Békés Megyei Hírlap, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-29 / 150. szám

6. OLDAL - 2004. JÚNIUS 29., KEDD GYOMAENPRÖD Kétmilliárdból Gyomaendrőd mostantól azon települések közé tartozik, me­lyeknek belterületén a csator­názottság csaknem százszáza­lékos — mondta dr. Dávid Im­re, a város polgármestere a szennyvízhálózat átadási ün­nepségén, ahol jelen volt Hi­deg András,- a Békés Megyei Vízművek Rt. vezérigazgatója, valamint Gere Miklós, a kivite­lező Alterra Kft. főépítés-veze­tője is. A CSATORNABERUHÁZÁS FORRÁSAI Céltámogatás: 793 millió KAG-támogatas: 397 millió VICE-támogatás: 139 millió TEKI-támogatás: 124 millió B. M. Vízművek Fit.: 84 millió Önkormányzati forrás: 194 millió Lakossági hozzájárulás: 260 millió Hulladékelhelyezés és -kezelés XXI. századi módon A Körös-holtágakkal sűrűn átszőtt, ide­genforgalmi látványosságokban is bő­velkedő Gyomaendrőd számára az el­múlt esztendők a lendületes fejlődés időszakát jelentették. Párhuzamosan folytak olyan nagyberuházások, melyek hosszú időre meghatározzák majd a vá­ros jövőjét. Idén májusban — Medgyessy Péter, miniszterelnök jelenlétében — fel­avatták a megújult és kibővült Liget Gyógyfürdő és Kempinget, június 25-én pedig két másik beruházás végére is pont került. E napon adták át a Gyomaendrőd gesztorságával, kilenc te­lepülés összefogásával megépített regio­nális hulladéklerakót, s ugyancsak ek­kor avatták a közel kétmilliárd forintból megvalósult csatornaberuházást. A Gyomaendrőd határában, 14 hektárnyi területen fekvő hulladékkezelő mű a bé­késcsabai után a második olyan regionális lerakó Békés megyében, mely mindenben megfelel az Európai Unió előírásainak. Megvalósításának gondolata 1998-ban született meg, ekkor határozta el a város képviselő-testülete egy kisrégióra kiterje­dő hulladékgyűjtő, ártalmatlanító telep létrehozását, Gyomaendrőd köz­ponttal és gesztorságával. Hamaro­san létrejött a beruházási munkacso­port, melynek tagjai között ott volt Csárdaszállás, Hunya, Kardos, Kétsoprony, Kondoros és Örmény­kút, később pedig Csabacsüd és Szarvas is csatlakozott, ők lettek te­hát a lerakó későbbi tulajdonosai. A Phare-tender eljárását, s ezzel a kivi­telezés jogát az Alterra Kft. nyerte. A gondolat megszületésétől a megvaló­sításig azonban nem könnyű út vezetett. Egyrészt, mert a bürokrácia malmai gyak­A létesítmény ünnepélyes átadásán a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnöke és a tulajdonos települések vezetői mellett jelen voltak a megvalósítás valamennyi fázisában - tervezés, bonyolítás, kivitelezés - résztvevő szakemberek is, akiknek dr. Dávid Imre, Gyomaendrőd polgármestere köszönte meg az eredményes munkát. A hulladéklerakó teljes költsége meg­Negyven évre Az előzetes becslések szerint a három depóniatérből álló telep az elkövetkező négy évtizedre megoldja a térség hulladék-elhelye­zési gondjait. Ehhez azonban a már megépült több mint húszezer négyzetméteres 1. számú depónia mellett a későbbiekben két másikat is meg kell majd építeni, melyekhez a terület rendelkezésre áll. ran lassan őrölnek, másrészt, mert a jog­szabályváltozások miatt a beruházás fo­lyamatában többször is módosítani kel­lett az eredeti elképzeléseket. A szigo­rodó előírások nemcsak az építés mű­szaki megvalósítását, de a folyamato­san benyújtott pályázatok (főként a KAC-pályázat) sikerességét is jelentő­sen hátráltatták. A változó követelmé­nyek növelték a költségeket, a pótlóla­gos források megszerzése pedig nem kevés erőfeszítést követelt. Az indulás­kori 50 ezer helyett később 100 ezer fel­használót kellett felmutatni, ezért újabb települések segítették szándéknyi­latkozatukkal a beruházás menetét. haladja a 730 millió forintot, melyből 278 milliót sikerült uniós forrásból elnyerni. Emellett több hazai pályázat, illetve a ki­lenc tulajdonos település összesen 134 millió forintos önereje járult hozzá a gyomaendrődi lerakó, s a hozzá tartozó szarvasi átrakóállomás létrehozásához. A korszerű telepen 250 négyzetméteres ke­zelőépület, 733 négyzetméteres válogató, bálázócsarnok, tízezer négyzetméternyi út, gépjárműtárolók és egyéb létesítmé­nyek segítik a hulladék korszerű elhelye­zését, kezelését. ■ A szennyvízhálózat építé­sének 2001 októberében meg­kezdett II., III., majd IV. üte­me során több mint 53 ezer méter hosszú gravitációs ve­zetéket és közel ötezer méter­nyi nyomóvezetéket fektettek le. Ezzel 3400 ingatlan számá­ra nyílt meg a hálózathoz tör­ténő csatlakozás lehetősége. A lakosság élt is ezzel a lehe­tőséggel, az üzembe helyezést követő rövid időn belül 2700 lakás bekötése történt meg, ami 80 százalékos, országos szinten is kiemelkedő arányt jelent. Dr. Dávid Imre a csatorna- hálózat átadási ünnepségén elmondta: a megoldandó fel­adatok sora korántsem ért vé­get. A legnagyobb gondot a városban most az úthálózat jelenti, 42 utca szilárd útbur­kolatának kiépítéséhez kell forrásokat találni. A tervek szerint a 400 millió forintos útépítési projekthez a város önkormányzata 30 százalék­kal, a lakosság 20 százalékkal járul majd hozzá, a fennmara­dó 50 százalékot pedig pályá­zat útján, állami forrásból re­mélik fedezni. Mindannyian úgy vélik: jó döntés volt A Gyomaendrőd által megálmodott és gesztorságával megvaló­sított beruházásba nyolc másik település — egy város és hét község — kapcsolódott be tulajdonosként. A települések veze­tőit arról kérdeztük, mit jelent számukra e közös beruházás. Frankó János, Csabacsüd pol­gármestere: — A környezet­védelem szem­pontjából nagyon fontos lépés volt en­nek a lerakónak a megépítése. Örömmel kapcsolód­tunk be a beruházásba, mivel Csaba- csüdön a hulladék-elhelyezés évek óta gondot jelentett, az utóbbi né­hány évben a szarvasi KOMÉP Kft. közreműködésével oldottuk ezt meg. Völgyi Sándor, Csárdaszállás polgármestere: — Jó példa ez a beruházás arra, hogy ha a kistele­pülések összefog­nak, akkor nagy dolgokat képesek megvalósítani. Településünk az elsők között csatlakozott a gyomaendrődi kez­deményezéshez, mert úgy gon­doljuk, a jövő útja csak a térségi együttműködés lehet. Hunya Tibomé, Hunya polgár- mestere: — Örülök annak, hogy a hulladékle­rakó megépítésével településünk va­gyona is gyarapo­dott. Bízom abban, hogy hamarosan megépülhet a lerakóhoz vezető ösz- szekötő út is, ami által a szállítási út­vonal lényegesen lerövidül, a szállítá­si költségek pedig csökkennek. | Brlás János, Kar- j dós polgármestere: f* * házassal hosszú 'jtimít I ‘döre megoldódott a Kardoson kelet- ÉTJB kezőhulladéklegá- lis elhelyezésének kérdése. Hiszem, hogy jó döntést hoztunk, amikor csatlakoztunk Gyomaendrődhöz, s úgy vélem, hosszú távon településünk számára anyagi hasznot is hoz majd a lerakó. Petneházi Bá- lintné, Csárda- szállás polgár- mestere: — A közsé­günkben keletke­zett hulladékot 2000 óta Mezőbe­rénybe szállítjuk. De mindannyi­an tudtuk: ez csak rövid távra je­lent megoldást. A gyomaendrődi regionális lerakó megépítésével azonban hosszú távra, több évti­zedre megoldódott számunkra a hulladék-elhelyezés gondja. Bankó Béla, Kon­doros polgármes­tere: — Meggyőződé­sem, hogy a közös beruházás jó dön­tés volt, s ezzel te­lepülésünk lakói­nak döntő többsége is egyetért. Kondoros százmilliós vagyonhoz jutott, s egyben megoldódott a hulladék-elhelyezés kérdése is. A korábbi lerakó rekultivációja azonban még előttünk álló feladat. Szakács Jánosné, Örménykát pol­gármestere:- Ezzel a lé­péssel jelentősen nőtt községünk vagyona, s remé­nyeink szerint tu­lajdonosként később anyagilag is profitálni tudunk majd a beruhá­zásból. A többi településhez ha­sonlóan nálunk is gondot jelent a korábbi lerakó rekultivációjához szükséges források megszerzése. Babák Mihály, Szarvas polgár- mestere: —Büszke vagyok arra, hogy térsé­günkben a hulladék­elhelyezés kérdését sikerült XXI. századi módon megoldani. Köszönöm Gyomaendrőd vezetőinek, hogy föl­vállalták a beruházás gesztorságát, or­szággyűlési képviselőnknek, Domo­kos Lászlónak pedig a fonások meg- szerzéséhez nyújtott segítségét. m Sikeres próba Az új létesítményt átadó dr. Szaló Péter, a Miniszterelnöki Hivatal NFT és EU Támogatások Hivatala Nemzeti Fejlesztési Hi­vatalának elnöke az uniós csat­lakozás előtti időszakban irányí­tója volt a Kelet-Magyarországot segítő Phare kísérleti program­nak. A gyomaendrődi hulladék- lerakó megvalósulását tehát a kezdetektől figyelemmel kísérte. — Ez a nagy volumenű beru­házás próba volt valamennyi­ünk számára - mondta dr. Szaló Péter. - A pályázatírás­ban, a szervezésben, bonyolí­tásban és a kivitelezésben résztvevőknek egyaránt sok­sok lépcsőn kellett átmenniük, lévén ebben az időszakban még csak tanultuk az uniós be­ruházások megvalósításának menetét. Szándékaink szerint a jövőben az eljárások zökkenő­mentesebbé, gyorsabbá válnak majd. Az oldal a Gyomaendrődi Önkormányzat támogatá­sával készült. Szerkesztet­te: Lipták Judit. Fotó: Ko­vács Erzsébet. NEM KELL A SZAGOKTÓL FÉLNI. Nemcsak a hulladéklerakó, hanem a szennyvízberuházás megvalósításánál is fontos szempont volt a környezetvédelem. Az üzembe helyezett, összesen 13 átemelőt ugyanis olyan biofilterrel látták el, mely gyakorlatilag nul­lára csökkenti a szaghatást. Felvételünk a Hősök útja—Esze Tamás utca kereszteződésében álló szennyvízátemelőnél készült, ahol az át­adási ünnepséget tartották, balról dr. Szaló Péter, jobbról dr. Dávid Imre. ■ HELYET KAP A VESZÉLYES HULLADÉK IS. A hulladékkezelő mű átadásával szinte egy időben, június 30-án a Gyomaszolg Ipari Kft. területén befejeződik a közel 85 millió forintos költséggel kialakított szelektív hulladékgyűjtő udvar építése is. A lé­tesítmény a lakosságnál keletkező veszélyes anyagok (akkumulátor, festékanyagok, permetezőszerek stb.) és egyéb, szelektíven gyűjtött hulladékok ideiglenes tárolására és kezelésére szolgál majd. a

Next

/
Thumbnails
Contents