Békés Megyei Hírlap, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-23 / 145. szám

EUR Ó P A I UNIÓ 2004. JÚNIUS 23., SZERDA - 7. OLDAL Elvesztettük a hatásunkat A külföldieknek nem utazási cél Békés megye Aki helyben lakik, vakon jár. Mi, Békés megyeiek már nem vesszük észre a szép épületeket, szinte meg sem halljuk a harangzúgást. Hoz­zátartozik a minden­napjainkhoz. Kül­földön azonban min­dent megcsodálunk, a fülünk sokkal több hangot fo­gad be - feltéve, hogy utazunk. Összeállításunkban arra a kér­désre keresünk választ, hogy az uniós csatlakozással csak a ha­tárok nyíltak meg, vagy a lehe­tőségek is. S ami nem kevésbé fontos: mit találnak szépnek a megyénkbe látogatók. Békéscsaba Az utóbbi másfél évben egyre több turistacsoport tűnik fel Békéscsa­bán, Gyulán és Dobozon. Esernyőt felmutató idegenvezetők viszont még nincsenek. Attól ugyanis még nem kell tartania egyetlen idegen­nek sem, hogy a nagy tömegben elkeveredik a csapatból. Néhány nyugdíjas azonban szívesen láto­Látni akarunk, nem nézni A magyarokkal egy nagy baj van: mindenhová szeretnének eljutni, mindent látni akarnak, de nézni semmit. Nádudvari Pétemé szerint, ha ki­csivel többet időznek egy templomban, sokan morognak, miért nem mennek már, így nem látják a többi műemléket. Még mindig nem alakultak ki az utazási szokásaink, nem értjük meg: az utazás nem arról szól, hogy itthon mutogassuk a fényké­peket, „itt is, ott is jártam", hanem arról, hogy él­vezzük a másik országot. gat el a megyébe annak ellenére, hogy alig tudnak erről a vidékről valamit. Ebből előnyt is kovácsol­hatnánk, sok magyart ez vonz: az ismeretlen. A külföldiek kegyeiért hiába versenyzőnk, akik a csatla­kozásunk után szívesebben utaz­nak hazánkba, azok is leragadnak Budapesten vagy a Hortobágyon. A Baranya megyeiek és a budapes­tiek viszont egyre gyakrabban tar­tanak Békésbe. Szász Zoltánná idegenvezető, a Tájak, Korok, Mú­zeumok Egyesület megyei tagcso­portjának vezetője elmondta: álta­lában néhány órára, eset­leg egy-két napra látogat­nak a megyébe turisták.- Ha kevés időre jön­nek, a belvárost mutatjuk meg: a négy teret, az evangélikus és a katolikus templomot, a szoborsé­tányt - mondta Szász Zoltánná. - Gyulán a Százéves Cukrászda és a várfürdő a fő vonzerő, de mindig elvisszük a csoportokat a Ladics- házba is. Dobozon a Wenckheim- örökség páratlan élmény. Erről sok megyei nem tud.- Érdekes módon, amióta be­léptünk az unióba, nőtt az utazási kedv. Néhány nyugdíjascsoport szívesen ül fel buszra, és megy például Ausztriába - mesélte Nádudvari Pétemé, aki civilben ta­nárként keresi a kenyerét, mint sok más idegenvezető. - Távo­labbra idősek nem utaznak, félnek a sok kötöttségtől. Igazából ennek a korosztálynak jelent nagy él­ményt a határátlépés, főleg, amió­ta elég a személyi igazolvány. Az idegenvezető elmondta: május óta mindössze egy régi tí­pusú személyi iga­zolvány miatt kellett többet időzniük a határnál. Akkor is az okozta a problémát, hogy az iratban el­mosódtak a betűk, nem lehetett tökéle­tesen olvasni a ne­vet. A férfit végül át­engedték. A fiatalab­baknak már semmit nem jelent külföldre menni, éppen olyan, mintha a szomszéd településre utaznának. Tapasztalatok szerint az unió­ban a tagországok állampolgárai nem fogadják máshogyan a ma­gyarokat, mint eddig. Sokan nem is tudják, hogy hazánk is csatla­kozott a nagy európai közösség­hez. Ezt csak néhány zászló jelzi, az is legfeljebb a hivatalokon és egyéb fontos épületeken. Hiába az ünneplés, mostanában senkit nem érdekelnek az új tagorszá­gok. F1KÜ10. KATA | Nyáron még nem lesz kutyaútlevél Az EU ezen a nyáron szerette vol- és Svédország áll készen az útle- na bevezetni azt a kutya-, macs- velek kiadására. Ezért az Európai ka- és görényútlevelet, amellyel a Bizottság bejelentette, hogy az új házi kedvencek utazása az egyes rendszer mellett a régi szabályok tagállamok között ellenőrizhe- még 2004. október 1-jéig szintén többé és könnyebbé vált volna. A érvényben maradnak. Eszerint tagállamok azonban nem készül- ezen a nyáron még nem kell útie­tek fel az útlevél kiadására. vél az állatoknak, de az oltási iga- Az új rendszert ez év július 3- zolványokra és egyéb papírokra án kellett volna bevezetni, de egy- továbbra is szükség van. előre úgy tűnik, hogy csak Dánia ___________________i»u-forrA» wm mmm, MAt.iNo*iHiv.vrA* k tMC it 4 KO H M Á N YZ M I KOMMUNIKÁCIÓS KÖZPONT T^M(KMTXrX VAt.. novKH» nu www. 1:112004.hu va«»a 06 tto 9&-2<:t04 A projektmenedzsment-kultúra hozhat sikert! Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése kulcskérdés, hozzájárul a humán tényező minőségéhez A gyulai Pándy Kálmán me­gyei kórházban a döntés-elő­készítési osztályt több mint tíz éve hozták létre. Az osz­tály feladata a kórházi finan­szírozás szervezése, a gazdál­kodási körülmények tervezé­se, figyelése, a vezetői döntés- előkészítés. Az osztály vezető­je két éve Czinkóczi Tibor, aki, noha még régiónkban nem nyíltak meg az európai uniós források, már dolgozik munkatársaival ezeknek a pá­lyázatoknak az előkészítésén. Gyula- Sajnos, a dél-alföldi régió egészségügyi intézményei ma még nem tudnak részt venni az uniós források megszerzésében, így nem lehet kellőképpen bekap­csolódni a fejlesztésekbe, miköz­ben az egészségügyi szolgáltatá­sok követelményei egyre nőnek és szigorodnak. Ezért nagy vára­kozással tekintünk a II. Nemzeti Fejlesztési Terv elé, amely szá­munkra is megnyitja az európai uniós pályázati forrásokat - mondta Czinkóczi Tibor. Magyarország hét régiója kö­zül három - Észak-Alföld, Eszak- Magyarország és Dél-Dunántúl - egészségügye szerepel az I. Nem­zeti Fejlesztési Tervben. Ezt az Európai Unió jóváhagyta, így a többi régió sajnos csak a követke­ző nemzeti terv elkészülte után tud uniós pályázatokat előkészí­teni és benyújtani. A 2004-től 2006-ig érvényes I. Nemzeti Fej­lesztési Tervben egészségügyi te­rületen pályázni lehet eszközfej­lesztésre, épületek felújítására, korszerűsítésére. Éppen arra, amire a több mint 150 éves me­gyei kórháznak az eddigi fejlesz­tések mellett továbbra is szüksé­ge van. Törekszünk arra, hogy a készülő nemzeti tervbe a Dél- Alföld egészségügye is bekerül­jön, az itteni intézmények elérjék az uniós forrásokat, különben be- hozhatatlanná válik a hátrány - fogalmazott az osztályvezető. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv fő irányai már ismeretesek. Nyolc gondolatkör köré épül a terv - tudtuk meg Czinkóczi Tibortól. Az egyik gondolatkör az egészsé­ges társadalom elve, a másik az aktív társadalomé, ami a foglal­koztatás javítását célozza, a nar- madik az okos társadalomé, eh­hez az oktatási-képzési rendszert át kell alakítani. A negyedik elv az információs társadalom minőségi előrelépése, az ötödik az ország gazdasági fejlesztése. (Az Euró­pai Unió lisszaboni határozatá­ban kimondta, a világ legverseny­képesebb gazdaságát kívánja megteremteni.) A hatodik elv a vi­dékfejlesztés, az agrárium és az élelmiszeripar hatékonyságának növelése. A hetedik gondolatkör a környezetfejlesztés, a nyolcadik a településfejlesztés, azaz az urba­FEJLESZTÉSI ELKÉPZEL nizáció problémája.- Ezek az elvek biz­tosítják az utat a tu­dásalapú társada­lomhoz, mint az Eu­rópai Unió mostaná­ban leggyakrabban megfogalmazott irányelvéhez, a fenn­tartható környezet­hez, a versenyképes ;azdasághoz, a ko- ézióhoz, s az esély- egyenlőséghez is. A II. Nemzeti Fejleszté­si Terv az állami hozzájárulást, a mű­ködési tőkét és az uniós támogatást összeadva 2004-ben 294, 2007-ben 1074, míg 2013-ban 1300 milliárd forinttal szá­mol. A magas pályázati keretösszeg kihívás a régió egészségügyi intézményei, így a megyei kórház szá­mára is. Az európai uniós források tér­ségbe hozatala meggyorsítja a fel­zárkózási folyamatot. Az EU regi­onális politikája épp azt célozza, hogy a hátrányos helyzetű térsé­gek felzárkózhassanak az uniós átlagszínvonalhoz. A egészség- ügyi ellátórendszer egy térség mo­torjának szá­Címzett állami támogatással létesült a gyulai Pándy Kálmán megyei kórházban a központi orvosi ellátó tömb. Az itt folyó vizsgálatok a XXI. századi színvonalú egészségügyi diagnosztikát képviselik. A további kórházi fejlesztésekhez európai uniós források is hozzájárulhatnak. kott nyugat-európai színvonal­hoz. A gyógyítás színvonala már mai európai, de a feltételek megte­remtésében még van előrelépni való. Az uniós pénzeket pályázatok­kal lehet elérni, ennek készítési mit azáltal, hogy az ott élő emberek élet­minőségét biz­tosítja. Egy el­öregedett ré­gió, melyet az elvándorlás jellemez, ahol magas a mun­kanélküliség, hiányzik a mű­ködő tőke, nem értékes, nem vonzó hely a tőkebe­fektetőnek. Éppen ezért az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése kulcskérdés, hiszen a hu­mán tényező Czinkóczi Tusok Egészségturisztikai egység- Intézményi stratégiával ren­delkezünk, amely megfogal­mazza a nagyobb fejlesztési programokat, így az egészség- turisztika jobb kihasználását, a rendelőintézet felújítását, a háziorvos—rendelőintézet- kórház közti informatikai rend­szer fejlesztését. Ezzel szeret­nénk biztosítani, hogy a házior­vosok elérhessék a vizsgálati eredményeket, kór­házi zárójelentéseket. A kórház pedig ugyanígy a háziorvosoktól gyors információkat kaphatna a műtétek pontos előkészítéséhez. Az egészségtu­risztikában elképzelés a megyei kórház egész­ségügyi szolgáltatása és a Gyulai Várfürdő gyógy­vízadottságának összekapcsolása. Ahhoz, hogy a betegek távolabbról is Gyulát válasszák, szüksé­ges a szállodai, vendéglátási, szabadidő-eltöltési háttér további erősítése - fogalmazta meg Czinkóczi Tibor. minőségéhez járul hozzá szolgáltatásaival. A május elsejei csatlakozásunkkal megnyílt a lehetőség az Európai Unió polgárai előtt, hogy akár Gyulán is igénybe vegyék a gyó­gyítást. Ehhez azonban olyan kö­rülményeket kell teremteni, ame­lyek hasonlóak az általuk megszo­kultúrája viszont még nem kifor­rott nálunk. A pályázatkészítés kultúráján nem azt kell érteni, hogy a jelentkező elkezdi kitölte­ni a formalapokat, mint ahogyan ma általánosságban szokás. A pá­lyázat elkészítése rendszer. Hosz- szú távon kell gondolkodni ah­D-FOTÓ! KOVÁCS ERZSÉBET hoz, hogy sikeresen a térségbe hozzuk az uniós forrásokat. A brüsszeli pénzeket talpraesett, jól tájékozott szervezetek tudják megszerezni. Óriási a verseny, a lehetőség, de óriási a bukás esé­lye is. Az itt élőknek, ha a nyertes táborba kívánnak tartozni, döntő tényező, hogy minél gyorsabban kialakítsanak egy európai uniós gyakorlat szerinti projekt me­nedzsmentet. A tervezési képes­ség megteremtése mindenkinek döntő, mert a kidolgozandó prog­ramok alapja. A hosszú távú ter­vezésen túl az EU forrásainak fel- használását elsősorban a jól elké­szített projektek hiánya akadá­lyozza. A programhoz illeszkedő projektek terveinek, sőt, az indu­lásnak is gyorsabb pályára kelle­ne állnia. Az általános projektfej­lesztési ismeretek gazdagításával, a képzéssel még sokat kell foglal­kozni a jövőben. A programmeg­valósítás, kidolgozás időtartama a forráshoz jutást gyorsítja, avagy lassítja. A pályázat csak egy esz­köz, a programokon van a hang­súly. Ennek kulcsa a találékony, praktikus programok kidolgozá­sa, amelyek finanszírozásában az unió komoly szerepet játszhat. Pozitív gondolkodásra van szük­ség, az európai értékrendet, vala­mint a helyi hagyományt össze­egyeztető, nyitott gondolkodás- mód és ehhez igazodó projektme­nedzsment-kultúra hozhat sikert - összegezte Czinkóczi Tibor. SZŐKE MARGIT Elsődleges szempont, hogy a fogyasztók csak biztonságos terméket vásárolhassanak. D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Ismerjük, s várjuk el jogainkat Fogyasztóvédelem: európai uniós módra, magas szinten Uniós csatlakozásunkkal maradéktalanul érvényesülnie kell a ma­gas szintű fogyasztóvédelemnek hazánkban is. A szakemberek állít­ják: az intézkedések csak akkor lehetnek hatásosak, ha azokkal ma­guk a fogyasztók is tisztában vannak, s elvárják a vállalkozásoktól. A Fogyasztóvédelem című szaklap Európai Unió mellékletében jelent meg a közelmúltban egy, az ezzel a témával foglalkozó írás, mely alap­ján összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat. Figyelnünk kell mindenekelőtt arra, hogy most már két évig érvé­nyesíthetők szavatossági jogaink minden termékre, s még a használ­takra is egy esztendőig. Bizonyos termékekre egyéves kötelező jótál­lás vonatkozik, másokra a gyártók szabadon és hosszabb időre is vál­lalhatnak jótállást. Jó tudni, hogy lehetőség nyílt arra, hogy a jótállá­si igényt a fogyasztó a forgalmazó­nál érvényesítse, nem feltétlenül kell a szervizhez fordulnia, de azt is megteheti. Május 1-jével változott a fo­gyasztóvédelmi törvény néhány pontja, köztük a címkézés szabá­lyai, aminek köszönhetően a kö­zösségbeli termékeket nem ország- , hanem EU-jelzéssel látják el. Sokan tisztában vannak már az­zal, de azért nem árt hangoztatni, hogy most már vámmentesen vá­sárolhatunk a többi uniós ország­ban, s az ott megvett termékkel kapcsolatos panaszunkkal nem fel­tétlenül kell a szóban forgó állam­ba visszamennünk, hanem azt a bejelentett, a közvetítésben eljáró civil szervezetnél is megtehetjük, vagyis érvényesül a határon átívelő jog­érvényesítés rend­szere. Annak érdeké­ben, hogy a fo­gyasztók csak biz­tonságos árut vásá­rolhassanak, már a vámellenőrzéskor kiszűrik a harma­dik országból szár­mazó, nem bizton­ságos árukat. Békéltető testületek Az EU-ban nagyobb szerepet kap az alter­natív vitarendezés, amelynek intézményi for­mája hazánkban a megyénként működő bé­kéltető testületek, melyekhez panaszával, problémájával bárki fordulhat. Ma már a névleges, ezer forintos eljárási díjat sem kell megfizetniük a fogyasztóknak. Megyénkben a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparka­maránál találhatók meg, Békéscsabán a Penza lakótelep 5. szám alatt, de elérhetők a (66) 324-976-os telefonszámon is. Hasznos tudnivaló mindezeken túl, hogy a termékfelelősségi tör­vény alkalmazásánál a 10 ezer fo­rintos felső kárértékhatár megszű­nik, s helyette csak 500 euró (mintegy 125 000 forint) feletti kár esetén lehet élni az e törvény adta lehetőségekkel a termék hibájából keletkezett kár érvényesítése ese­tén. A cigaretta szerelmeseinek fi­gyelmébe ajánljuk, hogy ne vásá­roljanak olyan dohányterméket, amelyen nem szerepel az egész­ségkárosításra figyelmeztető fel­irat, május 1-jét követően ugyanis csak így lehet cigarettát forgalom­ba hozni. Végül, de nem utolsósorban ar­ra hívjuk fel a figyelmet, hogy mindazt a csomagolóanyagot, amelyért a forgalmazó díjat számí­tott fel, köteles a fogyasztótól visz- szavásárolni. POCSAJI RICHARD 2004. 294 milliárd forint 2007. 1074 milliárd forint 2013. 1300 milliárd forint

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents