Békés Megyei Hírlap, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-10 / 134. szám

BÉKÉS MEGYEI A Békés Megyei Hírlap AGRÁRHÍRADÓVAL legközelebb 2004. júliusáén, csütörtökön Jelentkezik. Bővebb Információ kérhető a (66) S27-214-»» . telefonszámon. 2004. JÚNIUS 10. CSÜTÖRTÖK Helyszíni ellenőrzések július-augusztusban A megyei mezőgazdasági bizottság üléséről jelentjük Agrárhíradónkban rendszere­sen figyelemmel kísérjük a Békés Megye Közgyűlése me­zőgazdasági bizottsága kere­tében végzett munkát, mely­nek egyik lényeges eleme, hogy az Európai Uniós csatla­kozásunk előtti felkészülési tevékenységet is folyamato­san elemezték. Beleillik ebbe a folyamatba, hogy a csatlako­zás után felkérte a bizottság az uniós pénzek kifizető ügy­nökségeként létrejött Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megbízott elnökét, aki Ismertette az intézmény fel­adatkörét és a gazdálkodókra vonatkozó legfontosabb teen­dőit. Dr. Szőke Mikiás a mezőgazdasági bizottság Olásán az MVH munkája ismertetése mellett az uniós pályázatok beruházás-ösztönző szerepét máltatta. A Békés Megyei Közgyűlés szakbizottsága májusi ülé­sén elhangzott tájékoztató­ban dr. Szőke Miklós, a Me­zőgazdasági - és Vidékfej­lesztési Hivatal megbízott el­nöke arra mutatott rá, hogy a - falugazdászaink hatha­tós segítségével kitöltött - támogatás-igénylő lapok még június 15-éig szankciók nélkül adhatók be, azonban ezt követően már minden késedelmes nap a támogatás arányos csökkentésével jár­hat. A mezőgazdasá­gi bizottság tagjai értesülhettek arról is, hogy a terület­alapú támogatásra beadott kérelmek feldolgozása után a hivatal erre kijelölt szakemberei az adatellenőrzést kö­vetően a gazdák földjeinek helyszíni ellenőrzé­sét is elvégzik egy központilag adott program alapján. A hely­színi ellenőrzésekre július - augusztus hónapokban lehet számítani, s azt, hogy hol és ki­nél ellenőriznek, nem egy-egy hivatalnok, hanem a számítógé­pes rendszerbe beépített kocká­zatelemző program határozza meg. Ezzel kapcsolatban dr. Szőke Miklós úgy tájékoztatta a bizottság tagjait, hogy a kivá­lasztás szempontjai között olyan tényezők szerepelhetnek, mint az egy területre vonatkozó túligénylés, illetve az is felkelt­heti az ellenőrzés figyelmét, ha egyes helyekről több hibás igénylőlap fut be. A támogatások számbavétele során a hivatal vezetője többek közt utalt arra, hogy a kezdet­ben bizalmatlanul fogadott Sapard-pályázatok a végén - az­az a csatlakozás előtti utolsó na­pokban - olyan népszerűségre tettek szert, hogy jelentős túl­igénylés is született a beadott pályázatok révén. Ezek feldolgo­zás megkezdődött és folyamat­ban van, s a nyertesek most is sorra kapják az értesítést. Az EU-s csatlakozást követően a Sapardot felváltó AVOP (Agrár­és Vidékfejlesztési Operatív Program) és a nem kevésbé fon­tos fejlesztéseket lehetővé tevő NVT (Nemzeti Vidékfejlesztési Terv) további forrásokat jelent az uniós felzárkózáshoz - csak éppen már az európai közösség keretein belül. Minden uniós pénz innentől kezdve már az MVH közreműködésével kerül­het a gazdákhoz. A két részből álló (uniós és nemzeti forrásból finanszíro­zott) területalapú támogatásnál dr. Szőke Miklós megjegyezte, hogy a minimális parcellanagy­ság 0,3 hektár, s a beszámoló napjáig 292 ezer regisztrált ter­melő voltjogosult igénylőlapot beadni. Az említett napig a megbízott elnök tájékoztatása szerint mintegy 260 ezer kére­lem érkezett a hivatalhoz. Kérdésekre válaszolva egye­bek mellett elmondta a hivatal megbízott vezetője, hogy a támo­gatások kérésekor nem vonható össze a két különböző fizikai blokkban lévő terület két egy­mással annak érdekében, hogy meglegyen az igénylésre jogosító minimális terület. A parcellaazo­nosító rendszer (MePAR) sajátos­ságairól szólva kiemelte, hogy a hivatal „nem emelte át” a földhi­vatali nyilvántartásokkal össze­függő problémákat ebbe a rend­szerbe, ami nem a földtulajdo­nosra, hanem a föld művelőjére tartja érvényesnek a támogatási jogosultságot. A továbbiakban szólt a kü­lönböző pályázati lehetőségek­ről, melyekkel kapcsolatban a megyei mezőgazdasági bizott­ság lapzártánk előtt tartott ülé­sén a Békés Megyei Agrárkama­ra beszámolóját hallgatták meg, melynek ismertetésére követke­ző Agrárhíradónkban kerül sor. Hogy hol és kinél ellen­őriznek, nem egy-egy hiva­talnok, ha­nem a számí­tógépes rend­szerbe beépí­tett kocká­zatelemző program ha­tározza meg. ígéretes határkép Az elmúlt tíz évben nem volt ilyen szép a határ, és ennyire ígéretes ké­pet nem mutatott a terméskilátások szempontjából - fogalmazta meg idei első határszemlénk lényegét Nagy László, a Békés Megyei Föld­művelésügyi Hivatal osztályvezetője. Mint elmondta, a megfelelő mennyi­ségű és viszonylag egyenletes elosz­lású csapadék - amely februártól májusig elérte a 150 millimétert - az eddigi tapasztalatok szerint az őszi kalászosok fejlődését igen kedvező­en befolyásolta, kivéve azt, hogy a gombabetegségek veszélye is megnőtt. A határszemle alapján megállapítható, hogy ez a tavaszi ve­tésű növényekre is jó hatással volt. Mindent együttvéve, Nagy László szerint a jelenlegi határkép vala­mennyi növénynél a jó termés ígére­tét jelenti a békési gazdáknak. A szántóföldi növények közül idén is a legnagyobb területet az őszi búza foglalja el, mégpedig 126 ezer 300 hektárt, az őszi árpa 18 ezer 890 hektáron került földbe, a tavaszi árpa pedig 12 ezer 840 hek­tárt tesz ki, míg a zabot 6 ezer 53 hektáron termesztik ebben az év­ben. Az őszi káposztarepce - ame­lyet tavaly minden időjárási csapás elért, kifagyástól szárazságig, ráadá­sul az átvételi ára sem volt kedvező - a korábbiaknál lényegesen keve­sebb, 5 ezer 490 hektáron várja a közelgő aratást, a jelek szerint igen szépen fejlett növényállománnyal és jó terméskötéssel — tudtuk meg Nagy Lászlótól, aki a másik fontos ipari növényről, az 5 ezer 14 hektá­ron elvetett cukorrépáról elmondta, hogy nagyon kedvező képet mutat, különösen Orosháza térségében. Jellemző a jó tőállomány és a dús, telt levélzet. Egyebek közt az osztályvezető szólt arról is, hogy az idén jelentős területeken díszük a mák - mind az étkezési, mind az ipari felhasználás­ra termesztett -, aminek a várható jó árak mellett az is magyarázata, hogy a vetésváltásba jól beilleszthető nö­vénynek bizonyult. Pillanatkép a kunágotal határban. Az Idán - a törvényben előírt bejelentési kötelezettség betartásával -megyeszerte sokfelé vetettek mákot, ami jé termést ígér. AGRAR Valóban egyenrangúak leszünk? Annak ellenére, hogy néhol megdöntötte a búzát, árpát a szél, ettől függetlenül jó termés ígérkezik, hiszen mindent