Békés Megyei Hírlap, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-21 / 143. szám

6. OLDAL - 2004. JÚNIUS 21., HÉTFŐ MEGYEI KÖR KÉ P ^RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A védőoltások védelmében Cél a megelőzhető fertőzéses betegségek leküzdése Június 21-e az európai régió gyermekbénulás-mentességé­nek a második évfordulója, a védőoltás napja. A védőoltás­ról sokféle nézet látott napvilá­got, amelyek védelmükbe ve­szik vagy éppen kétségbe von­ják hasznosságát. Az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat jelzése szerint né­hány, közvéleményt befolyáso­ló fórumon az utóbbi, negatív vélemények kaptak hangsúlyt, és ez félrevezetheti a lakossá­got. Erről beszélgettünk dr. Kaposi Mária mezőkovácsházi városi tiszti főorvossal. ______Békés megye- Bár a dél-békési térségben nincs probléma a kötelező védő­oltások beadhatóságával, de min­denképpen szólnunk kell a védő­oltásokról elterjedőben levő téves információk eloszlatásáért. Szük­séges a védőoltás fontosságának tudatosítása, melynek a lakosság körében történő terjesztésére fel­hívtuk az egészségügyi szakem­berek figyelmét is - mondta elöl­járóban dr. Kaposi Mária városi tiszti főorvos. — Ez azért is fontos, mert a jú­nius 2-4-én Sopronban tartott or­szágos tiszti főorvosi konferenci­án dr. Vass Ádám, az OTH jár­ványügyi főosztályának vezetője is utalt arra, hogy néhány sajtó­termékben, sőt a televízió adásai­ban is sok támadás éri a védőol­Megyénkben a kötelező védőoltások beadatása fegyelmezetten történik. tást, miszerint az csak a gyógyszergyártók nagy üzlete. Először is le kell szögeznünk, hogy a védőoltást az állam ingyen adja, nem kér érte pénzt, ellenben a magazinokat - melyekben a tá­madó vélemények megjelentek - pénzért árulják. Egyik természet- gyógyász magazin például több száz forintért kínálja információ­Legfontosabb a megelőzés! Dr. Kaposi Mária, az ÁNTSZ mezőkovácsházi városi tiszti főor­vosa a védőoltások fontosságát kiemelve felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a védőoltásokból mindig pontosan az előírt dózist kell adni. Az élet védelme és a közösségi érdek megelőzi a szemé­lyiségi jogot. A felmérések szerint mintegy 3 millió halálozást lehet a védőoltásokkal megelőzni. Nem jó érv, hogy az ,,átvészelés" az igazi védettség, mert az nem számol az ebből eredő szövődményekkel és halálozásokkal. Figyelemre érde­mes viszont, hogy a védőoltásokkal kapcsolatos szövődmény­ről bejelentés nem érkezett. it. Úgy tudom, a természetgyógy­ász sem ad tanácsot ingyen. Ak­kor ki a pénzéhes? Egy biztos: az ÁNTSZ és az állam semmiképp nem - emelte ki a tiszti főorvos.- A tájékoztatásra azért is szükség van, hogy a lakosság ne üljön fel az ilyen téves informáci­óknak. Az oltások védelmében mindenekelőtt le kell szögez­nünk, hogy azokat nemcsak azért kell adni, mert az ÁNTSZ, vagy bármely jogszabály előírja, ha­nem a szövődmény, de különö­sen a halált okozó betegségek megelőzésére. Nem indokolt a nyugati „liberalizmusra” hivat­kozni, mert ott feltétlenül kötele­ző a védőoltás, eleve nem mehet oltatlan gyerek a közösségbe. Eu­rópai viszonylatban a magyar eredmények kiemelkedően jók és példaértékűek, ami az emberek (FELVÉTELÜNK ILLUSZTRÁCIÓ) teljes körű oltottságát illeti. A vé­dőoltással megelőzhető fertőző betegségeket tekintve, a legmeg­győzőbb bizonyíték a himlő és gyermekbénulás sikeres leküzdé­se. Más fertőző betegségek esetén is lehetséges ez, ami egyértelmű­en az emberiség érdeke, hiszen gondoljunk csak az emiatti gyer- mekhaíálozás minimálisra csök­kentésére, vagy a korábban egy életre megnyomorodott gyerme­kekre. A védőoltásoknak ellenja­vallata alig van - emelte ki végül dr. Kaposi Mária -, a kétséges esetekben pedig szaktanácsot ad megyénkben dr. Vincze Magdol­na, aki a gyulai Pándy Kálmán kórház megyei védőoltási tanács­adó vezetője. Ha kétsége van a szülőknek, a doktornő elérhető és felvilágosítja őket. HALASI MÁRIA Fürdőkezelések egyénre szabottan Dr. Perjési Klára polgármester és dr. Kovács József, a Pándy Kálmán megyei kórház főigazgató főorvosa egyaránt hangsú­lyozta szombaton, az országos reumatológiai napok gyulai rendezvényének megnyitóján, hogy a város, a megyei kórház