Békés Megyei Hírlap. 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-10 / 160. szám

4. OLDAL - 2004. JÚLIUS 10., SZÓMBA! M E GYEI KORKÉP Minden korban harcolni a felőrlő félelem ellen Amíg lesznek őrnagyok, addig újrasziiletnek a fellázadó kisember Tótok is Az őrnagynak szenvedélyévé válik a margóvágás, kíméletlenül hajtja magát és a háziakat. Tóték próbálnak alkalmazkodni fiuk érdekében - aki ekkor már hősi halott, de a család ezt nem tudja, mert a postás meg akarta kímélni őket a rossz hírtől - a dobozgyártás éjszakai robotjához. Felvételünkön balról Mariska (Szűcs Nelli), az őrnagy (Trill Zsolt) Tót (Tóth Lász­ló) és Ágika (Orosz Melinda). További fotók internetes oldalunk képgalériájában. d-fotó: kovács Erzsébet Nehéz elrontani egy olyan előadást, amely remekművet dolgoz fel. Visz a lendülete, megnevettet nyelvi humora, sziporkázik gondo­lata. Futkos valami az ember hátán, amikor Mariska megkérdezi a férjétől: — Háromba vágtad, édes, jó Lajosom? — Háromba? Nem. Négy egyforma darabba vágtam... Talán nem jól tettem? — hangzik a válasz. Abszurd, groteszk, tragikomédia egyszerre. Ugyanakkor nehéz is színpadra állítani egy olyan darabot, mellyel szemben nagy az elvárás, a mű tökéletessége folytán. Örkény István Tóték című művét csütörtökön este mutatta be a Beregszászi Illyés Gyu­la Magyar Nemzeti Színház Társulata a Gyulai Várszínházzal kö­zös produkcióban, a teátrum első saját előadásaként az évadban. Gyula A beregszászi társulat visszatérő vendég Gyulán, de Magyarorszá­gon is. Rendezőjük, Vidnyánszky Attila Jászai Mari-díjas, ugyan­csak ennek a díjnak a birtokosa a társulat tagja, Trill Zsolt, aki a színházi világnapon vehette át a Mensáros László-emlékérmet. A Tótékban az őrnagy szerepében láthattuk a színészt, aki sérülése ellenére nem kímélte magát a színpadon, ahogyan nem kímélte darabbeli társait sem szerepe esz­méitől, elvárásaitól. Az őrnagy a második világháborúban, az orosz fronton ilyen lett: az embe­ri tudat határán mozgó, minden­hol partizánt látó idegroncs. A történet szerint Tót tűzoltópa­rancsnoknak és feleségének, Maris­kának a fia a fronton szolgál, aki őr­nagyát szabadsága alatt szülei és Ágika húga mátraszentannai ottho­nába küldi vendégségbe pihenni. Az őrnagy meg is érkezik és hama­rosan új rendet épít fel a Tót család­nál, a feje tetejére állítva az eddigi harmonikus életet. Tóték hagyják, hogy emberi roncsokká váljanak, Ágikát megfertőzik az őrnagy esz­méi, Mariska egyre csak azt látja maga előtt, hogy a jeges orosz tél­ben a fia a jól fűtött zászlóaljirodán kap helyet. Tót az, akivel mindent elkövet vendégük, amit csak lehet, de ő végül fellázad és elpusztítja az őrnagyot. Azt a személyt, aki nem csak őt és családját pusztítja, de fa- luszerte elhinti a félelmet, amit elfo­gadni sosem lehet. Vidnyánszky Attila társulata olyan csapat, amely képes egy cé­lért dolgozni. Erre ebben a darab­ban nagy szükség is van, hiszen vinni kell a nézőt előre, a minden­napi vüágból a jelképesbe, hogy aztán azt mondhassa: ilyet többé sose! Az őrnagy ellentmondásos, olykor emberközeli, máskor taszí­tó figuráját a maga bonyolultságá­ban felmutatta Trill Zsolt, olykor talán túl is bonyolította, de alakítá­sa hitelesen sugárzott. Tót (Tóth László), Tótné (Szűcs Nelli), Agika (Orosz Melinda) olyannak láttatták figurájukat, ahogyan az ember ma­gában elképzeli ezeket az alakokat. Személyes tapasztalat Örkény Istvánt 1942-ben vonultatták be ka­tonának, a következő hónapban a 2. Ma­gyar Hadtest tagjaként indulhatott az orosz frontra. A következő évben hadifogságba esett, a fogolytáborokból 1946. karácso­nyán térhetett vissza Magyarországra. A Tót­ék eredetileg filmforgatókönyvnek készült, kisregény lett 1966-ban és ugyanebben az évben megszületett a színpadi változat is, melyet 1967 februárjában mutattak be. (Kacsur András) és főként Gizi Gézáné, a rosszhírű nő (Béres Ildi­kó). Vidnyánszky Attila néhány- szereplős „tömegjelenetei”, olykor magukkal ragadták a nézőt. Ilyen volt, amikor előrevetítették a Don- kanyarban a magyar sereg kiszol­gáltatottságát, s pusztulását a né­met fegyvertárs és az orosz ellen­ség között, vagy kavarogtak előbb a második világháborús dicsőséget óhajtó magyar dalok, melyeket fel­váltottak az amúri partizánok di­csőségéről szólók, aztán jött wes­tern és így tovább. Valami mindig jön, figyelni keü — sugallja az előadás. Még ennél is veszé­lyesebb, amit Örkény István egyszer nyilat­kozott: „hitem szerint az őr­nagy és a tűzol­tóparancsnok valójában egy személy”. A be­regszászi társulat játéka a cselek­mény előrehaladtával egyre for­róbb lett, ezt a hőfokot lenne jó lát­ni az elsőtől az utolsó percig. SZŐKE MARCIT Megtakarítás Szarvason Program-felülvizsgálat Battonyán Befejeződött Szarvason a közvilá­gítás korszerűsítésének első üte­me: a közterületeken 186S új, energiatakarékos lámpát szereltek fel a régiek helyett. Mindez szá­mottevő megtakarítást jelent a te­lepülésnek, lévén a korábbi 218,7 kilowattórás teljesítmény a kor­szerűsítés következtében 123,7 kilowattórára csökkent. Utóbbi szám azonban némileg növekszik majd, amikor újabb lámpaoszlo­pokat állítanak fel a lakosság által igényelt területeken. A város az el­múlt esztendőben 28 millió 800 ezer forintot fizetett közvilágítás­ra, e mögött évi 3 ezer 900 órányi világítási óra áll. ___________l. j, A battonyai polgármesteri hivatal az oktatási-nevelési intézmények pedagógiai programjának felül­vizsgálatához szükséges forrás biztosításához pályázatot nyert, de a kért 336 ezer forint helyett csak 135 ezer forintot. A képvise­lő-testület egy korábbi határoza­tában 84 ezer forint önerőt bizto­sított a feladat végrehajtásához a működési hitel előirányzat terhé­re. Mivel a pályázaton nyert ösz- szeg 201 ezer forinttal kevesebb, mint a szükséges forrás, ezért a testület úgy döntött, a teljes ön­erőt a működési pályázati alap­ból biztosítja. K. E. Átadták az innovációs központot A beruházás segíti a vállalkozók informálását A megyei közútkezelő békés­csabai üzemmérnökségén ta­lálható kétszintes irodaépü­letben alakították ki az Építő­ipari Innovációs Központot, melyet tegnap adtak át. A lé­tesítmény, illetve felszerelése, eszközei hozzájárulnak a tér­ségben tevékenykedő kis- és középvállalkozások verseny- képességének javításához. Békéscsaba A Békés Megyei Állami Közútke­zelő Kht. és az általa létrehozott konzorcium 2002 októberében adta be közös pályázatát a PHA­RE „Vállalkozások innovációs te­vékenységének támogatása a Dél- Alföldön” című programja kereté­ben. Nyertek és ezáltal felépült az a központ, melynek segítségével a térségben működő kis- és kö­zépvállalkozók piaci informáci­ókkal láthatók el, együttműködé­sük koordinálható, javítva mind­ezzel versenyképességüket. Vantara Gyula, a megyei közút­kezelő igazgatója érdeklődésünkre elmondta: az intézmény a régió szakmai, oktatói és kutatói szervezeteivel, laboratóriu­maival, kamaráival is kapcsolatban áll. Ide tartozik az adatbázisok lét­rehozása és működtetése, az infor­matikai és környezetvédelmi isme­retek közvetítése, a kapcsolatépí­tés, a tapasztalatcsere lehetőségei­nek biztosítása az oktatási, kutatási intézmények és a piaci szereplők között. Céljuk továbbá, hogy az in­novációs központ hozzájáruljon a dél-alföldi régió sajátos problémái­nak, fejlesztési kérdéseinek megol­dásához. Az irodaépület átalakítása után az üzemmérnökségi feladatokat végző személyzet teljes egészé­ben a földszinti részen kapott he­lyet. Az emeleten többek között 80 férőhelyes előadóterem, há­rom vendégszoba, dohányzó, bü­fé-kávézó is található. A létesít­mény érdekessége, hogy gondol­tak a mozgássérültekre, az aka­dálymentesítésre is, és lift is üze­mel ennek részeként az épület­ben. Természetesen a szükséges számítástechnikai és oktatási, hír­adástechnikai eszközök is rendel­kezésre állnak. ny. l A BERUHÁZÁS SZÁMOKBAN PHARE- és kormányzati támogatás: Az állami közútkezelő saját része: 100 millió forint 60 millió forint Az összköltség: 160 millió forint A megyei közútkezelő békéscsabai üzemmérnökségén alakították ki az Építőipari Innovációs Központot. Képünkön az épület előtt (balról jobbra) Vantara Gyula, a megyei közútkezelő igaz­gatója, dr. Pelcsinszki Boleszláv, a megyei közgyűlés alelnöke, Markotay Sándor, a gazdasági minisztérium főosztályvezető-helyettese, Schwertner János, a területfejlesztési hivatal régió­igazgatója és Hartmann Zoltán, a kivitelező cég, a Hartmann Építőipari Kft. ügyvezetője. D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER BÉKÉS MEGYE ÁLLATÁLLOMÁNYA 2004. április 1. (ezer db) Grafika: Mészáros Béla - Forrás: Autónyertesünk azóta is boldog - most pedig itt az új lehetőség Közeleg az új, lapunk által felkínált autónyeremény lehető­sége. Július 31-én mindössze öt hónapos előfizetéssel szük­séges rendelkezni a Békés Megyei Hírlapra és a Vasárnap Reggelre, akinek pedig van ilyen — mindegy, hogy hosszabb, már meglévő vagy új előfizetés —, az Fiat Pandát nyerhet az aznapi, gyulai sorsoláson. Nem ez az első ilyen akciónk, az újkígyósi Bánfi János Puntót nyert három éve. Vele beszél­gettünk újra. A Békés Megyei Hírlap előfizetése Bánfiéknak már szerencsét ho­zott: 2001. szeptember 21-én ők, akik állításuk szerint még soha semmit nem nyertek, lecserélhet­ték öreg Ladájukat egy vadonatúj Fiat Puntóra — ingyen, a Hírlap tá­mogatásával. A történet azóta is felvillanyozza őket. Imádjuk az autót, eddig egyet­len hosszabb úton voltunk vele, de most a szomszédokkal készü­lünk Görögországba. Jól szolgál a Puntó, ötödik családtagunk lett - mondja a tulajdonos. Négytagú a család, átlagos Békés megyei kör­nyezetben élnek, mondták is az ismerősök: végre egy nyeremény jó helyen ért célba... De hogyan is kezdődött? Há­rom éve szeptember 21-én, pénte­ken tartotta lapunk szórakoztató műsorral egybekötött autónyere- mény-sorsolását. Az akcióban részt vettek a régi előfizetők, vala­mint, akik új olvasóként három hónapra megrendelték a lapot. Bánfiék 13 éve olvasóink, tudtak a rendezvényről. — Az énekes, Jankó Csabi a ro­konunk, gondoltuk, megnézzük — mondja János. - Aznap a szokott­nál később értem haza, kisebb csa­ládi vita után végül beültünk a La­dába, s irány Békéscsaba. Szabad- kígyóson furcsa esemény történt: egy fekete macska az út széléről „öregesen" elsétált középtá­jig, majd leült és nézett bennünket, amíg Emlékezetes a félnótás postás (Rácz József) és a „szippantódok­tor” (Varga József) alakítása. Sze retni való volt Tomaji plébános (Sótér István), Cipriani professzor A július 31-én a gyulai | Végvári estéken ^ rendezendő jv sorsoláson Ht a Fiat ff Pandán kivüri gazdára talál 1 egy elektro­mos kerékpár és tucatnyi felszerelt mountain bike is. egé­szen meg kel­lett állnunk. Megle­pődve dudáltam, mire a cica átszaladt a másik oldalra, de a visszapillantóból láttam, hogy még figyel bennünket. Meg is jegyeztem az as­szonynak. A sportcsar­nokba érve, a lelátó leg- i szélső sarkának tetején I jutott hely, éppen leül­» tünk, amikor a műsor­vezető bejelentette a sorsolást. Egy ötjegyű számot ismertettek, majd a számítógép kiírta az eredmény- jelzőre: Bánfi János. Elkezdtünk nevetni, hiszen elterjedt név a f megyében. Amikor ___ * aláírta, hogy Újkígyós, má r összehúztuk a szemöldökünket — azon­nal a telefonkönyv jutott eszembe: négyen vagyunk benne ezen a né­ven a községből. S akkor kiírta az utcát is. Nem tértünk könnyen ma­gunkhoz...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents