Békés Megyei Hírlap, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-06 / 105. szám

A V 2004. május 6., csütörtök mmmtk BÉKÉS MEGYEI AGRÁR A csatlakozás szálláscsinálói Merre tovább, Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal? Agrárhíradónk történetében jubileumi szám a mai: ez az Európai Unióban megjelenő első számunk. Mérföldkőnél szokás hátra- és előretekinteni. A szakmai információ­szolgáltatásban legfontosabb partnerünk, a Békés Me­gyei FM-hivatal vezetőjét, Szabó Istvánt kérdeztük az előző évek tapasztalatairól, a felkészülés folyamatáról, az ágazat irányításában betöltött szerepükről és a jövő feladatairól. meretes, az Európai tő jénő belépésünk izítése egyik legfonto- ínek az agrárcsat­lakozás számított. A magyar mezőgazdaság csatlakozásá­nak szálláscsinálói — mint a mindenkori magyar kormány agrárpolitikájának helyi képvi­selői - nem kis részben a föld­művelésügyi hivatalok voltak. Miközben Brüsszelben javá­ban folytak a tárgyalások, ide­haza el kellett kezdeni a felké­szülést arra, aminek részletei menet közben is változtak. Ezen most már túlvagyunk...- Korszakváltó intézmény a megyei földművelésügyi hi­vatal: az egykori megyei taná­csok mezőgazdasági osztályai helyett lépett be az átalakulá­si folyamatba. Az eltelt évek alatt nagyot fordult világ. A csatlakozás utáni első napok­ban hogyan látja az előző idő­szakot? — A rendszerváltás nyomán létrejött hivatal végigkövette és részben ala­kította is a történéseket, amelyek kö­zött alapve­tően megha­tározó jelen­ség volt a termelési- és birtokszer­kezet átala­kulása. Amíg a for­dulat előtt alig több mint száz nagyüzem és néhány száz ma­gántermelő volt a mezőgazda­ság megyei szereplője, addig a kárpótlás, privatizáció követ­kezményeként húszezer és hatvanezer közöttire tehető a gazdálkodásban résztvevők száma. Azért említhetem ilyen tág határok közt a létszámot, mert ebbe az őstermelőket is beleértem, akik valójában adó­zási szempontból „termelők”, egyébként nem közvetlenül a gazdálkodásból élnek, az agrár­közigazgatás szempontjából vi­szont valóságos ügyfelek. így nézve a megye szinte minden családjához köze lett az új in­tézménynek, amely az ágazati rendszerváltás gyakorlati kivi­Egy-egy helység­ben kulcsfigura a gazdálkodók szá­mára a falugaz­dász. Aligha talál­na olyan gazdát, aki ne érezné fon­tosnak a hálóza­tot, amely az ösz- szes települést le­fedi. telezője volt. Minden kormány fontosnak tar­totta, hogy képviselje az agrárpolitikáját és járul­jon hozzá az érintettek minél szélesebb körénk tájékoztatásához. — Menet közben a hi­vatal és ügyfelei is egy­aránt tanultak. A ko­rábbiakhoz képest új, demokratikusabb gya­korlat alapjait vetették meg. A tőkeszegény me­zőgazdaságban pénzhez lehetett jutni pályáza­tok útján.- Ezt már a csatlako­zás szándékának kinyil­vánítását követő joghar­monizáció részének te­kinthetjük, ami hasonló­an kezdett működni a közösségben alkalmazott gyakorlathoz. Egy évtize­de még igen kevesen tudták az országban és a megyében, hogy mi is az az agrárpályázat. Az el­ső, fejlesztési célú pályá­zatra 1993-ban került sor. A költségek csökkenté­sét, a termelés finanszí­rozását segítő normatív támogatások intézménye a 90-es évek végére tehe­tő. Ezekhez fel kellett ké­szíteni a gazdákat, min­denekelőtt hozzászoktat­ni, hogy adatszolgáltatás nélkül nincs központi se­gítség. Az első regisztrá­ciós eljárás levezénylése igen­csak nagy munka volt. Mind­eközben a folyamatos tájékoz­tatás, továbbképzés máig - de legalábbis tegnapig - tartó kö­telezettséget rótt ránk. Ebben együttműködést kötöttünk az érdekképviseletekkel, szakisko­lákkal, szakmai szervezetekkel. Megszámlálhatatlan a fórumok előadások, képzések sora, amelyeken az uniós normák megismertetése és vitája folyt.