együttműködésével a várfürdő gyógyvizére alapozva a reuma­tológia szakterületének itt jövője van. Gyula A fürdőkultúra egyidős az embe­riséggel — jelezte dr. Búzás Erna, a reumatológiai osztály nyugal­mazott vezető főorvosa előadásá­ban. Gyulán 1958-ban 72 Celsius- fokos gyógyvizet hoztak a felszín­re, 2005 méter mélyről. A fürdő 1959-ben nyílt meg, 1965-ben a grófi lovardában az uszoda és a gyógymedence, 1968-ban a víz­gyógyászat. A várfürdő vize alkáli-hidrogénkarbonátos—klori- dos gyógyvíz. Az egészségügyi miniszter 1971-ben a fürdő vizét gyógyvízzé, a fürdőt gyógyfürdő­vé, környékét 1985-ben gyógy­hellyé nyilvánította. A várfürdő gyógyvize többek között mozgás- szervi megbetegedéseknél alkal­mazható eredményesen. A fürdő­ben a reumatológiai szakrendelés épületét, felszereltségét 2002-ben újították fel. A várfürdő orvosa, dr. Urban- csok Judit elmondta, Magyaror­szág területének 70 százalékán van termál- és ásványvíz. Nálunk 30 Celsius-fok feletti felszíni hő­mérséklet, Nyugat-Európában 20 fok feletti felszíni hőmérséklet esetében beszélnek termálvízről. Az országban találhatók szénsa­vas, alkalikus - ide sorolható a gyulai gyógyvíz is -, földes­meszes, konyhasós, kénes, jódos-brómos vizek. Más és más betegségek kezelésére alkalmaz­hatók. A fürdőkúrának legalább két hétig kell tartania és orvosi vizsgálatnak megelőznie. A für­dőkezelést igénybevevők átlag- életkora 50-70 év. Nem alkal­mazható több esetben, így szív­elégtelenségnél, szívritmuszavar­oknál, epilepsziánál, rosszindula­tú daganatnál, terhességnél és 14 éves kor alatt. A fürdőkezelések között gyógytornát, gyógy- masszázst, víz alatti vízsugár- masízázst, súlyfürdőkezelést, szénsavfürdőt, iszappakolást, fi­zikoterápiát alkalmaznak egyénre szabottan. SZ. M. Elkészültek Gyula A Gyulai Várfürdőben lezajlott a felújított 50 méteres verseny- uszoda és a 25 méteres tanuszo­da műszaki átadása. A fürdőven­dégek szombaton már újra hó­dolhattak ezekben a medencék­ben az úszás örömeinek. Az ün­nepélyes átadás pénteken lesz, egész napos programsorozat kí­séretében.- A két uszodát a fürdőfejlesz­tés második ütemének keretében adják át. Ez a fejlesztés is, az első ütemhez hasonlóan, állami tá­mogatással valósul meg, Széche- nyi-tervi pályázat révén. Minden fejlesztés az eredeti ütemterv szerinti időben halad — mondta el Cséfán Lajos fürdőigazgató. Az az uszodák 50 méteres medencét teljesen új­jáépítették. A régi medencéből megmaradt mintegy egyméter magasságig a betonrész, erre azonban új betonfej készült. Ugyanis korábban a régi meden­ce egyik vége 10-15 centiméter­rel megsüllyedt, ezt küszöbölték most ki. Igazán feszített víztükrű lett a medence. Beépítették a téli sátorlefedés jögítő elemeit is, ez­zel egész évben működhet a sportuszoda. A 25 méteres tan­uszodát új, a legmodernebb Buchtal-burkolattal látták el, ha­sonlóan az 50 méteres medencé­hez. A korábban sok gondot oko­zó beázások megszűnnek, hi­szen újjáépítették a hőszigetelést és a tetőlefedést. Megújult a két uszoda öltőzőtere is. sz. m. Az első miséjét tartotta CSORVÁS A település életében nem min­dennapi alkalomra gyülekeztek a katolikus hívek szombaton. A délelőtti misét ugyanis egy csorvási fiatalember, Kasuba Ró­bert tartotta. A 26 éves papot egy héttel ezelőtt Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök szentelte fel Szegeden három tár­sával együtt. A fiatal pap orosházi középisko­lás évei alatt döntött úgy, teológián szeretné tanulmányait folytatni. A nagymama hatására gyakran jár­tak együtt templomba, ami megha­tározta pályaválasztását. Informá­cióink szerint elődei közül két csorvási születésű, még élő pap messze vitte hírét a szülőfalunak: Páter Szőke János (Csorvás dísz­polgára) a szentté avatások ma­gyarországi felkészítője és Balogh Imre, aki Debrecenben szolgált. Kasuba Róbertét a békéscsa­bai belvárosi katolikus templom- ba helyezte a püspök. icsetei Családi nap a Orosháza A Hunguard Glass Termelő Kft. floatüveggyártó sora májusban leállt, a modernizációs felújításra 90 nap áll a beruházók rendelke­zésére. A dolgozók többsége sza­badságát tölti. A Hunguard kollektívája ezút­tal pihen. Még arra sem kellett hi­vatkozni, hogy valakinek dolgoz­nia is kell! Szombaton a hunguardosok részére családi na­pot szerveztek, és mindenki ott le­hetett, hogy szerettei és kollégái körében kikapcsolódhasson, egyen, igyon, jót mulasson. Vala­mennyi korosztályra gondoltak a Hunguardnál programszervezők, akik a Kos­suth Lajos Közoktatási Intézmény udvarára és parkjába valódi játék­paradicsomot varázsoltak. Volt ott európai játszóház, arcfestés, bű­vész, origami, pónilovaglás, sakk- és asztalitenisz-versenyek, vete­rán járművek bemutatója. Nem lehetett nem együtt lenni, és csa­ládi körben egy jót játszani! De ez is volt a cél. Vagy ahogy Sápi La­jos, a Hunguard ügyvezető igaz­gatója fogalmazott: — Életünk jelentős részét a gyárban töltjük, kellenek ezek az alkalmak, amikor más közegben találkozunk és szórakozva ismer- jük meg egymást. _______ics.i.) Üd ülés — új lehetőségekkel Hidashát A Hidasháti Rt. ez évtől új üdülé­si lehetőségeket kínál dolgozói­nak. Több éven át a nagy múltú gazdaság dolgozói Csopakon, bé­relt üdülőben és az rt. gyoma- endrődi üdülőjében pihenhettek. A cég a Mátrában, Bagolyirtá­son, festői környezetben lévő panzióval kötött megállapodást, ahol évente, heti váltásban — a családoknak a legmegfelelőbb időpontban, az esztendőben fo­lyamatosan - harminc család üdülhet ingyen, félpanziós ellá­tással. A költségeket a részvény- társaság finanszírozza. A mátrai üdülő mellett természetesen to­vábbra is fogadja az rt. dolgozóit - hétvégekre, vagy hosszabb időszakra is - a saját tulajdonú, gyomaendrődi üdülő, ahol csu­pán az ágynemű mosatási díját kell téríteniük a vendégeknek. ____________________l*S Ily en pusztításra állat nem, csak ember képes Négyezer zsidót hurcoltak el a városból hatvan évvel ezelőtt A békéscsabai zsinagógában tizenegy, tömött sorokkal teli­rótt, háromoszlopos tábla jelzi annak a négyezer békéscsabai zsidónak a nevét, akit 1944. június 27-én elhurcoltak a város­ból. A hatvan évvel ezelőtti eseményekre emlékeztek a Szé- chenyi-ligetben tegnap. A szertartáson részt vett a római kato­likus, az evangélikus és a református egyház képviselője, va­lamint Pap János polgármester is. Békéscsaba Néhány férfi kipában, egy-egy asszony kendővel a fején, a több­ség azonban fedetlen fővel jelent meg a zsinagógában. Az új ima­ház - amely Közép-Kelet-Európa legnagyobb, 1945 után épült zsi­dó kegyhelye - nem bizonyult elég tágasnak. Annak ellenére, hogy legalább hatvan széket he­lyeztek el a teremben, sokan áll­tak a falnál.- Ez is mutatja, hogy nincs igazuk azoknak a békéscsabai képviselőknek, akik azt kérde­zik, minek néhány zsidónak ekkora épület. A megyében kö­rülbelül százan jelezték, hogy szeretnének rendszeresen részt venni a szertartásokon — mondta Moskovits Sándor, a Békéscsabai Zsidó Hitközség vezetője. - Az épületet várha­tóan évente három ünnepen használjuk majd. Arra sajnos nincs lehetőség, hogy a zsidó vallásnak megfelelően minden pénteken összegyűljünk. Az in­gatlan különben sem templom, inkább emlékhely. A középis­kolások itt szemlélhetik meg majd mindazt, amit a kötelező holokausztoktatáson elmonda­nak. A zsinagógában vasárnap fo­gadtak először nagyobb töme­get. Ez azonban nem egyenlő a ház felavatásával, hiszen szá­mos tárgy, például padok, vagy még a Tóra-szekrény is hiány­zik. Várhatóan ősszel vagy ta­vasszal szentelik fel az épületet. Addig is állandó kiállítás eleve­níti fel a hatvan évvel ezelőtti borzalmakat, amelyet, mint Davidovits László rabbijelölt mondta: állatok nem tudtak vol­na elkövetni. Ilyen módszeres pusztításra csak emberek képe­sek. Békéscsabáról 1944. június 27-én négyezer zsidót hurcoltak el. Ma mintegy 25-en vallják ma­gukat izraelitának. FEKETE C. KATA HATVANNÉGY ÉVE VÉGEZTEK, (o) Sajnos már csak hatan - Cs. Pataj Mihály Szegedről, Hrabovszky János Békéscsabáról, Molnár Lajos Gyuláról, Zana Pál Újkígyósról, valamint Lőcsei Pál és Zsoldos János Budapestről - lehettek jelen azon a találkozón, melyet az 1940-ben a békéscsabai evangélikus gimnáziumban végzettek részére rendeztek szombaton. Rajtuk kívül még egy elhunyt osztálytársuk, dr. Molnár Mihály özvegye is fontosnak tartotta, hogy megjelenjen. Felvételünkön az öregdiákok. d-fotó, lehoczky péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents