Békés Megyei Hírlap, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-21 / 143. szám

4. OLDAL - 2004. JÚNIUS 21., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP Népességföldrajz: ez a könyv több, mint hiánypótlás Beszélgetés dr. Becsei József professzorral, a napokban megjelent munkájáról és újabb kutatásairól A világ számos országában az elmúlt fél évszá­zadban több népességföldrajzi témájú mű lá­tott napvilágot. Hazánkban azonban csak a különböző tankönyvek, jegyzetek, tanulmány- kötetek egy-egy fejezeteként kaptak helyet ezek a kérdések. A napokban Békéscsabán, a megyei könyvtárban, az ünnepi könyvhét ke­retében egy olyan könyv bemutatására került sor, melynek dr. Becsei József, a Szegedi Tudo­mányegyetem Gazdaság és Társadalomföldrajz Tanszékének professzora a szerzője. A kötettel kapcsolatban beszélgettünk dr. Becsei József­fel, a földrajztudományok doktorával, akinek pályafutása megyénkből indult, ma is a megye- székhelyen van az otthona. Békéscsaba- Miért íródott ez a mű?- Ennek több oka is van. Egyik az, hogy ma a világ népességének egyik legfontosabb globális kérdése az a tény, hogy másodpercenként három fővel, vagyis évente mintegy 90 millióval nő a föld népessége, ezzel szemben néhány országban, így hazánkban is évről évre folyamatosan csökken a lakosság száma. Második okként jelölném meg: Magyarországon ilyen jellegű összefoglaló mű sem tankönyvként, sem önállóan nem jelent meg. Nyugaton, főként német nyelvterületen jelentek meg hasonló művek, velük szemben viszont az ál­talam írt munka tematikája más, ugyanakkor ná­lunk hiánypótló anyag. A harmadik ok az, hogy az egyetemen tízegynéhány esztendeje oktatom ezt az anyagot, s a könyv a jövőben tankönyvként is szerepel. Néhány kollégámnak elküldtem a köny­vet, akik egyértelműen azt jelezték vissza: tan­könyvként is hasznosítják, mert átfogó, s nemcsak a földrajz-, hanem más szakos egyetemisták is használhatják.- Hány éves kutatás, munka testesül meg a könyvben?- Annak idején, '92-ben hívtak meg tanítani a szegedi egyetemre, s '95 óta vagyok kinevezett egyetemi tanár. A könyv tematikáját magam dol­goztam ki, a benne lévő anyag olykor hosszabb ideig épült, érlelődött bennem. A könyv tíz-tizen- két százaléka saját kutatásom, az anyag többi része- a tankönyvek jellegének megfelelően - más for­rásból származik, két fejezetét egykori tanítvá­nyom, ma már tanársegédem írta. Az anyagot nem csak össze kell gyűjteni, azt, véleményem szerint, ki kell próbálni, éppen ezért a hallgatóimtól is kér­tem véleményeket. Talán ez is magyarázata annak, hogy a könyv tematikája eltér a hasonló nyugati művekétől. Új elem benne például az, hogy az egyik fejezet a népesség térbeli jelenségével foglal­kozik, míg egy másik a Föld és az emberiség urbá­nus állapotát tag­lalja. A Föld lakói­nak fele ugyanis városban él, a fej­lettebb országok­ban ez az arány 70-80 százalék körül alakul; s ér­dekes, hogy a vá­rosokban a népes­ség milyen struktúrában és térben helyezkedik el, s mindez az idők során hogyan változik. Kérdésére válaszolva: több mint tíz év alatt készült el a könyv, mert az előbb említett kutatásokhoz idő, sok idő kellett.- A most megjelent Népességföldrajz hányadik könyve?- Ez a tizenkettedik könyvem, melyből négy egyetemi jegyzet, de könyveim között vannak olya­nők, amiket tankönyvként is használnak a különfé­le egyetemeken.- Ön Békés megyei kötődésű, ennek ellenére eb­ben a könyvben megyénket csak érintőlegesen emlí­ti az egyes fejeze­tekben.- Ez a könyv nem hatol ilyen mélységig, a Né­pességföldrajz olyan általános mű, amiben egyes részleteket nem lehet tár­gyalni, de példá­im között első­sorban magyarok szerepelnek, de van közöttük néhány megyei is.- Szavaiból azt érzem, már körvonalazódik egy újabb könyve...- Az Országos Tudományos Kutatási Alap - OTKA - pályázaton egy, négy évre szóló kutatási pályázatot nyertem A tanyarendszer a modernizáló­dó magyar gazdaságban című témakörben. Fő kuta­tási területem, s ezen már dolgozom, az alföldi ta­nyai rendszer. Ebben a kérdéskörben kiemelten szerepel Békés megye, mint hazánk egyik jel­legzetes tanyás vidéke. Nagyon érdekes tanya- rendszer alakult ki pél­dául Békéscsaba, Kétsoprony, Kondoros és Szarvas térségében, ott, ahol a szlovákok egykoron megteleped­tek. Az említett térsé­gekben tanyautcás rendszer épült ki. En­nek ellenpéldája Oros­háza és környéke: ezen a vidéken a szétszórt ta­nyák a jellemzőek. Van­nak az országnak, a megyének olyan részei, ahol elsősorban a közös védelem miatt tanya­bokrok épültek.- Ha már itt tartunk, engedjen meg ezzel kapcsolatban egy kér­dést: létezik napjaink­ban megújuló tanyavi­lág?- Létezik, s mindjárt hozzá is teszem, hogy véleményem szerint a modern tanyavilágnak van jövője. A tanyák­nak ma több típusa fe­dezhető fel. Vannak, főként régi tanyák, me­lyek megújulásra kép­telenek, s vannak kö­zöttük olyanok, me­lyek életképesek és fej­lődésre alkalmasak. Vannak újonnan épült tanyák, melyek funkci­ója a családi gazdálko­dás, vagy a farmszerű termelés kialakítása. Egy nagy csoport az ur­bánus tanya, melynek lakói kiköltöztek a vá­rosból, vissza a termé­szetbe, olyan körülmé­nyeket teremtve maguknak, mint egy városi kertes házban.- Ön szerint melyik típusú tanyás életnek van nagyobb tere?- Szerintem minden, élettel megtöltött tanya­típusnak van jövője, ugyanis nálunk a tanyameg­szüntetések nem okoztak akkora károkat, mint másutt a rombolások. A tanyavilág megmaradá­sának, terjeszkedésének voltak fékei, ezek az ak­kori nagyüzemi, nagytáblás gazdálkodási mód­szerekre vezethetők vissza. Ott, ahol a szövetke­zésnek alacsonyabb fokozatai voltak, ha nem is teljesen, de részben megmaradt a tanyavilág. Megítélésem szerint hosszú távra a farmjellegű tanyáknak van nagy jövőjük, de ezek már csak megnevezésükben számítanak tanyának, ugyan­is ezek teljesen komfortosak, az infrastruktúra­hálózatuk kiépült, közúton gyorsan és jól megkö­zelíthetők, néhány kilométerre vannak a város­tól, a távolságok mind időben, mind térben le­csökkentek.-Ezt a könyvét mikor vehetjük kézbe?- Reményeim szerint a következő olimpia előtt, s lehet, hogy az akkori ünnepi könyvhéten - mond­ta búcsúzáskor dr. Becsei József. SZEKERES ANDRÁS Támaszkodott külföldi szakirodalomra A közel négyszáz oldalas mű a Népességföldrajz címet vi­seli, a szerző szerint a hiánypótlás szándékával (is) készült, ugyanis a kötet az első a hazai tudományos irodalomban, mely igyekszik összefoglalni a népességföldrajz kérdéseit. Dr. Becsei József támaszkodott a külföldi, elsősorban a német nyelvű szakirodalomra, másrészt, mint mondta, bi­zonyos mértékben figyelembe vette az új helyzeteket, sok egyéb mellett például a népességnek az urbanizálódás ál­tal eredményezett, s megváltozott területi elhelyezkedését. Megkérdeztük olvasóinkat A környezetvédelemről Serfőző Sándor, 14 éves, medgyes- egyházi diák:- A környezetvédelem rendkí­vül fontos kérdés, hiszen a mi érde­künk, hogy ne tegyük tönkre a bennünket körülvevő világot. Óv­nunk kell a természetes élőhelye­ket, a természetes környezetet, ami tulajdonképpen a második lakhelyünk. Ezért is buzdítom az ismerőseimet a helyes környezeti magatartásra, társaimmal megalapítottam a medgyesegyházi ifjúsági szemétkommandót is. Néhány hónap alatt, úgy érzem, sok eredményt el­értünk, amik hozzájárulnak a szebb, tisztább kör­nyezethez. Juhász Georgina, 14 éves, med­gyesegyházi diák:- Magunknak teszünk azzal jót, ha vigyázunk a természetre. A fel­nőtteknek tudomásul kellene ven­niük, hogy a földet nem lehet bün­tetlenül kizsákmányolni, szeny- nyezni, tenni is kell érte. Én is dol­gozom a környezet védelméért, a saját lehetősége­im szerint. Nem szemetelek, ügyelek a tisztaságá­ra. Szelektíven gyűjtjük a hulladékot, elem nálunk sohasem kerülne a szemétbe. Szüleim is ugyanezt a szemléletet vallják. Molnár Nikolett, 14 éves, med­gyesegyházi diák:- Az emberek alapvető köteles­sége a környezetvédelem - leg­alábbis én így látom. Ha nem így vélekednénk, akkor belegondolni is rossz, hogy nézne ki Medgyes- egyháza, sőt az egész világ! A kör­nyezetvédelemtől az emberek életkörülménye is függ. Ha nem szemetelünk, példát mutatunk, ak­kor előbb-utóbb elszégyellik majd magukat azok, akik az autóból kidobják az úttestre a csikket, vagy akik nem veszik fel a leesett papírzsebkendőt. Azt remélem, a jó példa ragadós. Kacséra Róbert, 14 éves, med­gyesegyházi diák:- Ha nem lenne környezetvéde­lem, mi lenne velünk? Piszkos, szennyezett környezetben élnénk. Ahhoz, hogy szebb legyen a világ, szükség van a fákra, virágokra és a vadon élő állatokra is. Ezért is kell, hogy óvjuk a környezetünket. Mi otthon szelektí­ven gyűjtjük a szemetet, ezt népszerűsítem a kör­nyezetemben is, sőt még Pusztaottlakán, a nagy­mamám ismerősei körében is javasoltam, hogy gyűjtsék külön a műanyagot, a papírt és az üve­get' D-FOTÓi KOVÁCS ERZSÉBET A KÖZÚTI GÉPJÁRMŰÁLLOMÁNY ÁTLAGOS ÉLETKORA (2003. év végén, év) Sz,-gépkocsi Autóbusz Tehergépkocsi £ tartató tgyüttL Kishírek Békés megyéből Munkatársaink vonalban Megyénkben dolgozó munkatár­sainkat hírekkel, témajavasla­tokkal a következő telefonszá­mokon érhetik el olvasóink. Békés, Mezőberény és térsége Szerkesztő: Hartay Csaba Mobil: 30/976-7761 Elek, Medgyesegyháza és térsége Szerkesztő: Kovács Erika Mobil: 20/967-2017 Gyomaendrőd, Szarvas és térsége Szerkesztő: Krajcsovicsné Lipták Judit Mobil: 30/322-6454 Gyula Szerkesztő: Szőke Margit Mobil: 30/624-7967 Mezőhegyes, Mezőkovácsháza és térsége Szerkesztő: Czuthné Halasi Mária Mobil: 30/981-6480 Orosháza, Tótkomlós és térsége Szerkesztő: Csete Ilona Mobil: 20/592-3502 Sarkad és térsége Szerkesztő: Both Imre Mobil: 20/976-3619 Szeghalom és térsége Szerkesztő: Magyari Barna Mobil: 20/983-6955 BATTONYA. (ke) A lakónépesség év­ről évre csökken, nő az idős emberek, csökken a születések száma. 2003-ban Battonya állandó népessége 6716 lakos volt: 3227 férfi és 3489 nő. A Battonyán élő 0-18, illetve a 19-60 év között korosztályoknál a férfiak ará­nya magasabb a nőkénél, a 61 év felet­tiek csoportjában fordított a helyzet. BATTONYA. (ke) A Küzdelem a munka világából történő kirekesztő­dés ellen című pályázaton Battonya sikeresen szerepelt. A projekt előké­szítése megkezdődött. A pályázati forrás segítségével ötven tartós mun­kanélküli helybéli lakost foglalkoztat szeptember 1-jétől a város. BÉKÉSCSABA, (o) A Békéscsabai Regionális Munkaerő-fejlesztő és Képző Központnak Szegeden is van képviselete, amely a Csongrád me­gyei jelenlétet biztosítja az intézmény számára. DOMBIRATOS, (ke) Kitűzték a falu­nap időpontját Dombiratoson. A ren­dezvény dátuma július 23-a. Azért ez a nap, mivel ezen a hét végén lesz a búcsú is, amire a hagyományok sze­rint nagyon sok elszármazott dombiratosi hazalátogat. A program szervezése folyamatban van. Az ön- kormányzat az anyagi lehetőségek függvényében színvonalas, tartalmas műsorral kedveskedik a falu lakóinak és a vendégeknek. GYOMAENDRŐD. (j) A Kis Bálint Álta­lános Iskola hosszú évek óta ápol szo­ros kapcsolatokat a romániai testvértele­pülés, Nagyenyed általános iskolájával. Tavaly az ottani kisdiákok vendégesked­tek a Körös-parti városban, idén pedig (június 22-én), húsz gyomaendrődi di­ák látogat el Nagyenyedre. GYULA, (ö) A gyulai 5-ös Számú Ál­talános Iskola hatodik osztályos tanu­lója, Kelecsényi Nándor képviselte Bé­kés megyét a Simonyi Zsigmond or­szágos helyesíró verseny Kárpát-me­dencei döntőjén, melyet Budapesten rendeztek május 29-én. Kelecsényi Nándor évfolyamán a harminc részt­vevő közül a 15. helyen végzett. KÉTEGYHÁZA. (ke) A gyermekvé­delem helyi szabályozása is napirend­re került június 7-én, a kétegyházi testület ülésén. A rendelet ezentúl, az unió elvárásainak megfelelően, a be­vándorlási vagy letelepedési enge­déllyel rendelkezőkre is vonatkozik. KÉTEGYHÁZA. (ke) A júniusi ülé­sen a bejelentések között hangzott el, hogy az önkormányzat megtervezteti a főtéren a Táncsics Mihály Művelő­dési Házhoz vezető utat és a gépjár­műparkolókat, valamint az intéz­ménnyel szembeni parkot is. A meg­valósításhoz a település pályázati for­rást szeretne igénybe venni. KONDOROS, (j) A nagyközség részt kíván venni a „Küzdelem a munka vi­lágából történő kirekesztődés ellen” címmel meghirdetett PHARE-prog- ramban. Erről a legutóbbi képviselő- testületi ülésen született döntés. Kon­doros a Körös-szögi Kistérségi Társu­lás tagjaként, Kardossal, Örménykút- tal, Szarvassal és Békés- szentandrással együtt kíván pályázni. KONDOROS, (j) A Széchenyi téren álló egykori moziépület lebontásáról is döntött legutóbbi ülésén a nagy­község képviselő-testülete. Az igen rossz állapotban lévő épület elbontá­sával a települési szolgáltató intéz­ményt bízták meg. A bontási anyago­kat a későbbiekben más célokra kí­vánják hasznosítani. KÖRÖSTARCSA. (a) Széplaki Zoltán polgármestert a közelmúltban meglá­togatta Szabó Péter, a Szemp-air Kft. vezetője, akivel a polgármester tárgya­lásokat folytatott a szúnyogirtás prob­lémájáról és annak lehetőségeiről. KÖRÖSTARCSA. (a) A képviselő-tes­tület kezdeményezte a Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht.-nál, hogy a 47-es főközlekedési út köröstarcsai belterületi szakaszát a mezőgazdasági vontatók és az állati erővel vont jár­művek is használhassák. LÖKÖSHÁZA. (ke) A „Lökösháziak az Egészséges Ifjúságért” Alapítvány gyermeknapot rendezett a faluban élő gyermekeknek, fiataloknak. A progra­mok között ügyességi vetélkedő, fő­zőverseny, fánkparti, kézműves fog­lalkozás, Ki mit tud? és diszkó is sze­repelt. MEDGYESEGYHÁZA. (ke) A nagy­községbe látogatott június 15-én dr. Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai ál­lamtitkára, aki rövid ideig részt vett a képviselő-testület tanácskozásán, majd az óvodának átadta a pályáza­ton nyert számítógépet. Az államtit­kár megtekintette a nemrégiben át­adott e-Magyarország pont helyet is. MEDGYESEGYHÁZA. (ke) A képviselő- testület a bánkúti kihelyezett ülésen a leg­kedvezőbb ajánlatot fogadta el a hulladék­gazdálkodási terv készítésére. Az orosházi önkormányzat—melynek részvénytársa­sága, az Orosházi Városüzemeltetési és Szolgáltató Rt. végzi Medgyesegyházán a hulladékszállítást - térítésmentesen vállal­ta a terv elkészítését. MEZŐHEGYES. (1) Mezőhegyes pol­gármestere, Sebők Antal, valamint Nagyné Makai Judit képviselő a test­vértelepülés meghívására a közel­múltban látogatást tettek Kézdivásárhelyen. A delegációt a kézdivásárhelyi vezetők fogadták, akikkel együtt részt vettek Márton Áron szobrának avatóünnepségén. „Magyarországon ilyen jellegű összefoglaló mű sem tankönyvként, sem önállóan nem jelent meg. Nyu­gaton, főként német nyelvterületen jelentek meg hasonló művek." d-fotó. veress irzsi

Next

/
Thumbnails
Contents