Békés Megyei Hírlap. 2004. július (59. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-08 / 158. szám

GYULA 2004. JÚLIUS 8., CSÜTÖRTÖK - 11. OLDAL Gyermektáboroztatás A gyulai Családsegítő Központ, Gyermekjóléti Szolgálat és Ifjú­sági Információs Iroda az intéz­ménnyel kapcsolatban álló, hát­rányos anyagi helyzetű gyerme­kek közül az idén közel százat táboroztat. Június végén har­mincán üdülhettek Csillebércen. A programban szerepelt éjszakai túra, hegymászás, vadaspark- és mozilátogatás, sportverseny. A balatoni Fonyódligetre július 11- től 17-ig 40 gyermek utazhat, üdülésüket a Gyulai Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat, s a pol­gármesteri hivatal családvédelmi és egészségügyi osztálya is tá­mogatja. A harmadik táborozta­tás Somogydöröcskén lesz 26 gyermek részvételével. A szökőkút ára A képviselő-testületi ülésen szó­ba került a vízügyi igazgatóság melletti Bodoki-szökőkút ára. A közbeszerzési bizottság válasz­totta ki a pályázók közül a nyer­tes kivitelezőt, a Gyulabau Kft.-t, amely a beruházás generálkivite­lezője volt. Az árajánlatokról a testületi ülésen elhangzott, volt 25-30 milliós, sőt azon felüli összegű is. A kivitelezésre a gyu­lai önkormányzat pályázatával 12,728 millió forintot nyert a Bé­kés Megyei Területfejlesztési Ta­nácstól, az önrész 4,242 millió forint volt, így összesen 16,970 millió forint állt rendelkezésre. A Gyulabau 16,131 millió forintért vállalta a kivitelezést, ami végül is 16,7 millió forint lett a pótmun­kákkal együtt. A kivitelezésre az önkormányzat helyi közbeszer­zési pályázatot írt ki. A beruházá­si költség oka, hogy egy szökő­kút csak részben látható a föld fe­lett, alatta gépészeti és más be­rendezések találhatók. Az üzem­be helyezést követően léptek fel apróbb hibák, a hársfák virágzá­sa miatt szennyezett lett a víz, a szűrőket sűrűbben kellett takarí­tani. A feszített vizű medencébe rozsdamentes perforált lemezt építettek be, ami már a belső szű­rők előtt megfogja a szennyező­déseket. Más rendszerű fúvóká- kat azért helyeztek el, hogy vál­tozatosabb legyen a vízkép és biztonságosabb az üzemelés - tudtuk meg Juhász János alpol­gármestertől. Az oldal Gyula Város Önkor­mányzatának támogatásával készült. Szerkesztette: Szőke Margit. Fotók: Kovács Erzsé­bet és Lehoczky Péter. Kétszázötven éve egy kis Európai Unió A több vallás és nemzetiség együttélése izgalmasan szép kultúrát hozott létre Gyulán minden hónapban kínálnak programokat a helybelieknek és az idelátogatóknak. Az elmúlt hét végén nyílt meg a Gyulai Várszínház idei évada, benne a Körös-völgyi sokadalom című dél-alföldi népművészeti ünneppel. A sokadalmakat régen váraknál rendezték. Ugyancsak a várnál várják a hónap végén a XIV. Végvári esték látogatóit, akik végvári vitézi viadalokat is láthatnak. Felvételünkön Szabó Jenő alpolgármester és Pál Miklósné, a megyei művelődési központ igazgatóhelyettese a Körös-völgyi sokadalmon. (A várszínházi programok fotói internetes oldalunk képgalériájában.) — Pusztító árvizek, mindent fölégető tűzvé­szek, hódítások utáni elnéptelenedések, hábo­rúk, békék után mindig újra, s újra kezdte a város és környéke az életet. Mi lehet az oka an­nak, hogy a csaknem embertelen küzdelmet is vállalva a természet ellen, őseink ebben a vá­rosban akartak élni? Erdély kapuja — mond­juk néha városunkra. A kapu találkozási pont, átjáró két oldal között, nyílás valamilyen hatá­ron... Szabó Jenő alpolgármester szerint, s má­sok szerint is Gyula különleges város. A település a középkorban is határváros volt, hi­szen Erdély és Magyarország nem pontosan meg­határozott határzónájába tartozott. Erdélyhez tarto­zónak kell mondanunk a gyulai uradalom kialaku­lásakor, hiszen Losonci erdélyi vajda kapta Károly Róberttól, majd a Délvidékhez tartozónak Maróti macsói bán révén. Majd a kirájyi udvarhoz kötő­dik, de, Hunyadi-birtok lévén Corvin János által is gazdaságilag ismét erősebb erdélyi vonzás­sal. Határváros lett a tö­rökveszély idején, in­nen végvári hírneve, vá­rának rangja. Határvá­ros volt a hódoltság ide­jén is, hiszen Sarkad már a viszonylagos füg­getlenséget élvező Er­dély fennhatósága alá tartozott. Tényleges ál­lamhatárrá változott a trianoni békeszerződés után és az Európai Unió határa lett napjainkban. Egyszerre jelentett ez előnyt és hátrányt. Hátrányt, mert mindig távol volt a hatalmi központoktól, mert veszélyes volt itt élni, de előnyt is, hiszen nagyobb figyelem övezte a min­denkori hatalom felől. A történelem gazdagabb egy ilyen településen - fejtette ki Szabó Jenő. Gyula egyik óriási értéke éppen ez a gazdag történelmi múlt. Királyok, hadvezérek, híres tör­ténelmi személyiségek nevei köthetők a város­hoz, dicsőséges és tragikus események. Károly Róbert megszállt Gyulamonostorában, Maróti Já­nos Zsigmond király legbefolyásosabb, korának legendás hadvezére, köthető a városhoz a Hunya­di, a Báthory, a Frangepán, a Bethlen név és az új korban a Harruckern, a Wenckheim, az Almásy. Maróti János építteti a várat, amely a mai Gyula egyik legmeghatározóbb épülete. Gyula a szabad­ságharc tragikus eseményének helyszíne, itt fegy­verzik le a tisztikart, köztük az aradi vértanú tá­bornokokat. Gyulán található az egyetlen, az 1848-49-es szabadságharc tiszteletére készült emlékmű, amely közadakozásból született. A tra­gikus eseményt a város polgárainak viselkedése teszi emelkedetté és nemessé. A város igazi előnye azonban abból adódott, hogy a kultúrák találkozási pontjává vált. A közép­kort meghatározó két nagy vallás, a római és a bi­zánci katolikus vallás határa éppen ide tehető. A puritánabb nyugat és a pompakedvelőbb kelet ta­lálkozott Gyulán, s ez minden bizonnyal nagy ha­tással volt az itt élők életére. A török hódoltság ide­jén ehhez csaüakozott az iszlám kultúra, majd a Debrecen felől érkező reformáció, melynek jelen­tős déli határa éppen Gyula. A német betele­pítésekkel az evangéli­kus vallás és a német kultúra jelent meg a vá­rosban, s szinte ezzel egy időben folyt a vár román és rác katonasá­gának letelepítése is. Minden nép, minden kultúra megőrizhette sa­játosságát, s bár a város­részekben elkülönülten települtek le, ez soha nem okozott válságot, ellenségeskedést. A több vallás és nemzeti­ség együttélése izgalma­san szép kultúrát hozott létre. Gyulán már több mint 250 éve létrejött egy kis Európai Unió.- A Gyuláról kivándorló magyar ötvös fia a leg­nagyobb reneszánsz festő: Dürer Albert. A gyulai német származású Erkel Ferenc, Himnuszunk szerzője, a magyar zene szent megszállottja lett, a román gyökerekkel rendelkező Kossuth-díjas Kohán György európai rangú festőnk. Soha senki­nek nem a származás volt a fontos, csak az, hogy gyulai, ahogyan gyulai származású Kraszna- horkai László, napjaink Kossuth-díjas írója is. Gyula történelmére jellemző, hogy mindig újra kellett kezdeni. Az újrakezdés pedig mindig küz­delmet, kreativitást jelent és a múlt tapasztalatai­nak felhasználását — összegezte Szabó Jenő. Kibontakozik a fesztiválváros- A vár felújítása most folyik és reményeink szerint az ország legizgalmasabb, leglátogatottabb középkori életmód-kiállításával nyílik meg 2005 tavaszán. A me-, gyeszékhelyi rang elvesztése után a város megtalálta a termálvizet, és hamarosan gyógyfürdőt hozott létre A Vérfürdő napjaink idegenforgalmának legjelentősebb eleme. A történelem és a kultúra együttes megjelené­sére példa a negyvenegy éve működő Várszínház, amely ma már nemcsak az országban ismert kiváló nyári színház, s önmagában is idegenforgalmi attrakció lehetne. Napjaink feladata, hogy történelmi és kulturá­lis értékeinket hogyan tudjuk ötvözni természeti adott­ságainkkal. Gyula hangulatos, emberléptékű utcáival, tereivel kiváló lehetőség ahhoz, hogy nyüzsgő, jó han­gulatú fesztiválvárossá váljon - fogalmazta meg a kö­zeljövőről Szabó Jenő. Aszfaltozzák a szervizutakat Mintegy 60 millió forint többletkiadást jelent a beruházónak Befejezéséhez közeledik a 44- es számú főút Gyula és Békés­csaba közötti szakaszának építése. A szervizutakra ere­dendően földutakat terveztek volna, de ebbe nem egyezett bele a gyulai önkormányzat. A Veszély csárda és a Gyula kö­zötti szakasz létesítésekor felme­rült a kérdés, hogy milyen mó­don épülnek meg az út északi ol­dalán, Póstelek felől a szervizutak. Az itteni ingatlantu­lajdonosoktól érkezett petíció a gyulai és békéscsabai önkor­mányzatokhoz egyaránt, hiszen sok megyeszékhelyen élőnek is van ingatlanja errefelé. A gyulai önkormányzat utánajárt, meny­nyiben tartotta be a megrendelő, a lebonyolító és a kivitelező azt, amit a város építéshatósága az építési engedélyhez szükséges szakvéleményében előírt. Esze­rint az északi szakaszon, a Jánoszug és a Veszély csárda kö­zötti részen is, a tervezett szer­vizút nyomvonalán, a földutakon szintén olyan burkolatot kell épí­teni, mint az út más szakaszain. Azaz a földutakat aszfaltréteggel kell ellátni. A tervező eredendő­en stabilizált földutat szánt ezen szakasz szervizútjaira, noha eh­hez a gyulai önkormányzat nem adta hozzájárulását és az építési engedélyben a közlekedésfel­ügyelet sem engedélyezte a föld­utat, előírta az aszfaltburkolatot. Juhász János, Gyula alpolgár­mestere a közelmúltban tartott egyeztetésen kijelentette, az ön- kormányzat saját és az ott élők érdekeinek védelmében - hiszen a szervizutat a jövőben Gyula ön- kormányzatának kellene kezelni a Veszély csárdáig mindkét olda­lon - nem mindegy, hogy földút- e ez, vagy aszfaltozott út. A la­kosság érdekei is sérülnének, ha földutakon közelíthetnék meg csak a tulajdonukban lévő terüle­teket. Kijelentette, Gyula önkor­mányzata a műszaki átadáshoz nem járul hozzá akkor, ha nem valósulnak meg a korábbi szak- hatósági állásfoglalásban és az építési engedélyben foglaltak. A tárgyalás résztvevői ígéretet tet­tek arra, hogy megteremtik a szervizút aszfaltozásának mű­szaki és anyagi feltételeit. Az út október-novemberi átadásával az ott lakók és az önkormányzat jogos igényei is teljesülnek. A szervizútszakasz mintegy 2100 méter hosszú, felülete 8 ezer 400 négyzetméternek megfelelő. Asz­faltozása 58-64 millió forint kö­zötti összegre tehető, amelyet fel kell vállalnia a beruházónak és a kivitelezőnek - közölte Juhász János. KESZI-EMLÉKHELY. (ö) Gyulán és Gyulaváriban június 25-étől 27-éig rendezték a Keszi nevű települések találkozóját. Az alkalomra Kiss László szobrászművész elkészítette alkotását, melyet a találkozó utolsó napján avattak. A rendezvény első napjának délelőttjén emelték helyére a művet Gyulaváriban, a Széchenyi utcában az alkotó jelenlétében. A megyeszékhely elvitele után a várat is kocsira tették volna Magyargyula íőbíráinak nevei 1717-től 1855-ig, Németgyula fő­bíróinak nevei 1730-tól 1857-ig, Gyula város főbíróinak nevei 1857-től 1873-ig olvashatók a városháza ovális terme előterének falán. Magyargyula és Németgyula 1873-as egyesülése után Gyula város elsőszámú vezetőinek arcképei is itt láthatók. Az önkormányzat keresi dr. Lovich Ödön (1906—1922), Csete Jó­zsef (1924—1928), dr. Korossy Albert (1943—1944) polgármeste­rek arcképét, megtalálásukhoz a lakosság segítségét kérik. Az egykori városvezetőket dr. Perjési Klára polgármester az arc- képcsarnok bemutatásakor be­szélgetésre várta, kérve, hogy mondják el véleményüket Gyulá­ról. A találkozóra nem tudott el­jönni egészségi állapota miatt dr. Takács Lőrinc, aki 1976-tól volt ta­nácselnök 1990-ig és a külföldön tartózkodó Danes László, aki 1998-tól 2002-ig töltötte be a pol­gármesteri tisztet. Ellenben részt vett a beszélgetésen dr. Vidó Ist­ván, aki 1966-tól 1976-ig volt ta­nácselnök, dr. Szigeti Zoltán, 1990-ben az átalakuláskori Gyula elsőszámú vezetőjeként, dr. Pocsay Gábor, a rendszerváltozás utáni első polgármester 1990-től 1994-ig, s az őt 1994-től 1998-ig követő Lebenszky Attila. Dr. Vidó István helyeselte, hogy a ma és a későbbi korok szá­mára hozzáférhetővé tették, kik is vezették Gyulát. Elmondta, a vá­ros, mint régi település, minden időket túlélt. Amikor megszűnt Gyula megyeszékhely lenni, volt olyan megyei vezető, aki a várat is legszívesebben kocsira tetette és átvitette volna Békéscsabára. Sze­rinte ha a városvezetés értelmes célokat fogalmaz meg, a gyulai la­kosság alkotó városszeretetre ké­pes. Az ő idejében úgy emlegették Gyulát: a rohadt kispolgári város. A rendszerváltozással átalakult a magyar gazdaság. Az itteni bútor­ipar, a ruházati ipar nemcsak a gyulaiak­nak adott munkát. Megszűnt a harisnya­gyár és a relégyár is. Akik Gyulán dolgoz­tak a környékről, azoknak a gyerekeik is itt jártak iskolába, családok költöztek be a városba. A munka­helyteremtés nem sokra ment Gyulán — jegyezte meg. Dr. Szigeti Zoltán élete úgy alakult, hogy ő volt az utolsó járási tanácselnök és az utolsó tanácselnök Gyulán. El­mondta, a járási rendszert azért szüntették meg, hogy minden te­lepülés önállóan működjön. A te­lepülések mára újra kistérségek­ként működnek együtt. Gyula nem vesztette el térségi szerepét, máshonnan is idejárnak iskolába, Vezetni sose volt könnyű Dr. Perjési Klára, a mostani polgármester úgy vélte, a város első emberének lenni sose volt könnyű és nem is lesz. A hatalom annyi, hogy meg lehet valósítani az elképzelést. A városveze­tőt feladatok sora várja és osztályrésze a vezetők magányossága. A jó vezető megpróbálja, hogy érezzék a gyulaiak, értük van az egész. — Min­ket le lehet cserélni, a gyulai lakos az állandó — jelentette ki. A jövőben véleménye szerint egyre kevesebb élőmunkára lesz szükség, a szolgálta­tásban dolgozik majd a lakosság 70 százaléka. itt vannak a megyei intézmények. Gyula tekintélye igenis megmarad - jelentette ki. Városvezetőként mondta még, reméli, az utána kö­vetkező városvezetők ugyanúgy szívükön viselik Gyula fejlődését. Igen, olyan vezetők voltak, akik elősegítették a város fejlődését, a szándék tisztességes és becsüle­tes volt. A polgárok kishitűségével vitatkozni kell, mert az nem vezet cselekvésre. Volt folyamatos vezeté­se a városnak, bizakod­ni kell Gyula fejlődésé­ben - összegezte. Dr. Pocsay Gábor, a rendszerváltozás utáni első polgármester jelez­te, felfogás kérdése, hogy élő személyek arc­képét kitegyék-e. A rég­múltra gondolt, az ak­kori vezetők tekintélyek voltak, senki nem vette őket a szájára. — Ez a nép jelenleg sem szabad, gondoktól, bajoktól gyötört az ország — mondta. Ak­kor a csatározások közben nem épült meg Magyarország legszebb középiskolája, másutt létesült az új gimnázium. A Lajos Ferenc gyűjtemény a város értékes gyűj­teménye, melyben más művészek alkotásai is szerepelnek. Most La­jos Ferencnek kevesebb hely jut — növelni kellene a kiállítási felüle­tet. A Reinhardt Cukrászda eme­letére kiállítóhelyet terveztek, az működött is. Hivatalokat máshol is el lehet helyezni — fejtette ki vé­leményét. Lebenszky Attila, a rendszer- változás utáni második polgár- mester elmondta, az első négy év­ben berendezkedett az új rend­szer, a második négy évben vi­szont arra kényszerültek, hogy is­kolát, óvodát zárjanak be. Emlék­szik, sírtak a Bay gimnazisták, de meg kellett tenni a lépéseket. Már lecsillapodtak az indulatok. Bízik benne, nem tér vissza a rossz idő­szak, előretör a képviselőkben a józan ész. - Hagyjuk a nagypoli­tikát a politikusolúa, próbáljunk a városért tenni — fogalmazta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents