Békés Megyei Hírlap. 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-24 / 172. szám

12 2004. JÚLIUS 24., SZOMBAT hétvége NÉPSZABADSÁG Betűkben a jellemünk Magyarországon a becslések szerint ezer okleveles grafológus lehet FÉDERER ÁGNES Mária nagyon meglepődött, amikor a grafológusnő felhívta telefonon, és azt mondta: nagyon szeretne megismerked­ni vele. Emlékezett persze, hogy az édes­anyja egyszer beszélt arról, hogy meg­mutatta a kézírását valakinek. A mama ugyan még a saját lányának sem árulta el, hogy mi is lett az íráselemzés vég­eredménye, csupán annyit mesélt, úgy érzi, fontos dolgok derültek ki, „az a nő segített neki". Mária ezért is ment el a kért találkozóra. A budai kis lakásban a grafológusnő arra utasította Máriát, vessen papírra egy sort, „kérem, hogy az írásom alapján jellemezze személyiségemet", csakis azért - indokolt a grafológusnő -, hogy kiderüljön, tud-e titkot tartani. Mária ijedten feszengett, gyanús volt neki az egész, de hát mégis az édesanyjáról van szó, győzködte magát, majd nagy leve­gőt vett, és írni kezdett. A grafológusnő két percig némán me­redt Mária kézírására. Igen, mondta az­tán. Na de mi igen, kérdezte Mária. Igen, tud titkot tartani, válaszolta a gra­fológusnő, és mélyen Mária szemébe nézett.- Az édesanyja életveszélyben van - jelentette ki. - Az élettársa kis adagok­ban, alattomosan mérgezi, valami olyan szerrel, amitől a mamája rákos lesz, Mária elképedve hallgatta a vele szemben ülő nő szavait. Kétségtelen, hogy nem zárta túlzottan a szívébe 62 esztendős anyja élettársát, na de ez még­is túlzás!- Haszonszerzés céljából történik - folytatta eközben a grafológusnő. - A férfinak van egy fiatal, gyerekes barát­nője, kéne nekik a mama lakása. A grafológusnő várakozásteljesen el­hallgatott. Mária megcsak ült ott, és hir­telen annyit tudott kinyögni: - Köszö­nöm, igazán köszönöm, mennyivel tar­tozom?- Nos - hangzott erre a válasz. - Per­sze, nem azért teszem. Kötelességem­nek éreztem, hogy figyelmeztessem. Egy ilyen elemzésért bármennyit elkér­hetnék, hiszen mégiscsak egy ember élete forog kockán. De hát, én önre bízom...- Nem is értem, hogy történt - meséli immár nekem Mária. - Amikor arról be­szélt, hogy általában mennyire alul van fizetve, olyan természetesnek tűnt, hogy kinyitom a pénztárcámat. Haboztam egy kicsit, végül győzött a józanabbik fe­lem, és csak egy ötezrest tettem le az asz­talra. Majd gyorsan kimenekültem on­nan. Mária nem tudta, mit kezdjen azzal, amit hallott. Nem igazán hitt benne. De persze rálegyinteni sem mert. Mert mi van, ha mégis igaz, tépelődött. Felhívta egy ügyvéd ismerősét, hogy tanácsot kérjen.- Eleinte nem is akarta elhinni, hogy komolyan beszélek - így Mária. - Végül csak meggyőztem, úgy történt minden, ahogy mondom. Ekkor azt találta ki, menjünk vissza ketten a grafológusnő­höz, és kérjük meg arra, adja írásba a „Az édesanyja életveszélyben van. Az élettársa kis adagokban, alattomosan mérgezi, valami olyan szerrel, amitől rákos lesz. ” „szakvéleményét". Időpontot kértem. A grafológusnő meghallgatott minket, majd közölte, „az élettárs személyiségi jogai miatt nem írhat le semmit". Szó­ban mindenesetre elismételte az ügyvéd előtt is, hogy anyámat mérgezi az a fér­fi, akivel együtt él. Legalább van egy ta­núm arra, hogy nem én találtam ki ezt az egészet. Napokig gyötrődtem ez­után, mit mondjak anyámnak. Vagy mégis hallgassak inkább? Aztán csak rá­szántam magam, és beszéltem vele. Ki­derült, hogy mindent tud. Csak ő hú­szezret fizetett a grafológusnőnek érte. A grafológia az írásvizsgálat tudomá­nya, és bizonyos mértékig a lélekvizsgá- lat egyik eszköze. Abból indul ki: külső körülmények rákényszeríthetnek vala­kit, hogy másként beszéljen vagy csele­kedjen, mint ahogy gondolkodik, érez, az írásnál viszont nincs lehetőség rejte­getésre, így a betűvetés módja biztosan elárul lelki tulajdonságokat is. A grafoló­giára - noha története egészen az ókori Rómáig vezethető vissza - jó ideig nem volt tudományos magyarázat, művelői eleinte nem szedték rendszerbe, miként is viseli magán egy-egy kézírás lelki tu­lajdonságok bélyegét. Annyit mondtak csupán, ezek megállapításához veleszü­letett érzék kell. Aztán ahogy egyre több követője akadt, úgy sokasodtak azok a felismert szabályszerűségek is, amelyek lehetővé tették az írástudomány elemzé­sének tanítását. így például: a levertség jobbra letörő sorokban nyilvánul meg, az „a" és „p" betű felső hajlásának gon­dos összevonása zárkózott természetről tanúskodik, a szóvégek vonalának lefelé és balra kanyarítása az önzés félreismer­hetetlen jele....- Nem lehet megmondani egy írásról, hogy férfi vagy nő kezétől származik-e - mondja Kerekes Andrea, a 2003-ban létrejött Grafológiai Központ ügyveze­tője. - Nem tudom megállapítani azt sem, hogy jobb- vagy balkezes-e az ille­tő, mert egy jobbkezes írásban is lehet­nek balkezes jegyek. Ugyanígy képte­lenség az író életkorára következtetni, hiszen sok ember lelki érettsége tér el éveinek tényleges számától. A grafoló­gia méréseken alapuló adatokra tá­maszkodik, és logikus rendszerben épül fel. Ahhoz, hogy reális elemzést készít­sek, legalább 100-200 adat szükséges, hiszen egy erre vagy arra hajló sor egy­szerre lehet a vidámságnak és a de­pressziónak is a jele, számos egyéb, so­rokon belüli jellegzetesség és rengeteg méricskélés dönti majd el, olykor 20-30 munkaórás elemzéssel, pontosan melyi­ké is. Egyszóval: nem lehet egy sorból, netán egyetlen aláírásból néhány perc alatt személyiségrajzot adni. Pedig valahányszor divatba jött az íráselemzés az elmúlt évszázadokban, mindig akadtak olyan grafológusok, akik az előbb felsoroltakon lazán túl­mentek, nemnél, kornál és a jellemnél jó­val többet olvastak ki a kézírásokból, az­az múltat és jövendőt.- A grafológia csak jó kézben tud jól működni - vélekedik Zádor Erzsébet -, a Grafológiai Intézet munkatársa. - Mi­vel egy ember írása biztosan tükrözi a pillanatnyi lelkiállapotát, az a jó, ha több, eltérő időszakokból származó írás­minta alapján végezzük a vizsgálatokat. És lehetőleg feltételes módot haszná­lunk. Ez a bizonyos óvatosság valóban jel­lemzi a grafológiát. Hivatásos művelői nem szívesen mondanak egyértelműen ítéletet, különös virágnyelvet használ­nak. Infantilis például egyenlő azzal, hogy a vizsgált személy megőrizte gyer­meki naivitását. Alkoholizmus - nem ki­zárt, hogy az illető segédeszközöket vesz igénybe feszültsége levezetésére. Hazudozás - hajlam a szerepjátékra. Ám amíg a magukra és a tudomá­nyukra valamit is adó grafológusok tu­dományosan mérnek, elemeznek, óvato­san fogalmaznak, a grafológushoz for­dulók - bevallják vagy sem - inkább a múlt magyarázatára vágynak, és a jövő titkait szeretnék kifürkészni. Miért nincs senkim, milyen szakmát válasszak, ezek manapság a leggyakoribb megrendelői kérdések.- Hazudik, azaz felelőtlenül jósol, aki néhány papírra vetett sorból azt látja, hogy két év múlva egy piros nyakken- dős férfi tűnik majd fel az íráselemzést, kérő nő életében - mondja Kerekes And­rea. - Sajnos vannak ilyen grafológusok is. A hozzánk forduló emberek elvárásai néha valóban túlzók, és elképesztő az is, milyen könnyen megnyílnak, feltárják a legféltettebb titkaikat is. Ezt ki lehet használni. A szakmát komolyan műve­lőknek azért is ártanak a jóslásba bocsát­kozok, mert a megbízók elvárásai egyre képtelenebbek lesznek. A grafológiában nem hinni kell, a grafológus nem véletle­nül talál el dolgokat. A grafológia ma már objektív tudomány. Miért megy ma grafológushoz vala­ki? A szakemberek tapasztalatai sze­rint, mert depressziós, mert párkapcso­lati problémái vannak, netán magá­nyos, mert nincs állása vagy pályamó­dosításra készül. Grafológustól taná­csot kérni mégsem annyira ciki - még a munkatársaknak és a barátoknak is le­het mesélni róla -, mint pszichiáterhez járni vagy bekopogni egy jósnőhöz. (Nem véletlen, hogy praktizálásának kezdete után egyre több grafológus kezd manapság pszichológiai tanulmá­nyokba is.) Miért lesz grafológus ma valaki? Mert olyan misztikus foglalkozás, mert sze­retne emberekkel foglalkozni, mert való­jában fogalma sincs, mire vállalkozik. A Grafológiai Intézet hat féléves tanfolya­maira - egy félév hatvannyolcezer fo­rintba kerül - kozmetikus, kereskedő, pszichiáter, jogász, közgazdász éppúgy beiratkozott már, mint tanár és nyugdí­jas. Magyarországon a becslések szerint ma ezer okleveles grafológus lehet. Gra­fológia a második világháborútól egé­szen a múlt század nyolcvanas éveinek közepéig hivatalosan nem létezett ná­lunk, akkor fedezték fel újra és indult vi­rágzásnak. Mostantól pedig már állami­lag elismert szakmának számít. Az első igazságügyi grafológus szakembereket még 1993-ban nevezték ki, a rendőrségi nyomozásokon és a bíróságokon tehát már akkor alkalmaztak íráselemzőket, amikor „hivatalos" szakképesítésük még nem is volt. 1996-tól „középfokú" grafológusok vehettek először állami oklevelet a kezükbe, erre az önkormány­zatoknál kérhettek működési engedélyt, amelyre az volt ráírva: asztrológus, spi­ritiszta és grafológia. Az idén ősszel indul először akkredi­tált felsőfokú grafológusképzés, ezzel megelőztük szinte az egész világot. Máshol ugyanis legfeljebb egyetemeken fakultatív tárgyként hallgatható. Furcsa helyzet állt azonban elő most ezzel az új­fajta képzéssel, hiszen az első felsőfokra járó tanulókat még biztosan középfokú oklevéllel rendelkező oktatók tanítják majd. Á grafológusok tervezik egy szakmai kamara felállítását is, hogy kiszűrhessék a kóklereket maguk közül. A grafológia egyébként lépést tart a korral. Senki se higgye ugyanis, hogy el­bújhat a számítógépe mögé, és ha leszo­kik a kézírásról, már nem vájkálhatnak a lelkében. A legújabb kutatások szerint az is árulkodik például az illetőről, hogyan állítja be a szövegszerkesztő margóját, ha ugyanis kihúzza az egész képernyő­re, akkor nem tűri a szűk tereket, dina­mikus társasági ember. Egész csinos jel­lemrajzot lehet kiolvasni egy-egy e-mail térbeosztásából, abból, hogy írója meny­nyire javítja ki a hibákat, milyen rövidí­téseket és jeleket használ, és akkor az SMS-ekről még nem is beszéltünk. Mária megfogadta, nem hozza többé szóba a grafológusnő jóslatát. A család így nem beszél a történtekről. Mária ti­tokban azért tájékozódott, hol és hogyan végeznek toxikológiai vizsgálatot, mér­gezés kimutatására. És a nagyobb csalá­di ebédeket - biztos, ami biztos - azért mindig ő főzi meg.

Next

/
Thumbnails
Contents