Békés Megyei Hírlap, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-18 / 141. szám

4. OLDAL - 2004. JÚNIUS 18., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP Magyarország keresztény és zsidó emberveszteségei a második világháborúban II. Az áldozatok magyarok voltak A magyar zsidóság tragédiájának nagyságát kifejezi a népgyilkosság statisztikája, módszere, nagyüzemi technológiája. A tragédia mélysé­ge azonban csakis a lélek gyötrelmeinek ismeretében tárulhat fel előt­tünk. Meg kell kísérelnünk a lehetetlent: beleélni magunkat a karju­kon, vagy a szívük alatt gyermeküket hordozó anyák, a munkaszolgá­latos férjük távollétében küszködő feleségek, a gyámolításra szoruló öregek, betegek, nyomorékok lelkiállapotába, akiket otthonukból előbb gettókba, innen brutális csendőri-rendőri parancsuralom alá vont gyűjtőtáborokba tereltek, majd 70—100 fős csoportokra osztva zárt tehervagonokba tuszkoltak, hogy mindezek betetőzéseként ki­szolgáltassák őket a „végső megoldás” (Endlösung) sátáni tervét vég- hezvivő német lágerszervezeteknek. Aki az ember munkaeszközzé, ener­giahordozóvá degradálásának ezt a hátborzongató folyamatát végiggon­dolja, abban nyomban felvetődik a kérdés: hogyan lehetett mindezt aka­dálytalanul, az áldozatok legcseké­lyebb ellenállása nélkül keresztülvin­ni? Miért engedelmeskedtek olyan ál­lami rendeleteknek, tilal­maknak, parancsoknak, amelyek kivétel nélkül jo­gaikat, méltóságukat, em­beri mivoltukat tiporták és fokozatosan minden életlehetőségtől megfosz­tották őket? Hogyhogy nem akadt a trianoni or­szág zsidóságának félmil­liós tömegében tíz, száz, akár ezer „makkabeus”, aki önvédelmi ösztönétől, megalázásának keserűsé­gétől indíttatva kést vagy husángot emelt volna az őt és családját otthonának elhagyására kényszerítő hatósági emberre, vagy aki elorzott házát, kijelölt kényszerlakhelyét fel­gyújtotta volna? Miféle hipnotikus erő hatott e szerencsétlen emberekre, amely viselkedésüket ha­sonlóvá tette a vágóhídra terelt állatokéhoz? A hazai, európai és amerikai holo- kausztkutatás ezekre a kérdésekre ta­nulmányok és könyvek sokaságával válaszolt. Közülük számos annak vizsgálatára is vállalkozott, hogy mi­lyen okok és okozatok, objektív és szubjektív tényezők ásták alá és béní­tották meg az üldözöttek ellenálló és küzdőképességét az elpusztításukat előkészítő intézkedések folyamatá­ban. A hitleri terrorgépezet félelmetes begyakorlottságától a magyar állam- hatalmi szervek készséges együttmű­ködéséig, a keresztény lakosság cse­lekvő szolidaritásának gyengeségétől a munkaszolgálatra behívott, életerős férfiait nélkülöző zsidó családok véd- telenségéig, a fokozatosan bevezetett zsidóellenes törvények demoralizáló hatásától némely hitközségi vezető hitvány, önmentő behódolásáig — számtalan összetevőjét leírják és elemzik annak a hatásmechanizmus­nak, amely végül a teljes kétségbeesés és beletörődés bénító állapotába sül­lyesztette az áldozatokat. Tömérdek megélt és megismert ta­pasztalat szintéziseként állítom, hogy e bénultság legfőképpen egy alaptény- re vezethető vissza: az üldözöttek - minden ellenkező állítással szemben — magyarok voltak. Csekély kivétellel magyar volt az anyanyelvűk s legtöbb­jük felnőttként sem tudott más nyel­ven megszólalni. Magyarul gondol­koztak és beszéltek, írtak és olvastak, annak külhatalmi leverése után az ön­kényuralom súlyos megpróbáltatásai­ból. Ezt az utat követték immár egyen­jogú állampolgárként azok a zsidó val- lású hadkötelesek, akik az 1914-18-as világháború csataterein a keresztény felekezetű katonákkal testvéri közös­ségben harcoltak, s akik közül közka­tonák, altisztek és tisztek ezrei osztoz­tak az elesett, megsebesült, rokkanttá vált bajtársaik sorsában. És a közös sors javításának bizonyára nem hibát­lan elgondolásával állt a demokratikus és szocialista eszméktől ihletett 1918- as polgári forradalom táborába a vallá­si kötelékeit eloldó asszimiláns zsidó­ság, melynek világnézeti-politikai fej­lődését a magyar nemzeti és társadal­mi problémák létkérdésként való megélése fejezi ki a leghívebben. Va­gyis a 19. századi reformkortól az első Anyák gyermekeikkel a gázosítás előtt. (Az Auschwitz Album 268-138-as számú fényképe) örvendeztek és bánkódtak, veszeked­tek és békültek, fohászkodtak s ká­romkodtak. Műveltségüket messze­menően a többségi nemzet közoktatá­sa és közművelése, a magyar sajtó és rádió, film és színház formálta, s abba szervesen beépültek a magyar iroda­lom, zene és képzőművészet értékei. A gazdasági és szellemi pályák széles skáláját átfogó munkálkodásukkal nemcsak a maguk jólétét, de az ország iparának, kereskedelmének, hiteléle­tének korszerűsítését, a polgári Ma­gyarország, s benne Budapest, az ak­kor milliós világváros létrejöttét is számarányukat meghaladóan előmoz­dították. De túl az egyéni-családi egziszten­ciák közhasznú építésén, a 18. és 19. század fordulóján a hazai zsidóság életében a korábbinál magasabb szin­tű, belülről vezérelt asszimiláció kez­dődött, amelynek lényege a gyakran viharos magyar sors, a kudarcokban és vereségekben bővelkedő magyar történelem önkéntes vállalása. Ennek jegyében vette ki a maga szerény, de korántsem jelentéktelen részét az 1848-49-es szabadságharcból, majd valódi népképviseleti demokrácia megalkotására tett 1918-as kísérletig, hozzávetőleg száz esztendőn át a ha­zai zsidóság szellemi és társadalmi mozgásának - ha nem is töretlen, de - meghatározó irányzata volt az asszi­miláció, melynek közjogi támaszát 1867-től az egyén, 1895-től pedig az iz­raelita vallásfelekezet törvénybe ikta­tott egyenjogúsága képezte. Kétségtelen tény, hogy az 1919 és 1944 között uralkodó ellenforradalmi rendszer az asszimilációnak ezt a vá­laszfalakat gyengítő, keresztényeket és zsidókat magyarokként egyesítő irányzatát a legkevésbé sem támogat­ta. Éppen ellenkezőleg: születése pil­lanatától meghirdetett antiszemita ideológiája, különítményeseinek vét­len zsidó intézményeket, hitközségi tisztségviselőket sújtó terrorcselek­ményei előképét mutatták fel a későb­bi szörnyűségeknek. Ebben a kor­szakban az asszimiláció olyan moz­zanatai mögül, amilyen a névmagya­rosítás, vallásváltoztatás, vegyes há­zasság kötése, többnyire eltűnt az érintettek szellemi és spirituális ön­építésének motívuma, és annak he­lyét a származás leplezése, a társadal­mi emelkedés esélyének növelése, vé­gül a puszta élet megmentésének re­ménye foglalta el. De bármennyire kizökkentette is e rettenetes korszak az időt a maga százesztendős folyamatából, bármek­korát vétettek a történelem német és magyar gonosztevői a keresztény és zsidó származású magyarok integrá­lódása ellen, a magyar zsidók, ponto­sabban a zsidó magyarok szívéből még az 1938 és 1944 között beiktatott jog­fosztó, megalázó, kiközösítő paragra­fusok sem ölték ki a keresztény ma­gyarság iránti bizalom érzését. 0, nem az evangéliumi magasztos, mindent megbocsátó testvérérzés működött bennük, amely a megütött jobb orca után a balt is odatartja az ütlegelőnek. Csupán valami furcsa, valószínűtlen jóhiszeműség, amely ro­kon azzal a gyanűtlanság- gal, amit a bibliai Ábel ta­núsított megöletése pilla­natáig testvére iránt. Ámíg a szülőföldet ki nem húz­ták lábuk alól — vagyis a bevagonírozásukig — fel- felpislákolt ez a ma már abszurdnak ható ábeli gya- nűtlanság: ,,Magyarok ve­lünk ilyet talán mégsem te­hetnek...” Gyönge, kihu­nyó lángocska volt ez, de ahhoz elég erős, hogy a minden mindegy önvédel­met parancsoló elszántsá­gát elhamvassza a helyze­tük és esélyük megítélésé­re már képtelen emberek­ben. Alighanem itt van a ma­gyarázata a megmagyaráz­hatatlannak, a gépiesen működő ész számára fel- foghatatlannak. A gyötrel­mek mennyiségi és minő­ségi többletének, amit a hazai zsidók vesztőhelyre kerülésük előtt átéltek — a Szent Bertalan éjszakáján lemészá­rolt francia protestánsokhoz, vagy a törökök vérengzésének áldozatául esett katolikus örményekhez képest. A francia protestánsok ugyanis nem akartak a katolikus egyházba vissza­térni, a katolikus örmények nem akar­tak Mohamed követői lenni: ők a hit­hűség vértanúiként halhattak meg, lel­kiismeretük parancsát követve. A magyarországi zsidók azonban magyarok akartak lenni - és túlnyo­mó többségük már az is volt. Évszáza­dos nyelvi, kulturális asszimilálódá- sukra, lelki és szellemi átlényegülé- sükre a legszörnyűbb kitagadás és ki­közösítés volt a válasz. Akik e védte­len kisebbség tömeges pusztítását el­határozták, nemcsak a tízparancsolat ellen vétettek, hanem a felvilágosodás és a társadalmi igazságosság, az em­beriesség és testvériség semmivel sem alábbvaló világi törvényei ellen is. A magyar nemzet és társadalm csonkí­tása ment végbe, melynek sebei fájó- an, nehezen gyógyulnak. LŐCSEI PÁL _____Megkérdeztük olvasóinkat Vá llalnának nyári munkát? Túró Attila, 16 éves, kevermesi di­ák: — Amikor először vállaltam nyá­ri munkát, még csak 12 éves vol­tam. Azóta minden nyáron dolgo­zom, méghozzá önszántamból, hogy keressek egy kis pénzt. Kapá­lást, dinnyével kapcsolatos napszá­mos munkákat vállalok, amit nagyon szeretek. Ta­valy 3-4 napot dolgoztam, 1-2 napot pihentem, így volt egész nyáron. A nyári munkáért kapott pénzt a szüleimnek adtam: ruhát, cipőt vettek ne­kem belőle. Idén is szeretnék dolgozni, most a to­vábbtanulásra gyűjtök. Almási Réka, 15 éves, kevermesi tanuló:- Vállalnék-e munkát? Attól függ, hogy mit! Még sohasem dol­goztam pénzért, de a szüleimnek mindig segítek otthon, elsősorban a házimunkában, mert a kert főleg apu „birodalma”. Irodába, boltba, vagy egy cukrászdába szívesen elmennék néhány hétre dolgozni, mert ezeken a helyeken sokat le­hetne tanulni. Az eladómunka pedig rendkívül ér­dekes lehet. A lényeg, hogy az ember élvezze, amit csinál. Napszámba nem mennék, az nem gyere­keknek való. Molnár Ákos, 14 éves, kevermesi diák: — A szüleimnek otthon kisebb koromban is segítettem, de pénzért először tavaly nyáron dolgoztam két hétig. Kukoricát