- Amit a gazdálkodás ága­zati irányításában bevezettek, s mi megtanultuk, sok napi fel­adatot, határidős munkát je­lentett. Velünk közvetlen ügy­intézői és tanácsadói kapcsola­tot a hivatal „végvári katonái”, a falugazdászok tartottak. Ho­gyan értékeli a szerepüket? — Egy-egy helységben Szabó István hivatalvezető. A változások sodrában nem értek rá gondolkodni, mennyi feladat hárult rájuk egyszerre. A csatlakozás már nem cél. Valóság. kulcsfigura a gazdálkodók szá­mára a falugazdász. Aligha ta­lálna olyan gazdát, aki ne érez­né fontosnak a hálózatot, amely az összes települést lefe­di. Elég, ha csak az utóbbi hó­napok történéseire utalok, amikor az uniós támogatások igénylésére való összes előké­szítés hozzájuk kötődött...- Ebben az elmúlt hét is benne van. A nyolcezer forin­tos támogatás igénylőlapjait is velük töltöttük ki, javítot­tuk, s náluk adtuk le. Ez most már az új hivatalnál van, amely egyébként 18 szakem­bert vitt el az FM-hivataltól. Mi változik a jövőben a két intézmény kapcsolatában, il­letve a falugazdász hálózat sorsát illetően? — Mint ismert, az uniós és nemzeti forrású támogatások, pályázatok elbírálása, ellenőr­zése, kifizetése, és összessé­gében a közös agrárpolitika alkalmazása oda tartozik, ná­lunk marad viszont a korábbi pályázatokkal megvalósított beruházások nyomon kíséré­se, ellenőrzése, és néhány — tisztán nemzeti forrásból kiírt - pályázat koordinálása. Ami a jövő szervezeti kereteit ille­ti, abban a 25 vállalkozó falu­gazdászról - az 53-ból - azt tudom mondani, hogy sorsuk június 30-áig rendezett, mert addig van szerződésük. Ami a hivatalt illeti, nos egyelőre nem tudjuk, hogy az átszerve­zés milyen irányba folytató­dik. Addig is tesszük a dol­gunkat... ’Agro-Békés KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 5600 Békéscsaba, Kétegyhizi út 19.-TeL: (66) 444-016, fax: (66) 4.40070. Gyári alkatrészek, szűrők, kenőanyagok. Permetező­és kultivátoralkatrészek. Kenőanyagok, csapágyak. Bálázó hálók, fóliák és zsinegek. Május hónapban a hirdetés felmutatása 5% kedvezményre jogosít alkatrészvásárláskor készpénzes fizetés esetén. AGRO-BÉKÉS KFT., Békéscsaba, Kétegyházi út 19. Tel.: (66) 444-016. E-mail: info@agrobekes.hu HASZNÁLTGÉP-KÍNÁLATUNK: Claas Dominator-108 5 100 000 Ft John Deer-1188 3 900 000 Ft E-516 800 000 Ft Rába-250 1200 000 Ftj John Deer-4640 ikerkerékkel 1000 000 Ft Békebeli füstölttől a biotejig Barna Zsolt az ízletes húskészítményeket kínáló munkatársakkal. Első alkalommal - és mindjárt nagy sikerrel — mutatkozott be az „ízek utcájában”, a színvonalas standon kiállító helybeli kereskedelmi vállal­kozás, a Barna Zsolt ügyvezető tu­lajdonos által irányított Barna-ker Bt., amely tej- és tejtermék nagyke­reskedelemmel és húskészítmények forgalmazásával foglalkozik. Árukí­nálatát a hazai cégektől gondos vá­logatással beszerzett kiváló minősé­gű élelmiszerekből állítja össze. Tej­ipari partnerei közt van az új Mizo, a Zott, a Danone és a Friesland, illet­ve a biotejet előállító Naszájtej, míg húskészítményeit a Pick, a Merian, a Kometa és a Délhús Rt.-k gyártmá­nyaiból szerzi be. A fesztiválon egyebek közt a biotejet, a baromfi­hús-készítményeket, magas szinten előállított sertéssonkát, téliszalámit és egy jó csengésű névvel bevezetett finomságot, a Békebeli füstölt pári­zsit. Barna-ker Bt. Gyomaendrőd, Fő út 81/1 Tel.: 66/283-539; 30/93-54-530 Tokaj-Hegyalja kincsei Kiss István nagy múltú családi pincé­szete a Tokaj-hegy- aljai borvidéken már évtizedek óta termeli az aszúké­szítés legjobb alap­jait adó furmint, hárslevelű és sárga muskotály szőlőfaj­tákat, és a hegyaljai hagyományok sze­rint készíti a több hazai és nemzetkö­zi versenyen elis­mert borait. A bor­kiállítók közül a leg­népszerűbb standon kóstoltuk meg a csodálatos zamatú borait, amiből vásárolni is lehetett a sajtfesztiválon, és lehet egész év­ben a történelmi borvidék hírne­ves településén, Tolcsván, ahol a vendégfogadásra kialakított pin­cében kiránduló csoportok is megízlelhetik Tokaj-Hegyalja kincseit. Békéscsabán a Kiss Er­nő utca 6 szám alatt lévő Borok boltjában kaphatók a családi pincészet remekei. Fitomark Kft. 3954 Tolcsva, Szent Imre út 4. Telefon fax: 47/384275, mobil: 20/91-19- 274, vagy 20/41-10-721. T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents