Békés Megyei Hírlap, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-02 / 127. szám

UNIÓ 2004. JÚNIUS 2., SZERDA - 7. OLDAL EURÓPAI Nem közhasznú munkára képeztek A régió összefogott a roma foglalkoztatottságért Az Equal az Európai Unió ál­tal támogatott közösségi kez­deményezés, 2000 és 2006 kö­zött több mint 3 milliárd euróval finanszírozzák az Eu­rópai Szociális Alapból. Gyula Az Equal célja: kidolgozott mód­szerekkel hozzájárulni a munka­erő-piaci egyenlőtlenség meg­szüntetéséhez. Kísérleti jelleggel 2002—2004 között Magyarország és Csehország kapott lehetőséget Equal-projektek megvalósítására. A 18 hónapon át tartó, 13 dél-al­földi szervezet együttműködésé­vel megvalósuló Euroma-net pro­jekt értékelő zárókonferenciáját Gyulán tartották. 'A magyarországi pályázat té­maköre a foglalkoztathatóság javí­tása volt a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiata­lok társadalmi beilleszkedésének támogatására. Az Equal keretein belül az Euroma-net dél-alföldi re­gionális programrendszer a ci­gányság fenntartható foglalkoztat­hatóságáért. A vezető szervezet a Békéscsabai Regionális Munka­erő-fejlesztő és Képző Központ volt. A képzésben 105-en, munka- nélküli romák, büntetés-végrehaj­tás alatt álló romák és cigányprog- ram-szervezők vettek részt. Álla­milag elismert, OKJ-s szakmun­kásvizsgákat tettek, pályázatíró menedzserek lettek és kialakult a tSgányprogram-szervezők regio­nális hálózata is. Szinte mindenki kapott munkaszerződést. Pelcsinszki Boleszláv, a megyei közgyűlés alelnöke a zárókon­ferencián elmondta, a rendszerválto­zás utáni munkanélküliség a régiót, Békés megyét különösen sújtotta. Bezártak ipari üzemeket, termelő- szövetkezetek mentek tönkre, a me­zőgazdaság ma is ontja a munkanél­külieket. Van olyan település, ahol csak az önkormányzat a munkálta­tó. Zömmel a cigányság vesztette el a munkahelyét. Egy korosztály majd­nem úgy nőtt fel, hogy a munkanél­küliség következtében nem állt előt­te pozitív életkép. A változtatás érde­kében szükséges az Euroma-nethez hasonló programok sora. Az Oktatási Minisztérium is tá­mogatója volt a programnak. Sipos János közoktatási helyettes államtitkár hangsúlyozta, hiába az uniós csatlako­zás, a magyarok nem tudnak töme­gével munkát vállal­ni külföldön, mert közoktatásunk pro­duktuma nem meg­felelő. Diákjaink fe­lerészben úgy kerülnek be a kö­zépfokú oktatásba, hogy nem ér­tik jól az olvasott szöveget. Önálló tanulásra képtelenek. Magyaror­szágon minden hatodik emberről lehet elmondani, hogy elboldogul egy idegen nyelven, az uniós átlag ezzel szemben több mint 50 szá­zalék. Ugyanígy állunk az infor­matikai ismeretekkel. Szükség van a pedagógusmesterség megújítá­sára, az oktatási rendszer csak nö­velt az otthonról hozott hátrányos helyzeten. A kormány elkötelezett a hátrányos helyzetű gyerekek ok­tatásának javítása iránt. A képzésben résztvevők az élelmiszeriparban helyezkedtek el, mivel ez a meghatározó ágazat a Dél-Alföldön. Cél is volt a térség igényeinek megfelelő képzés, hi- szen^a biztosíték az elhelyezke­désre, nem a közhasznú, az idényjellegű vagy a betanított munka területén. SZŐKE MARGIT EU-s modell? Békés megyében 10 ezer fölötti a tartósan munkanélküliek száma. Nagyrészt a roma la­kosság köréből kerülnek ki, mivel itt a legala­csonyabb a szakképzettségi arány. Az euró­pai uniós alapok lehetőséget adnak a képzé­sek folytatására. Magyarország Olaszország­gal, Spanyolországgal, a Székelyfölddel együttműködve európai uniós modellt nyújt­hat a romák társadalmi beilleszkedésére. A fiatalok hangja portálon Az Európai Bizottság május 26-án indította útjára azt a portált, amelyet kifejezetten a fiatal európaiaknak szánt. Viviane Redinghez, az Európai Bi­zottság kultúrával és a fiatalokkal foglalkozó biztosához magyarul is intézhetnek kérdéseket a fiatalok. A fiatal európaiak a jövő európai állampolgárai: óriási szerepet ját­szanak az örökké változó Európai Unió életében — írja a bizottság hírlevele, melyben bejelentik, hogy elindítják az első fiataloknak szóló weboldalt (http://euro- pa.eu.int/youth>), melyen a tanu­lásról, állampolgárságról, ösztön­díjakról olvashatnak majd a fiata­labb generáció tagjai. A biztos olyan gyakorlati kér­désekre is válaszol, hogy miként költözhetnek a diákok egyik tag­országból a másikba, vagy ho­gyan találhatnak nyári munkát? A kérdéseket célszerű a <http://europa.eu.int/youth/info/> címen beküldeni. _____ieu^orrAsi § mi fm u u Készet A KO KM Á NYZ A 11 KO M Mim I. KVO16 S K Ö11* O jV I »<>\T.rtM Ct ISIORMiCM): WWW.EU2004»HU vauva 06 ito }Ö"2004 (nivtknts ■»i;uit>NSJ,ÍM»K. Uniós kotta az élelmiszerüzemekben A rendszerváltás előtt még száz vágóhidat tartottak nyilván megyénkben Jelentősen csökkent a rendszerváltás óta el­telt esztendőkben me­gyénkben a vágóhi­dak, húsüzemek szá­ma. Ennek oka nyil­vánvalóan csak rész­ben keresendő az uni­ós direktívák átvétel­ében, de tény, hogy sok vállalkozó, cég el­bukott a különböző szűrökön. Legutóbb, a közelmúltban 11 üzem működési engedélyét vonták vissza. Békés megye — Május l-jével megvál­tozott a kotta. Addig egy 1995. évi törvény alapján történt az élelmiszerek el­lenőrzésével, árusításával kapcsolatos munka, míg uniós csatlakozásunkkal életbe lépett egy új tör­vény - hangsúlyozta dr. Igriczi Lajos, a Békés Me­gyei Állategészségügyi és Elelmiszerellenőrző Állo­más főmérnöke. Az előz­ményekre visszatekintve tért ki arra, hogy me­gyénkben a rendszervál­tásig száz vágóhíd működött. Eró­ziójuk 1990-ben kezdődött, ami­kor elkezdték figyelembe venni a különböző uniós direktívákat. — Negyven vágóhíd szűnt meg 1996-ig, majd 1999-ben, az első nagy számonkéréskor 37 bezárá­sáról döntöttünk - mondta Igriczi Lajos. Uniós csatlakozá­sunkkal két csoportba lehet osz­tani a vágóhidakat és a húsüze­meket. Az emlős állatok vonatko­zásában kisüzemnek nyolc vágó­hidat és négy húsfeldolgozót mi­nősítettek, ezeknek arra van jogo­sultságuk, hogy a belföldi piacon adják el termékeiket. Korlátlan mennyiségben szállíthatnak az országhatáron kívülre, azaz uniós pecséttel rendelkeznek a követke­zők: Gyulai Húskombinát Rt., Alföldi-Hús Rt. (Szarvas), Csaba- hús Kft., Bárány János (Csaba- csüd), Goldfood Kft. (Szarvas), előírásnak meg kell felelniük a „húsos” vállalkozásoknak. Coop-Agro Szövetkezet (Újkí­gyós), Benkó Pál (Újkígyós), Ve­tési István (Dévaványa). Baromfiakra két kisüzem mű­ködik a megyében, s hat olyan — Merian Rt. (Orosháza), Bábolna Rt. (Békéscsaba), Pannon Liver Kft. (Mezőkovácsháza), Galli- coop Rt. (Szarvas), Agrobar Bt. Ki ellenőriz? (Kunágota), Suga-Food Kft. (Nagyszénás) -, amelyet az Eu­rópai Unióba bejelentettek. ' A tejüzemeknél annyi változás van a korábbiakhoz képest, hogy a Friesland Hungária Rt. gyulai és nagybánhegyesi érdekeltsége mellett rendelkezik az uniós szál­lítási joggal békéscsabai egységük Az uniós minősítést nem elég megszerezni, folyamatosan meg kell felelni az elvárásoknak. Minden élelmiszerrel foglal­kozó egységet havonta egyszer felkeresi a helyi ellátó állator­vosi szolgálat. A megyei állategészségügyi állomás negyed­évente, az Országos Élelmiszervizsgáló intézet pedig évente ellenőriz. Ezentúl az unió erre a célra létrejött, dublini székhe­lyű intézménye, a Food and Veterinary Office munkatársai is megjelennek előzetes bejelentés nélkül évente egyszer vagy - nagy valószínűséggel - kétszer. Mindemellett az USA-val kapcsolatban lévő cégeknél megfordulhatnak az Egyesült Ál­lamok mezőgazdasági minisztériumának, az USDA-nak a szakemberei. Ez Békésben a Gyulai Húskombinátot érinti. D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER is. Emellett a szarvasi Mozarella Kft.-nek van ilyen engedélye. Eb­ben a kategóriában egyéves derogációt, azaz halasztást kapott a hiányosságok teljesítésére a gyomaendrődi mezőgazdasági is­kola tangazdasága, valamint a ka­szaperi Atalante Kft. A „halasoknál” nincs lebontva az engedélyeztetés belföldi és külföldi piacra. A közösségbe be­jelentettként a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) területén működő Szarvas-Fish Kft.-t, valamint a gyomaendrődi Körösi Halász Szövetkezetét emlí­tette Igriczi Lajos. A főmérnök végezetül elmond­ta, hogy miután nem tudtak meg­felelni a követelményeknek, 11 üzem működési engedélyét visz- szavonták a közelmúltban, ezek a cégek értelemszerűen belföldre sem szállíthatnak. P0CSAJIRICHÁRD Jelentősen elmaradunk a volt EU-tizenötök átlagától Mint azt korábban megírtuk, a 2002-es adatok alapján a GDP (bruttó hazai termék) tekintetében Békés megye 18. a hazai rangsorban. Ez a május 1-je előtti, 15 tagú Európai Unió átla­gához képest 33,1 százalékot jelent. Békés megye Ha a májusi bővítés előtti 15 or­szágot felölelő Európai Unió átla­gát tekintjük 100 százaléknak, azt állapíthatjuk meg, hogy ennél jobb eredményt hazánkból csak a főváros tud felmutatni: 2001-ben 104,2-t, egy esztendővel később DEL-ALFOLD ES AZ EU Megye Bács-Kiskun Békés Csongrád Az egy főre jutó GDP az EU-15 átlagának százalékában 2001 2002 35.2 36,2 33.3 33,1 40,9 41,1 pedig 113,2-t. A második legjobb Győr-Moson-Sopron is messze el­marad ettől a maga 62,6, illetőleg 62,8 százalékával. A régiók tekintetében nem meglepő módon a fővárost és Pest megyét ma­gába foglaló Kö- zép-Magyaror- szág bizonyult a legjobbnak 87,5 százalékkal, má­sodik Nyugat­Dunántúl (Győr-Moson—Sopron, Vas, Zala) 55,2-vel. Térségünk, a Dél-Alföld a régiók között ötödik, 36,8-cal. Az eredmény azonban nem Bé­késnek köszönhető, hiszen a mi 2001-es 33,3, illetve 2002-es 33,1 százalékunkat meghaladja Bács- Kiskun, illetve Csongrád átlaga. Ráadásul azon néhány megye egyike a miénk, amelyekben az említett mutatók nem javultak, ha­nem romlottak 2001-ről 2002-re. P. R. Egy héttel ezelőtt részletesen bemutattuk az Európai Unió legdinamikusabban működő szervezetének, az Európai Parlamentnek a fejlődését, azt a folyamatot, mely jelzi, ho­gyan erősödött meg a szerepe döntésekben. Ami tény, az EP több mint százmillió ember mindennapjait érintő dönté­sek résztvevője, és az sem mellékes, hogy a szervezetben évente több száz szabály szü­letik. Fontos tehát, hogy az EP munkájában minél többen részt vegyenek. A hamarosan következő ciklusban hazánk 24 európai parlamenti képvi­selője jut lehetőséghez. A jú­nius 13-ai EP-választások előtt ezúttal a képviselőkről és vá­lasztásukról szólunk. Az Európai Parlamentben a mun­ka alapvetően a politikai frakciók­ban folyik. A képviselők nem or­szágok, hanem politikai csopor­tok szerint ülnek, és az itt megfo­galmazott álláspontok jelennek meg - az egyes politikai csopor­Eurohonatyák, három-négy kalappal Nincs érvényességi küszöb az európai parlamenti választáson tok raportőreinek jelentése révén kötelezettséget is (jóllehet, a gya- Gary Titley, az európai szocia- - a szakbizottsági, illetve plenáris kori „félreszavazás” értelemsze- listák elnökhelyettese, veterán vitákban. Nemzeti álláspont kép- rűen kiválthatja a csoportból való MEP-ként mutatott rá egy előadá- viseletére ezen a csatornán ke- eltanácsolást). A frakciótagság- sában, hogy minden eurohonatya resztül van mód. Fontos szabad- nak nincsenek kötött szabályai, valójában legalább három, vagy Ságot ad ugyanakkor, hogy a frak- szükséges feltétel viszont az adott négy „kalapot” visel mandátuma ciótagság nem jelent szavazási csoport befogadási hajlandósága, idején. Egyfelől — ahol közvetlen, személyre szó­ló választáso­kon kerül be valaki — adott a saját válasz­tókörzete, emellett figye­lembe veszi or­szága nemzeti érdekeit. Mindeközben működéséhez a tényleges ke­retet az a poli­tikai frakció képezi, amely­nek az EP-ben Eredmény 22 óra után Az európai parlamenti választás egyfordulós, a szavazás a megjelent választópolgárok számá­tól függetlenül érvényes és eredményes. Ha­zánkban a választópolgárok pártlistákra szavaz­hatnak. A listák zártak, a képviselőjelöltek sor­rend szerint jutnak mandátumhoz. Május 13-án mintegy 11 ezer szavazókörben adhatók le a voksok. A szavazókörök 6 órakor nyitnak és 19-kor zárják az urnákat. Eredményt leghama­rabb 22 óra után mondanak — ez megközelítő­en 80 százalékos lesz —, hiszen meg kell várni, hogy minden országban, ahol ezen a napon EP-választást tartanak, lezárják a szavazást (Olaszországban például 22 óra ez az időpont). tagja. És végül: minden képviselő idővel óhatatlanul elkezd viselni egy negyedik, „európai” kalapot is, midőn fokozatosan beletanul abba, hogy véleménye az EU- szintű intézmények döntéshozá­sában egy fontos tényező, például valamely adott bizottsági kezde­ményezés felkarolásával a költsé­gektől tartó EU-tanáccsal szem­ben. Nincs meghatározó — írott — szabály arra, hogy mikor melyik „kalapját” viseli valaki, inkább csak szokásjog és országonként változó munkamódszer. A tapasz­talat azt mutatja, hogy amikor va­lamely kérdésnél meghatározób­bak az ideológiai, értékvonalak mentén formálódó megfontolások — például, hogy valamely területen a piaci liberalizálást, vagy a köz­ponti-nemzeti beavatkozás lehető­ségét erősítsék ott mindenki in­kább pártszínei szerint szavaz. Ha viszont felmerül valamilyen, adott tagállam nemzeti érdekeit közvet­lenül és meghatározó módon érin­tő kérdés — mondjuk az autógyár­tó szektort érintő szabályozás a német honatyák számára -, akkor a képviselők hajlamosabbak párt szerinti hovatartozástól függetle­nül, inkább „nemzeti színek” sze­rint (az előbbi példánál maradva tehát inkább „németül”) szavazni, bárhol is üljenek. Egy biztos: még ha az utóbbi eset is fordulna elő, a tényleges munkát mindenki csakis pártcsa- tornákon keresztül tudja végezni. Ha például egy magyar eurohon­atya valamely magyar álláspont­nak szeretne érdemi módon han­got adni az EP-ben, ehhez az egyetlen járható út, ha ráveszi azt a politikai frakciót, amelynek tag­ja - s amelyben jó eséllyel a tag­államok nagy része is jelen van valamilyen arányban —, hogy ka­rolják fel a felvetését, és jelenítsék meg az EP-szakbizottsági, majd plenáris vitákban mint frakciÓál­láSpOntOt. __________(EU-FORRÁS) - L E. V 4 i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents