Békés Megyei Hírlap. 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-24 / 172. szám

6 2004. JÚLIUS 24., SZOMBAT hétvége NEPSZABADSAG A Monarchia lett a fő vesztes * Niederhauser Emil történész-akadémikus az első világháború céljairól, azok teljesüléséről Majdnem egy hónappal azután, hogy 1914. június 28- án Szarajevóban jól szervezett merénylet oltotta ki a trónörökös, Ferenc Ferdinánd életét, az Osztrák- Magyar Monarchia olyan ultimátumot küldött Szerbiá­nak, amelyet az nem fogadott - minden pontjában volta­képpen nem is fogadhatott - el. Emiatt a Monarchia jú­lius 28-án hadat üzent Szerbiának. 1 I Egy még oly fontos személy - Ferenc Fer­dinánd mindenképpen az volt - meggyilko­lása nem indokolja, hogy lángba boruljon a fél világ. Mégis ez történt. Valójában miért?- Bécs a trónörökös meggyilkolása miatt „meg akarta büntetni" Szerbiát. Az eseményeket követően, és azóta egyre gyakrabban elhangzottak, elhangzanak olyan vélemények, hogy ha a Monarchia néhány nappal a merénylet után megtá­madja Szerbiát, akkor azt Európa orszá­gai tudomásul veszik. Nem tudjuk, hogy így történt volna-e. Csakhogy a merény­let és az ultimátum között eltelt egy hó­nap. Ennyi idő alatt sok mindenen lehe­tett gondolkodni. Európában akkor két nagy szövetségi rendszer létezett. A XIX. század nyolcva­nas éveitől Németország és a Monarchia kettős szövetsége, majd Olaszországgal kibővülve a hármas szövetség. Olaszor­szág csatlakozására előtte nemigen szá­mítottak. Indok ugyan volt rá - a mind­két ország által vágyott Tunisz az olaszok ellenében a franciáké lett -, az olaszok azonban mintha nem gondoltak volna ar­ra, hogy ha Németországgal szövetkez­nek, egyszersmind azzal a Monarchiával is szövetkeznek, amellyel szemben terü­leti igényeik voltak. A másik nagy szövet­ségi rendszer, az oroszoké és a franciáké, illetőleg a hozzájuk 1907-ben csatlakozó Angliáé volt. Mindkét szövetségi rendszer kormá­nyai azt hangoztatták, hogy békét akar­nak. Amikor azonban júliusban konkré­tan vetődött föl a kérdés, hogy mi legyen Szerbiával - a Balkánon előtte zajló hábo­rúskodásokra Európa országai a közvet­lenül érintetteket kivéve nemigen figyel­tek -, megerősödött az ad dig gondosan rejtege­tett gondolat: össze kellene mérni az erő­ket. szág mozgósítással válaszolt. Anglia egyelőre tartózkodott - közvetlen hábo­rús céljai nem voltak, csak akkor küldte harcba haderejét, amikor a németek rá­rontottak a semleges Belgiumra. I Miért fogtak fegyvert a kisebb, gyengébb álla­mok? •- Amelyikük belépett a háborúba, an­nak volt konkrét célja. Törökország visz- sza akarta szorítani a régi ellenfelet, a ro­vására terjeszkedni szándékozó Oroszor­szágot. A bolgárok szerették volna vissza­állítani a hajdani Nagy-Bulgáriát. Első­sorban Macedónia megszerzésére töre­kedtek. Ók a központi hatalmak mellé álltak. Románia Erdélyért küzdött. Ezt az antanthatalmak - könnyű nak egy nem várt sajátossága. Az első puskalövések eldördültekor - az előző évszázadok tapasztalatai alapján - min­den ország azt hitte, hogy néhány hét vagy néhány hónap alatt eldől a küzde­lem. A sokat idézett mondás szerint a ka­tonák hazatérnek, „mire a falevelek le­hullanak". Nos, ez nem következett be. Sőt a hadüzenetek sora a következő évek­ben sem ért véget. I Miért üzent hadat a távoli japán Németor­szágnak vagy például Costa Rica -1918 má­jusában! - a Monarchiának?- Anglia 1902-ben - a „fehér világ" or­szágai közül először egyenrangú szerződést kötött Japánnal. Ennek viszonzása lehetett az 1914 augusztusában elküldött hadüzenet. De Japán érdemben nem harcolt az első világháborúban. Costa Rica hadüze­I Mi volt a cél?- Németország gyar­matokat akart szerezni Franciaországtól és Ang­liától. A Monarchia - a szerbek megbüntetésén kívül - meg akarta erősíte­ni hatalmi státusát. Orosz­ország Nagy Péter cársága óta vágyott arra, hogy a Fe­kete-tenger felől is kijusson a világtengerekre. Evégett meg akarta szerezni Isztambult és a környező ten­gerszorosokat. A franciák - nem utolsó­sorban revánsot kívánván venni - sze­rették volna legyőzni vagy legalábbis meggyengíteni Németországot. A szara­jevói merénylet a maga fejleményeivel ürügyet szolgáltatott arra, hogy Német­ország támogatásáról biztosítsa a Mo­narchiát. Erre Oroszország és Franciaor­más területéből osztogatni- meg is ígérték Bukarestnek. A szerbeket- ugyancsak a Monarchia kárára - Hor­vátországgal, Szlovéniával meg Ausztria néhány tartományával kecsegtették. Azoknak az országoknak, amelyek nem léptek be a háborúba, nem voltak konkrét céljaik. Ráadásul bizonytalannak tartot­ták a küzdelem végkifejletét, nem tudták volna eldönteni, ki mellé kell állniuk, hogy a győztesek oldalán fejezhessék be a harcot. Hozzá kell tenni: volt a háború­netét pedig az ma­gyarázhatja, hogy néhány más or­szággal egyetem­ben „nem akart kimaradni". Időközben mindenki rádöbbent, hogy a háború hosszabb lesz a vártnál. Erre egyik ország gazdasága sem volt felkészülve. Az agrármeghatáro­zottságú Oroszországról például akkor derült ki, hogy nem gyárt kaszákat - ad­dig ezt a nélkülözhetetlen szerszámot ép­pen a Monarchiából importálta. És mi­közben a gazdaságok átálltak háborús termelésre, az emberanyag fogyott. A leg­több résztvevő a szó átvitt és szoros értel­mében is kivérzett. Egyre inkább érző­dött, hogy az antant erői nagyobbak. Né­metország egyebeken kívül ezért hirdette meg a korlátlan tengeralattjáró-háborút. És amikor egyik hajója elsüllyesztette a brit Lusitania nevű személyszállító óriást, az Egyesült Államok hadüzenettel vála­szolt. I Ez körülbelül annyira volt valós ok, mint a szarajevói merénylet vagy a második világhá­borúban a kassai bombázás.- Persze. Az Egyesült Államok valójá­ban azért avatkozott be az európai had­színtéren, mert támogatni akarta a de­mokratikusnak tartott antantországokat, Angliát és Franciaországot - a cári biro­dalom nem volt az, de Wilson elnök hosz- szú távon nem is számolt Oroszország­gal. A hadüzenet tehát megtörtént. És a jól felszerelt, jól kiképzett, friss amerikai csapatok megjelenése számottevően meggyorsította a háború befejezését. I Milyen hatásuk volt a háborúra az oroszor­szági belpolitikai eseményeknek?- Az antant kormányai azt hitték, hogy a februári forradalom után Oroszország folytatja a harcot a központi hatalmak el­len - annak csapatai mélyen bent jártak Oroszországban. A bolsevik hatalomát­vétel után ez megváltozott - Lerónék ha­talmát azonban az antant csupán múló mozzanatnak tekintette. Annyival is in­kább, mert az orosz fogságba került cseh és szlovák katonákból megalakult a Csehszlovák Légió, amelyik a bolsevikok ellen fogott fegyvert. De nem az követke­zett be, amit vártak, Szovjet-Oroszország 1918 februárjában számottevő területi en­gedmények árán ugyan, de békét kötött a központi hatalmakkal. I A harcok végeztével, a háború utáni békék megkötésével ki milyen veszteségeket és nye­reségeket írhatott a „főkönyvbe"? Mennyire valósultak meg az 1914-es célok?- Anglia státusa érdemben nem válto­zott. A franciák örülhettek Németország vereségének és a németektől megszerzett területsávnak. A háborút a későbbi győz­„A KULTÚRA A TÁRSADALOM BOLDOGULÁSÁNAK EGYIK LEGFONTOSABB ESZKÖZE." A 12 éve jól prosperáló szegedi kOzpontc, országos hálózattal ren­delkező Lombard Lízing Rt. 9%-os piaci részesedésével, a finanszírozott ösz- szeg tekintetében az előkelő harmadik helyen áll a magyar lízingpiacon. Márkaföggeden lízingcégünk alaptevékenységét a gépjármű-finanszírozás jelenti, amely mellett egyre nagyobb hangsúlyt helyezünk a tehergépjármű, a mezőgazdasági gépek, valamint az építő-anyagmozgató gépek finanszírozá­sára. Az új piaci igényeknek való megfelelés jegyében 2003-ban létrehoztuk az Ingatlanfinanszírozási Igazgatóságot, valamint a járműparkok kezelésére sza­kosodott VR-Lombard Flottakezelő Kft.-t. A Lombard Lízing Rt. forgalma, dina­mikus piaci fejlődésének köszönhetően, 2002 és 2003 között a 60,9 milliárd forintról 82,7 milliárd forintra emelkedett. A Lombard Lízing Rt. közel száz szá­zalékos tulajdonosa a VR LEASING AG (a német Volksbank és Raiffeisenbank csoport tagja), Európa egyik vezető márkafüggetlen lízingtársasága. A döntő­en német tulajdonosi struktúra ellenére Társaságunk a magyar társadalom és kultúra részének tekinti magát, és gazdasági súlyához méltó társadalmi szerep­vállalásra törekszik. Célunk, hogy hosszú távú kapcsolatot alakítsunk ki Szeged lakosaival, s ezt nem csupán rugalmas, személyre szabott finanszírozási szolgáltatásainkkal, hanem a város társadalmi életében való aktív részvételünkkel szeretnénk el­érni. Ezért döntöttünk úgy, hogy a 2004-es évadban felvállaljuk a Szegedi Sza­badtéri Játékok Kiemelt Főtámogatói státuszát. , Az idei Játékok nemes küldetése a Nagy Árvíz 125. évfordulójának méltó megünneplése mellett, az újjáépítésben jelentős segítséget nyújtó nagyváro­sok közös európai kulturális identitásának tudatosítása, amely elősegíti az eu­rópai népek egymás iránti megértését, kölcsönös megismerését. Az újjászületett Európa önazonossága a kulturális sokszínűségben, a hagyo­mányőrzésben és a nemzetek együttes erejében ötvöződik. Önmagunkban nehezebb felszínre hozni a bennünk rejlő, egyedüli lényeget, azonban ha ma­gányos törekvéseink társra találnak, megszületik az összhang, a közös tett har­móniája. Ez az a gondolatiság, amely meghúzódik Szeged városának újjáépí­tése mögött, és amely megegyezik Társaságunk finanszírozási irányelvével. Hiszen éppen a közösségben rejlő lendület, erő és dinamika, azok az ele­mek, amelyek nélkül nem épülhetett volna újra romjaiból Szeged városa, és nem lehetnénk részesei az Újjászületést ünneplő Nyári Játékok ígéretes, sok­színű produkcióinak. Ezúton is szeretnénk nagyon kellemes időtöltést kívánni mindazoknak, akik hoz­zánk hasonlóan pontosan érzik, hogy milyen fontos a művészet és a gazdasági élet szereplőinek összefogása, közös „fellépése". "V A német Válksbank és LOMBARD PÉNZÜGYI É5 ftalffeísenhank csoport ugja > LÍZING RT. FH VR LEASING A Szegedi Szabadtéri kilökök Kiemelt 1 ötamogateja iOO í-ben wwwJombard.hu

Next

/
Thumbnails
Contents