Békés Megyei Hírlap, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-25 / 147. szám

4. OLDAL - 2004. JÚNIUS 25., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP I A mezőgazdaság szerkezetén változtatni kell A termelők érdekérvényesítése gyenge a kereskedelmi szférával szemben Megyénk termőhelyi adottsá­gai a déli és az északi részeket tekintve élesen kettéválnak. Előbbiek a kiváló adottságok miatt általában alkalmasak az intenzív termesztésre. Nem mondható el ugyanez a megye északi részéről, ahol megma­radt az előző rendszer növény- termesztési szerkezete annak ellenére, hogy a jövedelmező termelés a gabonafélék eseté­ben kevésbé biztosítható. Az EU agrárpolitikája ezeken a te­rületeken az erdősítést, gyepesí­tést, tájgazdálkodást támogatja, a termelési szerkezetet az ökológia adottságokhoz kell igazítani. Ez is szóba került, amikor Gábel István­nal, a megyei agrárkamaa titkár­helyettesével beszélgettünk.- Válságágazatként élik meg megyénkben (is) évek óta az agráriumot a gazdálkodók, a kiút­talanság miatt sokan felhagytak a termeléssel. Közben csatlakoztunk az EU-hoz, élesedett a piaci ver­seny. Milyen tendenciák várhatók? — Vissza kell térnünk először a rendszerváltáshoz, mely alapvető változásokat hozott az agrári- umban. A növénytermesztési termék­előállítás a rendszerváltás előtti meny- nyiség 60 százalékára, az állati termé­kek előállítása a felére esett vissza. Me­gyénkben — ahol az agrárium a kedve­ző ökológiai adottságok miatt a gazda­ság egészéhez képest átlag fölötti sze­reppel bír - a termés visszaesése, az állandósult piaci zavar, az általánosan alacsony jövedelmezőség és a jellemző tőkehiány a gazdálkodók jelentős szá­mánál kedvezőtlen életminőség-válto­zást hozott. Különösen azokra igaz ez, akik más lehetőség híján kényszervál­lalkozóként kezdték el a mezőgazda- sági tevékenységet. Jelentős a polari­záció is, a nagy számú alacsony haté­konyságú gazdaságok mellett mára szép számmal vannak olyan gazdálko­dók, akiknek a gazdasága kiállja az EU-tagságból adódó nyílt piaci verseny próbáját. A változásokat a piacgazdaságra való átál­lás, a piac és a jövedelme­zőség elsőbbsége hozta a rendszerváltás előtti „a termelés minden áron tör­ténő fokozása” helyett.- Ennek ellenére az ál­landósult piaci zavarok azután következtek be, amikor a termelés a felére esett vissza. — Ez azt jelzi, hogy ha­zánk és különösen megyénk kedvező ökológiai adottságait csak akkor tud­juk kihasználni, ha a stabil belföldi pi­acok mellet külföldi piacokkal is ren­delkezünk. Más megközelítésben az jár jól, aki a piaci értékesítéshez a leg­közelebb van. A termelő ugyanakkor — az élelmiszeripar számára kedve­zőtlen privatizációja és az összefogás hiánya miatt - egyre kiszolgáltatot­tabb helyzetbe kerül, ha a globalizált REGISZTRÁLT MEZŐGAZDASÁGI GAZDÁLKODÓK MEGYÉNKBEN A hús, tej, tojás egyaránt nehezen értékesíthető, ráfize­téses, ezért folyamatosan tiltakoznak, támogatást kér­nek a gazdák, egyelőre nem sok eredménnyel. (FELVÉTELÜNK ILLUSZTRÁCIÓ) világhoz atomizált módon próbál kö­zelíteni. A fejlesztések elmaradása a gazdálkodási hatékonyságot negatí­van érinti. — Milyen változást hoz az EU- tagság?- A gazdálkodók még fel sem tud­tak készülni a piacgazdaságra, és már­is új kihívás előtt állnak. Azok, akik a piacgazdaságra való átállást nem tud­ják teljesíteni — ezt ki kell mondani - az EU nyílt piaci versenykihívásának sem tudnak megfelelni. Az unió szintén túltermeléssel küszködik a tömegáruknál, így ezekre a közösség is piacot keres. Az EU 400 milliós fogyasztótábora és nagyobb fi­zetőképes kereslete — mely kiváló ter­mékminőségi igényekkel lép fel — ki­jelöli számunkra a lehetőségeket. Nem szabad megfeledkezni a nyílt pi­| Szektor 1999 2000 2001 2002 2003 Jogi személyi] gazdasági társaság: 225 294 302 299 333 Nem jogi személyi] gazdasági társaság: 52 78 75 70 80 Szövetkezet: 89 90 71 61 63 Főfoglalkozású egyéni vállalkozó: 483 506 516 331 348 Nem főfoglalkozású egyéni vállalkozó: 326 328 295 215 231 Főfoglalkozású őstermelő: 1704 1492 1505 1149 1245 Nem főfoglalkozású őstermelő: 13 291 16942 18 229 16886 18 824 Egyéb szervezet: 127 225 68 53 61 Családi gazdálkodó:­­­1153 1195 Összesen: 16 297 19 955 21131 20 217 22 389 Pályázati lehetőségek Gábel István elmondta: az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) pályázati lehetőségek má­jus 3-ától élnek. Többek között mezőgazdasági beru­házásokra, mezőgazdasági termékek feldolgozásá­nak, értékesítésének a fejlesztésére, vidéki jövede­lemszerzési lehetőségek bővítésére, mezőgazdasági infrastruktúra fejlesztésére pályázhatnak a gazdálko­dók. A későbbiekben meghirdetik a Nemzeti Vidékfej­lesztési Tervhez kapcsolódó pályázatokat. aci versenyről — szabadon jöhetnek ezután a mezőgazdasági termékek ha­zánkba is az EU országaiból -, illetve a termelési hatékonyságról. Ebben je­lentős hátrányban vagyunk a kívána­tos fejlesztések elmaradása miatt.- Mennyiben készültek fel a gaz­dálkodók a csatlakozásra?- Akik elöl járnak az újításban, kö­vetik a változásokat, mennek az infor­mációk útján, igénylik és hasznosítják azokat, ők felkészültek, de kisebbség­ben vannak. Az a többség, amelyik csak az eseményeket követi, nem te­kinti az információt értéknek, nem iga­zítja időben gazdálkodását a szüksé­ges változásokhoz, nem tud élni a le­hetőségekkel, egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerül, veszélybe sodorja gazdaságát. A felkészülést senkinél sem lehet lezártnak tekintem, a gaz­dálkodás folyamatos tájékozódást, is­meretszerzést, tudásgyarapítást, a vál­tozások figyelését és reagálását igényli.- Milyen alapvető változásokat, le­hetőségeket jelent az EU-tagság? — Az unió agrár- és a vidékfejleszté­si politikája egységet képez, melynek két pillére van. Az első a gaz­dák termelési és jövedelmi biztonságának garantálása olyan szinten, mely a megfe­lelő életminőséget biztosítja. Ezt az EMOGA Garancia Alapja finanszírozza. Ebből az alapból történik hazánk­ban az egységesített terület­alapú kifizetés, mely jóval alacsonyabb ugyan az EU- ban bent lévő gazdálkodóké­nál (25 százalék), de a nem­zeti támogatással (30 százalék) kiegé­szítve minden eddiginél magasabb. Ugyancsak ez az alap biztosítja a for­rást a gabonafélék intervenciós felvá­sárlására - 101 euró/tonna -, ami a gabonafélék magasabb piaci áron való és biztonságosabb értékesítési lehető­ségét adja. A második pillér a struktu­rális alapok orientációs része. Ennek a forrásai pályázati úton nyerhetők el, és a mezőgazdasági termeléshez kapcso­lódik a vidékfejlesztés, a környezet- és természetvédelem.- A termelők régi siráma és problé­mája, hogy ők aratnak ugyan, de az­tán a kereskedők,,kaszálnak".- Hazánkban a termelők érdekérvé­nyesítése — a fogyasztói is — jellemzően gyenge a kereskedelmi szférával szem­ben. A jövedelem lényegesen nagyob­bik hányada a kereskedelmi szférában realizálódik. Ezért a termelőknek a je­lenleginél sokkal nagyobb arányban kell saját kezükbe venni a termékek feldol­gozásának és értékesítésének csatornáit (BÉSZ-TÉSZ). A támogatási lehetősé­gekhez kötött kvóták a jelenlegi terme­léshez képest alapvető korlátozást nem jelentenek. Az ökológiai adottságok ki­használásának korlátáit hosszabb távon az EU országainak kereslete határozza meg, ami várhatóan a közeljövőben nem nő. Ezért alapvető stratégiánk a pi­aci rések kihasználása, a kvótákkal nem korlátozott termékek előállítása lehet. Elengedhetetlen a minél magasabb mi­nőség, a piacképes feldolgozás, a jó marketing, az eredetbiztosítás, a tiszta környezet érvényesítése.- Szükséges-e a termelési szerkezet átalakítása?- Árutermelő intenzív gazdálko­dást várhatóan csak a nagy és közép­méretű üzemek végeznek majd hosz- szú távon nyereségesen. A kisebbek nem tudnak annyi jövedelmet biztosí­tani, hogy csak a mezőgazdaságból el­tarthassák az elvárható életminőség biztosítása mellett családjukat. (További információ internetes ol­dalunkon.) NYEMCSOK LÁSZLÓ Megkérdeztük olvasóinkat Szeretnek-e piacra járni? m Rágyanszki Mária, szarvasi nyug­díjas: — Imádok piacra járni! Itt Szar­vason minden van, és mindig friss az áru. Ebben a városban a társasá­gi élet is a piacon zajlik. Magam is minden piaci napon eljövök és leg­alább egy órát itt töltök, természe­tesen nemcsak vásárlással, hanem főleg beszélge­téssel. Mindig csak annyi árut veszek, ami a követ­kező piacig elég, így állandóan friss gyümölcsöt, zöldséget ehetek. Ma például néhány paprikát, burgonyát, kevés meggyet és egy fejes salátát vet­tem. Papp Lászlóné, szarvasi nyugdíjas: — Én minden kedden, pénteken és vasárnap, tehát minden piaci napon itt vagyok. A férjem nem szeret velem jönni, mert szerinte minden lépés után megállók vala­kivel beszélgetni. Van úgy, hogy leülünk a Kossuth téren valame­lyik padra és jól kibeszélgetjük magunkat. Van­nak olyan árusok, akikhez rendszeresen járok, mert jóízű és friss a portékájuk. Nekünk is van tel­künk a Körös-parton, de már 79 éves vagyok, a férjem is idős, így inkább csak pihengetünk kinn, meg leszedjük a gyümölcsöt. Borgulya Martina, szarvasi ven­déglátó-ipari üzletvezető: — Jelenleg gyesen vagyok a kis­lányommal, így van időm arra, hogy a babakocsival kijöjjek a pi­acra. Jó néha kimozdulni otthon­ról és beszélgetni. Az idén sok eső volt, így szépek a zöldségek, gyü­mölcsök. Ami miatt leggyakrabban eljövök, az a brindza. Elvégre szarvasi tótok vagyunk, nem vé­letlenül szeretjük annyira a brindzát, abból pedig a legfinomabbat itt a piacon, a nénikéktől lehet vá­sárolni. Liska Pál, szarvasi gépkocsivezető: — Nem én vagyok az egyetlen férfi, aki szeret piacra járni, sokan vagyunk így ezzel. A piac a férfiak számára is egy találkozási hely, jó itt beszélgetni, pletykálkodni. A fe­leségem tanítónő, ő nem is tudna ilyenkor eljönni. Nálunk nagy a család, sok testvérem van, s gyakran itt a piacon be­széljük meg a dolgokat, most is egy júliusi nagy családi ebédet szervezünk. Amúgy ezen a piacon olcsón adnak mindent. Most a holnapi frankfurti leveshez veszek hozzávalókat, én fogom megfőzni. L J. ÍVFOTÓI VERESS ERZSI A GDP MEGOSZLÁSA BÉKÉS MEGYÉBEN A GAZDASÁGI ÁGAK FŐBB CSOPORTJAI KÖZÖTT 2002 Mezőgazdassáfl é y* Ipar 4» Szolgáltatás L nm Munkatársaink vonalban Megyénkben dolgozó munkatár­sainkat hírekkel, témajavasla­tokkal a következő telefonszá­mokon érhetik el olvasóink. Békés, Mezőberény és térsége Szerkesztő: Hartay Csaba Mobil: 30/976-7761 Elek, Medgyesegyháza és térsége Szerkesztő: Kovács Erika Mobil: 20/967-2017 Gyomaendrőd, Szarvas és térsége Szerkesztő: Krajcsovicsné Lipták Judit Mobil: 30/322-6454 Gyula Szerkesztő: Szőke Margit Mobil: 30/624-7967 Mezőhegyes, Mezőkovácsháza és térsége Szerkesztő: Czuthné Halasi Mária Mobil: 30/981-6480 Orosháza, Tótkomlós és térsége Szerkesztő: Csete Ilona Mobil: 20/592-3502 Sarkad és térsége Szerkesztő: Both Imre Mobil: 20/976-3619 Szeghalom és térsége Szerkesztő: Magyart Barna Mobil: 20/983-6955 BATTONYA. (ke) Az óvodákban az elmúlt évben átlagosan 34 gyermek étkezett ingyenesen, 81-en pedig az intézményi térítési díj 50 százalékát fizették. A napközi otthonban 243 gyermek szülője fizette 50 százalékos kedvezménnyel az étkezési díjat, kö­zülük 29-en az iskola speciális tago­zatán tanulnak. BÉKÉS, (a) A családsegítő és gyer­mekjóléti szolgálat az előző években több alkalommal pályázott sikeresen az Egészségügyi, Szociális és Család­ügyi Minisztérium felhívásaira. Az in­tézmény a „Valósítsd meg önmagad” klubjának folytatására, valamint a szo­ciális szolgáltatások idei fejlesztésére szeretne pályázatot benyújtani, mely­hez igényli az önrész biztosítását. BÉKÉSCSABA, ff) A kuratórium el­nöke 450, helyettese 300, tagjai 170 ezer forint egyszeri jutalomban része­sültek a Békés Megyei Közoktatási Alapítványnál. A megyei képviselő- testület hasonló összeget szavazott meg egyéves tevékenysége alapján a felügyelő bizottság tisztségviselői szá­ntára is. BÉKÉSCSABA, (s) Mivel az Overta Kft. nem felelt meg a Békéscsaba Al­máskerti Ipari Parkban megvásárolt területe után meglévő beépítési kö­telezettségének, a megyeszékhely visszavásárolta a telket, és egy újabb döntés értelmében továbbadja a szintén helyi Dewa Kft.-nek, amely autófényező fülkék, fűtéstechnikai berendezések forgalmazásával, szer­vizével és raktározásával foglalko­zik. BÉKÉSCSABA, (c) Elérte a 250 fog­lalkoztatottat a megyeszékhelyi Csa­ba Metál Rt. Majoros Béla tulajdonos­vezérigazgató hangsúlyozta: három műszakban történik a termelés, a nyomásos alumíniumöntési technoló­giával készült alkatrészeket főként a külföldi autóipar használja fel. Idén bővítik kapacitásukat és automatizál­ják gépeiket. Remény van rá, hogy az export mellett a belföldi értékesítésük is növekszik. BÉKÉSSZENTANDRÁS. (j) A nagy községben összesen 1 862 lakóingat­lan van, melyek mindegyike vezeté­kes vízzel ellátott. Az ivóvízvezeték­KlSHÍREK BÉKÉS MEGYÉBŐL hálózat hossza 36,8 kilométer, s na­ponta átlagosan 613 köbméter a vízfo­gyasztás. Az idén májusban átadott szennyvízberuházásnak köszönhető­en most már valamennyi ingatlantu­lajdonosnak lehetősége van rákapcso­lódni a csatornahálózatra is. DÉVAVÁNYA. (i) A dévaványai kép­viselő-testület meghatározta az ön- kormányzat által működtetett szociá­lis földprogram 3 éves koncepcióját. A 15 millió 52 ezer forint értékű prog­ram megvalósításához 6 millió 850 ezer forint önrészt vállal a város, 3 millió 702 ezer forintot pedig a mun­kaügyi központ biztosít. A további 4,5 millió forintot pedig a Szociális és Családügyi Minisztérium pályázatán támogatásként szeretné elnyerni Ványa. FÜZESGYARMAT, (i) A füzes- gyarmati önkormányzat 12 ezer fo­rint támogatásban részesíti azokat a családokat, akik rácsatlakoznak a szennyvízcsatorna-hálózatra. A tá­mogatások igénybevételére egy alka­lommal, idén szeptember 30-áig van lehetőség. FÜZESGYARMAT, (i) A Füzes­gyarmati Napközi Otthonos Óvoda az eímúlt két nevelési évben összesen közel 1 millió forintot nyert különbö­ző pályázatokon. Bakonyi Lajosné óvodavezető elmondta: a legtöbb pá­lyázati támogatást — 603 ezer forintot — a pedagógusok továbbképzésére kapta az intézmény. GYULA, (ö) A Gyulai Várfürdő Kft. Úszni jó — irány Gyula címmel rajz­pályázatot hirdetett, melyre több mint 800 munka érkezett. A Várfür­dő vezetése minden rajzot készítő gyermeket egy kísérővel - ha indo­kolt, vagy osztálykirándulás kereté­ben is - meghívott június 25-ére, a fürdőátadási ünnepségre. Az egész napos programsorozat keretében ad­ják át az 50 és a 25 méteres uszodá­kat 10.45 órakor és hirdetik ki 13 órakor a gyermekrajzpályázat ered­ményét. GYULA, (ö) Az elmúlt héten rende­zett Csaba Expón a békéscsabai ön- kormányzat javaslatára a három kö­zép-békési város — a megyeszék­hely, Békés és Gyula — közösen ál­lított ki, együttesen bemutatva tu­risztikai kínálatukat. A három város kiállítását a Békés Megyei Tourinform Iroda és a gyulai önkor­mányzat városmarketing-irodája szervezte. KÖRÖSLADÁNY. (i) A körösladányi Tüköry Lajos Általános és Alapfokú Művészeti Iskolában idén is nagyszabású parlagfűgyűjtési akciót tartottak. Az akcióban legjob­ban teljesítő tanulók a napokban Miskolcra, Lillafüredre és Miskolcta­polcára kirándultak. A diákok kirán­dulását a Körösladányi Természetba­rát Kör, A Körösladányi Faluszépítők egyesülete és a helyi önkormányzat támogatta. KÖRÖSÚJFALU, (i) A körösújfalui önkormányzat fel szeretné újítani a Felszabadulás utca 58. szám alatt ta­lálható óvodát. A pályázat teljes beke­rülési költségéhez a 6 millió 495 ezer forint értékű beruházáshoz, 5 millió 846 ezer forint támogatással nyújtott be pályázatot a Békés Megyei Terület- fejlesztési Tanácshoz a község képvi- selő-testülete.

Next

/
Thumbnails
Contents