megadtunk a növénynek, amire szüksége volt: ősszel a fejtrágyázást, most már kétszer a permetezést a gomba és a gyomnövények ellen. Ebből eredően a betakarított mennyiség - úgy gondoljuk - jóval több lesz az elmúlt évinél, ám a felvásárlási árak az előrejelzé­sek szerint már jóval alacsonyabbak a tavalyinál. Úgy tudom, a szomszédainknál és az uniós országokban is 3-5 százalékkal nagyobb területen vetettek gabonát, és ugyancsak jó termés várható. Mi még az unión kívül vetettünk, és már bent aratunk. Kérdés, mennyire lehetünk majd elégedettek. Most elválik majd, hogy mennyire lettünk partnerek, egyenrangú félként kezelnek-e bennünket, vagy a régi tagországok felosztják egymás között a piacot, és nekünk marad, ami marad. Szeretnénk, ha nem így történne, és a sok bizonytalanság után végre már nyugodtabban termelhetnénk. A kukorica ugyancsak szép, akár csak a többi gazdaságnál. Igyekszünk a legjobb hibrid vetőmagokkal megáll­ni a helyünket, bár mi nem nagy földterületen gazdálkodunk, mégis benne vagyunk pár fajtakísérletben, növelve ezzel is a biz­tonságosabb hozam lehetőségét. Jelenleg a paradicsom az új növény, amivel az idén először foglalkozunk, reményeink szerint nem utoljára, mert szépen fejlődik. Amilyen biztató most a határ, olyan bizakodóak szeretnénk mi is lenni a jövőnket illetően, mondta Agrárhíradónknak Bozó József, az Újkígyósi Gazda­szövetkezet elnöke. Moníllatámadás Amennyire meg­nyugvással fo­gadták a gazdák a jókora tavaszi esőket, melyek azt a reményt él­tették, hogy az idei vegetációs időszakban nem kell aszálytól tar­tani, legalább olyan rizikóténye­zőnek ítélték gombafertőzés szempontjából a kertészek a bő­Békéscsabán. Illés István baracktáján sz elszáradt hajtások némelyike még megújúlt séges csapadé­kot. Mint Tóth Adorján megyei főkertész Agrárhíradónknak elmondta, ezen a tavaszon a meggy- és cseresznyeültetvényeket jelentős mértékben támadta meg a monília. A megyei FM-hivatal osztályvezetője a szakmában szokatlan és érdekes jelen­ségnek nevezte azt a viharos gyorsaságú fertőzést, amely a megye kajszibarack-ültetvényeiben és a kiskertek e fajhoz tartozó fáiban okozott példátlan károsodást. A kajszit ilyen mértékben ritkán támadó monília szinte egyik napról a má­sikra ,,rozsdásította” el a virágokat és okozott gyors elha­lást a fiatal hajtásokban. Aki idejében visszavágta - termé­szetesen a permetezést sem kihagyva -, nagyobb esélyt adott az ágak regenerálódására és a jövő évi gutaütésve- szély elkerülésére. A baracktermésre mindenképpen rá­nyomja a bélyegét ez a rendkívüli moníliatámadás, mert a legtöbb helyen a virág károsodása miatt elmaradt a meg- termékenyülés, illetve a megkötött terméskezdeményt le­rúgta a fa. tm ALFA GÉP KERESKEDELMI ES SZOLGÁLTATÓ KFT. 5600 Békéscsaba, SwrvMl út 84. Tol/fax: 66/447«; 440434; 540-170 E mail: intocwlfamm.hu www.alfaaen.liu VÁSÁROLJON A VOR TÁMOGATÁSRA! 2004. májustól 45% vissza nem térítendő támogatás! KEDVEZŐ, AKÁR 6%-OS BANKI FINANSZÍROZÁSSAL! _________ÜGYINTÉZÉS HELYBEN PÁLYÁZATKÉSZlTÉSSELI_________ ER Ő ÉS MŰNK ÁGÉ PÉK TELJES VÁLASZTÉKA KEDVEZŐ Aroni ALKATRÉSZEK, KENŐOLAJOK, KARDÁNOK, LÁNCOK, FÓLIÁK, RASCHEL TERMÉKEK (AKCIÓ). KIEMELT TERMÉKEINK: SAME, MTZ, VTZ, JVMZ TKAKTOKOK, KEK TESZ E TI GÉPEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents