Békés Megyei Hírlap, 2004. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-18 / 193. szám

6. OLDAL - 2004. AUGUSZTUS 18., SZERDA DOMBÉ G Y H Á Z Programelőzetes A dombegyházi önkormány­zat szeptember 25-én Hal­mok közi sokadalom címmel rendezi meg a három Domb­egyház vendégváró falunap­ját a piactéren. 8.00 Békéscsaba MÁV fúvószenekar. 8.30 Ünnepi képviselő-testületi ülés díszpolgárok avatásával. 9.20 Ejtőernyős ugrás, egész nap he­likopteres repülés. 9.35 Megnyitó és mazsorettek felvo­nulása. 10.00 Futballmérkőzések. 10.30 Nagykun Nándor huszárban­dérium bemutatója. 11.20 Napsugár bábegyüttes műso­ra. 12.00 Jó ebédhez szól a nóta, ismert nótaénekesekkel. 13.00 Békéscsabai Előre SC tornász­bemutató. 13.30 Május néptáncegyüttes műso­ra. 14.00 Ifjú tehetségek, mezőgazdál­kodók a színpadon. 14.20 Malacfogóverseny. 14.35 Erdős Csaba kaszkadőr: moto­ros akrobatika. Motorszépség­verseny. 14.35 Stílus divatstűdió bemutatója. 16.35 Eredményhirdetés. 16.40 Héthalom citerazenekar és népdalkor előadása. 17.00 Tombolahúzás. 1735 Interjú a motorosokkal. 18.00 Fiesta együttes koncertje. 19.15 Dombegyházi könnyűzenei együttesek. 20.00 Tűzijáték. 20.30 Utcabál a Molnár zenekarral. A rendezvény műsorvezetője: Böröndi Tamás. Sármentesen Két éve a Béke és a Sugár utcák­ban építettek sárrázókat Domb­egyházon, melyet idén is folyta­tott az önkormányzat. Június 24- ére a Dél, az Ady, az Arany, a Szé­chenyi, illetve a Budai Nagy An­tal utcákban épültek sárrázók. A kivitelezést a Békés Megyei Álla­mi Közútkezelő Kht. Békéscsa­bai Üzemmérnöksége végezte ki­váló minőségben. A beruházásra 7,5 millió forintot fordított a köz­ség, míg a burkolatot hasonló nagyságban a kht. vállalta. A sár­rázók a sárfelhordást hivatottak csökkenteni az útszakaszokon, így biztosítva a balesetmentes közlekedés feltételeit. ■ Az oldal a Dombegyházi Önkormányzat támogatásá­val készült. Szerkesztette: Halasi Mária. Fotó: Veress Erzsi. Hirdetési tanácsadó: Knietykóné Molnár Márta. Szent István ünnepe, templombúcsú Az ünnep mindig egy-egy közösség ügye. „Minden közösség onnan felülről, a világosság Atyjától származik” - tanít Szent Pál. Az ün­nepelni tudás művészetét a családban tanul­juk meg. A család az ünnepre nevelő legkisebb és legfontosabb közössége. Kultúránk első táp­lálékát ott kapjuk, mikor anyánk ki­nyitja lelkünk rej­tett, titokra éhes ka­puit és beléülteti a nagy példaképek iránti csodálkozó vágyat. Az ünneplés ezután a lélek dolga. A lélekben ragadjuk meg az eszménye­ket, a lélekben éb­rednek a nagy tet­tekre ösztönző erők, a lélekben ért­jük meg Vörösmar­ty szavait:. „Mi dol­gunk a világon? Küzdeni erőnk sze­rint a legnemeseb­Kedves vendégeink! Augusztus 20-a Dombegyház életében immár olyan hagyomá­nyos ünnepnek számít, amelyen nemcsak a Szent Istvánt törté­nelmi örökségeinknek tisztel­günk, hanem a szeretetteljes együttlét, a családi, a baráti talál­kozások ideje is. Az e napon tartott búcsú alkalmából ideiglenesen megnyílik a határátkelő, melynek igény- bevételével a szomszédos testvértelepüléseken élők megétogathatják ismerőseiket rokonaikat az itt élő családtagjaikat A templombúcsú ünnepe jó alkalom arra, hogy az emberek határok nélkül is erősíthessék a közösségek kapcsolatát együtt szórakozzanak, ki­kapcsolódjanak. Ezért is hívunk, várunk mindenkit a község ünnepére, hogy minél inkább erősíthessük az összetartozás, a béke és barátság szálait Gyarmati Jánosné,Dombegyház polgármestere bekért, előttünk egy nemzetnek sorsa áll”. Igen, nemcsak a család, de egy nagyobb közösség, a nemzet ügye is egy-egy ünnep. Szent István ünne­pe nemcsak a nemzet, de az ország ügye is. E két fogalom nem azonos. Egy országban több nemzet él, és egy nemzet több országban él. Mélyen gyökerező lelki érté­keknek kell megvaló­sulni, hogy harmóniát teremthessünk. Har­móniát, békét, hogy végül is az öröm csil­loghasson mindeni, legalább minden gyer­mek szemében; eb­ben kell látni példa­képnek látni Szent Ist­ván királyt - idézett Páva Pál plébános a szarvasi Réthy István plébánostársa beszé­déből — Falunkban Szent István ünnepe egyút­tal a templombúcsú ünnepe is. Az anya- szentegyházban ki­alakult az a szokás, hogy a templomokat vagy egy hitigazság, mint például a Szent- háromság, vagy vala­melyik szent tisztele­tére szentelik, vagy áldják meg. A kettő között a különbség az, hogy általában a székesegyházakat szentelik, és csak fel­szentelt püspök vé­gezheti, míg áldásban a kisebb templomok részesülnek. Őseink Szent István király tiszteletére építették templomunkat. Mint minden évben, idén is megtartjuk templo­munk búcsúnapját augusztus 20-án a 10 órakor kezdődő szentmise keretében. A búcsúi szentmisét és a szentbeszédet Pálfay Zoltán, a sze­gedi egyetem lelkésze tartja, amelyre a falu lakosságát és minden érdeklődőt szeretettel meghívok -mondta Páva Pál plébános. A templombúcsú ünnepéről augusztus 20-án szentmise keretében emlékeznek meg Dombegyházon. Ideiglenes határnyitások a búcsúkra Az iskola az életre készít fel MEGÚJULT A RÁKÓCZI UTCA. Dombegyháza képviselő-testülete 2003 első félévében pályázatot nyújtott be az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósághoz (ÜKIG) a Rákóczi utcai lakóút építésére. A kérelmet a decentralizált pályázatok keretében bírálták el, és 50 százalékos támogatást kapott. A kivitelezés 2004-ben valósult meg. A szakmai lebonyolítást a békéscsabai Thermál-Ber Tervező és Lebonyolító Kft. nyerte el. Az útépítés kivitelezésére 6 ajánlattevő volt, melyek közül a debreceni Debmut Rt.-t bízták meg a mun­kálatokkal. A kiépítendő út 710 folyóméter hosszú és 3 méter széles, mely határidőre és kiváló minőségben elkészült. A beruházás költsége 17,8 millió forint, melyből az önkor­mányzat által vállalt önrész 8,9 millió forint. ■ A dombegyházi iskola igazga­tói mandiátuma lejárt, ezért a képviselő-testület pályázatot írt ki az iskolavezetői állásra. A kiírásra a korábbi igazgató, Matuzik Istvánná is pályá­zott, akit a testület újabb öt évre megbízott az iskola veze­tésével- Szent-Györgyi Albert szavaival élve, „az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudás vágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás iz­galmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtanulja azt a munkát, amit szeretni fog” - fo­galmazta meg pedagógiai hitval­lását Matuzik Istvánné igazgató. Mint mondta, olyan iskola ki­alakítása a célja, amely saját ar­culattal rendelkezik, a változá­sokra nyitott, elismerésre méltó oktató-nevelő munkát végez, ta­nítványait felkészíti az európai uniós elvárásokra, mindemellett gyermek- és partnerközpontú in­tézmény. — Pályázatomban a folyama­tosságra helyeztem a hangsúlyt, hisz az eddigi eredményeink tíz­éves fejlesztőmunka következ­ményei. További eredményeket csak akkor remélhetünk, ha - a felmerülő hibákat kijavítva - a közösen alkotott és elfogadott do­kumentumainkban és szabályza­tainkban leírtak szerint tevékeny­kedünk. Az elkövetkezendő öt évben a tanítás-tanulásra, az in­tegrált oktatásra, a tanórai mun­ka színvonalának és körülménye­inek javítására szeretnénk he­lyezni a hangsúlyt. Iskolánk mi­nőségfejlesztő rendszerét emberi lépté­kű, mindenki számára kö­vethető, bü­rokráciától mentes, hasz­nálható rend­szerré kívá­nom alakítani. Képzési rendsze­rünk ma stabilnak látszik, de partnereink, környezetünk és az oktatási piac jelzéseit folyamato­san figyelnünk kell, hogy szük­ség esetén időben változtathas­sunk — hangoztatta Matuzikné. Az igazgatónő programjában hangsúlyos szerepet kapott az el­ért eredmények megőrzése, a községhez való kötődés és a ha­gyományok ápolása, az intéz­mény sajátos arculatának kialakí­tása, valamint az egyes szakterü­letek tartalmi megújítása és az in­tegrált oktatásra, a továbbtanu­lásra való eredményes felkészí­tés. Célul tűzte ki az új típusú is­kolairányítást, a minőség iránti elkötelezettséget, a döntés-előké­szítés hatékonyságának növelé­sét, a külső kapcsolatok és az in­nováció erősítését, illetve az egyéni fejlesztés biztosítását. A vezető szerint: „Ha válaszolni kí­vánunk korunk kihívásaira, tudo­másul kell vennünk, hogy mára nem elegendő a tanórákon kifo­gástalanul tevékenykedő, és az előírt viselkedésmintát követő gyerekeket nevelni. Fel kell készí­teni őket a versenyre, a rájuk vá­ró küzdelmekre, amelyek átszö­vik életünket, gazdaságunkat, mindennapjainkat. A makettklub tagjai számtalan versenyen értek el kiemelkedő eredményeket. A makettesek sorozatos dobogós sikerei A klubot alapítók közül többen rendszeresen visszajárnak a foglalkozásokra A dombegyházi makettépítők klubja 1996. október 16-án ala­kult. Az azóta eltelt időben sok változás és rengeteg verseny gazdagította a klub életét A fiatalok szorgos munkájának kö­szönhetően megszámlálhatatlan díjat, elismerést vívtak ki ma­guknak az elmúlt években.- A klub alapítói közül sajnos már nincs aktív tagja közössé­günknek, de néhányan azért visz- sza-visszajárnak látogatóba - fo­galmazott elöljáróban Dohor Já­nos klubvezető.- Nehéz lenne felsorolni, mi minden történt az eltelt 8 év alatt, mivel nagyon sok színes esemé­nyen vettünk részt, ami gazdagí­totta klubunk életét. Az utóbbi időszak azonban kiemelkedően jónak mondható akár a munka, il­letve az elért eredmények szem­pontjából. Tavaly év végén Kiskő­rösön jártunk, ahol a színvonalas verseny mellett a magyaros ven­dégszeretetben is részünk lehe­tett, amit ezúton is köszönünk vendéglátóinknak - mondta a klubvezető, majd így folytatta:- A kiskőrösi csapat korábban - hozzánk hasonlóan - szintén a nulláról indult, és hosszú évek alatt fejlődött kitartó és odaadó munkával mára országosan elis­mert közösséggé. Ez azt is jelenti, hogy az említett verseny igen ma­gas szintű, színvonalas volt, és büszkén számolhatok be arról, hogy komoly eredményeink szü­lettek, s ezek csak dobogós szin­ten mérhetők. Két első, két máso­dik és két harmadik helyet hoz­tunk különböző kategóriákban. A verseny után a csendes téli pihe­nő közben Békéscsabán mérettük meg magunkat, és talán nem sze­rénytelenség, de egy oldal is kevés lenne felsorolni eredményeinket, amelyeket ezen a versenyen elér­tünk. Kiemelném, hogy klubunk életében - fennállása óta - ezeket az eredményeket a legjobbak kö­zé sorolhatjuk.- A tavaszt ismét egy újabb megmérettetéssel kezdtük, amely az utazás megszervezésé­től kezdve komoly kihívással járt, hiszen az ország másik vé­gére, Mosonmagyaróvárra kel­lett utaznunk, bizonyítva ráter­mettségünket és tehetségünket. Ebben segítséget nyújtott a dombegyházi önkormányzat, mert nélkülük nem tudtuk vol­na mindezt megvalósítani. Ápri­lisban két napig szerepeltünk a versenyen, ami nagy élmény volt számunkra. Ez a verseny azért is számított nagy megmé­rettetésnek, mert 12 országból számos versenyző szerepeltette itt féltett büszkeségét. Több mint 1400 versenymunka között kellett megállni a helyünket. Örömmel mondhatom, hogy a dobogós hely most is kijárt tag­jainknak - zárta végül Dohor János, aki köszönetét fejezte ki a polgármesteri hivatal dolgozó­inak és a képviselő-testületnek a makettépítők támogatásáért, a fiatalok tevékenységének segíté­séért. A 4 Dombegyház-Kisvajras között, a hagyományoknak megfelelően, ideiglenes határnyitásra kerül sor az alábbi időpontokban: a domb­egyházi búcsú tiszteletére au­gusztus 20-án, pénteken 8 és 20 óra között, valamint szeptember 5-én, vasárnap szintén 8 és 20 óra között az iratosi búcsú tiszteletére - a testvértelepülés rokoni, baráti kapcsolatainak ápolása céljából. Az ideiglenes határnyitást a PM Vám- és Pénzügyőrség Dél­alföldi Regionális Parancsnoksá­ga és a Határőrség Országos Pa­rancsnoksága írásban engedé­lyezte. Most az első alkalom, hogy az Európai Unió tagálla­maként nyitunk ideiglenesen határt. Az állampolgárokat érin­tő jogszabályok alapvetően nem változtak. A kiutazáshoz érvé­i nyes útlevél szükséges. A mo­torkerékpár, valamint a sze­mélygépkocsi használatakor pe- • dig érvényes jogosítvány, érvé­nyes zöldkártya. Remélhetően e , két alkalommal - a hagyomá­nyokat a változó körülmények i között is ápolva - akadálytala- ■ nul juthatnak el a települések la- i kosai egymáshoz. . _____________________________________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents