Békés Megyei Hírlap. 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-23 / 171. szám

4. OLDAL - 2004. JÚLIUS 23., PÉNTEK M EGYEL KÖRKÉP M Szülővárosában Erkel Ferencet ünnepelték A Kolozsvári Állami Magyar Opera páratlan színház- és zenetörténeti vállalkozása A díszletfalak sötétpirosak és feketék, az élet és a halál színei. A díszletfalakon ki­egyenesített ka­szák, hátul, mint­ha egy középkori épület lenne, két, hegyével össze­érő kasza képez csúcsívek Ez a látvány fogadta a nézőt kedden es­te a Gyulai Vár­színház tószín­padán, ahol a Ko­lozsvári Állami Magyar Opera társulata bemu­tatta Erkel Fe­renc Dózsa György című operáját Ezzel teljessé vált az Erkel-operasoro- zat előadása a ze­neszerző szülő­városában. Vala­mennyi darab színpadra állítá­sa a két színház közös érdeme, a nyolc operából hat saját bemutató volt Gyulán. A közönség kedden este ennek tudatá­ban is ünnepelte az előadást, a ko­lozsvári társulatot és Erkel Ferencet, akinek tisztelete egyre erősebben jelenik meg a városban. Gyula A Kolozsvári Állami Magyar Opera tár­sulata a Gyulai Várszínházban először 1991-ben lépett fel Erkel Hunyadi Lászlójával. Egy év múlva, 1992-ben következett a Bánk bán, majd 1993- ban a Brankovics György. A folytatás mellett döntve 1996-ban a kolozsvári­ak bemutatták az István királyt, 1998- ban a Névtelen hősöket, 2000-ben a Bátori Máriát, 2002-ben a Saroltát, vé­gül most a Dózsa Györgyöt. Ahogyan Erkel Ferenc szülővárosa Gyula, úgy pályáját elindító, szellemi szülőváro­sának Kolozsvárt tekintik. Nehezen ál­lapítható meg, hol nagyobb Erkel tisz­telete. Ott, ahol az előadás megszüle­tik, vagy ott, ahol biztatják, támogat­ják létrejöttét, segítik, hogy valóban mihamarabb a közönség elé is kerül­jön? A két színház ugyanazt akarja: Erkel művészetének feltámasztását. A két város között van különbség hely­zetüknél fogva. Gyulán alakult meg az Erkel Ferenc Társaság 1989-ben a ze­neszerző emlékének ápolására, élet­művének népszerűsítésére. Gyulán megrendezték tavaly az első Erkel mű­vészeti napokat novemberben, a zene­szerző születésnapja alkalmából. Az idén tovább bővítik a rendezvénysoro­zatot Erkel Ferenc emlékversennyel, amely nemzetközi ária- és dalverseny lesz. Kolozsváron más a helyzet. A kolozsvári magyar opera a ma­gyar és a román kultúra kereszttüzé­ben él, vergődik olykor - fogalmazott magukról Simon Gábor igazgató. Pilla­natnyi helyzetüket a szegénység jel­Alighanem a legbonyolultabb énekszerep Dózsa remélt szerelméé, Csáky Lóráé, akit Marton Melinda alakított drámai sűrítéssel. Dózsa menyasszonyának alakja, Rózsa Háry Judit megformálásában balladai tisztaságú volt. A címszereplő Dózsa Molnár János megformálásában nem akart csak hős lenni, igyeke­zett árnyalatokat vinni szerepébe. Képünkön balról Barna (Sándor Árpád), Lóra (Marton Melinda) és Dózsa (Molnár János). (További fotók internetes oldalunk képgalériájában.) d-fotói kovács erzsíbet lemzi, de van lelkesedésük. Erdélyben hiányzik a magyar nyelvű szaksajtó, de a magyarországi se méltatta őket különösebben figyelemre, hogy tükröt tartson eléjük erényeikről és hibáikról. Kolozsváron nem sikerült újjáteremte­ni a magyar nyelvű felsőfokú zenei ok­nek erejét. Pedig kockázatos volt egy operarészt tánccal zárni - jegyezte meg lapunknak az előadás után Valkay Fe­renc koreográfus. Azt pedig Dehel Gá­bor mondta el korábban, hogy lesz a színpadon egy szobor, aminek különös szerepet szánnak. Ennek a szobornak Kitüntetések a társulatnak A Gyulai Várszínház tó­színpadán a Dózsa György bemutatója után Magi István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisz­tériumának művészeti fő­osztályvezetője kitünteté­seket adott át a nyolc Er- kel-opera bemutatásáért a Kolozsvári Állami Ma­gyar Opera társulatának. Dr. Hiller István kulturális miniszter elismerésben ré­szesítette a társulatot a magyar zene, elsősorban Erkel Ferenc operáinak évről évre repertoáron tar­tó, magas művészi fokon előadott sorozatáért. Dr. Háry Béla Hiller István Pro Cultura Hungarica kitüntetést ado­mányozott Háry Béla kar­mesternek hosszú évtizede­ken át tartó kimagasló mű­vészi munkájáért és a nyolc Erkel-opera színpadra állítá­sáért. Dr. Perjési Klára, Gyula pol­gármestere díszoklevelet adott át a város képviselő­testülete nevében Valkay Fe­rencnek, az Erkel-operák magas színvonalú koreográ­fiájáért. - Mintha a városnak lenne egy saját társulata — köszönte meg a társulat munkáját a polgármester. D-FOTÓi KISS ZOLTÁN adományozott ne­ki, majd a Bakócz Tamás érsek által meghirdetett, tö­rök elleni keresz­tes hadjárat vezé­rének nevezték ki. Főleg parasztokból álló seregével a fe­udális rend ellen fordult. Több győ­zelem után Temes­várnál vereséget szenvedtek, Dózsa csapatai két ellen­séges erő közé szorultak. Sza- polyai János erdé­lyi vajda fogságába esett Dózsa, akit szörnyű kínzások között öltek meg, amelyeket a pa­rasztvezér jajszó nélkül viselt el. Dózsa György dél felé vonulva sere­gével megyénkén, Gyula határában is áthaladt 1514-ben, az eseményt em­léktábla örökíti meg a Dózsa György utcán. A kolozsvári társulat 170 tagjával ér­kezett Gyulára, az eredeti Erkel-operát hozták, amint mindig is törekedtek a szerző iránti hűségre. Háry Béla kar­mester a tudományos ülésen elmesélte, Erkel műveinek első hangjától az utolsó­ig mindent végigvezényelt már, kinyitott olyan részeket is, amelyeket addig nem játszottak. Egyszer a Bánk bán egyik női szerepére Budapestről hívtak vendég- művészt, aki szembesült azzal, hogy a fővárosban játszott mű és a kolozsvári nem egyezik egymással. Kolozsváron azt vallották, ha a magyar szerzők nem értenek egyet Erkel Bánk bánjával, miért nem írnak maguk egy másikat, ahelyett, hogy elfogadhatatlan módon átírják. Maga Erkel műveihez nem írt egy han­got sem, az előfordult már, hogy egyes részleteket időrendben felcserélt, vagy a Dózsa György esetében, amikor túl sok­szor indultak már a csatába, a végső csa­tába indulásnál Dózsát a szövegben bör­tönbe vonultatta. - Ennyi volt a bűn, amit elkövettem — mondta. A Dózsa Györgyöt 1867-ben mutat­ták be Budapesten. Egy kritikai lap azt írta róla, ez Erkel legmagyarabb operája, egyetemes világfa ide vagy oda. Úgy lát­szik, már az első perctől azt vetették sze­mére, amit legnagyobb erényéül is fel­hoztak. Jó volt hallani kedden este a ver­bunkos dallamokat, amelyekből Erkel megteremtette nemzeti operáinkat. Va­lószínűleg a nemzeti kultúrák szerepe csak növekedni fog a jövőben, és ismét több fény esik Erkelre. A szerző nehéz szerepet szánt énekeseinek, így volt ez a Dózsa Györgynél is. A közönség vas­tapssal jutalmazta a míves előadást, no­ha jó lenne tudni, zárt térben hogyan szólalnak meg a bonyolult dallamok. Tizenhárom év eltelt az első bemu­tató óta, Gyulán fontolgatják, újra el­kezdik játszani az Erkel-operákat. ______________________EZflKE MARÓIT tatá st, ott ellenállnak. Tudatosan vál­lalták a nyolc Erkel-opera bemutatá­sát. Repertoárjukon ezekkel több mint húsz magyar operát tartanak. A 250 tagú társulatuk fiatalodik, de bíznak benne, Erkel és a magyar opera meg­marad műsorukon. A fiatalodás jeleként láthattuk a Dó­zsa György díszletében és jelmezeiben Venczel Attila munkáját. A piros-fekete díszletfalak a kiegyenesített kaszákkal nagyon hatásosak voltak. Ugyanezt a színvilágot jelenítette meg az első rész végén a tánckar egységes ruhája is, len­dületük éreztette Dózsa elszánt seregé­az eredetije Venczel Attila apjának, Venczel Árpádnak az alkotása és a székelykeresztúri múzeumban őrzik. Valóban díszlettervezői-rendezői bra­vúr volt, amikor a darab végén Dózsa György önként vállalja a mártírságot, maga helyezi fejére a tüzes vaskoronát, ül az izzó trónra és ujját igazának tuda­tában felemeli. A két óriási félszobor alak összezárult körülötte, ugyanaz a mozdulat rögzült - további századokra. Dózsa György, az 1514-es paraszt- háború vezére nem tartozott a nemesi jogokat élvező székelyek közé. Hőstet­téért II. Ulászló király nemeslevelet Megkérdeztük olvasóinkat Mivel töltik a nyarat? Csicsák Veronika, 21 éves, magyar- bánhegyesi tanuló:- Nemrég voltam Tahitótfalun egyhetes táborban, amelyet a bap­tista egyház szervezett. Az iskolá­ból többen is részt vettünk és na­gyon jól éreztük magunkat. Legkö­zelebb szintén baptista családok­hoz, a patronálóimhoz megyek két hétre Püspökszilárdra, már nagyon várom. Egyébként a barátaimmal Békéscsabára is eljárunk kulturális programokra, de az augusztusi dinnyefesztiválon is ott a helyünk. A nyár többi részét tévézéssel, ki- kapcsolódással, pihenéssel töltöm. Lévai Róbert, 22 éves, magyar- bánhegyesi tanuló:- A nyár egy részében ismerő­söknél segítek a dinnyeszedésben, másrészt a lakóotthonunkban a társaimmal fóliás paprikát terme­lünk, ami kiegészítés a konyhára. A barátnőmmel is szeretnék több időt tölteni. A legtöbb időmet azonban a speciális iskolák svédországi labdarúgó világversenyére való készülődés foglalja le, ugyanis - nagy örömömre - beválogattak a svédországi csapatba. Előtte kö­zös edzéseken veszek részt és különféle bajnoksá­gokban játszom. Emlékezetes nyár lesz! Horváth Béla, 16 éves, magyar- bánhegyesi tanuló:- Nekem a fafaragás a hobbim, ami sok időt vesz igénybe. Mivel a barkácsszerszámaim és eszközeim is rendelkezésre állnak, a nyár egy részét faragással szeretném tölteni. Nevelőm javaslatára kerti bútoro­kat, padokat is készítek majd. Az iskolatársakkal egyhetes üdülést is tervezünk Sájlatorpusztára, amit a megyei fenntartó intézmény támogat. A fa­luban is szívesen kerékpártúrázunk a barátaim­mal. Egyébként tévét nézünk, beszélgetünk és pi­henünk. Simon Ferenc, 20 éves, magyar- bánhegyesi tanuló:- Kell egy kis pénzkereset, ezért a nyár elején ismerősökhöz járok dolgozni. A társaimmal én is részt veszek majd a sájlatorpusztai egy­hetes kiránduláson. Egyébként a barátokkal Mezőkovácsházára a fürdőbe és Békéscsabára szoktunk utazni a külön­féle programokra. Terveim között szerepel a diny- nyefesztivál, egy kis diszkózás a haverokkal. Emel­lett idén nyáron is segítek a lakóotthonosoknak az épületek meszelésében, karbantartásában és szé­pítésében. H. M. ________________________D-FOTÓi KOVÁC» 1WZ1ÉB1T A MAGYAR LÉGTÉR FORGALMÁNAK ALAKULÁSA (járatok száma, ezer) 500 KlSHÍREK BÉKÉS MEGYÉBŐL ALMÁSKAMARÁS. (1) Almáskama­rás önkormányzata 2002 októberében hozta létre az 5 tagú egészségügyi és szociális bizottságot. A bizottság fel­adata nem könnyű, mert a részlege­sen vagy tartósan rászorulók támo­gatásáról kell döntenie. A legtöbb ké­relmező a munkanélküliek közül ke­rül ki, de szerepelnek nagycsaládos­ok, egyedül élők és gyermeket gon­dozó alacsony jövedelműek is. A ké­relmezők többsége a létminimum alatt él. BATTONYA. (ke) Az önkormányzat szoros együttműködésre törekszik a civil szervezetekkel. A Számíthatsz ránk egyesülettel például a drog­prevenció területén dolgoztak együtt, a nagycsaládosok egyesületével, az is­kolai, óvodai alapítványokkal pedig a szabadidős programok szervezésében segítették egymás munkáját. BÉKÉS, (a) A civil kerekasztal össze­állította a helyi civil szervezetek ön- kormányzati támogatási javaslatát, azonban a delegáltak által megtett ja­vaslatok összege meghaladta a költ­ségvetési keretet, ezért erre a témára a következő ülésén visszatér a testület. BÉKÉSCSABA, (y) A Békés Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat tájékoztatása szerint a békéscsabai intézmény tetejére helye­zett pollencsapdában még nem észlel­tek parlagfüvet. A műszer 100 kilomé­teres körzetben vizsgálja a levegőt. DÉVAVÁNYA. (i) Dévaványa és az er­délyi Székelykeresztúr közel másfél évtizede ápol testvérvárosi kapcsola­tokat. A jó együttműködésnek kö­szönhetően július 24-28. között a dévaványai polgármesteri hivatal dol­gozói utaznak Székelykeresztúrra, ahol a helyi önkormányzati dolgozók vendégei lesznek. A székelykeresztúriak várhatóan au­gusztusban viszonozzák a ványaiak látogatását. DÉVAVÁNYA. (i) Az elmúlt hónap­ban elhunyt Valánszkiné Tóth Erzsé­bet, a dévaványai Ladányi Mihály Vá­rosi Könyvtár vezetője. A város képvi- selő-testülete nemrég pályázatot írt ki a könyvtárvezetői álláshelyre. A pá­lyázat elbírálásáig, az új vezető kine­vezéséig a testület Somogyi Erzsébet könyvtárost bízta meg az intézmény- vezetői feladatok ellátásával. ELEK. (ke) A Román Általános Isko­lában az elmúlt tanévben összevon­tan folyt az oktatás, ami nehéz felada­tot jelentett. Az alsós csoportok 2 tan­teremben 2 tanítóval működtek, a fel­sőben 2 önálló és egy összevont cso­portban tanítottak. A tanulói létszám az összevonások hatására csökkent. Több szülő átíratta a gyermekét a má­sik iskolába. GYOMAENDRÖD. (j) Az eredetileg előirányzott 3 milliárd 338 millió 100 ezer forintról 3 milliárd 433 millió 892 ezerre változott a települési ön- kormányzat költségvetési főösszege. A módosításról a legutóbbi testületi ülésen döntöttek a képviselők. GYULA, (ö) A gyulai polgármesteri hivatal okmányirodájában szombaton rendkívüli ügyfélfogadást tartottak, mivel igen megnövekedett az útlevél­igénylők száma. Az okmányirodát olyan sokan keresték fel július 17-én 8-tól 14 óráig, hogy a rendkívüli ügy- félfogadást megismétlik július 31-én szombaton. Az útlevéligénylőket ugyancsak 8-tól 14 óráig várják. KUNÁGOTA. (1) Kunágota önkor­mányzata évek óta jó kapcsolatot tart a helyi civil szervezetekkel, melyeket lehetőségéhez mérten támogat. Ilyen támogatott szervezet többek között a Vöröskereszt alapszervezete, a polgár­őrség, a nyugdíjasklub, az önvédelmi csoport, a lovas- és a gyermekalapít­vány, a sportegyesület, az ipartestület és a gazdakör. MAGYARBÁNHEGYES. (1) A ma gyarbánhegyesi óvodában a 2003/2004-es év végén a 93 volt gyer­meklétszám. A kicsinyeket 4 csoport­ban 6 óvónő, 3 gyermekfelügyelő és 4 dajka látja el. Idén megtörtént az in­tézmény minőségbiztosításának ki­építése, ami alapvetően a partnerség­re épül. A gyermekek nevelésével, ok­tatásával összefüggő célokat a helyi nevelési program határozza meg. MEDGYESEGYHÁZA. (ke) A szennyvízcsatorna átemelő szivattyúi­ból, illetve a tisztítóaknából időnként felmosórongyok, férfi-női fehérne­műk, bálakötöző zsinegek, műanyag kupakok, állati tetemek is előkerül­nek, amik több esetben is eltömítő- déshez vezettek. Volt már példa a szi­vattyúk leégésére is. A Med­gyesegyházi Ivóvízellátó Kht. ezért a szennyvízcsatorna-hálózat rendelte­tésszerű használatára kéri a fogyasz­tókat. MEZÖKOVÁCSHÁZA. (1) A gyerme­kek ellátásáról tartott beszámolót a közelmúltban a mezőkovácsházi ön- kormányzat. Eszerint az e körbe tar­tozó ellátási formák nem bővültek az utóbbi években. A gyermekjóléti szol­gáltatás, a gyerekek napközbeni ellá­tása, átmeneti gondozása a kötelező feladatai közé tartozik a városnak. A személyes gondoskodás köréből egye­dül az átmeneti gondozásnak nincs intézménye a településen. OROSHÁZA, (cs) Séta, kávézás, fő­zés, kártyázás, nagy beszélgetések - így telt azoknak az orosházi- rákóczitelepi nyugdíjasoknak a napja Szanazugban, akik Kasza Béláné klubvezető szervezésében egy meleg, nyári napot kirándulásra szántak. A lelkes kis közösségnek meglepetésben is volt része, mert ebéd után a sarkadi Virág Sándorné cukrász süteményei­vel lepte meg a nyugdíjasokat. A bát­rabbak hajókirándulásra is vállalkoz­tak a délutáni órákban. SZARVAS, (j) Júniusban a város kör­zetében összesen 1034 munkanélkülit regisztráltak. Szarvason 617-en, Csabacsüdön 47-en, Kardoson 31-ben, Kondoroson 181-en, Örménykúton 16-an, Békésszentandráson pedig 128-an voltak az év hatodik hónapjá­ban munka nélkül. A munkanélküli­ségi ráta 8,67 százalék, amivel a tér­ség a megyében - Békéscsaba és Orosháza után - a harmadik legjobb helyen áll. TARHOS. (a) A település önkormány­zata a Foglalkoztatáspolitikai és Mun­kaügyi Minisztérium parlagfű-irtási közmunkaprogramján három munkás foglalkoztatására nyert támogatást. ZSADÁNY. (i) A zsadányiak körében közkedveltek a helyi napközis kony­hán készült ételek. Ezt bizonyítja az is, hogy a 300 adagos konyha majd­nem 350 ember részére készít ételt. Az igény még nagyobb lenne, de saj­nos, a jelenlegi épületben - amely még a XIX. säzadban kántortanítói lakásnak készült - a kapacitás nem növelhető. Az önkormányzat új kony­hát szeretne építtetni, amelyben akár 600 embernek is készíthető étel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents