Békés Megyei Hírlap, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-19 / 194. szám

MEGYEI KÖRKÉP 2004. AUGUSZTUS 19., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL Háziorvos Szegedről Orosházán betöltetlen volt a 7. számú háziorvosi körzet 2003 februárja óta. Az önkormányzat megpályáztatta az álláshelyet a betegek ellátásá­nak zavartalansága érdekében. A legutóbbi testü­leti ülésen a képviselők arról kaptak tájékoztatást, hogy egy pályázó komoly szándékát jelezte: a sze­gedi dr. Kovács Dobák Anita. A pályázó vállalta a szakma tárgyi minimumfeltételeinek biztosítását a rendelő felszereléséhez. A szakember - aki a kö­zeljövőben önálló rendelőt kíván létrehozni - programja a betegellátás jobbítását szolgálja. A testület támogatta a pályázó programját, s meg­bízta a háziorvosi feladatok ellátásával. Az orvosi tevékenység a szerződés megkötésétől kezdhető el. Az önálló rendelő létrehozásáig a háziorvosi te­endők ellátásához a város ingyen biztosította a Könd utca 82. szám alatti, üres rendelőt. cs. i. Franciából Gyomaendrődön Számítástechnikából szinte mindenki erős, a többi tárgyból azonban néhány tanulónak akad­tak gondjai - derült ki a gyomaendrődi Kner Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igaz­gatójának a 2004. évi érettségi vizsgák eredmé­nyeiről készített beszámolójából, melyet a város képviselő-testülete elé terjesztett. Idén az intéz­ményben összesen 86 nappali tagozatos diák tett érettségi vizsgát, közülük heten egy-egy tárgyból, egy tanuló pedig két tantárgyból nem felelt meg az érettségi követelményeknek, szá­mukra tehát a javítóvizsga lehetősége maradt. A legjobb vizsgaátlagot (3,95) a 12/A osztály tanu­lói érték el. Kiemelésre kívánkozik, hogy közü­lük kilencen érettségiztek francia nyelvből, s va­lamennyien kitűnő osztályzatot kaptak. lj. KEMENCÉK ÉPÜLTEK A KENYÉRÜNNEPRE. (cs) Gyopárosfürdőn rendezik meg az első európai kenyérünne­pet augusztus 20-án. Erre az alkalomra - eredeti tervek alapján - két, hagyományos, népi kemencét építettek fel a strand terü­letén. A Pékek Fejedelmi Rendjének tagjai itt sütik majd a ke­nyeret, a pogácsát. Információink szerint más gasztronómiai rendezvényekre is alkalmas a két kemence. Aki például csülök­sütésre vállalkozik, annak is sikerélményben lehet része. B-FOTÓ: VERESS ERZSI Sokan csatlakoznak a dolgozók aláírásgyűjtéséhez Megszűnik-e az ápolási osztály? - Lemondott az orvosigazgató Szarvason az utóbbi hetekben igencsak felborzolta a kedélyeket a Vasút utcai ápolási osztály esetle­ges bezárásának híre. Olyannyira, hogy egyre többen csatlakoznak az osztályon dolgozó ápolónők által kezdeményezett aláírásgyűjtéshez. Szarvas A helyi egészségügyi rendszer átalakí­tásának témája már jó ideje napirenden szerepel a városban. Az elmúlt eszten­dőben felmerült annak lehetősége is, hogy a szakellátást — amely nem köte­lező városi feladat — átadják a megyei’ önkormányzatnak. A hosszú időn át tartó tárgyalássorozat azonban nem vezetett eredményre, nem sikerült olyan megállapodást kidolgozni, mely mindkét fél számára megfelelt volna. Az alapellátás (felnőtt és gyermek háziorvoslás, fogorvosi ellátás, sürgős­ségi orvosi ügyelet, védőnői szolgálat) mellett tehát a szakellátás (füll- orr-gégészet, nőgyógyászat, urológia, belgyógyászat) is a város kezelésében maradt, s ez (térségi ellátásról lévén szó) nem kevés terhet ró az amúgy is nehéz anyagi helyzetben lévő önkor­mányzatra. A város egészségügyi ellátása hosz- szú évek óta az egyesített gyógyító­megelőző intézet keretein belül műkö­dik, melynek orvosigazgatója 1995 ja­nuárja óta dr. Pásztor Gyula szülész­nőgyógyász, onkológus szak­orvos volt. Az igazgató főor­vos a város vezetésével együtt 1998-ban hozta létre az inté­zet berkein belül a 25 férőhe­lyes ápolási intézetet az egy­kori szülőotthon épületében. Ez az ápolási osztály tulajdon­képpen hármas funkciót tölt be. Egyrészt - képzett ápoló­nők segítségével - itt gondos­kodnak azokról a betegekről, akik a kórházból kikerülve át­menetileg nem képesek ön­maguk ellátására. Ugyanakkor „tranzit” szerepet is ellát az osztály, mégpedig a szociális otthoni elhelyezésre váró idős emberek eseté­ben. A harmadik szerepkör a végstádi­umban lévő betegek ápolása, ezért is nevezik sokan „elfekvőnek” a város­ban. Az osztály esetleges megszüntetésé­nek kérdése tulajdonképpen több ok miatt merült fel. Egyrészt az önkor­mányzat meg kívánja szüntetni az EGY1 két telephelyén a mostani „kava­rodást”, azaz a volt szülőotthon épüle­tében helyeznék el - némi átalakítás után - az alapellátás teljes skáláját, míg a Szabadság utcai épületbe kerül­nének a szakrendelők. Ezzel megol­dódna a védőnői szolgálat, illetve a sür­gősségi orvosi ügyelet megfelelő elhe­lyezése is (ezzel kapcsolatban egyéb­ként már az ÁNTSZ is tett észrevétele­ket). Mondhatnánk tehát úgy, hogy az ápolási osztály helyére más célból van szükség, de a helyzet mégsem egysze­rűsíthető le ennyire. Hozzátartozik a kérdéshez ugyanis, hogy ez az osztály az utóbbi években jelentős (évi tízmil­liós) veszteséggel működik. Az intéz­mény és a város vezetése egyaránt azt a véleményt képviseli, hogy a veszte­ség legfontosabb oka az egészségügyi finanszírozás elégtelensége. Egy beteg napi ápolási költsége ugyanis 5200­Rövid idézet az ápolási osztály dolgozóinknak szer­kesztőségünkhöz eljuttatott leveléből: „A polgármester úr kedvenc kijelentése, hogy Szarvas város lakosságáért van. Akkor mi, az ápo­lási osztály dolgozói nem vagyunk szarvasiak? Az osztályon nem szarvasi, elesett, segítségre szoru­ló embereket látunk el? Akkor miért kell bezárni az osztályt és gondozatlanul hagyni az időseket, bete­geket és 12 egészségügyi dolgozó és családja egzisztenciáját a sárba taposni? Van és kell, hogy legyen megoldás, csak akarni kellene. Sajnos azonban, amíg a pénz és a politika irányítja az el­mét, és az önös érdek, addig a humán érzés és a realitás elvész az esztelenség mezsgyéjén." 5300 forintba kerül, ezzel szemben az OEP mindössze napi 3240 forintot té­rít, a betegnek pedig a központi szabá­lyozás szerint napi 400 forintot kell fi­zetnie. Ez az összeg tehát elégtelen a megfelelő működéshez. Az ápolási osztály megszüntetésé­Ebben jelentős szerepet játszik, hogy sokan látták azt a televíziós felvételt (az egyik helyi tévécsatorna többször is műsorra tűzte), mely egy nyugdíjas­fórumon készült, ahol a város polgár- mestere az ápolási osztályra vonatkozó kérdésre válaszolva nem cá­folta a bezárás lehetőségét. Babák Mihály azzal érvelt, hogy az ápolási otthon egy olyan plusz feladat, amit más önkormányzatok sem vállal­tak magukra, s a város az ápo­lási osztályon kívül is minta­szerűen gondoskodik az idő­sekről, lévén átmeneti ott­hont, idősek klubjait, házi se­gítségnyújtást és más egyéb ellátásokat biztosít számukra. Megfogalmazása szerint az ápolási osztály volt „a hab a tortán, s mostantól ezt a ha­bot nem tudjuk vállalni”. Kétségtelen, hogy a város most nincs könnyű anyagi helyzetben, feszí­tett költségvetéssel kénytelen gazdál­kodni, hitelállománya meghaladja a fél- milliárd forintot. Igaz ugyan, hogy a hi­teleket nem működésre, hanem fejlesz­A SZARVASI IDŐSELLÁTÁS SZÁMOKBAN Szociális otthoni ellátásban részesülök száma: 180 (az otthon megyei fenntartású) Átmeneti otthon férőhelyeinek száma: 24 Idősek klubjainak száma: 4 Házi segítségnyújtásban részesülök száma: 51 Ápolási díjban részesülők (hozzátartozóikat gondozzák) száma: 64 Egyházak által működtetett, bentlakásos otthonok száma: 3 Az ottani férc'- Nyék száma összesen: 71 nek ténye még korántsem mondatott ki végérvényesen, ebben ugyanis, az egészségügy átszervezésével kapcsola­tos többi témakörhöz hasonlóan, a szeptemberi képviselő-testületi ülés hi­vatott majd meghozni a döntést. A vá­ros lakói azonban mára mégis tény­ként kezelik a bezárásról szóló híreket. tésekre vették fel, s tény az is, hogy az utóbbi években sok beruházás történt. Ez azonban nem változtat azon, hogy minden forintnak meg kell nézni a he­lyét. A nagy volumenű beruházások önerejének előteremtése ugyanis egyre nehezebb feladat, sokan már arról is beszélnek, hogy a város „túlnyerte” magát a pályázatokon, s lassítani kelle­ne a tempón. A városvezetés most te­hát megpróbál minden mozgósítható forintot összeszedni, a részvényértéke­sítéstől az ingatlaneladásig több úton is elindultak. Minden bizonnyal ebbe a vonalba tartozik az egészségügy kiadá­sainak áttekintése is, amelybe nem­csak a veszteséges ápolási osztály eset­leges megszüntetése, hanem a szakel­látást végző orvosokkal kötött alvállal­kozói szerződések felülvizsgálata is be­letartozik, ideértve akár az ellátások új- rapályáztatását. Hogy az ápolási osztály megszünte­tésének lehetősége indulatokat kavar, annak elsődleges oka az, hogy a város és a környező települések lakói igényt tartanak erre a szolgáltatásra, már csak azért is, mert Szarvas messze esik a kórházaktól. Az itt lakók helyben biz­tonságban tudhatják hozzátartozóikat azokban az időszakokban is, amikor azoknak állandó felügyeletre van szük­ségük. Azt pedig nem mindenki tudja megoldani, hogy heteken, hónapokon át ápolja hozzátartozóját, még akkor sem, ha közben ápolási díjat kap, mert saját megélhetése is veszélybe kerül­het, elveszítheti munkahelyét. Időközben dr. Pásztor Gyula, az egyesített gyógyító-megelőző intézet orvosigazgatója benyújtotta lemondá­sát. Döntését, kérdésünkre, azzal indo­kolta, hogy nem ért egyet a városveze­tés által tervezett átalakításokkal, nem adja nevét az általa létrehozott rendszer szétszedéséhez. Az intézmény vezeté­sével a korábbi helyettest, dr. Palov Ka­talint bízták meg. Az ápolási intézet dolgozói levélben fordultak a polgár- mesterhez, a sajtóhoz, és aláírásgyűj­tést kezdeményeztek a városban. Infor­mációink szerint eddig csaknem ezer szarvasi lakos írta alá az ápolási osztály megtartására irányuló kérelmet, melyet átadnak majd a város jegyzőjének. LIPTÁK JUDIT Magyar ruhák a szovjet sztyeppékról Hét évtizeddel ezelőtt két magyar író, Illyés Gyula és Nagy Lajos ősi magyar ruhákkal tért vissza a Szovjetunióból A páratlan érté­kű relikviák évek óta Szitás Erzsébet festővész tulajdonában van­nak, aki a róla elnevezett füzesgyarmati képtár rendelkezésére bocsátotta a gyűjteményt egy több héten át tartó kiállítás erejéig. Füzesgyarmat _____ Az 1915. január 4-én Füzesgyar­maton született Szitás Erzsébet anyai ősei, a Kótiak már akkor a településen éltek, amikor a falvak nagysá­gát kapukkal mérték. A törökkel vívott harcban vitézsége elismeréséül II. Rákóczi György nemes­séget adományozott Kóti Gáspárnak és családjá­nak. A Kóti család 1885- ig, a kolerajárványig, Füzesgyar­maton élt. A járvány következté­ben akkor a két kisgyermek kivé­telével az egész család kihalt. Szitás Erzsébet mindig szere­tettel gondolt vissza szülőföldjére. Szeretetének kifejezéséül a Fü­zesgyarmatnak felajánlott festmé­nyekből megnyílhatott a Szitás Erzsébet Képtár. Híd és ér őrzi az ős nevét Kóti Gáspár felesége Gorzsás Erzsébet volt, akinek a nevét Füzesgyarmat határában a Gorzsás-ér és a Gorzsás-híd is őrzi. Abban az időben az volt a szokás, hogy a nemesi birtokon keresztül folyó viz és a rajta lévő híd nevét a szeretet asszonyról kapta. A szovjet sztyeppékról, a vala­mikori őshazából származó és a festőművésznő birtokában lévő magyar ruhákat nemrég ebben a képtárban állították ki. Az 1930-as években a Szovjet­unióból meghívást küldtek Ma­gyarországra az írószövetségnek. Két író utazhatott: Illyés Gyula és Nagy Lajos. A fogadó ország új­ságírói egyikének az édesanyja magyar volt. Búcsúzáskor az új­ságírónő egy csomagban átadta a ruhákat Illyés Gyulának. A jeles költőtől, írótól a ruhák először a feleségéhez, majd az édesanyjá­hoz kerültek. A ruhákból közben ismerős gyűjtők­nek eladogattak. Szitás Er­zsébet megvásárolta az is­merősnek tűnő ruhadara­bokat. Később a festőmű­vésznő a ruhákat megmu­tatta Illyés Gyulának, aki megerősítette, hogy ezek azok, amelyeket annak idején a Szovjetunióban kapott. Az érdeklődők a füzesgyarmati Szitás Erzsébet Képtárban ebben a hónapban még megnézhetik a teljes ruhagyűjteményt. MAGYARI BARNA A mintegy hét évtizede a Szovjetunióból hazahozott magyar ruhákat sok látogató tekintette meg Füzesgyarmaton. _______________________________________________________________________________________________ D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Az egykori szülőotthon épületében lévő, 25 férőhelyes ápolási osztályon jelenleg 18 beteg fekszik, egy részük szarvasi, mások a környező, illetve távolabbi te­lepülésekről jöttek. Ellátásukról nyolc ápolónő és négy takarítónő gondoskodik, d-fotó: veress erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents