Békés Megyei Hírlap. 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-07 / 157. szám

4. OLDAL - 2004. JÚLIUS 7., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Patthelyzet a Recsegésben - Az önkormányzat tehetetlen ____Megkérdeztük olvasóinkat Fo rdulnának-e ombudsmanhoz? A horgászegyesület tagjai a nyugalmukat, a vállalkozó viszont a bevételeit félti Hideg Róbert öt esztendővel ezelőtt vásárolt egy üres vízparti telket üyomaendrődön, a Kecsegési ltol tágnál. Épített rá egy takaros kis házikót, melyből azt remélte, a falusi turiz­mus révén jövedelemhez jut. Tavaly megsze­rezte a szükséges engedélyeket, s rendben is volt minden: jöttek a vendégek, a vállalkozó fizette az idegenforgalmi adót, mindenki elé­gedett volt. Egészen idén márciusig, amikor is a holtágat kezelő horgászegyesület hozott egy olyan határozatot, melynek következtében Hi­deg Róbert úgy érzi, vállalkozása nullára fut­hat. Gyomaendröd A Kecsegési-holtág jelenleg a helyi önkormányzat tulajdonában áll, a kezelési és hasznosítási jogot vi­szont - a 2000. év elején kötött ha­szonbérleti szerző­désnek köszönhe­tően — a Keesegészug Tájvé­delmi és Horgász- egyesület birtokol­ja. A holtág partján jelenleg 208 üdülő , illetve horgászte­lek van, a tulajdo­nosok többsége (közel 150 ember) tagja a horgász­egyesületnek. Történetünk fő­szereplője, Hideg Róbert is mindjárt a telekvásárlás után belépett az egyesületbe. Fel­épített nyaralóját a Falusi Turizmus Országos Szövetsé­ge 2003-ban „falusi szállásnak” minő­sítette, így tavaly július 6-án már meg is érkeztek az első vendégek a házba. Hideg Ró­bert egyébként nem kezdőként in­dította ezt a vállal­kozást, Körösladányban is üzemeltet két hasonló falusi vendégházat, s cseppet sem mellesleg a Sárrét Falusi Turizmusáért Egyesü­let elnöke. A harminc négyzetméteres alapterületű, kétszin­tes nyaralóház hat személy elszállásolására alkal­mas. Felszerelése modern, környezete gondozott. A tulajdonos állítja: a hozzá érkező hazai és külföldi családok a konszolidált, középkorú réteget képvise­lik, akik pihenni és nem randalírozni jönnek ide. Azazhogy csak jöttek, mert idén márciusban a hor­gászegyesület hozott egy olyan határozatot, amely miatt a vállalkozó kénytelen a korábbi megrendelé­sek jelentős részét visszamondani.- Néhány embernek nem tetszett az, hogy én itt vendégeket fogadok, s ebből bevételem szár­mazik — mondja Hideg Róbert. — Egyébként van még egy két telektulajdonos itt, aki szintén fogad vendégeket. Nos, ez a néhány ember úgymond „felcukkolta” a többieket, s az egyesület elfoga­dott egy határozatot, mely szerint „a napi- és he­tijegyes horgászat a jövőben csak a fogadótag je­lenlétében lehetséges”. Ez tehát annyit jelent, hogy azok a családok, akik a Körös-parti nyara­lómba érkeznek, csak akkor horgászhatnak, ha én is itt ülök a nyakukon. Ez egyszerűen elké­pesztő! Hasonló rendelettel én sehol az ország­ban nem találkoztam, pedig sokfelé megfordul­tam már. — Ön mit gondol, miért született ilyen szabály? — Az egyetlen ok, amire gondolni tudok, az irigy­ség. A március 13-ai közgyűlésen néhányan azt állí­tották, hogy én „horgásztatás”-sal foglalkozom. Ez nagy tévedés. Én ugyanis falusi szálláshelyemen vendégeket fogadok, akik részére - amennyiben szeretnének horgászni - napi-, illetve hetijegyeket vásárolok. Megjegyzem, az elmúlt nyáron több, mint négyszázezer forint értékben vásároltam ven­dégeimnek horgászjegyet. Ez a pénz a horgászegye­sület kasszáját gyarapította. Mi a baj tehát Hideg Róberttel és vendégeivel? A kérdést most már Jenei Bálintnak, a Keesegészug Tájvédelmi és Horgászegyesület el­nökének tettük fel.- Személy szerint Hideg Róberttel és vendégei­vel nincs semmiféle gondunk. Az általa fogadott családok magatartásával soha nem volt probléma, s tényleg több százezer forint bevételünk származott a horgászjegyekből, amit haltelepítésekre tudtunk fordítani. A probléma az, hogy mi, tagok is sokan vagyunk erre a kis vízre (a holtág vízfelülete 7,4 hektár), nem akarunk a végtelenségig telepíteni ha­lakat, mert az már a minőség rovására menne. Nem óhajtunk nagy bevételeket szerezni a haszonbérlet keretében megszerzett halászati jogból. Mi a forint­jainkat arra áldoztuk és áldozzuk, hogy saját ma­gunk tudjunk itt teljes nyugalomban horgászni, ki­kapcsolódni, nem célunk, hogy nyaralóközpontot alakítsunk ki. A Kecsegészugban tehát kialakult egy néhány száz emberből álló, horgászatot kedvelő közösség, akik meg szeretnék őrizni zárt világukat. Jenei Bá­lint úgy véli, a haszonbérleti szerződés erre lehe­tőséget is ad nekik, a halászati törvénnyel össz­hangban pedig joguk van korlátozni a nem telektu­lajdonos horgászokat. S mivel Gyomaendrődön igen sok vízfelület van, a horgászatot kedvelő tu­risták bőven találnak máshol is lehetőséget, igen ám, csakhogy Hideg Róbert ebbe nem tud bele­nyugodni, mivel nem kevés befektetett pénze fek­szik a falusi szálláshelyben, s amikor azt építette, még szó sem volt arról, hogy itt valaha ilyen korlá­tozó rendelkezések születnek majd. Panaszával a helyi önkormányzathoz fordult, ahonnan azt a vá­laszt kapta, hogy mivel a haszonbérlet keretében a halászati jogot a horgászegyesület gyakorolja, így az erre vonatkozó szabályok megalkotása is az ő hatáskörükbe tartozik, az önkormányzatnak ebbe nincs beleszólása.- Valóban joga van-e egy egyesületnek így bezár­kózni, s nem ellentétes-e ez a város érdekeivel, a tu­rizmus fejlesztésé­vel? - kérdeztük dr. Csorba Csabát, Gyomaendröd jegy­zőjét.- Az érvényben lévő haszonbérleti szerződés értelmé­ben az egyesület kö­telessége a holtág állagmegóvása, s meg kell monda­nom, hogy ennek a feladatnak kiválóan eleget is tesznek. Mióta ők kezelik a Recsegést, azóta so­kat javult annak ál­lapota, s ezért a te­lekárak is megug­rottak. Hideg Ró­bert panaszával kapcsolatban azért nem tudunk érdem­ben intézkedni, mert nincs rá jogo­sultságunk. A ha­szonbérleti szerző­dés ugyanis nem tartalmaz erre vonatkozó kitételt, az egyesületnek joga van tehát olyan módon szabályozni a horgá­szatot, ahogyan azt jónak látja. A városban egyéb­ként öt másik horgászegyesület működik, s egyik sem hozott hasonló határozatot. Magam sem iga­zán látom a döntés mozgatórugóját. Talán csak ar­ról van szó, hogy mások irigykednek amiatt, hogy a vállalkozó többet vesz ki a közösből. - Akik nem mennek el a Recsegésbe nyaralni, azok nem men­nek el vásárolni a város kereskedelmi egységeibe, felújított fürdőjébe, s nem utolsó sorban nem vi­szik a település jó hírét sem. Emellett az idegenfor­galmi adótól (s a hozzá társuló állami forintoktól) is elesnek. — Tényleg nincs megoldás?- Van, de ez már nem az önkormányzat hatáskö­re. Hideg Róbert bírósághoz fordulhat és kérheti an­nak megállapítását, hogy a korlátozó rendelkezés nem áll-e ellentétben az egyesületi törvényben fog­laltakkal. LIPTÁK JUDIT Hideg Róbert azt is sérelmezi, hogy az önkormányzat nem válaszolt érdemben arra a felvetésére, hogy a jövőben kötendő szerződésekben ügyeljenek arra, hogy kisebb csoportok önös érdekektől vezérelve ne sajátíthassák ki a térség idegenforgalmi értékeit. dwtói lehoczky péter Mári Imre, 71 éves, sarkadi nyugdíjas:- Megvallom őszintén, már élet­koromból eredően sem sok értel­mét látom annak, hogy esetleges sérelmes ügyemmel az ombudsmanhoz forduljak. Nem igazán ismerem az országgyűlési biztosok ténykedését, de túlzott reményeket nem fűzök a munkásságukhoz. Az sem biztos, hogy ki­szolgáltatott helyzetében a bejelentő vállalni meri a tényeket, s a születendő elvi állásfoglalások sze­rintem nem túl nagy visszatartó erővel bírnak. Ter­mészetesen végső elkeseredésében mindenbe ka­paszkodik az ember. Rimovszki Mihályné, 58 éves, békéscsabai rokkantnyugdíjas:- Az igazáért minden fórumon síkra száll az ember, s ez így termé­szetes. Ha olyan sérelem érne, egy­értelmű, hogy bizalommal fordul­nék az illetékes ombudsmanhoz, hiszen erre hivatott életre az or­szággyűlési biztosok hivatala. A közelmúltban a híradásokból értesültem arról, hogy tavaly lénye­gesen többen fordultak panaszaikkal az ombudsmanhoz. Az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosának beszámolójából az is kiderült, hogy nagy számban érkeztek az ombudsman hiva­talához a fogyatékkal élő emberek jogaival, esély- egyenlőségének biztosításával kapcsolatos bead­ványok. Mári Imréné, 67 éves, sarkadi nyugdíjas: — A remény hal meg utoljára, szoktuk mondani. Érthető tehát, hogy a becsapott, megtévesztett, kisemmizett emberek az utolsó szalmaszálban is lehetőséget lát­nak, s küzdenek az igazukért. Biz­tos, hogy ha olyan problémám akadna, jómagam is beadvánnyal fordulnék az országgyűlési bizto­sok hivatalához. Az sem véletlen, hogy amint arról a médiából értesültem, tavaly jelentősen emelke­dett a lakásmaffiás ügyek kapcsán benyújtott be­adványok száma. Érzik a kárvallottak, hogy vala­mi nincs rendjén e területen a jogi szabályozással. .Iánk Sándor, 48 éves, kötegyáni telepőr: — Isten ments' bármiféle hivaj táltól. A tisztességes köznapi ha­landó mindennemű hivataltól ódz­kodik, hiszen az sok idővel és fö­lösleges, nem ritkán teljesen ha­szontalan papírmunkával jár. A legjobb az, ha nem kell semmiféle hivatallal leve- lezgetni. Természetesen ha rájönnék, hogy bárki jogosulatlanul kezeli személyes adataimat vagy megfigyel, esetleg törvénytelenül nyilvántartást vezet rólam, panaszommal minden bizonnyal az adatvédelmi biztoshoz fordulnék. b. i. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET PRIVATIZÁCIÓS (milliárd forint) Kishírek Békés megyéből BATTONYA. (ke) A Bat tunya i Önkén­tes Tűzoltó Egyesület tevékenysége kiegészült a diákok felkészítésével. Munkájuk eredményesnek mondha­tó. Idén a megyei versenyen a közép- iskolás csapataik második, illetve ne­gyedik helyezést értek el. BÉKÉSCSABA, (s) Tervszerű ütem­ben halad a békéscsabai elkerülő út építése, továbbá a 44-es főút megye- székhely és Gyula közötti szakaszá­nak négynyomúsítása. Előzőnek elké­szültét augusztus 31-ére, utóbbinak november 30-ára tervezik közölte minapi sajtótájékoztatóján Virág Mi­hály, a Békés Megyei Állami Közútke­zelő Kht. főmérnöke. Arról is szólt, hogy még idén megkezdődik az oros­házi elkerülő második és harmadik szakaszának kivitelezése, ebben az évben a hozzá tartozó, nem túl látvá­nyos felüljáró alapozást végzik el. BUCSA. (i) Búcsún a 11. Rákóczi Fe renc Általános Iskolában 1992-ben ala­kult meg a Rozmaring néptánccsoport. Ma már egyre több gyermek tagja a csoportnak, amely színvonalas produk­ciójával szórakoztatja a bucsaiakat és a környékbelieket. A Rozmaring nép­tánccsoport Majoros Gyuláné tanárnő vezetésével a napokban a bucsai lovas napon lépett fel, nagy sikerrel. CSABACSÜD. (j) Egyre többen jár­nak ki a helyi futballcsapat mérkőzé­seire Csabacsüdön. Nem véletlenül, mivel a Mitnyan Pál egyesületi elnök és Varga Tamás edző irányításával mű­ködő csapat a közelmúltban a megyei III. osztályból felkerült a II. osztályba. A fiatalok közül is egyre többen érdek­lődnek a foci iránt, az utánpótlás neve­lésével Rétes Pál foglalkozik. CSABACSÜD. (j) Az elmúlt tanév vé­gén a csabacsüdi Trefort Ágoston Álta­lános Iskola végzős diákjai mindannyi­an a továbbtanulást választották. Ti­zenhatan gimnáziumban (Szarvason, Kecskeméten, Mezőtúron), négyen szakiskolában, kilencen pedig a kör­nyékbeli települések szakképző iskolá­iban folytatják majd tanulmányaikat. DEVAVÁNYA. fi) Hulladékgazdálko­dási tervet készíttet a dévaványai ön- kormányzat. A terv összeállítása fo­lyamatban van, jelenleg az adatok gyűjtése és azok feldolgozása tart. A legutóbbi képviselő-testületi ülésén a hulladékgazdálkodási tervvel kapcso­latos tájékoztatást egyhangúlag fogad­ták el a városvezetők. A terv végleges változatának legkésőbb augusztus 3- áig kell elkészülnie. ELEK. (ke) Az eleki Radványi György Középiskola és Szakképző In­tézet pedagógusai közül - a dolgo­zók szavazata alapján - Jámborné Andó Mária és Fazekas Gézáné vehet­te át pedagógusnap alkalmából a Radványi György emlékgyűrűt. ELEK. (ke) Elkészült Elek honlapja, amelyet a www.elek.hu címen érhet­nek el a világhálón szörfözők. Érde­mes a honlapra kattintani, ahol egye­bek mellett megismerhetik Elek törté­netét, a város legfőbb nevezetességeit. Az érdeklődők képet kapnak a telepü­lés gazdasági helyzetéről, a képviselő- testület és a kisebbségi önkormány­zatok munkájáról. A honlapon az eleki intézmények is bemutatkoznak. FÜZESGYARMAT, (i) A füzesgyar­mati képviselő-testület legutóbbi ülé­sén a képviselők az iránt érdeklődtek, hogy a Gyarmat-Ferment Kft. beruhá­zásában létesülő trágyafeldolgozó üzem építésénél alkaímaznak-e helyi munkaerőt. Such Mihály, a Gyarmat- Ferment Kft. ügyvezető igazgatója el­mondta: augusztusban írnak ki pályá­zatot a betonozásra, a földmunkákra és az acélszerkezet építésére. Helybé­liek foglalkoztatására elsősorban a be­tonozásnál és a földmunkáknál nyíl­hat lehetőség. FÜZESGYARMAT, (i) A füzesgyar­mati Kossuth Lajos Általános Iskola öt telephelyén összesen 720 tanuló oktatására, nevelésére adottak a tár­gyi feltételek. A Széchenyi utcai épü­let 392, a Kossuth utcai 96, a Klapka utcai 96, a Rajk László utcai 96, a Bethlen utcai 40 gyermek oktatására alkalmas. GYULA, (ö) A Gyulai Családsegítő Központ, Gyermekjóléti Szolgálat és ifjúsági Információs Iroda három tá­borozást is szervez a velük kapcsolat­ban álló családok gyermekeinek. Az első táborozás Csillebércen már lezaj­lott június 23-ától 27-éig, a második Fonyódligeten lesz július 11-étől 17- éig, a harmadik pedig Somogy- döröcskén augusztus 16-ától 21-éig, ami elsősorban kommunikációs kész­ségfejlesztő, ezenkívül kézműves fog­lalkozásokat is tartanak a táborozók- nak. A három táborban csaknem száz gyermek vesz részt. GYULA, (ö) A gyulai iskolaügyben felvetették, az önkormányzat miért nem írja elő, hogy az adott körzetben élő gyermekek az ott lévő iskolába járjanak. A képviselő-testület koráb­ban meghatározta, milyen létszám­mal lehet osztályt indítani, ám ké­sőbb mégis engedélyezték, hogy ki­sebb létszámú osztályok is indulhas­sanak. Lehetséges az általános isko­lák közös irányítása, ez azonban csak azt szolgálná, hogy a csúcsigazgató veszekedjen a szülőkkel és ne az ön- kormányzat. A közös irányítás alig je­lent megtakarítást a város költségve­tésében. KARDOS, (j) A szlovákiai testvértele­pülés, Nagydaróc falunapján vett részt az a 17 tagú kardosi delegáció, mely július első hétvégéjén utazott Szlovákiába, kétnapos látogatásra. A két település immár öt esztendeje tart fenn testvérkapcsolatokat, s rendsze­resen részt vesznek egymás rendez­vényein. KEVERMES. (ke) A helyi könyvtár állománya jelenleg 11 ezer 67 doku­mentumból áll Kevermesen. Egy na­pilapot, négy folyóiratot és öt szakfo­lyóiratot járatnak. A könyvtár látoga­tottsága emelkedett. Ez annak kö­szönhető, hogy a fiatalok szívesen térnek be zenét hallgatni, filmet néz­ni vagy számítógépezni. Az olvasók száma 358, közülük 165-en iskolás korosztályúak. KUNÁGOTA. (1) Kunágota képviselő­testülete a minap tartott ülésén dön­tött arról, hogy az általános iskola va­lamennyi tanulójának ingyen bizto­sítja a tankönyveket és a íüzetcsoma- got szeptembertől a 2004/2005-ös tanévre, mely mintegy 300 tanulót érint. A közép- és felsőoktatásban ta­nulók támogatására idén is egyszeri pénzbeni juttatást terveznek, mely­nek mértékét szeptemberben állapít­ják meg. Dilemma Hideg Róbert úgy véli, három választási lehető­sége van. Bírósághoz fordul, eladja a nyaralóját vagy hirdetéseit ezentúl így adja fel: „Körös-parti hétvégi üdülőházamba horgászatot nem kedvelő vendégeket várok.” Azt, hogy melyik utat választ­ja, még nem döntötte el.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents