Békés Megyei Hírlap, 2004. június (59. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-09 / 133. szám
KARDOS 2004. JÚNIUS 9., SZERDA —11. OLDAL Miért Kardos Kardos? A település nevét illetően a következő szájhagyomány járja: a terület a török időkben katonabirtok volt, s alakja jatagánra, azaz olyan rövid, török kardra emlékeztetett, melynek pengéje kétszeresen hajlított, markolatán pedig két fül van. De ennél is valószínűbb, hogy nem a birtok alakja volt meghatározó, hanem az, hogy a hűbérbirtok mindössze egy vitéz eltartását szolgálta, s ezt az egységet nevezték „kilidzs”-nek, ami magyarul kardot jelent. KARDOS NÉPESSÉGI MUTATÓI A lakosság összlétszáma: 803 0-18 éves korúak: 156 19-60 év közöttiek: 435 60 év felettiek:' 212 Verseny az új pályán A'falunap természetesen a község gyermekei számára is sok örömöt jelentett. Az ünnepi műsorban az iskola mind a 27 tanulója bemutathatta tánctudását, a szabadban pedig különböző ügyességi számokban mérethették meg magukat. Az iskola e napon felavatott bitumenes betonpályáján a gyerekek csoportos és egyéni versenyekben is megmérkőztek. A feladatok persze minden esetben magúkban rejtettek némi játékosságot. Volt például léggömbfújás, célbadobás, bringaszlalom, futás ugrókötéllel, vagy pedig úgy, hogy közben kezükben egy kanálba tett apró labdával egyensúlyoztak. Utóbbi persze jó néhányszor kiesett a kanálból, és a földön landolt. S persze az ajándékok sem maradtak el: a győztesek (Folytán Tibiék csapata) egy-egy szép labdát, a második helyezettek (Szedlják Misiék csapata) családi fogkrémet, a harmadikként befutók (Pápai Zoliék csapata) pedig csokoládékat kaptak. Ajándék nélkül azonban senki sem távozott, a végén ugyanis mindenki kapott egy Kinder- tojást. ■ Az oldal a Kardosi Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Lipták Judit. Fotó: Kovács Erzsébet. További fotók internetes oldalunk képgalériájában. Kettős évfordulót ünnepelt a falu A nehéz évek után újra talpra állt a település A falu lakóit és a vendégeket Brlás János, Kardos község polgármestere és Fábri Judit, a helyi szlovák önkormányzat elnöke köszöntötte. Háttérben - a testvértelepülésről, Nagydarócról érkezett delegáció tiszteletére - a szlovák zászló. „Isten éltesse településünket az idők végezetéig!” — ezzel a mondattal zárta köszöntő beszédét Brlás János, Kardos polgármestere azon a falunappal egybekötött ünnepségen, melyet a község megalakulásának 35., valamint önállóvá válásának 15. évfordulója alkalmából rendeztek. Az ünnepségen a szlovákiai testvértelepülés, Nagydaróc húsztagú delegációja is részt vett, élén Kis József polgármesterrel. Brlás János az ünnepség kezdetekor röviden felidézte a falu történetét, mely hosszú időn át összekapcsolódott a közeli Szarvas történelmével, lévén annak egyik külterületi része. A település 1969-ben Kardos néven vált önállóvá. A tanyasorokból lassan beköltöztek a faluba az emberek, s a központi részen hét utcasor épült ki. Fontos állomás volt 1962-ben a Kardosi Egyetértés Mgtsz megalakulása, mely egészen a rendszerváltásig meghatározója volt a település életének. Rövid ideig tartó önállóság után 1977-től előbb Örménykutat kapcsolták Kardoshoz, közös tanácsú községként, 1981-től pedig - a szocialista kényszerösszevonásoknak köszönhetően - mindkét község csatlakozott a csabacsüdi nagyközségi tanácshoz. A kardosiak azonban - megelőzve az országos önállósodási hullámot — 1988-ban népszavazást kezdeményeztek, melynek eredményeként 1989. január 1. napjától kezdődően Kardos ismét önálló községgé vált. A rendszerváltás után nehéz évek következtek. Felszámolták a helyi termelőszövetkezetet, megjelent a munkanélküliség, s egyre nagyobb lett a forráshiány. A kilencvenes évek végétől azonban ismét stabilizálódott a helyzet, s komoly fejlesztések valósulhattak meg. A nyolcszáz lelkes községben ritkán vannak rendezvények, nem csoda hát, hogy a falunapra eljött Kardos apraja-nagyja. Fontosabb fejlesztések Kardoson 1998 óta több olyan infrastrukturális és egyéb beruházás valósult meg, amely meghatározó a község lakóinak életében. íme néhány példa, a teljesség igénye nélkül.- Minden belterületi út szilárd burkolatot kapott.- Kiépült a földgáz- és a telefonhálózat.- Felújították a 44-es főútvonalat.- Jelentősen bővült a külterületi ivóvíz- és villanyhálózat.- Korszerűsítették a közvilágítást.- A belterületen csapadékvíz-elvezető árkokat alakítottak ki.- Létrejött a húsz férőhelyes idősek napközi otthona.- Beindították a falugondnoki szolgálatot.- Megépült a Körös-völgyi kerékpárút hiányzó szakasza.- Részt vettek a gyomaendrődi hulladéklerakó megvalósításában. Főztek, sütöttek, ettek Egy falunapon természetesen elmaradhatatlan a finom ételital és persze a sütemény. Ebből Kardoson sem volt hiány, ugyanis előre meghirdettek egy főző- és sütőversenyt. A végén pedig kiderült: mindenki egyformán győztes. Ráadásul mindenki jól is lakott. A sütemények versenyében helyi specialitások és különlegességek egyaránt születtek. Volt hagyományos mákos bejgli, meggyes macskaszem, s virág formájú piskótasütemény. Egy valamiben azonban megegyeztek: valamennyi készítmény finom volt. Ezért döntött úgy a Mótyán Tibor vezette zsűri, hogy legyen mindenki nyertes. Ki azért, mert igen finom krémmel töltötte meg a süteményét, ki azért, mert a tésztája fantasztikusan omlósra sikerült, ki pedig azért, mert szemet gyönyörködtető formákat talált ki. Míg a süteményeket otthon készítették el, addig a főzőverseny a helyszínen zajlott. Fábri Mihály irányításával két bográcsban is főtt az üstház fölött a finom birkapaprikás. A szakács pedig a jó birkapörkölt titkát is elárulta: alulra kell a csontos húsokat tenni, rá a hagymát és a fűszereket, fölülre pedig a színhúst. Kavar- gatni azonban nem szabad, mert akkor a hús összetörik. Fakanálra csak az átforgatáskor van szükség, amikor aztán a színhús kerül alulra, a csontos hús pedig fölülre. A két bográcsnyi pörköltet két birka bánta, a meghívott vendégek pedig jóízűen elfogyasztották. Szerepelt a menüsoron egy különleges kétsopronyi specialitás, a Kiszely-leves is. „Alkotója” Laurinyecz György volt, akitől megtudtuk azt is, hogy ezt az ételt a kétsopronyiak minden disznótorkor megfőzik. S hogy mi kell hozzá? Nos, elmaradhatatlan a friss sertéshús, a savanyú káposzta, hagyma, a paradicsomlé, a velő és a vese, s természetesen a fűszerek között pedig a só és a köménymag mellett ott kell legyen néhány babérlevél is. Befejezés előtt aztán piros rántással kell berántani, majd tejföllel megízesíteni. Ha mindezt hozzáteszik, akkor - amint ez a helyszínen is bebizonyosodott - csakis extrafinom lehet a végeredmény. Éppen ezért, nem volt meglepő az sem, hogy a sütemények versenyéhez hasonlóan a főzőversenyen is mindenki nyertes lett. Az oklevelek átadásakor Mótyán Tibor zsűrielnök (a szarvasi szlovák önkormányzat elnöke) azt emelte ki: mindenki főztjében érezhető volt, hogy sok benne a munka, s főleg sok benne a szeretet. ■ A pörköltet főzés közben legfeljebb kóstolhatjuk, de ne kavar- gassuk - figyelmeztetett Fábri Mihály. KI A LEGÜGYESEBB? Kevés olyan hajdani és mai kislány van, aki ne ismerné és ne szeretné a hulahoppkarikát. így vannak ezzel a kardosi lányok is, nem véletlen, hogy az általános iskolások ügyességi vetélkedőjébe ezt a versenyszámot is bevonták. Hogy ki volt a legügyesebb, nehéz lenne megmondani. Annyi azonban bizonyos, hogy valamennyien élvezték ezt a feladatot. ■ Dalok, táncok Rozsnyóról A falunap esti programjának fénypontját — a tíz órakor kezdődő tűzijátékot megelőzően - a rozsnyói Haviar folklórcsoport fellépése jelentette. Dalaikkal, táncaikkal fiataloknak és időseknek egyaránt kellemes perceket, órákat szereztek. Az együttes tagjai elhozták magukkal városuk polgármestere, Frantisek Kardos üdvözlő levelét is: Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Kardosiak! Nagy örömöt jelentett a számomra, hogy tavaly szeptemberben nálunk, Rozsnyón a gyermek- folklórcsoportok nemzetközi fesztiválján üdvözölhettem az Önök települését képviselő gyermekcsoportot is. Gyönyörű fellépésük során ízelítőt adtak nekünk az Önök népi hagyományaiból, szokásaiból, dalaiból és táncaiból. Bízom benne, hogy jól érezték magukat nálunk, megismerték városunkat és néhány környékünkön található kulturális műemléket, s remélem, valamikor majd ismét ellátogatnak hozzánk - nemcsak a csoport tagjaiként, hanem szüleik kíséretében, turistákként is. Ma a mi Haviar folklórcsoportunk tagjai jöttek el Önökhöz. Ezt az alkalmat arra szeretném felhasználni, hogy az ő nevükben is köszöntsem az Önök települési önkormányzatának képviselőit, gyermek-folklórcsoportjuk vezetőit és településük lakosságát. Ezt nemcsak Rozsnyó város polgármestereként teszem, hanem a „Kardos”-név viselőjeként is. Üdvözlöm tehát valamennyi polgárukat, azaz minden kardosit. Sok sikert kívánok mindannyi- uknak úgy a munkahelyükön, mint a magánéletben. Kívánom, hogy sikerüljön továbbra is beoltani gyermekeikbe a népi hagyományok sze- retetét és a nemzeti büszkeséget. ING. FRANTISEK KARDOS POLGÁRMESTER FOGYÓKÚRA FELFÜGGESZTVE. A sütemények versenye igen népszerű volt a falunapon, amit jól mutat, hogy csaknem húszféle „költemény” díszelgett az asztalokon. Addig azonban, amíg a szigorú zsűri mindet végig nem mustrálta, a vendégek csak gyönyörködhettek bennük. Zsűrizés után azonban egykettőre kiürültek a tálcák. A finom illatok, izek, s küllemek ugyanis még azokat is elcsábították, akik a strandszezon közeledtével éppen a fogyókúrán fáradoznak. ■ i TI
