Békés Megyei Hírlap, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-05 / 130. szám

2004. JÚNIUS 5., SZOMBAT - 11. OLDAL (nétvéae A mérnökök hibáztak, az autópályák nem találkoztak a hídon Jó előre tisztázni, melyik tengerszint felett? Január közepén derültséget keltve sugározták a tévéhíradók, hogy a Né­metország és Svájc közötti Rajna határfolyón, Laufenburgnál két oldalról épített új közúti híd közepén az útpályák nem találkoztak, az egyik jó fél méterrel magasabb volt a másiknál. Kiderült, hogy a svájciak az Adriai­tengertől számított szintről indulva adták meg a magasságokat, a németek viszont a Balti-tengerétől. A Föld középpontjától mérve a két szint nincs azonos távol­ságban. Bolygónk ugyanis nem pontosan gömb alakú, hanem a mandarinra emlékez­tetőén, egy kissé a Sarkok fele belapultabb. Az Adria emiatt 67,5 centiméterrel magasabb szintű. De mit jelent az építmények és földrajzi képződmények magassági adata előtt az, hogy „a tengerszint felett”? Hányfé­le kezdő délkört használtak a térképészek, s melyik ma az igazi? Nálunk is sok térképen sze­repel még a szovjet térképé­szek által használt és ezért egy időben nálunk is alkalmazott balti alapszint. Ezért a tenger­szint feletti magasságoknál ajánlatos odaírni, hogy példá­ul: 139 m. A. f., azaz 139 méterrel az Ad­ria felett (vagy B. f., azaz Balti-tenger fe­lett) . Jó tudni, hogy amikor azt mondjuk, hogy a Kékes 1014 méter magas, azt az Adriától értjük. A bosszantó hiba a pedánsságukról közismert országok mérnökeinek alapo­lan szerelés miatt - a Nyugati-téri felül­járó építésekor nálunk is előfordult. Gya­koribb, hogy az épülő hidaknak nem a pályatestmagassága, hanem a hossza tér el a tervezettől. Erre is volt példa nálunk, a budapesti Szabadság-híd építésekor. sabb egyeztetésével elkerülhető lett vol­na. Ilyesmik megelőzésére mostanában a két végponton felállított lézeres szinte­zővel „átlőtt” alapsugarat használnak - így a legcsekélyebb kétely esetén is egy­szerűen bemérhetik a helyes magassá­got. Hasonló eset - igaz, „csak” gondat­Fontos hát, nemcsak a mértékegysé­gek, de a kiinduló alapadatok egyezteté­se is. Hát még, ha régiekről esik szó! Mert Bogdán István Régi magyar mérté­kek című kisenciklopédiájában csupán a hazai hosszmértékek között 31 szerepel. Tovább nehezíti a helyzetet, ha az adato­kat idegen mértékegységben megadot­takkal is össze kell hasonlítani. A régebbi térképeken ugyancsak té­vesztésre adhat lehetőséget, ha nem is­merjük azok kezdő délkörét. A Föld ala­posabb megismerése után a francia aka­démia 1634-ben úgy döntött, hogy az eura- froázsiai szuperkonti­nens legnyugatibb pont­jánál, az akkor még por­tugál Kanári-szigetek Ferro nevű szigetecské­je nyugati partjánál le­gyen a világot keleti és nyugati féltekére osztó észak-déli O-ás délkör. Ez a greenwichi-délkör­től 17 fokra nyugatra van, immár spanyol te­rületen és Hierronak hívják. A Monarchia tér­képészei még azt hasz­nálták. Az oroszok meg a Szentpétervár melletti, pulkovoi csillagvizsgá­lón átvezető, a maitól 30 fokra keletre lévőt tekin­tették O-nak és szerepel­tették a térképeiken. Egy ideig volt párizsi O-kör is, de az angol világbirodalom végül is a London melletti Greenwich csillagvizsgálóján át vezetőt fogadtatta el a világgal. így aztán Anglia egy része a keled, a másik a nyu­gati féltekén van. Szűcs Józse Tengerszint feletti, de melyik? Képünkön az egyik viszonyítási alapadatot szolgáltató tenger, a lenyűgözően szép Adria. Minél kisebb az ország, annál jobban él a lakossága Nagyok vagyunk a gazdagsághoz? Azok a mai államok, amelyeknek történelme gazdag, rendszerint szegé- legjobban központosított állama Francia- nyebbek számos sivárabb történelmű, kicsinek mondott, mégis jólétben élő ország volt, ám polgárainak sem a politi- országnál. Ezt állítja a neves közgazdászprofesszor, aki a tanulság levoná- kai szabadságát, sem a jólétét nem sával sem marad adós. mondhatták irigylésre méltóak. Az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem nagysága alapján minden évben rangso­rolják az országokat. Nem ártana, ha a politikusok és történészek is elemeznék az ilyen adatokat, mert kiderülne, hogy mennyire rossz mércét alkalmaznak. Mit mond a tíz leggazdagabb ország tapasztalata? Minél kisebb az ország, annál jobb a lakosságának. A világ tíz leggazdagabb országa közül kilencben kevesebben él­nek, mint Magyarországon, hétnek pe­dig még ötmilliónál is kevesebb lakója van! Vagyis csak az ambiciózus politiku­sok szempontjából előny az ország nagy­sága, a lakosság azonban nem ezt- ta­pasztalja. Tegyük hozzá, hogy ez nemcsak ma­napság tény, hanem bizonyos mérték­ben mindig így volt. Ezer éve Európa nyugati felén a lakosság a városállamok­ban és az autonóm városokban volt a leg­gazdagabb. Hatszáz éve a Nyugat politi­kai és kulturális motorját az észak-olasz és a németalföldi városok jelentették. Ez­zel szemben Nyugat-Európa legjobb adottságú, legnagyobb lélekszámú és A jólét a gazdag történelmű országokban sem ismeretlen, az más kérdés, hogy a lakosság mekkora arányban mondhatja módosnak magát. (Képünk illusztráció.) Ezzel az általános tapasztalattal szem­ben a magyar történelemben az ország dicsőségét, nemzetközi rangját mindig területi nagyságunkkal és a politikai ha­talom koncentráltságával mérték. Sokan így mérnék még ma is. Azt, hogy mikor volt nagyobb a szabadság és a népjólét, figyelembe sem veszik. Csak elvétve ta­lálkoztam olyan svájcival, dánnal, finnel, aki megválaszolta volna a kérdést: „Kik voltak azok a nagy politikusaik, akiknek a jelen szabadságukat és jólétüket kö­szönhetik”? Az ország nagyságához viszonyítva, minél szegényesebb a történelme, annál jobban él a népe. A világ leggazdagabb tíz országa egyikének sincs gazdag törté­nelme. Közöttük csak egy nagyhatalom van, az Egyesült Államok, amelynek a múltja a legfiatalabb. A leggazdagabb a franciák történelme. Mire mentek vele? Tőlük és az Alpoktól északra minden nép jobban él, mint ők. De nemcsak a leggazdagabbak, ha­nem a leggyorsabban növekvők is kis or­szágok. Az elmúlt harminc évben a fin­nek és az írek gyors fejlődése volt a leg­szembetűnőbb. Ezer éven keresztül nem volt dicső történelmük, az előbbiek az oroszok, az utóbbiak az angolok kiszol­gálására kényszerültek évszázadokon át. Kopátsy Sándor Béna kacsa Baj van, nagyon nagy baj! Egyre inkább úgy néz ki, az iraki pokolból nem lehet jól kijönni. Akik abban reménykedtek, hogy felszabadítóként fogadják őket, azok megalázott seregként lesznek kény­telenek elhagyni Szaddám hazáját. Erre az esélyre a szaúdi túszdráma figyelmez­tet. A történtekkel, mintegy két tucat euró­pai és ázsiai lemészár­lásával, a Közel-Kelet egyik leggazdagabb or­szágából érkező hírek­kel nyilvánvalóvá vált: az al-Keida erősebb, mint gondolták. Ráadásul az iraki probléma sokkal ösz- szetettebb és bonyolultabb, mint a New York elleni, szeptember 11-ei merénylet után az öntelt, bosszúvágytól és bizonyí­tási kényszerben szenvedő amerikai po­litikusok hitték. Mára kiderült, az iraki háború igaz­ságtalan és indok nélküli, s az ország le- rohanásával ingataggá vált az egész tér­ség. Megfigyelők szerint idő kérdése, hogy a Szaúd- Araoiaba ma­gát befészkelő Amerika al-Keida mikor a béna kacsa rogyasztja a vi­lág legnagyobb olajkészletén ülő uralkodó családra a trónterem mennyezetét. Ha megtörténik, nincs olaj, Amerika a béna kacsa sorsára jut. A kiút - Afganisztán és Irak után - Sza- úd-Arábia lerohanása, ami természete­sen képtelenség. A drámából sajnos az egész világ ré­szesedik, mert az olajfogyasztás jelen­tősen nő. Kína dinamikus gazdasága' és a motorizációval most ismerkedő la­kossága egyre többet használ belőle, Európa sem adja a jelenlegi szintnél alább, Amerika pedig továbbra is a nagyfogyasztású országúti cirkálók bű­völetében él. Igaz, a literenkénti száz­tíz forintos benzinár mellett^ röhögve rjiegteh&i., Vagyis, Amerika csak ma­gát érti, a világot kevésbé. Ez így van még akkor is, ha Bush népszerűsége egyre csökken, és nagy a valószínűsége annak, hogy nem választják meg újra, ami meglehetősen nagy szégyen, de Európa jobbik (gondolkodó) felének mindenképp elégtétel. Nyugati értelmi­ségiek szerint már megválasztása is érthetetlen volt és döbbenetét váltott ki, az iraki kaland pedig végképp megkér­dőjelezi elnöki képességeit. Ókkal írta róla a minap egy közíró: ,,A Bush-kor- mányzat külpolitikája történelmi mélypontot jelez. Amerikának ilyen os­toba, tudatlan és erre büszke, ennyire kártékony kormánya fennállása óta nem volt”. Ez legyen az amerikaiak ba­ja. A mienk csak annyi, hogy hihetet­len naivitással bedőltünk Irakot ölelő karjaikba. Nem figyeltünk (hallgat­tunk) eléggé a németekre, a franciák­ra, a belgákra. Pedig amikor miniszter- elnökünk aláírta a nyolcak iraki be­avatkozást támogató nyilatkozatát, Chirac figyelmeztetett: ismét elmulasz­tottuk az alkalmat, hogy hallgassunk. Most már mindegy. Pedig jó lett volna már egyszer győztes háborúban részt venni... Árpási Zoltán arpasiz<3>axels. hu sorsára jut. i/—v , í le? f-as-3 Segítsen, kogg segíthessünk! Kérjük, hogy adományával járuljon hozzá a koraszülöttek életének mentéséhezi A gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház gyermekosztályának inkubátor és infúziós pumpa vásárlását segítheti, ha felhívja az alábbi telefonszámot vagy küld egy sms-t: vezetékes 06 (81) 500-600, 06 (90) 624-002. A hívás és az sms díja: 240 Ft + áfa. A „KÓRHÁZ” szót küldje el az sms-számra! A hívásokból befolyt összeget a Népújság Kft., a Békés Megyei Hírlap kiadója, átadja a Gyulai Gyermekosz­tályért Alapítvány részére. A telefonálók és sms-küldők között úiabb ajándékokat sorsolunk ki: 1 db színes televízió 1 db gőzölős vasaló 1 db szendvicssütő 1 db kenyérpirító SEGÍTETTEK. S NYERTEK Az sms-ezők és az adományvonalat felhívók közötti első ajándéksorsoláson a következő felajánlóknak kedvezett a szerencse: HAJDÁK ZOLTÁNNÉ (Sarkad) és SZALAI FERENC (Lökösháza) öt-ötezer forint értékű, SZÁSZ JÓZSEF (Mezőberény) háromezer forint értékű, CSÓR GYULÁNÉ (Gyula), MÁTÉ LÁSZLÓNÉ (Dévaványa) és WINTER ANDRÁS (Kamut) ezer-ezer forint értékű CBA-s ajándékcsomagot, KARDOS GYULÁNÉ (Dombegyház), KOCSIS GÉZA (Kardoskút) és TOKÁR FERENCNÉ (Gyula) három-háromezer forint értékű hírlapos ajándékcsomagot nyert. Négy-négyezer forint értékű vásárlási utalványnak örülhettek: LÁZÁR ISTVÁNNÉ (Gyula), MIKÓ GÁBOR (Okány), OLÁH IMRE (Medgyesbodzás), PURECS JÁNOSNÉ (Elek) és SZTANKÓ ATTILA (Békéscsaba). Az ajándékok átvételének módjáról értesítést küldünk. Köszönjük felajánlásukat! •V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents