Békés Megyei Hírlap. 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-28 / 175. szám

2004. Július 28., szerda HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Az ország légierejének bázisa Az egyetlen védelmi alakulat a Dnna-Tisza közén FOTÓ: PETŐFI NÉPE/BANCZIK RÓBERT A Magyar Honvédség folyamatos átszer­vezésével, a régi, hagyományos alakula­tok megszüntetésével Kecskemét mára a Magyar Légierő legnagyobb, legfonto­sabb bázisává vált. Az átalakulás és a fej­lesztés az első perctől kezdve komoly NATO-támogatással folyt, hiszen az el­múlt másfél évtized nemzetközi fegyve­res konfliktusaiban (a Jugoszlávia elleni NATO-hadjáratban, az Irak elleni hábo­rúban) a bázis immár „élesben” is mű­ködött Kecskemét A Duna-Tisza köze szinte összes na­gyobb településén katonai alakulatok, helyőrségek működtek még nemrégiben is. Mára azonban jóformán mind meg­szűnt, a politikusok jószerivel fegyver­mentes övezetté tették az Alföldnek ezen részét. Azokban az esztendőkben, ami­kor a határ túloldalán, Szerbiában fegy­veres alakulatok cirkáltak, s nem ritkán komoly katonai provokációk érték az or­szágot, a magyar oldal lefegyverzése nem tett jót a polgárok biztonságérzetének. Egyedül a kecskeméti alakulat MiG-29-es vadászgépei szavatolták a légtér bizton­ságát. Az itteniek számára legalább az jelen­tett jó hírt, hogy miközben Pápa, Taszár léte állandó, komoly viták tárgyát képez­te, a kecskeméti bázis jövőjével kapcso­latban nem fogalmazódtak meg komoly, aggodalomra okot adó elképzelések. En­nek megfelelően a NATO évről évre fi­gyelemmel kísérte és segítette azokat az infrastrukturális átalakításokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesnek bizo­nyultak ahhoz, hogy Kecskemét bármi­kor igénybe vehető NATO-bázisként funkcionáljon. Mára a Magyar Honvédség 59. Szent- györgyi Dezső Repülőbázisa már nem­csak szervezeti struktúrájában, hanem megjelenésében is megfelel a NATO-nor- máknak. Az utóbbi tíz évben nagyará­nyú parkosítást végeztek, új betonkifutó­kat építettek,' befejezték a NATO-han- gárt. Kecskemét ma már bármikor képes bármilyen NATO-repülőt fogadni, s fo­gad is. A külföldi vadászgépek, szállító­gépek landolása, kiszolgálása mára hét­köznapi tevékenységgé vált. A tavaly megtartott „Ample Train” elnevezésű keresztkiszolgálási gyakorlat pedig azt is bebizonyította, hogy az itteni infrastruk­túra, az itteni műszaki állomány alkal­mas akármilyen NATO-hadművelet so­rán felmerülő műszaki probléma megol­dására. Ehhez már inkább csak közön­ségcsalogató extraként jön, hogy a térség legnagyobb és legsikeresebb tömegren­dezvényén, a nagyjából kétévente meg­rendezett kecskeméti repülőnapon be­mutatkozhat a NATO és a NATO-n kívü­li országok légierejének színe-java. Az el­látást és a háttér-üzemeltetést is a kecske­méti bázis biztosítja egyre magabizto­sabban. Most, hogy a jelentősebb NATO-beru- házások már megvalósultak, soron kö­vetkezhet a bázis korábban elhanyagolt részeinek felújítása. A laktanya-rekonst­rukciós program részeként a közelmúlt­ban adta át Juhász Ferenc honvédelmi miniszter az első felújított, kívül-belül ki­csinosított, korszerűsített legénységi szállást. A sorkatonai szolgálat leépítése után immár a szerződéses és hivatásos katonáknak otthont adó épület minden NATO-normának megfelel. A tervek sze­rint még az idén befejezik a második ha­sonló ház felújítását is. A program kereté­ben a laktanyában azokat az infrastruk­turális elemeket is felújítják, amelyek nem felelnek meg a kor színvonalának. A korszerűsíthető épületek helyébe a ter­vek szerint újakat emelnek. A kecskemé­ti bázison már most igyekeznek megte­remteni az új géptípusok kiszolgálásá­nak körülményeit. A legfontosabb közü­lük természetesen a Gripen vadászgépek fogadása. Ehhez a feladatok egy része a svédek által megkövetelt feltételek bizto­sítására vonatkozik. Meglehetősen inten­zív fejlesztésnek lehetünk majd tanúi 2009-ig, hiszen ősztől szállítási felada­tokkal is bővül a kecskeméti bázis fel­adatköre. Az év utolsó harmadában az An-26-osok kerülnek ide, innen hajtják végre a kiképzési és a különböző műve­leti repüléseket. Az alakulat állományába kerülnek a Jak-52-es kiképző-repülő­gépek is. Az első Gripen vadászgépek egyéb­ként 2006-ban érkeznek meg Kecske­métre. Az alakulat a tervek szerint hiva­talosan 2009-ben éri el a harci alkalmas- sági képességét, akkor kell jelentenie a parancsnoknak, hogy a magyar Gripen- század kész a fegyveres készenléti szol­gálatra a hazai légtér védelmében, vagy akár NATO-felajánlott erőként, külföldi bevetésen. Addig egyszerre háromféle „repülési kultúrát” képviselő géptípus adja majd a kecskeméti bázis alapját. A modern Gripenek gyökeresen más gondolkodás- módot és hozzáállást igényelnek a ki­szolgálásban, mint az orosz MiG­29-esek, annak ellenére, hogy mindkettő sugárhajtóműves vadászgéptípus. Megint más kezelést igényelnek az An-26-osok, a Jak-52-esek, és megint mást a légcsava­ros gépek. Egyébként Kecskemét lesz az ország egyetlen úgynevezett merevszárnyú- repülő-bázisa. Innentől kezdve az Irak­ból, Afganisztánból érkező, vagy oda tar­tó An-26-osoknak is itt lesz a bázisuk. A légtér biztosítása addig is folyama­tos kihívást jelent. Ez hazai feladat, és te­kintettel az orosz MiG-29-esek erősen akadozó alkatrész-utánpótlására, nem mindig egyszerű. Korábban nem egyszer előfordult, hogy csak néhány hadra fog­ható vadászgépünk maradt, s azokat is a többiből kioperált alkatrészekből sike­rült működőképessé varázsolni. Az ál­datlan állapotok mielőbbi megoldást sür­gettek, ám a politikai és a szakmai viták közben továbbhalogatták a megoldást. Jelenleg konszolidált a helyzet, sike­rült az orosz partnerrel megállapodni a MiG-ek legalább részleges felújításáról, s az idén megérkeztek végre a már felújí­tott hajtóművek is. A kormányszándék szerint 2009-ig maradnak üzemben a MiG-29-es vadászgépek, amikor is fel­adatukat átveszik a Gripenek. 2006 márciusa. Ez az első Gripen- vadászgépek Kecskemétre érkezésének tervezett dátuma. Ezzel kapcsolatban Magyarországon és Svédországban is egyre sürgetőbbé válnak az előkészületi munkálatok. A hajózók átképzése már megkezdődött, de ezzel párhuzamosan végre kell hajtani a földi kiszolgálósze­mélyzetét is. A lízingszerződés értelmé­ben a gépek üzemeltetésével kapcsolat­ban minden feladat a magyar félre hárul, természetesen teljes körű svéd logiszti­kai biztosítás mellett. A vadászirányítók­nak is el kell sajátítaniuk a svéd módsze­reket. A szaksajtó úgy fogalmaz, hogy az átképzési program „meglehetősen komplex” és újszerű követelményekkel szembesíti a kecskeméti vadászrepülő­közösséget, aminek helyzete a MiG- 29-esek rendkívül alacsony hadra fogha­tósága miatt amúgy is kritikussá vált az év első felében. (A helyzetet akkor csak a nagyjavításon átesett MiG-29-es hajtó­művek várva várt visszaérkezése oldotta meg valamennyire.) A repülőtér feladata A NATO parancsnoki struktúrájában mű­ködő hadműveleti központok közül né­hány a légi tevékenységet irányítja. Ilyen található Görögországban, Törökország­ban, Olaszországban és Németország­ban. Az olaszországi parancsnokhelyettes jelenleg Pintér Zoltán dandártábornok, aki azt megelőzően éppen kecskeméti bá- zjsparancsnok volt. Az olasz központ felel az olasz, a szlovén és a magyar légvéde­lemért, és a balkáni légi hadműveletekért. A kecskeméti pilóták onnan kapják a fel­szállási parancsot. Ott értékelik a légi­helyzetet, ott hozzák az elhatározást. Veszprém közvetítésével érkezik az utasí­tás Kecskemétre. Ami az átképzést illeti, eldöntött ténynek tekinthető, hogy a hajózóállo­mány fiatalabb (40 év alatti), de már hasznosítható repülési tapasztalattal rendelkező részét érinti majd. E fiatal pilóták egy része a kanadai utóképzés során már elsajátította a NATO-kömye- zetben használatos harcászati repülés ábécéjét. Május óta egy, a Boeing által felturbózott, cseh kétüléses L-159B se­gíti immár Kecskeméten a pilóták be­avatását a negyedik generációs harci re­pülőgépek technikai feltérképezésében. A tervek szerint augusztusban az első kecskeméti gripenes csoport Svédor­szágba utazik, ahol vészhelyzeti, ejtőer­nyős és túlélési képzésen vesz részt Halmstadban. 2005 januárja. A Gripenre való köz­vetlen átképzés kezdete: ekkor a kecske­méti pilóták az F7-es Gripen gyakorló­ezred repülőterére, Satenasba utaznak, ahol csaknem egyéves felkészítésen és kiképzésen vesznek részt. Talán némileg összefügg mindezzel a hír: nemrégiben Kecskemét polgár- mestere, Szécsi Gábor bejelentette, hogy az egyik legjelentősebb svédországi Gripen-bázisnak helyt adó Linköping polgármestere testvérvárosi kapcsolatot kíván létesíteni Kecskeméttel. Es sokak szerint ez még csak a kezdet. Az új beruházásokkal kapcsolatban persze a hiányosságok is egyre nyilván­valóbbá váltak Kecskeméten az utóbbi időben. A legégetőbb, legsürgetőbb fel­adat az informatikai háttér fejlesztése. Mint Pető István dandártábornok, a bá­zis parancsnoka elmondta, jelenleg az alakulat egyes részlegeinél működik korszerű, megfelelő színvonalú infor­matikai háttér. Ki kell azonban építeni az elöljáró szervezetekkel létesített, megfelelő biztonsági követelmények­nek is megfelelő számítógépes kapcso­latot. A NATO-tól érkező ellenőrzések ennek fontosságát folyamatosan hang­súlyozzák. bán János Korszerűsítések és NATO-beruházások A MiG-29-esek hadrendbe állítása megkövetelte, hogy a kecskeméti katonai repülőté­ren különféle beruházásokat és korszerűsítéseket hajtsanak végre. Az új típusú MiG- vadaszgepeket 1993-tól állították a légierő szolgálatába. A meglévő infrastruktúra nem igazán volt alkalmas a modern harci gépek üzemeltetésére és kiszolgálására. Ezért a hírős város repülőtere kiemelt beruházás kapcsán az érdeklődés középpontjába került. Nemcsak a meglévő épületeket újították fel, hanem uj hangárt, kiszolgálózónát építettek ki, s további létesítményeket hoztak létre a légibázis területén. Központi beruházás kere­tén belül 1993-ban felépült egy 1365 négyzetméter alapterületű új javítóhangár és egy modern hajtóművezőhely. Teljesen átépítették a repülőgépek üzemeltetése céljából a ki­szolgálózónát. Felépült a 3. repülőszázad részére egy új elhelyezési épület a raktár- komplexummal együtt. Később új külsőt kapott a repülőtér főbejárata, és teljesen felújí­tották a laktanya kerítését is. A hajózóállomány részére új épületet hoztak létre, ahol a repülőgép-vezetők zavartalanul készülhetnek a repülésre és a kiképzési feladatokra. Ezek az államilag finanszírozott beruházások 1993. és 2000. között több mint három- milliárd forintba kerültek. A Magyar Köztársaság 1999. március 12-től lett az Észak­atlanti Szövetség tagja. Ezt követően kiemelt NATO-beruházások kezdődtek a Szentgyörgyi Dezső Repülöbázis területén. Korszerűsítették a leszállópálya egyes sza­kaszait, a fegyverzet- és üzemanyagtöltő állomásokat; 1999-ben új, modern fénytechni­kai eszközöket építettek a régi, elavult helyére. Az új fénysor egy év alatt készült el. Meg­felel a NATO-szabványnak éppen úgy, mint a hadműveleti és műszaki követelmények­nek. De megfelel a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet ajánlásainak is. Az új fénysor kétirányú bejövetelt biztosít a le- és felszálló repülőgépek részére. További korszerűsíté­seket hajtottak végre szintén NATO-beruházás keretében; 2001 -ben és 2002-ben a ké­szültségi erők számára épült elhelyezési épület, és három fedett szín. A Dongó repülő­század repülőgépei részére hét korszerű hangár készült. Ezek 13 gép tárolására alkal­masak. A kiemelt NATO-beruházás öt éve alatt több, mint 25 milliárd forintot költenek 2004. december 31-ig a kecskeméti légitámaszpont fejlesztésére és modernizálására. A hadsereg legfelső vezetése kiemelt helyőrségként tartja számon a repülöbázist, mert a tervek szerint 2006-tól ide telepítik a Svédországból hazánkba érkező Gripen típusú vadászgépeket. ____________________________________ kenyeres dénes í I I _________........^■1 El burjánzott bürokrácia — Budapest A jelenlegi elburjánzott bürokrá­cia helyett eredményközpontú ügyintézést kell megvalósítani 1 az állami szférában a jövőben az MSZP szerint. Kovács Tibor, a ] szocialista frakció költségvetési I munkacsoportjának tagja úgy ; véli: túl sok a közszférában dol­gozó 800 ezer ember, és számos olyan jogszabályban rögzített feladat van a közigazgatásban, amelyet felül kell vizsgálni és meg kell szűntetni. Konkrét lét­számkérdésekkel csak ezután lehet foglalkozni - fűzte hozzá a politikus. Az. MSZP kezdemé­nyezi az állami intézmények in­gatlanhasználatának felülvizsgá­latát, mert szerintük ezzel is költségeket lehet megtakarítani. Az MSZP-frakció szerint a taka­rékosság jegyében meg kell szüntetni az Állami Privatizá­ciós Rt.-t. BARANYA Hírek Fából vaskarika Rosszul járnak Bírálta az MSZP hozzáállását I az adóvitában az SZDSZ. Ne- I hezményezték Arató Gergely MSZP frakcióvezető-helyettes azon kijelentését, amely szerint az egyszerűsített jövedelemadó­val a családok mindenképpen rosszul járnának. Az SZDSZ le­szögezi: az ESZA választható adónem lenne, europress A nyugdíjreform miatt A kormány tartani fogja idén a 4,6 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt, ehhez nem lesz szükség drasztikus megszorító lépésekre - jelentet­te Id Draskovics Tibor pénzügy- miniszter. Az 1997-ben beveze­tett nyugdíjreform következté­ben az idén az államháztartási hiány a GDP 0,7 százalékával lesz nagyobb a járulékbefizeté­sek elmaradása miatt, mti „Magán” ellenőrzés A magánrendelőkben és min­den egészségügyi magánintéz­ményben ellenőrzik a nyugta­adási kötelezettség teljesítését és az elszámolások szabály- szerűségét. EUROPRESS Tiltakozás Az ellátásszervezőkről és a gyógyszerforgalmazás liberali­zációjáról szóló koncepció, tör­vénytervezet visszavonását kö­vetelték kiáltványukban a Nem­zeti Egészségügyi Kerekasztal részvevői - közölte Pós Péter, aki a kerekasztal soros elnöki teendőit a betegszervezetek képviseletében látta el. europress Menesztenék Kellert A Fidesz-MPSZ szerint Keller László közpénzügyi államtitkár­nak távoznia kell posztjáról. Répássy Róbert fideszes ország- gyűlési képviselő arra kérte Medgyessy Péter kormányfőt, hogy a közelgő kormányátala­kítás során ne feledkezzen el Kellerről. Az államtitkár kétéves munkáját értékelve kijelentette: Keller alkalmatlan, törvényt sér­tett, és törvénysértéseket nem tárt fel. EUROPRESS ■- A MiG-ek felújítása folyamatosan tart

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents