Békés Megyei Hírlap. 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-08 / 158. szám

4. OLDAL - 2004. JÚLIUS 8., CSÜTÖRTÖK MEGYE KORKÉP Az evangélikus templom toronyórája újra jár Az elkövetkező száz évben mechanikai problémák nem adódhatnak — ígéri a javító cég Balogh Ádám, az egykoron Orosházára települt zombai városalapító leszármazottja az a Balogh János, aki gyer­mekkorában elköltözött szü­lővárosából, de kapcsolatait máig ápolja. Mostanában pe­dig elég sok időt töltött itt, mert a szó igazi értelmében a viharsarki városban „időzött”. Vállalkozóként szakembereivel javította az evangélikus templom torony­óráját. Orosháza Azzal nem számoltunk, hogy a déli harangszó a dobhártyánkat is képes szétszaggatni, ha az orosházi evangélikus templom harangtornyába éppen akkor érünk fel. Az évszázados lépcső­kön az első kondítás után vissza- kozót fújtunk és néhány emelet­tel lejjebb vártuk meg a harang­zúgás végét Balogh Jánossal, aki azért invitált a toronyba, hogy megmutassa, miként újul meg a templom órája, milyen eljárással keltik életre a négy szerkezetet.- Valamikor a hatvanas évek­ben újították fel a toronyórát. Nem bizonyult időtállónak az a technikai megoldás, amelyik mind a 4 órát egyszerre vezérel­te. Szőke János, cégünk fejlesz­tő mérnöke dolgozott ki az orosháziak felkérésére egy költ­ségtakarékos, valamennyi óra­lap mögé beilleszthető, dobo­zos megoldást. így a toronyban lévő 4 óra központi vezérlés mellett, de önálló életet él - mutatott az első, a déli fekvésű Az orosházi evangélikus templom tornyában az óra 2003 szeptemberében mondta fel a szolgálatot. Egy fővárosi cég referenciamunkájának eredményeként a szerkezet már mutatja a pontos időt. D-FOTÓl LEHOCZKY PÉTER órára, amit elsőként javított meg az orosházi származású Balogh János. A szakember azt is elárulta, hogy a szerkezet orvosi acélból készült, abban minden por- és vízálló. Garantáltan az elkövet­kező 100 évben mechanikai problémák nem adódnak. Csu­pán a villanymotorok szénkefé­jére kell figyelni, azokat 5-8 évente kell cserélni. Az evangé­likus templom toronyórája egyébként a frankfurti atomóra jelét fogja. Kérdezhetjük-e a to­vábbiakban, hogy hány óra, mennyire pontos az idő, ha fel­nézünk az evangélikus temp­lom órájára?- Tagadhatatlan, büszkeség­gel tölt el, hogy a hónapok óta mozdulatlan mutatók végre megmozdultak, a negyven évvel ezelőtt rendbe tett, de az azóta alaposan megkopott óraszerke­zet helyére pedig egyedülálló, sőt időtálló megoldás kerülhe­tett. És mindez az önzetlen hí­veknek, azoknak a támogató­inknak köszönhető, akik szív­ügyüknek tekintették a torony­óra további sorsát. 2003 őszén a szószéken hirdettük ki a gyűj­tés, a felújítás érdekében, azóta folyamatosan kaptuk az adomá­nyokat. Az áldozati vasárnapon megduplázódott a már befolyt összeg, így a munkákat elkezd­hették a kivitelezők. És íme, itt a budapesti cég referenciamunká­ja - mutatott elégedetten az óratorony magasába Ribár Já­nos evangélikus esperes. CSETE ILONA Új tiszti főorvos az ÁNTSZ élén Dr. Nédó Erikát (képünkön) az országos tiszti főorvos június 3-ától nevezte ki az ÁNTSZ Gyulai Városi Intézetének megbí­zott tiszti főorvosává. Elődje, dr. Mucsi Gyula megyei tiszti főorvos lett ugyan­csak június 3-ától. Dr. Nédó Erika az ÁNTSZ békési intézetének tisztiorvosa részmunkaidőben végzi a gyulai feladato­kat is. Gyula Dr. Nédó Erika kinevezése a gyu­lai tiszti főorvosi pá­lyázat elbírálásáig szól, még nem lehet tudni, hogy mikor ír­ják ki azt. A megbízott tiszti főorvos Szege­den végezte el az orvo­si egyetemet, általános orvosi diplomája van, közegészségügyi-jár­ványügyi szakvizsgát tett, majd közigazgatá­si szakvizsgát. Most jelentkezett a megelőző orvostan és nép­egészségtan szakorvosi képzésre. A megbízott tiszti főorvosi státust jó tapasztalatszerzésnek tekinti, s hogy indul-e a pályázaton, annak Névjegy Dr. Nédó Erika a gyulai Erkel Ferenc Gimnázi­umban érettségizett általános szakon. Az egye­tem elvégzése után egy héttel férjhez ment, négyéves fiuk van. A család Mezőberényben la­kik, szeretnek kirándulni. A megbízott városi tiszti főorvosnak olvasásra sajnos, nem sok ide­je jut. Tévézni szeret, ez a „káros” szenvedé­lye, kisfiával a gyakran nézik a gyerekadókat. eldöntését is segíti a terület meg­ismerése. Gyulai vezetőbeosztását nagy kihívásnak érzi, hiszen itt találha­tó határátkelőhely, itt működik a megyei kórház, a húskombinát, s a város idegenforgalmi központ nagy strandfürdővel. Mindez más feladatot jelent, más szemlé­letet kíván, mint amit a békési in­tézet kínál. Az orvosi egyetemet 1998-ban végezte el, azóta az ÁNTSZ békési intézeténél dolgo­zik. Munkaidejének megoszlása a békési és a gyulai intézet között a napi feladattól függ, de a fürdővárosban töb­bet tartózkodik. A heti 40 óra kétharmadát át­lagban Gyulán tölti. Ne­uralgikus pontot nem talált itt, elődjétől ren­dezett területet örökölt. Míg dr. Mucsi Gyula megbízott megyei tiszti főorvos volt, az idő alatt is járt Gyulára, no­ha akkoriban a városi tisztiorvos­ra, dr. Sárosi Tamásra több fel­adat hárult. A virágos közterületekért Medgyesegyháza belterülete megközelíti a 31 hektárt, ebből a zöldterület mintegy 10 hek­tárra tehető. A közterületek, közparkok gon­dozását a hivatali dolgozók mellett polgári szolgálatos katonák és közcélú munkanélkü­liek végzik. Medqybsboyháza A közterületek állapotáról a legutóbbi testületi ülé­sen Juhász György főelőadó számolt be.- Az előző évekhez hasonlóan az önkormány­zat ebben az évben is számos olyan intézkedést tett, amellyel lakókörnyezetünk rendezettebbé, tisztábbá, kulturáltabbá vált. Mindez nem kis anyagi és fizikai munka ráfordításával járt. Öröm­mel tapasztaltam, hogy egyre több magáningatlan előtti közterületre ültetett a lakosság egynyári és évelő növényeket, örökzöldeket. A legfőbb gond a lakatlan ingatlanokkal van, melyek 80 százaléka vidéken élők tulajdonát képezi. Esetükben két fű­nyírás között hónapok is eltelnek. Medgyesegyházán március elejétől folyamatos a zöldfelületek nyírása, ápolása. Ez idáig 2600 tő egynyári virágot ültettek Id a közterületekre, terve­zik 170 cserép muskátli kihelyezését is. Anyagi le­hetőségeikhez mérten füvesítést és cserjék telepí­tését is végzik. Mindezek költsége megközelíti a negyedmillió forintot. Megkérdeztük olvasóinkat Hol tartanák pénzüket? Bak Imre, 70 éves, körösladányi nyugdíjas:- A bank azért van, hogy pén­zünket őrizze, forgassa, kamatoz­tassa. Tehát én csakis a bankra bíz­nám pénzemet, ha igazán sok len­ne belőle. Persze tudom, az úgyne­vezett „uzsorakamatok” jóval ma­gasabb haszonnal kecsegtetnének, mint a banki kamatok, de tisztában vagyok azzal is, hogy előbbi nagyon kockázatos vállalkozás. Az idegeneknek nagy haszon reményében odaadott összegnek könnyen nyoma veszhet, sőt rosszabb esetben még a hitelt biztosító bajba is kerülhet. A bank viszont bár lassan, de legálisan gyarapítaná pénzemet. Botlik Imre, 30 éves, körös­ladányi lakos:- Ha nekem sok pénzem lenne, akkor azt csakis ingaüanba fektet­ném be. Persze, nem itt Körösla- dányban, hanem nagyobb városok­ban vagy a Dunántúlon. Mondjuk a Balaton közelében vennék egy-két házat, amelyekben vendéglátó-ipari egységeket nyit­nék. A Balatonnál bizonyára lenne forgalmam, s ott olyan árakkal dolgozhatnék, hogy a nyereség révén jobban meg tudnám forgatni a pénzt, mintha bank­ban tartanám. De egyelőre ilyen „veszély” nem fenye­get, hiszen jelenleg nincs annyi pénzem, hogy az le­gyen a legnagyobb problémám, mibe is fektessek be. Fehémé Batári Csilla, 27 éves, körösladányi lakos:- Szerintem a pénz legjobb he­lye a bankban van. Ha valaki gyor­san meg szeretne gazdagodni, s próbálkozását siker koronázza, ak­kor az efféle eredményesség vagy óriási kockázattal jár, vagy tör­vényellenes cselekmények, esetleg „kiskapuk” ve­zettek a sikerhez. Én nem szeretem a nagy kocká­zatot, a törvényellenes dolgokról nem is beszélve. Amennyiben viszont a bankban kamatozna a pén­zem, attól mindig nyugodtan alhatnék. Jelenleg vi­szont nincs annyi pénzem, aminek kamatából gond nélkül biztosíthatnám megélhetésemet. Kiss Béla, 68 éves, körösladányi nyugdíjas tanár:- Én már idősebb vagyok, ezért amennyiben komolyabb összeggel rendelkeznék, azt biztosan nem tarta­nám sehol, hanem odaadnám a csa­ládnak. Majd ők tudnák, hogy mire költsék, mibe fektessék a pénzt. Amennyiben még fiatalon jutottam volna egy na­gyobb összeghez - mondjuk nyertem volna a lottón - , akkor azt is a családra költöttem volna, mert család­centrikus vagyok. Ha most ötösöm lenne a lottón, ak­kor abból a pénzből biztosan fordítanék a fiatalok kul­turált szabadidejének megszervezésére is, mert ma már egyre kevesebb az efféle nyári lehetőség. m. b. D-FOTÓi VERESS ERZSI A FOGYASZTÓI ÁRAK NÖVEKEDEaC (2002-ben az előző évhez képest, százalék) SZLOVÉNIA Kishírek Békés megyéből BATTONYA. (ke) A battonyai önkor­mányzat felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy a tulajdonukban, használa­tukban lévő kül- és belterületi ingatla­nokon, közterületeken az allergiát okozó gyomnövényeket még a virág­zás előtt rendszeresen irtsák. Aki a védekezést nem végzi el, bírságra számíthat. BATTONYA. (ke) A Battonyai Újság, a város településpolitikai tájékoztató­ja legutóbbi számában egyebek kö­zött a városnapi ünnepségről olvas­hatnak a helyiek. A havilapban szó esik a környezetvédelmi alap létreho­zásáról, az önkéntes tűzoltók munká­járól, a Szent István Általános Iskola és a Battonyai Román Általános Isko­la év végi eseményeiről, valamint a templombúcsúról. BÉKÉS, (a) A békési áldozatvédelmi irodában havonta egy alkalommal tar­tanak szakemberek fogadóórát a pol­gármesteri hivatal Petőfi u. 4. szám alatti épületében. Július 14-én 17 és 18 óra között dr. Kovács Eszter városi üsz- ü főorvos várja a tanácsot kérőket áldo­zatvédelemi, egészségügyi témában. BÉKÉSCSABA, (c) A megyeszékhe­lyi Csaba Center első három szintje 100 százalékos kihasználtsággal, 107 egységgel működik - mondta érdek­lődésünkre Hrabovszki György igaz­gató. Érdekesség, hogy a kereskedel­mi mix teljesen eltér a többi plázáétól, melyekben a ruházati cik­keké a főszerep. A Csaba Centerben ugyanakkor a szórakoztató funkció a legerősebb (köszönhetően a játékte­remnek és a mozinak is), a ruházat csak 19 százalékkal van jelen. BÉKÉSCSABA, (y) Véget ért a TIT Körösök Vidéke Egyesülete által 12. alkalommal megrendezett Segítőfog- lalkozásúak nyári egyeteme. Pelle Tamásné intézményvezető elmondta: elsősorban olyan szakemberek jelent­keztek a képzésre, akik mozgássérül­tekkel, családsegítéssel, szenvedély- betegekkel vagy lelki problémákkal küszködőkkel foglalkoznak. BÉKÉSSZENTANDRÁS. (j) Nyolc vanegymillió forintos iskolafejlesztés­re kíván pályázni a békésszentandrási önkormányzat a Regionális fejlesztési operatív program keretében. A tervek a Hunyadi János Általános Iskola inf­rastrukturális, informatikai és egyéb eszközfejlesztését tartalmazzák. A pá­lyázati kiírás szerűit a nyertes pályá­zóknak mindössze öt százalék önerőt kell biztosítaniuk. BIHARUGRA. (i) Biharugrán, a Szilasi-tanya felé vezető Tyúkász-hídi átereszt