Békés Megyei Hírlap, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-07 / 106. szám

MEGYEI KÖRKÉP 2004. MÁJUS 7., PÉNTEK - 7. OLDAL Házhoz jön az EU Minél több információt a vállalkozóknak Megyénk kistérségeiben nagy sikert aratott az év elején Az EU házhoz jön elnevezésű programsorozat, ahol a vál­lalkozók szakmaspecifiku- san értesülhettek arról, mi­lyen intézkedéseket kell ten­niük, hogy felkészüljenek a csatlakozásra. A felkészítő program május 12-én Gyulán és Békésen folytatódik. Békés—Gyula Hódsági Tamás, a megyei keres­kedelmi és iparkamara elnöke el­mondta: az informáltság elen­gedhetetlen feltétel ahhoz, hogy a megyénkbeli vállalkozások a változásokat felkészülten fogad­hassák. A kamara kötelességé­nek érzi, hogy ennek érdekében minél teljesebb tudás birtokába juttassa a vállalkozókat. Ezért is működnek együtt a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal Az EU házhoz jön programsorozat újabb szemináriumainak meg­rendezésében. Az elnök kiemelte: a szeminá­riumok ingyenesek, és a vállalko­zók mellett a lakosságot, az ön- kormányzati szakembereket is szívesen látják. A programok át­járhatók, tehát más térségekből is ellátogathatnak a rendezvé­nyekre az érdeklődők. A gyulai Erkel Ferenc Művelő­dési Központban május 12-én, szerdán 11 órakor, a Békési Álta­lános Művelődési Központban pedig szintén május 12-én, 14 órakor kezdődik a program. A résztvevőket először az EU-val, a Nemzeti Fejlesztési Tervvel és a pályázati lehetőségekkel, vala­mint a Széchenyi Vállalkozásfej­lesztési Programmal kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról tájékoz­tatják a profi előadók. Ezt követik a szekcióülések. Gyulán a kiske­reskedelem, a mezőgazdaság, az autóipar - autószerelőket, autó­fényezőket, karosszérialakatoso­kat, autóvillamossági szerelőket egyaránt várnak -, a turizmus és az építőipar kerül terítékre. Béké­sen a kiskereskedelem, a kézmű­ipar, a mezőgazdaság és a szép­ségipar - fodrászokra, kozmeti­kusokra gondoltak leginkább - kérdéseit veszik sorba a szekció- vezetők előadásaikban. Termé­szetesen ezt követően mindegyik szekcióban lehetőséget biztosíta­nak az egyéni konzultációra is.- Bízom abban, hogy a ren­dezvénysorozat hozzájárul a zökkenőmentes átmenethez, de főként ahhoz, hogy térségünk­ben minél sikeresebb vállalkozá­sok működjenek - szögezte le Hódsági Tamás. - Közös érde­künk ez: a vállalkozásoké, a me­gye gazdaságáé, a településeké, az érdekképviseleti szerveké és nem utolsósorban a megyei mun­kavállalóié, akik sorsát nagyban meghatározza a vállalkozások életképessége. Ezért is remélem, hogy minél többen jönnek el a díjmentes békési és gyulai ren- dezvényekre. _____________ny.l A boldogságkereső tánc A Duna Televízió május 10-én tűzi műsorára Gyarmathy Lívia Eu- rópa-díjas filmren­dezőnek a pitvarosi tánciskolások életé­ről készített doku­mentumfilmje, a Táncrend szinte va­lamennyi filmfeszti­válról díjjal tér ha­za. Az alkotók mel­lett a „főhős”, az orosházi táncpedagógus, Antali Zoltán is méltán büszke a sikerre. Orosháza A Táncrend a németországi Wiesbadenben aratta első, ko­moly sikerét, ahol a legjobb ren­dezői díjat Gyarmathy Líviának ítélte a zsűri. A 43. Krakkói Rö­vid- és Dokumentumfilm Feszti­válon a nemzetközi bírák Ezüst Sárkány-díjjal jutalmazták a pro­Az oktatás bűvöletében Az orosházi felnőtt tánciskolások kérték a folytatást. Szeptember­től Antali Zoltán újabb kezdő csoporttal lát munkához. Előtte azonban az általános és közép- iskolások részére szervez nyári, intenzív, 3 hetes tánciskolát. dukciót. Krakkóban a diákzsűri értékelte nagyra a magyar alko­tók dokumentumfilm­jét. Kanadában elisme­rő oklevéllel jutalmaz­ták a Táncrend megál­modóit. És itt a legfris­sebb hír a pitvarosi boldogságkeresőkről!- A forgatás ideje alatt olyan re­mek baráti kapcsolat alakult ki kö­zöttünk, hogy a film óta folyamato­san tartjuk a kapcsolatot a rende­zővel. Tőle értesültem a legutóbbi filmsikerről: az USA-ban egy film­szemlén is bemutatták, ahol a mű­vészeti ezüstdíjra érdemesítette a Táncrendet a zsűri. Legközelebb Ausztráliában vetítik, de a magyar nézők is láthatják hamarosan, mert a Duna Televízió május 10- én, hétfőn 18 óra 30 perckor műso­rára tűzi a 46 perces alkotást - sorolta az orosházi táncpedagó­gus a sikertörténet legújabb állo­mását. Ahogy a film, úgy Antali Zoltán sem ismer megállást, rendíthetetlenül tarnt, szervez. Orosházi és vidéki tánciskolák­ban, alapfokú művészeti isko­lákban oktatja a modem és a klasszikus táncokat. CS. I. A passiójátékot Zsofka néni meséi követik A Szlovák Színház kisebb, de biztosabb közönségre számít a jövőben A Szarvasi Regionális Színház Kht. Szlovák Színháza nagy­pénteken mutatkozott be a közönségnek első, szlovák nyelven előadott darabjával, a Passióval. A bemutató vissz­hangjáról, valamint a szlovák színház jövőjéről, esélyeiről és lehetőségeiről Csasztvan Andrást, a Szarvasi Regioná­lis Színház Kht. ügyvezető igazgatóját kérdeztük. Szarvas- Elégedett-e a darab fogadtatásá­val? Csasztvan András: A közönség létszáma és az előadás visszhangja felülmúlta minden várakozásomat.- így utólag őszintén beval­lom, féltem attól, hogy nagyon kevesen jönnek majd el a bemu­tatóra. A közönség létszáma és az előadás visszhangja felülmúlta minden várakozásomat. Több mint háromszázan jöttek el a Vaj­da Péter Művelődési Központ színháztermébe. Tudom, hogy jónéhányan voltak köztük olya­nok, akik már nem ismerik a tót nyelvet, a szlovák irodalmi nyel­vet pedig főleg nem. Az, hogy ők is értették, élvezték az előadást, mindenekelőtt Gergely László rendező kiváló munkájának kö­szönhető, aki színházunk művé­szeti vezetője is egyben. Jó volt a témaválasztás, lévén Jézus szen­vedéstörténete az egyetemes eu­rópai kultúra egyik alapja, s jó volt a színészválasztás is, minden szerepre sikerült megfelelő karak­tert találni. A helyi amatőr szerep­lők szintén kitűnően megállták a helyüket.- A Szlovák Színháznak nincs állandó színésztársulata, egy-egy darab előadására szerződtetik majd a művészeket. Van-e miből válogatni, azaz sokan beszélik-e a szlovák nyelvet a hivatásos művé­szek közül?- Minden reményünk megvan arra, hogy ezen a téren sem lesz gondunk. Egyrészt valóban igen sok művész beszéli a nyelvet, A Passió: a jelmezek, a díszletek és a színészi produkciók azok számára is érthetővé tették az előadást, akik nem ismerik a szlovák nyelvet. DíOTÓ: LEHOCZKY PÉTER másrészt szlo­vákiai vendég- művészeket is tudunk szer­ződtetni.- S vajon hosszú távon számíthatnak- e megfelelő számú közön­ségre? Egy ma­gyar nyelven játszó szín­háznak bizo­nyára sokkal könnyebb dol­ga van, mert szélesebb a közönsége. Magyarul is játszanak A Weöres Sándor Regionális Színházból alakult Szarvasi Regio­nális Színház Kht. a korábbi évek­hez hasonlóan a jövőben is műso­rára tűz majd néhány magyar nyelvű darabot. Egyelőre azonban a színház új profilját, azaz szlovák jellegét szeretnék megerősíteni, így az idén, sőt várhatóan jövőre is kizárólag szlovák nyelvű előadá­saik lesznek. A kht. - befogadó színházként — természetesen ez­után is vásárol magyar nyelvű színházi előadásokat, azaz más hazai színházak darabjait is láthat­ja majd a szarvasi közönség. nám: a mi kö­zönségünk kisebb, de biztosabb.- Mi lesz a Passió továb­bi sorsa, hol mutatják be legközelebb? — Színhá­zunk egyik fontos felada­ta a szlovák nyelvű dara­bok tájoltatá- sa, azaz lehe­tőség szerint az ország mi­nél több- Ez nem ilyen egyértelmű. Való igaz, hogy a szlovák nyelvet nem túl sokan beszélik, viszont úgy gondolom, ezekben az emberekben igen erős az identitástudat, s ez bevi­szi őket a színházunkba. Leegy­szerűsítve talán azt mondhat­pontján sze­retnénk bemutatni produkcióin­kat. Természetesen itt elsősorban azokra a pilisi, nódrádi, Budapest környéki településekre gondolok, ahol sokan beszélik a szlovák nyelvet. Az evangélikus passiójá­tékot április 23-án Pilisszent­kereszten mutattuk be, legköze­lebb pedig május 8-án Püspök­hatvanban, 9-én Nagytarcsán és 15-én Budaörsön láthatja majd az ottani közönség. Itt a megyében az ősz folyamán lesznek bemuta­tóink több településen, s szintén az őszi idényre érkeztek áraján­latkérések két fővárosi kerületi önkormányzattól.- Milyen további darabok szín­padra állítását tervezik?- Szeptember 3-án itt, Szarva­son mutatunk be egy dramatikus táncjátékot Zsofka néni meséi cím­mel. Az alapötletet ehhez egy nagybánhegyesi mesemondó asz- szony lánykori visszaemlékezései­ről írott könyve adta. November elején a budapesti Vertigo Szlovák Színházzal egy közös produkcióra készülünk, Osvald Záhradnik Me­nedékhely című darabjával. Ter­mészetesen minden egyes produk­ciónkkal szeretnénk eljutni minél több, szlovákok lakta településre. LIPTÁK JUDIT Az értelmi fogyatékos is ember Hiába van képesítésük, nem kapnak munkát A szülők mindent megtesznek, hogy minél tovább iskolába já­rassák értelmi fogyatékos gyermeküket, hiszen addig is kö­zösségben maradnak a fiatalok. Ha azonban végeznek, még ha képesítéssel is rendelkeznek, alig, vagy egyáltalán nem foglalkoztatják őket. Békéscsaba Kurtáné Szilágyi Klára — saját bevallása szerint - nem tud be­lenyugodni, hogy ikergyermekei közül a lánya középsúlyos értel­mi fogyatékosként született. Öröm a gondban, hogy a fia egészséges, nyolcadik osztályos kamasz létére is majdnem kitű­nő tanuló. A lányát viszont a fenti genetikai ártalom sújtotta. Az asszony tulajdonképpen erőt merít a keserűségéből: mindent megtesz azért, hogy a körülmé­nyekhez képest a lányának is ugyanolyan jó életfeltételeket te­remtsen, mint a másik gyerme­kének. A kérdés csak az, ho­gyan.- A rendelkezésre álló, védett munkahely olyan kevés, hogy sokszor nem tudják fogadni a gyermekeket. Csak részben old­ja meg a problémát az, hogy 18 éves kora után leszázalékolják a fiatalokat - mondta Kurtáné Szilágyi Klára. - Az asszony ezért azt szeretné, ha Békéscsa­bán is létrehoznának egy olyan központot, ahol a valamilyen szempontból fogyatékosok ér­telmesen tölthetnék a nappalo­kat. Több békéscsabai politikus és intézményvezető ígért eddig támogatást, közöttük például a mozgáskorlátozottak megyei szövetsége, valamint a Speciális Nevelésért Alapítvány. Az érin­tettek azt szeretnék, hogy a kö­zépsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek továbbra is család­ban éljenek. A gyermeknek szüksége van a közösségi kap­csolatra, a szinten tartó és fej­lesztő foglalkozásokra, hiszen e nélkül elvész az iskolában töl­tött idő. A központ létrehozásá­hoz viszont az kell, hogy minél több szülő és rászoruló jelent­kezzen, aki igénybe venné az ilyen jellegű szolgáltatást. Kurtáné Szilágyi Klára a 66/437- 517-es, illetve a 20/581-2315-ös telefonszámon várja a jelentke­zésüket. _______ F. C. K. Mó ra Ferenc kétegyházi kötődése Három falusi tanítónak sokat köszönhetett a régészetben Nagy magyarjaink nyomában címmel rendezte meg a két­egyházi Márki Sándor Általános Iskola a magyar nyelv hetét április 19—22-e között. Megemlékeztek Weöres Sándorról, ve­télkedőt szerveztek az 5-8. osztályosoknak, a nyolcadikosok rendhagyó irodalomórán József Attiláról tartottak előadást. A zárónapon pedig Móra Ferenc életével ismerkedtek a gyerekek, aki Kétegyházán végzett ásatásokat 1930—1932 között. Kétegyháza- Móra Ferencről, az íróról ti már nagyon sokat tudtok, hiszen kis­korotoktól ismerkedtek a művei­vel. Azt azonban lehet, hogy csak kevesen tudjátok, hogy kötődik Kétegyházához, ásatásokat vég­zett itt a harmincas évek elején - mondta bevezetőjében Dila Istvánná, az intézmény igazgató­ja. Móra Ferenc életéről Sebesi Lászlóné, nyugalmazott tanítónő beszélt. Sebesi Lászlóné és férje az egy­kori Petőfi-telepi iskolában taní­tottak, abban az épületben, ahol Móra Ferenc az intézmény első tanítójánál, Kiss Istvánnál vendé­geskedett, amikor 1930 és 1932 között Kétegyházán ásatásokat végzett. — A férjemmel, ha meg akar­tuk lepni egymást, Móra-mű- vet vettünk ajándékba. Az egyik könyvben azt olvastuk, hogy Móra három falusi tanító­nak köszönhetett sokat régé­szeti tevékenysége során, akik­ről legszívesebben szobrot is állított volna. Egyikük a kétegyházi Kiss István volt. Férjemmel levelet írtunk az ak­kor már Gyulán élő tanítónak, akitől választ kaptunk kérdése­inkre. Mint kiderült, Kiss Ist­ván egy brosstűt talált, aminek kíváncsi volt az eredetére. El­küldte a szegedi múzeumba, ahol Móra Ferenc kezébe ke­rült. Az író-muzeológus próba­ásatásokat végeztetett Kétegy­házán, majd maga is kutatott a településen. Megállapítása sze­rint sajnos a leletek egy részét elhordták az alkalmi „kincs­keresők” - derült ki Sebesi Lászlóné előadásából. Az író születésének 125. évfor­dulója alkalmából emléktáblát is avattak az iskola, aulájában. K. E. V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents