Békés Megyei Hírlap. 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-08 / 158. szám
GYULA 2004. JÚLIUS 8., CSÜTÖRTÖK - 11. OLDAL Gyermektáboroztatás A gyulai Családsegítő Központ, Gyermekjóléti Szolgálat és Ifjúsági Információs Iroda az intézménnyel kapcsolatban álló, hátrányos anyagi helyzetű gyermekek közül az idén közel százat táboroztat. Június végén harmincán üdülhettek Csillebércen. A programban szerepelt éjszakai túra, hegymászás, vadaspark- és mozilátogatás, sportverseny. A balatoni Fonyódligetre július 11- től 17-ig 40 gyermek utazhat, üdülésüket a Gyulai Cigány Kisebbségi Önkormányzat, s a polgármesteri hivatal családvédelmi és egészségügyi osztálya is támogatja. A harmadik táboroztatás Somogydöröcskén lesz 26 gyermek részvételével. A szökőkút ára A képviselő-testületi ülésen szóba került a vízügyi igazgatóság melletti Bodoki-szökőkút ára. A közbeszerzési bizottság választotta ki a pályázók közül a nyertes kivitelezőt, a Gyulabau Kft.-t, amely a beruházás generálkivitelezője volt. Az árajánlatokról a testületi ülésen elhangzott, volt 25-30 milliós, sőt azon felüli összegű is. A kivitelezésre a gyulai önkormányzat pályázatával 12,728 millió forintot nyert a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácstól, az önrész 4,242 millió forint volt, így összesen 16,970 millió forint állt rendelkezésre. A Gyulabau 16,131 millió forintért vállalta a kivitelezést, ami végül is 16,7 millió forint lett a pótmunkákkal együtt. A kivitelezésre az önkormányzat helyi közbeszerzési pályázatot írt ki. A beruházási költség oka, hogy egy szökőkút csak részben látható a föld felett, alatta gépészeti és más berendezések találhatók. Az üzembe helyezést követően léptek fel apróbb hibák, a hársfák virágzása miatt szennyezett lett a víz, a szűrőket sűrűbben kellett takarítani. A feszített vizű medencébe rozsdamentes perforált lemezt építettek be, ami már a belső szűrők előtt megfogja a szennyeződéseket. Más rendszerű fúvóká- kat azért helyeztek el, hogy változatosabb legyen a vízkép és biztonságosabb az üzemelés - tudtuk meg Juhász János alpolgármestertől. Az oldal Gyula Város Önkormányzatának támogatásával készült. Szerkesztette: Szőke Margit. Fotók: Kovács Erzsébet és Lehoczky Péter. Kétszázötven éve egy kis Európai Unió A több vallás és nemzetiség együttélése izgalmasan szép kultúrát hozott létre Gyulán minden hónapban kínálnak programokat a helybelieknek és az idelátogatóknak. Az elmúlt hét végén nyílt meg a Gyulai Várszínház idei évada, benne a Körös-völgyi sokadalom című dél-alföldi népművészeti ünneppel. A sokadalmakat régen váraknál rendezték. Ugyancsak a várnál várják a hónap végén a XIV. Végvári esték látogatóit, akik végvári vitézi viadalokat is láthatnak. Felvételünkön Szabó Jenő alpolgármester és Pál Miklósné, a megyei művelődési központ igazgatóhelyettese a Körös-völgyi sokadalmon. (A várszínházi programok fotói internetes oldalunk képgalériájában.) — Pusztító árvizek, mindent fölégető tűzvészek, hódítások utáni elnéptelenedések, háborúk, békék után mindig újra, s újra kezdte a város és környéke az életet. Mi lehet az oka annak, hogy a csaknem embertelen küzdelmet is vállalva a természet ellen, őseink ebben a városban akartak élni? Erdély kapuja — mondjuk néha városunkra. A kapu találkozási pont, átjáró két oldal között, nyílás valamilyen határon... Szabó Jenő alpolgármester szerint, s mások szerint is Gyula különleges város. A település a középkorban is határváros volt, hiszen Erdély és Magyarország nem pontosan meghatározott határzónájába tartozott. Erdélyhez tartozónak kell mondanunk a gyulai uradalom kialakulásakor, hiszen Losonci erdélyi vajda kapta Károly Róberttól, majd a Délvidékhez tartozónak Maróti macsói bán révén. Majd a kirájyi udvarhoz kötődik, de, Hunyadi-birtok lévén Corvin János által is gazdaságilag ismét erősebb erdélyi vonzással. Határváros lett a törökveszély idején, innen végvári hírneve, várának rangja. Határváros volt a hódoltság idején is, hiszen Sarkad már a viszonylagos függetlenséget élvező Erdély fennhatósága alá tartozott. Tényleges államhatárrá változott a trianoni békeszerződés után és az Európai Unió határa lett napjainkban. Egyszerre jelentett ez előnyt és hátrányt. Hátrányt, mert mindig távol volt a hatalmi központoktól, mert veszélyes volt itt élni, de előnyt is, hiszen nagyobb figyelem övezte a mindenkori hatalom felől. A történelem gazdagabb egy ilyen településen - fejtette ki Szabó Jenő. Gyula egyik óriási értéke éppen ez a gazdag történelmi múlt. Királyok, hadvezérek, híres történelmi személyiségek nevei köthetők a városhoz, dicsőséges és tragikus események. Károly Róbert megszállt Gyulamonostorában, Maróti János Zsigmond király legbefolyásosabb, korának legendás hadvezére, köthető a városhoz a Hunyadi, a Báthory, a Frangepán, a Bethlen név és az új korban a Harruckern, a Wenckheim, az Almásy. Maróti János építteti a várat, amely a mai Gyula egyik legmeghatározóbb épülete. Gyula a szabadságharc tragikus eseményének helyszíne, itt fegyverzik le a tisztikart, köztük az aradi vértanú tábornokokat. Gyulán található az egyetlen, az 1848-49-es szabadságharc tiszteletére készült emlékmű, amely közadakozásból született. A tragikus eseményt a város polgárainak viselkedése teszi emelkedetté és nemessé. A város igazi előnye azonban abból adódott, hogy a kultúrák találkozási pontjává vált. A középkort meghatározó két nagy vallás, a római és a bizánci katolikus vallás határa éppen ide tehető. A puritánabb nyugat és a pompakedvelőbb kelet találkozott Gyulán, s ez minden bizonnyal nagy hatással volt az itt élők életére. A török hódoltság idején ehhez csaüakozott az iszlám kultúra, majd a Debrecen felől érkező reformáció, melynek jelentős déli határa éppen Gyula. A német betelepítésekkel az evangélikus vallás és a német kultúra jelent meg a városban, s szinte ezzel egy időben folyt a vár román és rác katonaságának letelepítése is. Minden nép, minden kultúra megőrizhette sajátosságát, s bár a városrészekben elkülönülten települtek le, ez soha nem okozott válságot, ellenségeskedést. A több vallás és nemzetiség együttélése izgalmasan szép kultúrát hozott létre. Gyulán már több mint 250 éve létrejött egy kis Európai Unió.- A Gyuláról kivándorló magyar ötvös fia a legnagyobb reneszánsz festő: Dürer Albert. A gyulai német származású Erkel Ferenc, Himnuszunk szerzője, a magyar zene szent megszállottja lett, a román gyökerekkel rendelkező Kossuth-díjas Kohán György európai rangú festőnk. Soha senkinek nem a származás volt a fontos, csak az, hogy gyulai, ahogyan gyulai származású Kraszna- horkai László, napjaink Kossuth-díjas írója is. Gyula történelmére jellemző, hogy mindig újra kellett kezdeni. Az újrakezdés pedig mindig küzdelmet, kreativitást jelent és a múlt tapasztalatainak felhasználását — összegezte Szabó Jenő. Kibontakozik a fesztiválváros- A vár felújítása most folyik és reményeink szerint az ország legizgalmasabb, leglátogatottabb középkori életmód-kiállításával nyílik meg 2005 tavaszán. A me-, gyeszékhelyi rang elvesztése után a város megtalálta a termálvizet, és hamarosan gyógyfürdőt hozott létre A Vérfürdő napjaink idegenforgalmának legjelentősebb eleme. A történelem és a kultúra együttes megjelenésére példa a negyvenegy éve működő Várszínház, amely ma már nemcsak az országban ismert kiváló nyári színház, s önmagában is idegenforgalmi attrakció lehetne. Napjaink feladata, hogy történelmi és kulturális értékeinket hogyan tudjuk ötvözni természeti adottságainkkal. Gyula hangulatos, emberléptékű utcáival, tereivel kiváló lehetőség ahhoz, hogy nyüzsgő, jó hangulatú fesztiválvárossá váljon - fogalmazta meg a közeljövőről Szabó Jenő. Aszfaltozzák a szervizutakat Mintegy 60 millió forint többletkiadást jelent a beruházónak Befejezéséhez közeledik a 44- es számú főút Gyula és Békéscsaba közötti szakaszának építése. A szervizutakra eredendően földutakat terveztek volna, de ebbe nem egyezett bele a gyulai önkormányzat. A Veszély csárda és a Gyula közötti szakasz létesítésekor felmerült a kérdés, hogy milyen módon épülnek meg az út északi oldalán, Póstelek felől a szervizutak. Az itteni ingatlantulajdonosoktól érkezett petíció a gyulai és békéscsabai önkormányzatokhoz egyaránt, hiszen sok megyeszékhelyen élőnek is van ingatlanja errefelé. A gyulai önkormányzat utánajárt, menynyiben tartotta be a megrendelő, a lebonyolító és a kivitelező azt, amit a város építéshatósága az építési engedélyhez szükséges szakvéleményében előírt. Eszerint az északi szakaszon, a Jánoszug és a Veszély csárda közötti részen is, a tervezett szervizút nyomvonalán, a földutakon szintén olyan burkolatot kell építeni, mint az út más szakaszain. Azaz a földutakat aszfaltréteggel kell ellátni. A tervező eredendően stabilizált földutat szánt ezen szakasz szervizútjaira, noha ehhez a gyulai önkormányzat nem adta hozzájárulását és az építési engedélyben a közlekedésfelügyelet sem engedélyezte a földutat, előírta az aszfaltburkolatot. Juhász János, Gyula alpolgármestere a közelmúltban tartott egyeztetésen kijelentette, az ön- kormányzat saját és az ott élők érdekeinek védelmében - hiszen a szervizutat a jövőben Gyula ön- kormányzatának kellene kezelni a Veszély csárdáig mindkét oldalon - nem mindegy, hogy földút- e ez, vagy aszfaltozott út. A lakosság érdekei is sérülnének, ha földutakon közelíthetnék meg csak a tulajdonukban lévő területeket. Kijelentette, Gyula önkormányzata a műszaki átadáshoz nem járul hozzá akkor, ha nem valósulnak meg a korábbi szak- hatósági állásfoglalásban és az építési engedélyben foglaltak. A tárgyalás résztvevői ígéretet tettek arra, hogy megteremtik a szervizút aszfaltozásának műszaki és anyagi feltételeit. Az út október-novemberi átadásával az ott lakók és az önkormányzat jogos igényei is teljesülnek. A szervizútszakasz mintegy 2100 méter hosszú, felülete 8 ezer 400 négyzetméternek megfelelő. Aszfaltozása 58-64 millió forint közötti összegre tehető, amelyet fel kell vállalnia a beruházónak és a kivitelezőnek - közölte Juhász János. KESZI-EMLÉKHELY. (ö) Gyulán és Gyulaváriban június 25-étől 27-éig rendezték a Keszi nevű települések találkozóját. Az alkalomra Kiss László szobrászművész elkészítette alkotását, melyet a találkozó utolsó napján avattak. A rendezvény első napjának délelőttjén emelték helyére a művet Gyulaváriban, a Széchenyi utcában az alkotó jelenlétében. A megyeszékhely elvitele után a várat is kocsira tették volna Magyargyula íőbíráinak nevei 1717-től 1855-ig, Németgyula főbíróinak nevei 1730-tól 1857-ig, Gyula város főbíróinak nevei 1857-től 1873-ig olvashatók a városháza ovális terme előterének falán. Magyargyula és Németgyula 1873-as egyesülése után Gyula város elsőszámú vezetőinek arcképei is itt láthatók. Az önkormányzat keresi dr. Lovich Ödön (1906—1922), Csete József (1924—1928), dr. Korossy Albert (1943—1944) polgármesterek arcképét, megtalálásukhoz a lakosság segítségét kérik. Az egykori városvezetőket dr. Perjési Klára polgármester az arc- képcsarnok bemutatásakor beszélgetésre várta, kérve, hogy mondják el véleményüket Gyuláról. A találkozóra nem tudott eljönni egészségi állapota miatt dr. Takács Lőrinc, aki 1976-tól volt tanácselnök 1990-ig és a külföldön tartózkodó Danes László, aki 1998-tól 2002-ig töltötte be a polgármesteri tisztet. Ellenben részt vett a beszélgetésen dr. Vidó István, aki 1966-tól 1976-ig volt tanácselnök, dr. Szigeti Zoltán, 1990-ben az átalakuláskori Gyula elsőszámú vezetőjeként, dr. Pocsay Gábor, a rendszerváltozás utáni első polgármester 1990-től 1994-ig, s az őt 1994-től 1998-ig követő Lebenszky Attila. Dr. Vidó István helyeselte, hogy a ma és a későbbi korok számára hozzáférhetővé tették, kik is vezették Gyulát. Elmondta, a város, mint régi település, minden időket túlélt. Amikor megszűnt Gyula megyeszékhely lenni, volt olyan megyei vezető, aki a várat is legszívesebben kocsira tetette és átvitette volna Békéscsabára. Szerinte ha a városvezetés értelmes célokat fogalmaz meg, a gyulai lakosság alkotó városszeretetre képes. Az ő idejében úgy emlegették Gyulát: a rohadt kispolgári város. A rendszerváltozással átalakult a magyar gazdaság. Az itteni bútoripar, a ruházati ipar nemcsak a gyulaiaknak adott munkát. Megszűnt a harisnyagyár és a relégyár is. Akik Gyulán dolgoztak a környékről, azoknak a gyerekeik is itt jártak iskolába, családok költöztek be a városba. A munkahelyteremtés nem sokra ment Gyulán — jegyezte meg. Dr. Szigeti Zoltán élete úgy alakult, hogy ő volt az utolsó járási tanácselnök és az utolsó tanácselnök Gyulán. Elmondta, a járási rendszert azért szüntették meg, hogy minden település önállóan működjön. A települések mára újra kistérségekként működnek együtt. Gyula nem vesztette el térségi szerepét, máshonnan is idejárnak iskolába, Vezetni sose volt könnyű Dr. Perjési Klára, a mostani polgármester úgy vélte, a város első emberének lenni sose volt könnyű és nem is lesz. A hatalom annyi, hogy meg lehet valósítani az elképzelést. A városvezetőt feladatok sora várja és osztályrésze a vezetők magányossága. A jó vezető megpróbálja, hogy érezzék a gyulaiak, értük van az egész. — Minket le lehet cserélni, a gyulai lakos az állandó — jelentette ki. A jövőben véleménye szerint egyre kevesebb élőmunkára lesz szükség, a szolgáltatásban dolgozik majd a lakosság 70 százaléka. itt vannak a megyei intézmények. Gyula tekintélye igenis megmarad - jelentette ki. Városvezetőként mondta még, reméli, az utána következő városvezetők ugyanúgy szívükön viselik Gyula fejlődését. Igen, olyan vezetők voltak, akik elősegítették a város fejlődését, a szándék tisztességes és becsületes volt. A polgárok kishitűségével vitatkozni kell, mert az nem vezet cselekvésre. Volt folyamatos vezetése a városnak, bizakodni kell Gyula fejlődésében - összegezte. Dr. Pocsay Gábor, a rendszerváltozás utáni első polgármester jelezte, felfogás kérdése, hogy élő személyek arcképét kitegyék-e. A régmúltra gondolt, az akkori vezetők tekintélyek voltak, senki nem vette őket a szájára. — Ez a nép jelenleg sem szabad, gondoktól, bajoktól gyötört az ország — mondta. Akkor a csatározások közben nem épült meg Magyarország legszebb középiskolája, másutt létesült az új gimnázium. A Lajos Ferenc gyűjtemény a város értékes gyűjteménye, melyben más művészek alkotásai is szerepelnek. Most Lajos Ferencnek kevesebb hely jut — növelni kellene a kiállítási felületet. A Reinhardt Cukrászda emeletére kiállítóhelyet terveztek, az működött is. Hivatalokat máshol is el lehet helyezni — fejtette ki véleményét. Lebenszky Attila, a rendszer- változás utáni második polgár- mester elmondta, az első négy évben berendezkedett az új rendszer, a második négy évben viszont arra kényszerültek, hogy iskolát, óvodát zárjanak be. Emlékszik, sírtak a Bay gimnazisták, de meg kellett tenni a lépéseket. Már lecsillapodtak az indulatok. Bízik benne, nem tér vissza a rossz időszak, előretör a képviselőkben a józan ész. - Hagyjuk a nagypolitikát a politikusolúa, próbáljunk a városért tenni — fogalmazta meg.