kapáltam. A keresetemből egy olyan pólót és rö­vidnadrágot vettem, amit már rég­óta szerettem volna. Idén nyáron is szeretnék dol­gozni, ugyancsak két hétig. Most a középiskolára spórolok, a könyvvásárlásba szeretnék a szüleim­nek besegíteni. Egyébként nagyon szeretek dol­gozni, jó kipróbálni egy kicsit a felnőttek világát. Kovács Szabina, 16 éves, kevermesi tanuló: — Otthon sokat segítek a szüle­imnek. Etetem, itatom az állatokat, köztük a saját állatkáimat is, gazo­lok a kertben. Az is előfordult már, hogy fizetséget kaptam a munká­mért, ptéghozzá a tatámtól, akinek á VétéSben segítettem. Szeretek dolgozni, ezért szí­vesen elmennék nyáron néhány hétre valahová. Legszívesebben gyerekekkel foglalkoznék, mert a kicsiket nagyon szeretem. Sajnos, nem hiszem, hogy ilyen munka lesz Kevermesen. k. e. D-FOTÓ! KOVÁCS ERZSÉBET PEDAGOGUSBEREK A pedagógusok bruttó átlagkeresete (a nemzetgazdasági átlagkeresethez viszonyítva forint/hó) Nemzetgazdasági átlag Pedagógus átlagkereset <N F-H <N § 8 <N <N cfi § <N Munkatársaink vonalban Megyénkben dolgozó munkatár­sainkat hírekkel, témajavasla­tokkal a következő telefonszá­mokon érhetik el olvasóink. Békés, Mezőberény és térsége Szerkesztő: Hartay Csaba Mobil: 30/976-7761 Elek, Medgyesegyháza és térsége Szerkesztő: Kovács Erika Mobil: 20/967-2017 Gyomaendrőd, Szarvas és térsége Szerkesztő: Krajcsovicsné Lipták Judit Mobil: 30/322-6454 Gyula Szerkesztő: Szőke Margit Mobil: 30/624-7967 Mezőhegyes, Mezőkovácsháza és térsége Szerkesztő: Czuthné Halasi Mária Mobil: 30/981-6480 Orosháza, Tótkomlós és térsége Szerkesztő: Csete Ilona Mobil: 20/592-3502 Sarkad és térsége Szerkesztő: Both Imre Mobil: 20/976-3619 Szeghalom és térsége Szerkesztő: Magyari Barna Mobil: 20/983-6955 BÉKÉSCSABA, (y) A békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola és Zeneművé­szeti Szakközépiskola két tanulója Vácott Országos Bartók Béla Hegedű- duó-versenyen vett részt június ele­jén. Tóth Dóra és Kővári Emese má­sodik díjat nyert az első korcsoport­ban. Felkészítő tanáruk Hrabovszkiné Nagy Kornélia. BÉKÉSSÁMSON. (cs) A Virágos Békéssámsonért akciót tavaly hirdet­ték meg először a községben. Akkor tíz háztulajdonos nevezett. Az idén már sokkal többen virágosítottak por­táikon, sőt! Az intézmények is kihe­lyezték virágládáikat, előkertjeikben palántákat ültettek. A jelentkezési ha­táridő a napokban jár le. BÉKÉSSZENTANDRÁS. (j) Régóta szeretné felújítani Békésszentandrás önkormányzata az ország legnagyobb kunhalmához, a Gödényhalomhoz vezető műutat. A 44105-ös számú, ál­lami tulajdonú műút ugyanis rendkí­vül rossz állapotban van. Az önkor­mányzat most a Regionális Operatív Program keretében igyekszik forrást szerezni az út felújításához. DOBOZ, (b) A dobozi könyvtár a helyi önkormányzattal harmadszor szerepelt eredménnyel a Kölcsey Alapítvány által kiírt pályázaton. Legutóbb 50 ezer forint értékben nyertek szép-, illetve szakirodalmi könyveket, a határon túli testvértele­pülés, Ozsdola könyvállományának gyarapítására. DOBOZ, (b) A Sziromi Katalin nevé­vel fémjelzett dobozi Fit Kids aerobikcsoport a közelmúltban a Szolnokon megrendezett Országos Dance és Step Aerobik Bajnokság má­sodik fordulóján a step versenyen a 9-14 éves korosztályban 11., míg a dance bajnokságon 15. helyezést ér­tek el. DOMBEGYHÁZ. (1) A dombegyházi képviselő-testület — a település két vállalkozó háziorvosának kérelme alapján - egy korábbi határozatában támogatta, hogy részt vegyenek az irányított betegellátási modell prog­ramjában. Ezenkívül az egészségügyi ellátás javítása érdekében hozzájárul­tak az egyik rendelő részére számító­gép vásárlásához. Kishírek Békés megyéből DOMBIRATOS, (ke) Elkészült Dombiratos településrendezési tervé­nek mintaanyaga, amit a következő testületi ülésen tárgyalnak meg a kép­viselők. A terv készítői a helyi vállal­kozókkal már kezdeményeztek egy találkozót, ezen egy helyi mester a te­lepülés úthálózatának fejlesztése iránt érdeklődött. ELEK. (ke) Az eleki polgármesteri hi­vatal fórumra hívta a szennyvízfej­lesztés ötödik ütemében érdekelt ut­cák ingatlantulajdonosait. A nagy ér­deklődés mellett megtartott rendezvé­nyen Pluhár László polgármester, Málik József műszaki csoportvezető és Mochnács Pál, a Békés Mérnök Kft. ügyvezető igazgatója tájékoztatta az érdeklődőket a tervezett beruházásról. FÜZESGYARMAT, (i) Füzes­gyarmaton - egy közcélú munkás al­kalmazásával - az önkormányzat megoldotta a Szitás Erzsébet Képtár folyamatos nyitva tartását. A képtár szerdán, csütörtökön és pénteken délelőtt 9-12 óra között, valamint délután 1 és 6 óra között fogadja láto­gatóit. Szombaton és vasárnap 15-től 18 óráig várják az érdeklődőket. Hét­főn és kedden a képtár zárva tart. FÜZESGYARMAT, (i) Füzes­gyarmaton június 21. és augusztus 27. között csupán egy ügyeletes óvoda, a Klapka utcai fogadja a gyermekeket. Bakonyi Lajosné óvodavezető el­mondta: a másik három tagintéz­mény karbantartások, felújítások, meszelések miatt zárva tart. GYOMAENDRŐD. (j) A gyomaend- rődi Kis Bálint Általános Iskolából idén 53 tanuló vitt haza jeles bizo­nyítványt. A több mint hétszáz diák­nak otthont adó intézmény kitűnő ta­nulóit a tanévzáró ünnepségen külön ajándékkal köszöntötte dr. Dávid Im­re, Gyomaendrőd polgármestere. KEVERMES. (ke) A kevermesi képvi­selő-testület az elmúlt ülésen elfogad­ta a település 2004. évi első negyed­éves gazdálkodását. Az első három havi pénzforgalmi bevétel az eredeti előirányzathoz képest 32,41 százalé­kos teljesítésnek felel meg, míg a ki­adások terén a teljesítés 28,17 százalé­kos, vagyis ugyancsak időarányos. KÉTEGYHÁZA. (ke) A kétegyházi képviselő-testület a nyári szünet előtti utolsó ülésén módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló helyi rendeletét. A módosításra az uniós jogharmonizáció jegyében került sor. KONDOROS, (j) Június l-jétől ha­tályba lépett a levegő védelméről szó­ló helyi rendelet Kondoroson, mely szabályozza többek között az avar és a kerti hulladékok ártalmatlanítását, valamint a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ke­zelésének, égetésének szabályait. Ér­demes a lakosságnak is megismer­kednie a rendelettel, mert a szabály- szegőkre akár 30 ezer forintos bírsá­got is kiszabhatnak. LÖKÖSHAZA. (ke) Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium pályáza­tán 1,2 millió forintot nyert Lökös- háza. A forrásból két számítógépet vásároltak a hozzá tartozó kellékek­kel. Az összeg internetes kapcsolat lé­tesítését is lehetővé teszi. A beruhá­zás segítségével eMagyarország pont helyet alakítanak ki a könyvtárban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents