mondotta Fekete Zoltánná, a kiválóan teljesí­tett nyolcadikos diákok osztályfőnöke. A tapolcai országos döntőben a tíz regionális győztes versenyzett az országos helyezésekért. A lövészetekből, futásokból, gránátdobásokból és szellemi tesztkitöltésekből álló vetélkedőkben az okányi csapat remekül helytállt. A Király József ta­nár által felkészített Sivatagi Rókák az országos harmadik helyet szerezték meg. M. B. A kábítószer a legnagyobb veszély a fiatalokra Sarkadi István miniszteri kitüntetést kapott a szenvedélybetegek gyógyításáért A kábítószer elterjedése a lehető legnagyobb veszélyforrás a fiatalok számára. A drogkérdés azonban nem elsősorban egészségügyi problé­ma, sokkal inkább arra kellene törekedni, hogy egész egyszerűen ne lehessen hozzájutni a kábítószerhez — fogalmazza meg aggodal­mait dr. Sarkadi István pszichiáter, addik- tológus. A Réthy Pál kórház főorvosa egész pá­lyafutását a megyei az alkohol- és drogbetegek gyógyításának szentelte. Munkájáért nemré­giben miniszteri elismerésben részesült. Békéscsaba- Sokkal nehezebb feladat a kábítószer hatásai el­len harcolni, mint az alkoholista betegekkel foglal­kozni. Ameddig az ital lassan és hosszan fejti ki a hatását, addig a drog percek alatt tönkre tudja ten­ni az embereket — enged betekintést munkájába Sarkadi doktor úr, aki rögtön hozzáteszi, hogy no­ha örül a mostani szakmai elismerésnek, soha nem a hasonló díjak begyűjtése motiválta a munkájá­ban. A főorvos mintegy harminc éve dolgozik a me­gyében a különböző drogbetegségek megelőzésé­ért. Mindezt teszi annak ellenére, hogy gyermek­korában még arra sem gondolt, hogy valaha is or­vos lesz belőle. Fiatalon leginkább az irodalom ér­dekli, de engedvén a szülői ráhatásnak, beiratko­zik az orvosi egyetemre. A diploma átvétele után nyolc évig háziorvosként dolgozik, majd a gyulai pszichiátriai osztály munkatársaként teszi le a szakvizsgáját. — Az irodalom szeretete mind a mai napig megmaradt, és még egyetemista koromban rájöt­tem a pszichiátria és az irodalmi művek közötti összefüggésre - árulja el. A választott orvosi Az alkohollal szemben sokkal könnyebb volt felvenni a harcot, mint a drog ellen - véli dr. Sarkadi István, aki több évtizedes munkájáért mi­niszteri elismerésben részesült. D-FOTÓ: VERESS ERZSI szakterületében is az emberközpontúság fogta meg leginkább. Később szakosodik a szenvedély- betegekkel foglakozó addiktológiára. Mintegy harminc éven keresztül a hipnoterápiás alkohol­gondozóban dolgozik, a gyulai drogambulancia létrejöttéig pedig felvállalja a megyei drogbetegek kezelését is.- Úgy vélem, azzal, hogy a drogambulancia lét­rejött Gyulán, óriásit lépett előre a megye a kábító­szerfüggők gyógyításában. Hasonló intézmények­re mindenhol szükség lenne, hiszen nincs az or­szágnak olyan területe, amely ne lenne érintve. En­nek ellenére azt hiszem, hogy amikor a drogbete­geket kezelni kell, az már egészségügyi végintéz­kedés, elsősorban annak a hálózatnak a felgöngyö­lítése lenne a cél, amely révén ezek az emberek hozzájutnak a kábítószerhez. Tisztában vagyok azzal is, hogy ez egyfajta utópia, hiszen a nálunk jóval fejlettebb országok sem tudják megoldani ezt a kérdést. Régóta vallom, hogy a drogfogyasztókat nem büntetni, hanem kezelni kell. Ha az állam a dohány- és alkoholtermékekből befolyt összegek­ből nem fordít arányosan a drogmegelőzésre, ak­kor az egész kampány csak szélmalomharc - véli a főorvos. Sarkadi István egyébként mostanában nem csak a kitüntetésére lehet büszke. A napokban derült ki ugyanis, hogy a kisebbik fiát felvették a jogi egye­temre.- Soha nem szóltam bele a gyermekeim pályavá­lasztásába. A nagyobbik fiam az orvosi hivatást vá­lasztotta, így nem bánom, hogy a kisebbik gyerme­kem a jogi pályán szeretne érvényesülni. Legalább ezáltal is színesebb lesz a családi paletta — árulja el kérdésünkre a kitüntetett. KOCSÁNY ROLAND Az energiafű ügye nem torpant meg (Folytatás az 1. oldalról)- A közelmúltban ismét rendeztek Szarvason egy konferenciát, melyen a témában érdekelt hazai és külföldi kutatók számoltak be eredményeikről Hol tart ma az energiafű ügye? — Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy nem torpantunk meg. Vannak az országnak olyan térsé­gei, ahol nagyon szép ütemben halad előre az ener­giafű múlt év szeptemberében megkezdett gyakor­lati bevezetése. Sajnálatos tény, hogy a dél-alföldi térségben ez valóban nem igazán érzékelhető, itt még nem sikerült megfelelő hasznosítási csatornákat találnunk, bár történtek több helyen is kísérletek — így Sarkadon és Gyomaendrődön - az energiafűre alapo­zott erőművek megépitésére. Az ipari mére­tű fűtermesztéshez azonban csak akkor kezdhetünk hozzá, ha a további felhaszná­lás is garantált.- Mi a helyzet az ország más térségeiben? — Négy területi integrációt hoztunk létre az országban. A bólyi integrációs területen - mely a Dunántúl jelentős részét magában foglalja - tavaly ezer hektáron vetettünk energiafüvet. A termés jónak mutatkozik, augusz­tusban várhatóan mintegy négyezer mázsa első fo­kú vetőmagot tudunk majd betakarítani, s ebből jö­vőre már tízezer hektáron tudjuk megkezdeni az ipari alapanyagok termesztését. Az itt termesztett energiafüvet a pécsi hőerőműbe szállítjuk majd, ahol 2006-2007 tájékán az egyik kazánt teljes egé­szében energiafű-alapanyag fogadására állítják át. Hasonló a helyzet a Borsodi Erőmű esetében is, ahol a Heves, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében termesztett ipari füvet hasznosítják majd. A harmadik integrációs te­rület Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megye, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye egy kisebb része. Itt is javában folyik az első fokú vetőmag termesztése, s ezen a területen igen előre­haladott a hasznosítás megszervezése. Elsősorban pellet előállításáról van szó, valamint a távhőszol­gáltatásban történő hasznosításról, s ne feledjük, hogy Budapest ezen a területen igen nagy a felvevő­piac. Egyedül a dél-alföldi megyékben nem sikerült tehát még megszervezni a hátteret, öncélúan pedig nem kezdhetünk hozzá az ipari méretű termesztés­Összehasonlítás A kísérletek már jónéhány éve igazolták, hogy az energiafű lényegesen magasabb szárazanyaghozamot garantál, mint az erdő. Nem hanyagolható el az sem, hogy a telepítés költsége is csak mintegy 20—25 százalékát teszi ki az er­dőtelepítés költségeinek. S akkor még mindig nem szól­tunk arról, hogy az elültetett fák csak több évtized múltán válnak vágáséretté/ betakarításukhoz pedig drága, speciá­lis gépek szükségeltetnek. hez. Abban a pillanatban, ahogy elindul egy minierőmű építése, elindulhat az ipari vetőmag ter­mesztése.- Napjainkban egyre többet hallunk a megújuló energiák fontosságáról, s arról hogy azok arányát az eddiginél jóval gyorsabb ütemben kell növelni. Az energiafű azonban - a szél, a nap és a víz ener­giája mellett - csak az egyik lehetséges formája a megújuló energiák forrásának. Mekkora szerep jut­hat a Szarvasi 1-nek, és általában az ipari füvek­nek? — Itt elsősorban azt kell figyelembe vennünk, hogy az egyes megújuló energiafajták tekintetében Magyarország milyen adottságokkal rendelkezik. Úgy gondolom, a tűzi energia nem juthat meghatá­rozó szerephez, mivel nincsenek felső folyású fo­lyószakaszaink. Ugyanígy nincsenek nálunk olyan szélcsatornák sem, mint például a Balti-tenger men­tén, Dániában, vagy Norvégiában. Következéskép­pen a szélerőművek sem üzemeltethetők gazdasá­gosan. Talán a napenergia határesetnek mondható, itt elérhető a gazdaságosság, de figyelembe kell ven­nünk, hogy a napenergia hasznosítása nagyon költ­séges beruházásokat igényel. Magyarország ökológiai adottságait figyelembe véve, tehát egyértelműen az állapítható meg, hogy itt a biomassza - ezen belül az ipari füvek - kap­hatják a jövőben a legfontosabb szerepet a megújuló energiák közül. - Talán külön hang­súlyt kaphat ebben a kérdésben az is, hogy az energiaszektor gondjainak megoldása egyúttal a vidékfejlesztés problémáit is bizonyos mér­tékben orvosolhatja.- Feltétlenül, lévén az energiafű termeszté­se sokak számára biztosíthat stabil megélhe­tést a gyenge minőségű földeken is. El kell mondanom, hogy ezt egyébként maguk a mezőgaz­dasági vállalkozók nagyon is világosan látják. Az energiaszektor is felmérte a hatalmas hozamú és a fához viszonyítva sokkal gazdaságosabban előállít­ható energiafű jelentőségét. Egyedül a döntéshozók, a különböző minisztériumok tisztségviselőinek asz­talán haladnak lassan a dolgok, ott bizony némi gyorsításra lenne szükség ahhoz, hogy a szarvasi energiafű minél hamarabb betölthesse az őt megil­lető szerepet. (Kapcsolódó anyagok internetes olda­lunkon.) LIPTÁK JUDIT Közösségi kemence Az egészségterv egyesület­nek 2000 óta tagtelepülése Csanádapáca. CSANÁDAPÁCA A Dél-alföldi Régió Települési Egészségterv Egyesület kistérsé­gi egészségterv pályázatának keretében valósul meg a csanádapácai közösségi kemen­ce. Az egyesület segíti és koordi­nálja a régió településein élők életminőségének a javítását, a közösségfejlesztést, de az egész­ségesebb életmód, a természet- és környezetvédelem, valamint a szociális jólét területén is kifej­ti áldásos támogatását. Az apá­caiak az egyesületnek köszön­hetően építik egy üllői mester segítségével a község központjá­ban a közösségi kemencéjüket. Információink szerint ha ez a „sütöde” elkészül, újabb két pá­lyázat eredményeit valósítják meg. __________________________________________CS. I. Csanádapáca központjában kezdte el egy üllői mester a közösségi kemence építését. A lehetőséget az egészségterv pályázaton nyerték az apácaiak. DFOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET Templomfelújítás PusztaotÜaka kistelepülés, ám három templommal is büsz­kélkedhet A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy a Tök­faluban lévő szlovák evangéli­kus templomot felújították. PUSZTAOTTLAKA A napokban Bagófaluban, a ka­tolikus templomban folyt hason­ló munka.- Gyulay Endre megyés püs­pök 80 ezer forintot biztosított a felújításhoz, ebből a pénzből a szükséges anyagokat vásároltuk meg. A pusztaottlakai önkormány­zat pedig közhasznú munkásokat bocsátott rendelkezésünkre. A medgyesegyházi egyházközség - aminek filiája a pusztaottlakai gyü­lekezet - pedig 57 ezer forintot nyújtott az ereszcsatorna teljes cseréjére. A templom így kívül-he- lül megszépült - tudtuk meg Gordos Ferdinándtól, a gyülekezet plébánosától, aki augusztus 1-jétől, áthelyezése folytán, már a makói belvárosi plébániát vezeti. k. e. á

Next

/
Thumbnails
Contents