Békés Megyei Hírlap, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-08 / 107. szám
m 2004. Május 8., szombat HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Az Országos Választási Bizottság érvényesnek találta a Munkáspárt aláírásgyűjtését, és így már biztos, hogy nyáron népszavazást tartanak a kórház-privatizációról. Ennek apropóján összegyűjtöttük a rendszerváltás utáni parlamentarizmus történetének népszavazásait. Ismertetjük ,, a népszavazás kezdeményezésének feltételeit, illetve a szavazás érvényességének és eredményességének kérdését is. v\ Júniusban újra az urnák elé járulunk Budapest A magyar jogtörténet első országos népszavazását - az úgynevezett négyigenes népszavazást - 1989. november 26-án tartották. A voksolást az SZDSZ és a Fidesz kezdeményezte. A népszavazáshoz szükséges 100000 aláírás - ekkor még ennyi is elég volt - október közepére összejött. A kérdések közül az elsőnek volt a legnagyobb jelentősége, amely a köztársasági elnök megválasztásának időpontjára vonatkozott. A két kezdeményező párt azt szerette volna, ha az államfőt csak az országgyűlési választások után, közvetve választják meg. A választás érvényes és eredményes volt, a szavazáson a választásra jogosult állampolgárok 58,03 százaléka vett részt. Az első kérdésben csak 6101 szavazat döntött az igen javára, így nem volt közvetlen köztársaságielnök-választás az országgyűlési választások előtt. A többi kérdésben - a párt- szervezetek kivonulása a munkahelyekről, az MSZMP vagyonelszámolása és a Munkásőrség feloszlatása - elsöprő volt az igen szavazatok száma. Ezekben a kérdésekben nem volt nagy a tét, mivel a Minisztertanács a Munkásőrség azonnali, jogutód nélküli megszüntetése mellett döntött, a parlament pedig elfogadta az MSZMP vágyó- ám n á r ó 1 szóló 158 oldalas pénzügy- minisztériu mi jelentést, illetve azt, hogy a pártok nem működ- | hetnek munka- helye- I ken. Jh! 1. . ■ A köztársasági elnök közvetlen ijgp választását W támogató politikusok szerint a szavazás államfőválasztásra vonatkozó része fél- . reérthető volt, mert bár a kérdés a szavazás időpontjára vonatkozott, valójában azonban annak módjáról közvetlen vagy kÖZlA m vetett - is döntött. Alig több mint fél év múlva az MSZP kezdeményezésére újabb népszavazást tartottak a kérdésről, ám ez a népszavazás érvénytelen volt, mert a választásra jogosultaknak csupán 13,9 százaléka vett részt a referendumon. A rendszerváltás után összesen két, a kormány által előírt népszavazást tartottak: 1997-ben a NATO-hoz való csatlakozásról, 2003-ban az európai uniós csatlakozásról szavaztunk. Mindkét szavazás érvényes és eredményes volt, és bár a részvétel 50 százalék alatt maradt, az igen szavazatok nagyarányú győzelmet arattak. Országos népszavazást 200 ezer választópolgár kezdeményezésére kell tartani. Ezek ügydöntő szavazások, amelyeknek eredménye kötelező az Országgyűlésre nézve. Mérlegelés alapján a köz- társasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyhar- mada vagy 100 ezer választó- polgár kezdeményezésére az Országgyűlés rendelheti el. Ez lehet ügydöntő és véleménynyilvánító is, amely nem kötelező a parlamentre. Az ügydöntő népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választó egynegyede a népszavazás során feltett kérdésre azonos választ adott. Tehát ha az igenek vagy a nemek nagy többségben vannak, akkor nincs szükség 50 százalékos részvételre, akár a választók 30 százaléka is elég lehet a kérdés eldöntésére. FARKAS MELINDA - BARANYA RÓBERT MEGTARTOTT NÉPSZAVAZÁSOK Időpont Téma Kezdeményező Részvétel Eredmény 1989. november 26. Köztársasági ejnők megválasztása a parlamenti választásolt után " SZDSZ, Rdesz % li.cFT i >etl. 58,03% £>irn vbVFf.l . . ... , ;. 50,07% igen 49,93% nem* Pártszervezetek kivonulása 95,15% igen a munkahelyekről 4,85% nem MSZMP vagyonelszámolása 95,37% igen 4,63% nem Munkásőrség feloszlatása 94,94% igen 5,07% nem 1990. július 29. Köztársasági elnök közvetlen választása MSZP 13,91% 85,90% igen 14,10% nem* * 1997. november 16. NATO-csatlakozás Kormány 49,24% 85,33% igen 14,67% nem 2003. április 12. EU-csatlakozás Kormány 45,62% 83,76% igen 16,24% nem Forrás: www.valasztas.hu “ Mindössze 6101 darabbal volt több igen válasz ebben a kérdésben. ' * A szavazás az alacsony részvétel miatt érvénytelen volt. GOLUB IVAN, a Magyar Kórházszövetség elnöke: - A kórházszövetség a magántőke bevonását és mindenfajta forrás- bövitést támogat az egészségügyben, ha az a betegek és az ágazat . y dolgozóinak ér- S dekét egyaránt szolgálja. A privatizáció megakadályozását szolgáló kezdeményezések kissé megkésettek, hiszen az ágazat 23-25 százaléka már régen magánkézben van. Sokkal veszélyesebb tendencia az új elképzelések szerint belépő ellátásszervezők megjelenése, a bankok és biztosítótársaságok profitérdekelt beavatkozása a betegellátásba. THÜRMER GYULA, a Munkáspárt elnöke: - Azt szeretnénk, hogy az európai parlamenti választások napjára, június 13-ára írják ki az általunk kezdeményezett, a kórháztörvény megsemmisítésére irányuló népszavazást. A házbizottság május 17- én akarja a parlament napirendjére tűzni az ügyet, ebben az esetben azonban már nem lenne elegendő idő az előkészítésre. Arra kértem Orbán Viktort, a Fidesz - MPSZ elnökét, hogy pártja kezdeményezze a házbizottságban a május 10-ei tárgyalást. Az MSZP- nek nem érdeke, hogy az általuk hozott törvényt megsemmisítsék. A Fidesz-MPSZ azonban a kórház-privatizáció ellen van, így ebben a kérdésben a jobboldallal azonos célért küzdünk. TÖRÖK GABOR politológus: - Európában nagyon változatos a népszavazási hajlam. A két végletet Nagy- Britannia és Svájc képviseli; utóbbira szokták mondani, hogy szinte minden napra jut egy népszavazás, amelyek főleg a parlamenti döntések megerősítését szolgálják. Nagy-Bri- tanniában viszont csak pár népszavazásra volt példa. Magyarország a két véglet között van, a ’90-es évek elején volt inkább divat a népszavazás, még a parlament feloszlatására is irányult egy kezdeményezés. A helyzet az alkotmány 1998-as módosítása után változott. A törvény szigorú szabályokhoz kötötte a népszavazás megtartását, így rendelkezett arról is, mely témákban nem lehet referendumot tartani. Részleges Budapest Magyarország uniós csatlakozásával egyfokúvá változik a köz- igazgatási eljárás a menedékjog terén, így gyorsabbá válik a menekültügy megítélése, a nemzetközi ujjlenyomat-nyilvántartó együttműködésével pedig könnyebben elvégezhető a menekültek azonosítása. A jövőben ha amnesztia a tartózkodási vízumot a vízumkiadó hatóság elutasítja, bíróság előtt megtámadhatja azt az elutasított. A legalább 2003 óta hazánkban nem jogszerűen tartózkodó külföldiek május 1-jétől számított 90 napon belül kérhetik itt tartózkodásuk szabály- szerű rendezését anélkül, hogy számon kérnék eddigi mulasztásukat. KOÓS TAMÁS Egyest kapott az erőmű Paks A Műszaki Üzemeltetési Szabályzattól való eltérés miatt INES-l-es besorolást kapott egy atomerőművi rendellenesség. Az előírtaktól eltérő nyomást és hőmérsékletet még hétfőn regisztrálták. Mint arról beszámoltunk, az atomerőmű üzemen kívül lévő egyes blokkján a karbantartás utáni újraindítás során kisebb tűzeset történt hétfőn hajnalban. A lángokat három perc alatt eloltották, de a reaktor visszahűté- se során - az atomerőmű közleménye szerint - az érintett hűtőkörön a hőmérséklet- és nyomásértékek rövid időre eltértek a Műszaki Üzemeltetési Szabályzatban leírtaktól. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) szakemberei a történteket a Nemzetközi Nukleáris Eseményskálán [INES) egyes fokozatba sorolták. Az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóságának vezetője, Lux Iván elmondta lapunknak, hogy az atomerőmű először nem ismerte fel, hogy az eseményt jelentenie kellett volna. Ezért késett a besorolás. Az, hogy ebben először nem értett egyet az atomerőmű és a hatóság, Lux Iván szerint nem szokatlan. A Magyar Villamosenergia Irányító Rendszer Rt.-vel egyeztetett ütemterv szerint folytatódik a blokk visz- szaindításának előkészítése, a termelést várhatóan hétfőn kez- dik meg. ____________vida tünde Balatonfö ldvár Kőröshegynél épül meg Kö- zép-Európa leghosszabb, 1768 méter magas völgyhídja az M7-es autópálya részeként. Tegnap Csillag István közlekedési miniszter részvételével aláírták a Zamár- di-Balatonszárszó közötti szakasz kivitelezési szerződését. 2007-ben Budapesttől egészen az Adriai-tengerig lehet majd közlekedni autópályán. Ennek 14,2 kilométeres szakasza a Zamárdi-Balatonszárszó közötti, amelynek megépítése 74 milliárd forintba kerül. Ebből 39 milliárdot visz el a helyenként 80 méter magas pilléreken álló viadukt. A miniszter emlékeztetett arra, hogy 2002-ben még 83 milliárd forintot kért a kivitelező e szakasz elkészítéséért, ver- Csillag István miniszter az első útbójával, balján Kolber István, a Balaton Fejlesztési Tanács senyeztetéssel sikerült az árat csökkenteni. A területen 4,6 millió köbméter földet kell megmozgatni.- A kormány számára most az autópálya-építés a legfontosabb - állította Csillag István. - A közlekedés és a gazdaság fejlesztése összetartozik. Az M7-es a Balatonhoz turistákat és beruházókat vonz, és foglalkoztatást elnöke nyújt. Ez az út a tíz európai korridor egyikének része lesz, amely északkelet-délnyugat irányban szeli át a kontinenst. Appelshoffer József, a Strabag Építő Rt. vezérigazgatója azt mondta: az M7-es autópálya példa nélküli módon óriási kapacitásokat mozgat meg, s megFOTÓ: SOMOGYI HÍRLAP/MÁRTON LÁSZLÓ mutatja, mire képes a magyar építőipar. Apáthy Endre, a Hídépítő Rt. vezérigazgatója pedig arról beszélt, hogy az ember életében szerencsés esetben is csak egyszer van lehetőség olyan viaduktot építeni, mint amilyen a kőröshegyi lesz. CZENE ATTILA Hírek Új rendszámok Egyelőre alig több mint ezer gépjármű közlekedik Magyar- országon a május 3. után kiadott EU-s rendszámmal, ami azt jelenti, hogy nincs nagy érdeklődés az uniós rendszám- táblák iránt. Az okmányirodákban lehetőség van az uniós rendszám igénylésére, azért mintegy 10 ezer forintot kell fizetni a személygépkocsi tulajdonosának, mti Medgyessy javaslatai A Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletét (PSZÁF) irányító Felügyeleti Tanács elnökére tett javaslat után Medgyessy Péter kormányfő megnevezte jelöltjeit a tanács tagjaira is: Náray László, a PSZAF elnökhelyettese, Asztalos László, az Atlasz Biztosító elnökhelyettese és Miklós Gábor, a Magyar Külkereskedelmi Bank vezérigazgató-helyettese. EUROPRESS Nyílt levél Nyílt levélben kérte Herényi Károlyt, az MDF frakcióvezetőjét Lendvai Ildikó és Kuncze Gábor, az MSZP illetve a SZDSZ frakcióvezetője, hogy pártja kapcsolódjon be a kisebb létszámú parlamentről szóló egyeztetésekbe. Az MDF korábban jelezte, hogy május 1. után kész részt venni a tárgyalásokon a kérdésről, europress Uniós betegek Idén még nem nyomtatnak új orvosi recepteket. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatása szerint az uniós elvárásoknak megfelelő vények csak jövőre kerülnek forgalomba. Az elszámolás érdekében addig is a receptek hátoldalán kell feltüntetni a hazánkban ellátott uniós polgárok adatait, europress Törvényt követelnek Új médiatörvény elfogadását javasolja a Magyar Elektronikus Média Tanács. Indoklásuk szerint erre azért van szükség, mert a jelenleg érvényes jogszabály mára meghaladottá vált a piac gyors változásával, és új technológiák megjelenésével, mti Nyugdíjat kézbesítők Május közepén kezdik meg a 13. havi nyugdíjrész kézbesítését - tájékoztatott a Magyar Posta Rt. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság május 12-én adja át az utalványokat a postának, így Budapesten és a nagyvárosokban május 14-től, a további településeken pedig május 17-től kézbesítik a 13. havi nyugdíjrészt. MTI Virágos városok Május 30-ig meghosszabbította a „Virágos Magyarországért” kömyezetszépítő verseny jelentkezési határidejét a szervező Magyar Turizmus Rt. A versenyre önkormányzatok jelentkezhetnek a polgármesterek aláírásával ellátott levélben, mti Romaösztöndíj Ismét meghirdeti a Nyílt Társadalom Intézet a Roma Felsőoktatási Emlékösztöndíj Programot. A személyenként 500-1000 dollárra felsőoktatásban tanuló roma fiatalok jelentkezhetnek, europress Hulladékügy Az Európai Unió előírásainak megfelelően 2005 végéig a csomagolási hulladékok legalább felének az újrahasznosítását biztosítani kell Magyarországon - hangzott el egy nemzetközi konferencián Budapesten. Szükséges a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése; s hogy a lakosság külön gyűjtse az üveget, a műanyagot és a komposztálható szerves anyagokat, europress A i