rendbe tette, kitisztította az önkormányzat, valamint a hidat is szé­lesítette. Makra Győző polgármester elmondta: ezeknek a munkálatoknak köszönhetően most már a kombájnok is át tudnak menni a hídon, hogy a kö­zeli földekről learassák a gabonát. DÉVAVÁNYA. (i) A Munkácsy nyo­mában címmel meghirdetett megyei szellemi párbajban nemrég első he­lyezést ért el a Czudor Zsófi, Janó Gi­zella és Balogh Gyula alkotta dévaványai csapat. Mindhárman a Vá­nyai Ambrus Általános Iskola diákjai, akiket két tanár, Váradi Andrásné és Czudorné Bukva Róza készített fel a sikeres megméretetésre. ECSEGFALVA. (i) Az ecsegfalvi Herman Ottó Általános Iskola és Óvo­da munkájáról Kocsárdi Lászlóné igazgatónő a legutóbbi képviselő-tes­tületi ülésen tájékoztatta a község ve­zetőit. A nemrég befejeződött tanév­ben az intézmény 20 pedagógust fog­lalkoztatott, akik közül 5-en az óvo­dánál, 15-en pedig az iskolánál végez­tek oktató-nevelő munkát. A pedagó­gusok mellett 5 technikai dolgozó és egy iskolatitkár dolgozott az intéz­ménynél. ELEK. (ke) A családsegítő és gyer­mekjóléti szolgálat 1997 óta működik Eleken. Korábban a városban nem volt ilyen szociális ellátási forma. A szolgálat - öt dolgozóval - lelki problémák, családi konfliktusok, krí­zisek esetén nyújt segítséget egyének­nek és családoknak egyaránt. GÁDOROS, (cs) A gádorosi Béke téri óvoda nyílászáróinak cseréje idősze­rűvé vált. A helyi képviselő-testület úgy határozott, hogy a beruházáshoz szükséges saját erőt a pályázati alap terhére biztosítja (ez 2 millió 29 ezer forint, a bekerülési költség 20 száza­léka). A további 8 millió forintra pá­lyázatot nyújtott be az önkormányzat. GYULA, (ö) Gyula németországi test­vérvárosából, Ditzingenből kétévente nyugdíjascsoport látogat a fürdővá­rosba. Az idén 24 nyugdíjas érkezett Gyulára, akik előzőleg felkeresték Magyarország turisztikai központjait. Látogatásuk fő célja azonban Gyula volt, ahol megismerkedtek a város ne­vezetességeivel. Megnézték többek között a városházát is, amely elnyerte tetszésüket. GYULA, (ö) A gyulai várnál július 30-ától augusztus elsejéig rendezik a XIV. Végvári estéket. A háromnapos rendezvényen a korábbi évekhez ha­sonlóan lesz végvári vitéz viadal, vá­sár és könnyűzenei koncertsorozat. Fellép a Pa-Dö-Dő, a Neoton, a Deb­receni Dixieland Band. Az érdeklő­dők szórakozhatnak az aradi óriásbá­bosok műsorán, a kutyás versenyen, itt rendezik lapunk autós sorsolását, s a Gyulai Húskombinát Rt. roston sült hétvégéjét is. A tervek szerint a nyitó végvári karneválon brazil tán­cosok vonulnak, s várnak egy mada- gaszkári táncegyüttest is. A rendez­vényt hagyomány szerint tűzijáték zárja. KASZAPER. (1) A kaszaperi Őszi Al­kony Nyugdíjasklub a napokban ta­lálkozót rendezett a művelődési ház­ban. A vacsora előtt Hevesi Imréné klubvezető mondott köszöntőt, majd szórakoztató műsort láthattak a részt­vevők a meghívott klubok előadásá­ban. A finom étkek sorát sütemény zárta. A bálon ifj. Láda Mihály szol­gáltatta a talpalávalót. KEVERMES. (ke) A kevermesi általá­nos iskolában a 2003/2004-es tanév­ben huszonöt tanuló fejezte be iskolai tanulmányait. Ősztől öten gimnázi­umban, nyolcán szakközépiskolában, tizenketten pedig szakiskolában foly­tatják tanulmányaikat. Az általános is­kola továbbra is figyelemmel kíséri majd a tanulmányi előmenetelüket. KÖRÖSLADÁNY. (i) Körösladányért kitüntetést vehetett át a napokban H. Tóth Sándor nyugdíjas tanító. Mező Zsigmond alpolgármester az ünnepé­lyes átadón megemlítette: az 1927- ben született H. Tóth Sándor pedagó­gusi pályája során összesen több mint 1700 körösladányi gyermeket tanított meg olvasni és számolni. 0 I »

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents