Békés Megyei Hírlap, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-06 / 105. szám

II A BÉKÉS MEGYEI AGRÁR 2004. május 6., csütörtök------------------AGRÁR ---------------­Va n-e értelme nemzeti agrárstratégiának? A múlt év végi politikai viták után, év eleji de­monstráció szervezés idején 2004. február 6-án megalakult a nemzeti agrár- és vidékfej­lesztési kerekasztal. Az utóbbi hónapokban a közvéleményt az agrárium piaci problémái (tej, sertés stb.), va­lamint az EU-csatlakozás intézményi és támo­gatási rendszerének létrehozása foglalkoztat­ták. A piaci gondok megoldáskeresésében, a meghozott in­tézkedésekben gyakran visszatért a 2004. április 30-ai határ­idő. Ez azt a vélekedést erősítette, mintha a május elsejei EU-belépéstől kezdve megszűnne az önálló nemzeti agrárpo­litika lehetősége, szükségessége. Vajon ezután a mezőgaz­daság ügyei kizárólag Brüsszelben dőlnek el? Nem, ez nem így van! Lehet és kell is nemzeti agrárcélokat kitűzni, és meg lehet, meg is kell találni az elérésüket segítő nemzeti eszkö­zöket. Ezért fontos az agrárkerekasztal. A kerekasztal alakuló ülésén elnöknek dr. Horn Péter akadé­mikust, az Agrárgazdasági Tanács elnökét választotta és megalakított kilenc szakbizottságot. Ezek a következő téma­körökkel foglalkoznak: foglalkoztatás, fogyasztók megnyerése, termékpályák, föld- használat, agrárvállalkozások szabályozása,agrárjövő, termé­szeti erőforrásokkal való gazdálkodás, agrárgazdaságról szó­ló törvény módosítása, agrárkömyezet és tájgazdálkodás. A szakbizottságok április közepére elkészítették részanyagai­kat, amelyeket megtárgyalt az április 28-án tartott plenáris ülés (sajnos ezen a pártok képviselői nem hiánytalanul vettek részt). Ezek munkaanyagok, amelyek egyelőre nem konzisz­tensek, nem tükröznek egységes szemléletet. Ismertetésük, véleményezésük messze meghaladja egy újságcikk kereteit. Inkább arra szeretnék példaszerűen utalni, hogy milyen té­mákkal kell (kellene) foglalkoznia a nemzeti agrárpolitikának. A rendszerváltás után a legtöbb munkanélküli a mezőgazda­ságból került ki, tömeges lett a kényszervállalkozás és elter­jedt a fekete munka. Ezt a problémakört az Uniós támogatá­sok segítik kezelni, de szükség van átgondolt nemzeti prog­ramra és eszközökre is. Erre lehetőséget ad az, hogy az adórendszer, a társadalombiztosítás rendszere továbbra is nemzeti hatáskörben marad. A magyar termék piaci verseny- képességének javítása érdekében számos intézményi és jog­szabályi változtatásra van szükség (új kereskedelmi törvény, közösségi marketing törvény kidolgozása, stb). Az ágazatok, termékpályák kérdéskörében a közös agrárpolitika (CAP) a meghatározó itt a nemzeti agrárpolitika csupán az alkalmaz­kodást tudja segíteni, a káros hatásokat mérsékelni.. A földhasználat és a birtokpolitika elsősorban nemzeti kér­dés, és nem a tulajdonról szól. A magyar sajátosságokhoz (szétágazott tulajdon, bérleti rendszer stb.) igazodva elő kell segíteni a földhasználat koncentrációját, mert csak így lehet hatékony a növénytermesztés. Az uniós csatlakozás felgyorsítja az agrárszerkezet átalakulását és itt csapódnak le az eddigi agrárpolitikai hibák következmé­nyei. Egyszerre kell segíteni a versenyképes méretű termelés ki­alakulását és támogatni a mezőgazdaságból kiszorulókat. Mind­ehhez jelentős forrást kell biztosítani a nemzeti költségvetésből. A természeti erőforrásokkal való gazdálkodás (talaj, víz, táj, megújuló energiák klimatikus adottságok) legfontosabb célja ezek megóvása, fejlesztése, amihez minél teljesebb körben kell felhasználni az uniós forrásokat. Mint a fentiekben felvázolt példák mutatják, az agrárstratégia megvalósítása választási ciklusokon túlnyúló nemzeti feladat, amihez törvényi garanciákat kell kapcsolni. Az 1997. évi tör­vény (az agrárgazdaság fejlesztéséről) az unióba történt belé­pésünkkel részben alkalmazhatatlanná vált, ezért átfogó mó­dosításra szorul. A mezőgazdaság számára a politikában az jelenti a legna­gyobb veszélyt, hogy az abból megélni akarók igen szűk sza­vazói bázist jelentenek, aminél sokkal nagyobb a mezőgaz­dasághoz inkább csak érintőlegesen, érzelmileg kötődök száma. A pártok a szavazatok számát akarják maximalizálni, ezért eredményes agrárstratégia csak akkor működhet, ha sikerül a szakmai szempontok elsőbbségének elismerése mellett politikai kompromisszumot kötni. Ezt várjuk a nemzeti agrár- és vidékfejlesztési kerékasztaltól, a parlamenttől és kü­lönösen megyénk országgyűlési képviselőitől. györfi károly Utolsó összegzés az unión kívül A megyei mezőgazdasági bizottság üléséről jelentjük Békés Megye Képviselő-testülete Mezőgazdasági Bi­zottsága a legutóbbi ülésén még az unió kapuin kí­vül várakozó magyar mezőgazdaság helyzetelemzé­sével foglalkozott, ma pedig az európai közösség új tagjaként a gazdák jövője és anyagi helyzete szem­pontjából jelentős intézmény, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal országos szerepéről, tervei­ről kér tájékoztatást annak vezetésétől. A két téma kapcsolódása is jelzi, hogy a testület nem titkolt cél­ja az esélylatolgatás, a távlatok keresése. prszág egyik legnagyobb jiőterületével rendelkező és megye — melyben a mű- gtő földek aránya megkö­zelíti az összterület 82%-át - hagyományosan a szántóföldi növénytermesztés, ezen belül is a gabona- és ipari növények termelésének elismert régiója, ami egyben azt is jelenti, hogy minden más ágazatra adott tá­mogatás, sikeres pályázat elle­nére ez a szerkezet sokáig nem is változik döntő mértékben. Ennek előnyei és hátrányai egyaránt tetten érhetők, így például egyfelől a többnyire jó talajadottságok és tradicionáli­san magas technológiai színvo­nal jó termésátlagokkal, másfe­lől a természeti körülmények­nek és a piaci viszonyoknak való fokozott kiszolgáltatottság. Ha a termés sok, az ár ala­csony, ha az ár magas, a ter­més kevés. A tőkehiány sok gazdál­kodónál konzerváló­dik. Erre a sok bizony­talanságot jelentő hely­zetre utalt az a tájékoz­tató, ame­lyet Kasza Pál, a Békés Megyei Földműve­lésügyi Hivatal vezetőhelyette­se terjesztett elő, és a növény- termesztés elmúlt évi eredmé­nyeit elemezve rámutatott, hogy veszteséges esztendőt zárt az ágazat. Az ismert tava­lyi rekordaszály megtette a ha­tását, s - mint a termelők ér­dekképviseletének vezetője, Györfi Károly, a Teszöv titkára hozzászólásában kifejtette — olyan lehetetlen jelenségeket is produkált, hogy a megye leg­rosszabb adottságú földjein néhol több termett, mint a sokkal jobb orosházi, puszta­földvári táblák némelyikén. Biztató jelenség a beszámo­ló szerint a szántóföldi zöld­ségtermesztés fejlődése és a hajtatásos kertészetek terme­lésbiztonságot növelő beruhá­zási (pályázati) ked­ve — amelynek jó­voltából új növény­házak, áruváloga­tók, hűtőtárolók épültek, ám ez a növénytermesztés összképét nem vál­toztatta meg. Kasza Pál egyebek közt el­mondta, hogy a megye gazdálkodói az elmúlt évben fagy- és aszálykár­enyhítő hitelekre (nem a támogatás­ra!) 18 milliárdos terméskiesés alap­ján nyújtottak be igényt. A korábbról áthúzódott piaci za­varoknak és nem kevésbé a növény- termesztés rossz évének áldozata lett a tavalyi évben az állattenyésztés. A beszámolóból az is kitűnt, hogy milliárdos nagyság- rendű támogatás hasznosult az évek folyamán a megye gazdaságaiban az ag rárpályázatok segítségével épít­mények létesítésétől technoló­gia- korszerűsítésig, ültetvény- telepítéstől élelmiszer-ipari fej­lesztésig, gépvásárlástól öntö­zésig, s a preferenciákból az egyes gazdasági szerveződések is részesülhettek — különböző módon és mértékben. Ez utób­bival kapcsolat dr. Kulcsár László, a bizottság alelnöke, a Gazdakörök Békés Megyei Szö­vetségének elnöke úgy vélte, hogy a jelentés szerint a csalá­di gazdaságok száma nem nőtt, s ez a megtorpanás arra utalhat, hogy nem kaptak a je­lenlegi agrárpolitikában kellő figyelmet, pedig az unióban alapvető gazdasági modellnek ismerik el ezeket a szerveződé­seket. Az agrárgazdasági szerve­zeti formák témakörében nagy hangsúlyt kapott a térségi ösz- szefogásra alapozott eurokon- form termelési és értékesítési szerveződések alakítása és tá­mogatása, mellyel kapcsolat­Az uniós csatlakozás egyik fontos kérdése volt Az élelmiszerbiztonsági követelményeknek már Gallicoop. ban Kasza Pál elmondta, hogy tavaly 7 szövetkezet és 3 gép­kör igényelt támogatást, s 7 zöldség-gyümölcs értékesítő szövetkezet adott be elismeré­si kérelmet. Többségükben megfeleltek a követelmények­nek, de néhány esetében a tá­mogatás amiatt maradt el, mert nem érték el az előírt ár­bevételi küszöböt. A beszámolót követő vitá­ban egyebek közt szóba került a felkészülési időszak végén tapasztalt kapkodás, amely — Szokola Béla, magyarbán- hegyesi polgármester megfo­galmazása szerint „az örökös fáziskésések” következményeit a kisemberek nyakába varrták, s alig hagytak időt az admi­nisztratív követelmények telje­sítésére. Vígh Ilona országgyű­lési képviselő ugyancsak a kis­termelők gondjaira utalt azzal a véleményével, hogy hiába a kormány által garantált hitel, ha a bankok nem adnak köl­csönt a gazdálkodóknak. De­az élelmiszer-feldolgozók felkészítése, sokkal korábban megfelelt a szarvasi zső Zoltán képviselő a gyomaendrődi gazdák példáját említve megerősítette a pénz­intézetek elutasító magatartá­sát. Gábel István, a Békés Me­gyei Agrárkamara titkárhelyet­tese a szemléletváltásra hívta fel a figyelmet, rámutatva, hogy uniós tagként nem az a követendő magatartás, hogy a követelményeket akarjuk hoz­záigazítani a lemaradókhoz, hanem, hogy megtanuljuk azokat betartani (lásd: határ­idők). A bankok barátságtalan­nak ítélt magatartását pedig úgy értékelte, hogy a fedezet­elemzésnél nemcsak a jelzá­logjogokat vizsgálják, hanem az életképességet is. Tóth Sándor, a bizottság el­nöke egyebek mellett azt a vé­leményt erősítette meg, hogy a kétéves késéssel indult felké­szülési hajrá szükségszerű ne­hézségei ellenére nincs más út, mint megszokni a szigoro­dó feltételeket és alkalmazkod­ni hozzájuk. / i STIHL, Viking ««i ei 7 Fűnyírók $ motoros kaszák fűnyíró traktorok rotációs kapák és egyéb kertészeti gépek. Továbbá kaphatók: láncfűrészek. magassági ágvágók, egyéb kertészeti és építőipari kisgépek, alkatrészek. HITELLEHETŐSÉG HELYSZÍNI ÜGYINTÉZÉSSEL. DANSZKI-CSISZÉR Kft. Szakkereskedés és Szerviz, Gyula, Béke sgt. 54. Tel.: (66) 561-770, (30) 9551-531, (30) 3032-676. Fax: (66) 561-771. s E-mail: stihl_gyula@bekesnet.hu S Mezőgazdasági munkagépalkatrészek széles körű forgalmazása: {•Rába 250 traktor, pótkocsi, silókombájnok, kaszálógépek, kultivátor, bálázó, bálakötöző zsineg, tárcsa, ékszíj, csapágy stb. Békéscsaba, kápolna u. 8. (TESCO áruházzal szembeni utca.) Tel./fax: (66) 443-910, . 06 (20) 334-0633. Búza és kukor ca felvásárlása a legmagasat ároi ÓOUVÍT,, Nagy- és kiskereskedés ? KENŐANYAGOK h megszokottnál is kedvezőbb AKCIÓS ÁRON!- MTZ-alkatrészek, ékszíjak, szimeringek, bilincsek, szűrők, láncok, kardánok, Tip-Top javítóanyagok, gumiköpenyek, autóápolók. — ÜZLETÜNK: — Duvet Kft., Békéscsaba, Lipták A. u. 7. Tel.: (66)445-410,528-510. Óriási választék - Kedvező ar! m FARKAS-AGR0 BT., Békéscsaba, Kétegyházi út 3. Tel.: (66) 446-678, (30) 349-8133. Mezőgazdasági gépek támogatásának, hitelének ügyintézése! J í NÉHA iGYJA KI A LEHETŐSÉGET, INDUL AZ AVOP! M04 6ÍPEK4S * 15% TÁMOGATÁSSAL! Pályázatát elkészítjük, .a gépeket a legkedvezőbb árakon biztosítjuk. te PAKA-DUPLEX BT. STiHL viking Szakkereskedés és Szerviz Békéscsaba, Pöltenberg u. 17. Tel.: (66) 443-040. TAVASZI-V motoros kaszák és 'A' VIKING termékek 8-15% T. árengedménnyel a készlet erejéig! Jp 4 II // L0CS0L0T0ML0­AKCIÓ a P.Z.S. Vállalkozásnál májusban. Csavarodásmentes, minőségi TOBBY NTS tömlők már 136 Pt/m + áfa áron. | P.Z.S.T Békéscsaba, Péki u. 9. Tel.: (66) 453-640. Szokola Béla, magyarbánhegyes i polgármester megfogalmazása szerint „az örökös fáziskésések” kö­vetkezményeit a kisemberek nya­kába varrták, s alig hagytak időt az adminisztratív követelmények teljesítésére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents