Békés Megyei Hírlap, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-06 / 105. szám

6. OLDAL - 2004. MÁJUS 6., CSÜTÖRTÖK G Y Ó G YÍTÁS A méltó és emberséges halál lehetősége A hospice mozgalom célja a legjobb életminőség megőrzése az utolsó leheletig A haldoklók fizikai, pszichés, spirituális és szociális gondozásá­val foglalkozó hospice mozgalmat dr. Cicely Saunders angol szo­ciális gondozóból lett orvosnő indította el 1967-ben. Ekkor nyitot­ta meg a St. Christopher's Hospice-t Londonban. Ez volt az első olyan intézmény, amelyben a fájdalomcsillapítás és tünetkezelés módját a beteg és családtagjai bevonásával szervezték meg. A hospice szellemiség lényege: a haldoklóval való együttélés, bevo­nása a közösségi életbe, olyan környezet biztosítása, ahol a meg­maradt szellemi és fizikai képes­ségeit használni, élvezni tudja. A hospice-szellemiség a meghalást az élet részének tekinti, olyan fo­lyamatnak, amelyet sem megrövi­díteni, sem mesterségesen meg­hosszabbítani nem lehet. A hospice-ellátás célja a legjobb életminőség megőrzése a halálig. A hospice nem egyszerű ápolá­si intézmény, nem elfekvő, nem utókezelő. Itt nem gyógyítás fo­lyik, nem az élet mesterséges meghosszabbításán fáradoznak, hanem olyan otthon, ahol az em­berek leikével, emberi méltóságá­val is törődnek. Szeretettel, meg­értéssel segítik a haldoklót abban, hogy egészen haláluk pillanatáig teljes életet élhessenek. A család­tagok — gyerekek is — bármikor bejöhetnek látogatóba, de lehet­séges a család és a barátok aktív részvétele az ellátásban. Igazi me­leg, családi környezet valósulhat meg. Az intézmény berendezése is otthonias jellegű. A hospice-on a „házirendet” maguk a betegek alakítják ki. A betegeknek a fájda­lomcsillapítás és a palliativ terápia révén biztosítja az állapotuknak megfelelő személyes életvitel folytatását. Á palliativ gon­dozás egy aktív, összetett gondozá­si forma azon bete­gek számára, akik súlyos, előrehala­dott, gyógyíthatat­lan betegségben szenvednek, illetve terminális állapot­ban vannak. A palliativ gondozás során elsődlegesen fontos a fájdalom és egyéb tünetek enyhítése, valamint a pszichológi­ai, szociális és spirituális problé­mák figyelembe vétele. A hospice-ellátás formái: a. ) bentfekvő részlegek: hospice anyaház, hospice palliativ részleg; b. ) hospice házi gondozás; c. ) átmenetí szervezeti formák: ambuláns gondozás, kórházi kon­zultatív csoport (mobil team), nappali kórház és gyászcsoport. Az első magyar hospice kezde­ményezés dr. Polcz Alaine pszi­chológus, tanatológus nevéhez fűződik a Magyar Hospice Alapít­vány létrehozásával (1991. április 29.). Sajnos munkásságával hosz- szabb ideig egyedül maradt, mi­vel a meghalás és annak körülmé­nyei tabu témának számítottak. 1991 óta létezik a terminális ál­lapotban lévő - elsősorban daga­natos — betegeket ellátó hospice­rendszer Magyarországon, de csak az utóbbi években teremtő­dött meg a feltétele annak, hogy lehetővé váljon a hospice integrá­lása az egészségügyi rendszerbe, ezáltal megvalósulhasson az eu­rópai szintű palliativ ellátás. Elő­segítette ezt a folyamatot, hogy az egészségügyi törvényben már szerepel a hospice, valamint a há­zi szakápolási rendelet továbbfej­lesztett változatában is megjelení­tik a hospice-t, mint az ellátás speciális formáját. Már évek óta folyik a szakemberek ilyen irányú képzése Magyarországon. 1994-től, a hospice egészség- ügyi rendszerbe való integrálásá­nak kimondásával ugrásszerűen megnőtt a hospice palliativ részle­get, vagy házi gondozó csoportot létrehozó szervezetek száma. A Soros Alapítvány, az önkormány­zatok, valamint a Népjóléti Mi­nisztérium is többször írt ki pá­lyázatot új részlegek kialakításá­ra, illetve munkájuk támogatásá­ra. 1995. március 25-én 19 szerve­zet határozta el egy országos egyesület megalakítását (a Ma­gyar Hospice Egyesület). A hospice-ápolási egységek gyulai megteremtésének és mű­A hospice-ellátás alapelvei 1. Jog a természetes halálhoz. 2. A haldokló betegek szeretetteljes testi-lelki ápolása, gondozá­sa, szenvedéseinek és magányának oldása. 3. A „dühödt gyógyítani akarás” és az eutanázia elutasítása. 4. A fájdalomcsillapítása, fájdalommentesség oly módon, hogy a beteg tudata tiszta maradjon. 5. A haldokló betegek életük befejező szakaszát testi-lelki erejük le­hető legnagyobb birtokában, számukra optimális körülmények kö­zött töltsék (életminőség, pszichológiai támogatás, lelki gondozás). 6. Segítségnyújtás a családtagoknak a betegség ideje alatt és a gyászolás folyamán. 7. Mindehhez speciális intézmények és speciális gondozó tea­mek létrehozása. ködésének két feltétele volt: első a szellemi tőke, a második pedig az anyagi források szükséges és elég­séges megléte. A szellemi tőke nélkül a hospice-ápolás csak med­dő próbálkozás lenne. Ilyen felté­telrendszer biztosította a hátterét a gyulai Pándy Kálmán megyei kórház hospice-osztályának meg­alapításához is. Az osztály létrehozása Kiss Ferencné kezdeményezésének kö­szönhető, aki kórházunk ápolási igazgatója volt. Ő biztosította mind a szellemi, mind az anyagi feltételét annak, hogy Gyulán elsőként való­suljon meg a hospice szellemű be­tegellátás. A kőnkét feladatok vég­zésével egy főiskolai végzettségű ápolót bízott meg. A hospice osz­Az otthonos környezetet teremtő társalgóban jólesik a beszélgetés. tály alapításának jelentősége meg­értésre és támogatásra talált kórhá­zunk vezetésénél is. A haldoklók speciális szükségletein alapuló szakmai és erkölcsi igény tehát kép­viselte a kellő szellemi tőkét. Az anyagi feltételeket az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár által 1993-ban hospice-egységek és hospice otthonápolási szolgála­tok alakítására kiírt pályázat lát­szott biztosítani. Intézményünk pályázatát kedvezően bírálták el, így 1994. augusztus 15-én meg­nyílt Magyarország első bentfek­vő hospice-osztálya Gyulán. Az osztály egy, a kórház területén álló faépületben kapott helyet. Az épületben 8 betegszobát alakí­tottak ki. Kezdetben 16 ágy biztosított el­helyezést, melyből négy a családtagok jelenlétéhez biztosí­tott lehetőséget. Ezenkívül fürdőszo­ba, WC-helyiségek, kezelő, társalgó, tea­konyha, nővér- és or­vosi szoba, tiszta- és szennyesruharaktár volt található az osztályon. Több év elteltével a faépület már nem felelt meg a tűz­védelmi szempontoknak, így 1999-ben új helyre költözött az osztály, a Szentháromság utca 14/B alá, amely már nem a kór­ház területén található, hanem annak egy külső telephelyén, de szervezetileg és működésileg a mai napig a kórházhoz tartozik. Az új helyen sikerült a súlyos betegek, haldoklók számára igen kényelmes, barátságos környeze­tet Itialakítani. Az osztályra belép­ve sokan meglepődnek, mennyire otthonos, nem is emlékeztet kór­házra. A falakon a rengeteg táj­kép, a virágok, a színes drapériák és ágytakarók mind-mind azt a célt szolgálják, hogy a betegek minél kellemesebben érezzék magukat. Kilenc kórterem találha­tó, melyből 7 kétágyas, kettő pe­dig háromágyas. Minden szoba tágas, az ágyakon kívül még éjjeli- szekrények, szemé­lyenként külön ru­hásszekrény, asztal, székek, mosdósa­rok, helyenként tv biztosítja a betegek kényelmét. Az ágyak nagyobb ré­sze multifunkcioná­lis, ami különösen az ágyhoz kötött, fekvő befegék' héty- zetét könnyíti meg. A kórtermeken kí­vül egy tágas pihe­nőrész várja kényel­mes fotelekkel a té­vézni, olvasni, be­szélgetni vágyó be­tegeket és hozzátar­tozóikat. Ezenkívül személyzeti kony­ha, kezelő, raktá­rak, hulladékgyűjtő helyiség, a személy­zet és betegek szá­mára külön fürdő, mellékhelyiségek (külön a hozzátar­tozók számára is), öltöző, irodák bizto­sítják az osztály működését. Az osztályra való bekerülést kérheti maga a beteg, családtag, háziorvos, kórházi osztályos or­vos. A felvétel előjegyzés alapján történik, nincs azonnali beutalás. Az eljegyzés sorrendjét betartva fogadjuk a — elsősorban dagana­tos! — betegeket, hiszen ez az osztály az ő ellátásukra alakult. A hospice-ellátás a beteg számára ingyenes!! Ez az egyetlen mód az esélyegyenlőség megvalósítására a haldokló gondozásában. Az ápolók felvételét alkalmassági beszélgetés előzi meg, melynek so­rán a tóváló kommunikációs képes­ség, az empátia, a szakmai és erköl­csi elhivatottság felmérésére kerül a hangsúly. A személyzet túlnyomó A haldokló beteg chartája 1. Jogom van, hogy élő, érző emberi lényként kezeljenek a halálomig. 2. Jogom van mindvégig megőrizni a reményt. 3. Jogom van, hogy olyan emberek gondozzanak, akik megőrzik a reményt. 4. Jogom van kifejezni érzelmeimet és benyomásaimat a ha­lálom előtt a magam módján. 5. Jogom van részt venni a kezelésemet illető döntésekben. 6. Jogom van az orvosi és nővéri gondozásra akkor is, ha egyértelmű, hogy nem tudnak meggyógyítani. őUÍLcUü> 7. Jogom van, hogy ne haljak meg egyedül. 8. Jogom van, hogy ne legyenek fájdalmaim. 9. Jogom van, hogy őszinte választ kapjak a kérdéseimre. 10. Jogom van, hogy ne vezessenek félre. 11. Jogom van segítséget kapni a családomtól ahhoz, hogy képes legyek elfogadni a halálomat és a családomnak joga van segít­séget kapni ahhoz, hogy jobban elfogadhassa a halálomat. 12. Jogom van békében és méltóságban meghalni. 13. Jogom van, hogy megőrizzem az egyéniségemet és hogy ne Ítéljenek el, ha a döntéseim nem egyeznek mások meggyőződésével. 14. Jogom van, hogy megbeszéljem és elmélyítsem vallási és/vagy spirituális tapasztalataimat anélkül, hogy befo­lyást gyakorolnának rám. 15. Jogom van elvárni, hogy kegyelettel bánjanak a testem­mel a halálom után. 16. Jogom van, hogy empatikus, szakmailag kompetens, jól informált személyek gondozzanak, akik igyekeznek meg­érteni a szükségleteimet és akik képesek elégedettséget találni abban, hogy hatékonyan támogatnak abban, ami­kor szemben állok a halállal. (Southwestern Michigan Inservice Education Council, 1975.) többsége végzett valamilyen szintű hospice-tanfolyamot. A hospice­tanfolyamokon számos önkéntes segítő végez, de sok helyen nem megoldott az önkéntes tevékenység koordinálása, ezért a jelentkezők hamarosan kedvüket veszítik és el­vesznek a hospice-ok számára. Ma­gyarországon a karitatív munkának nincs kellő megbecsülése, pedig munkájuk felbecsülhetetlen értékű: rengeteget segíthetnek a haldokló magányának oldásában. Jelenleg 1 konzulens orvos, 2 diplomás ápoló, 9 ápoló, 1 mentál- higiénikus, 1 gazdasági nővér, 2 ta­karítónő jelenti a személyzetet. Az osztály vezetését diplomás ápoló végzi, az ő feladata a betegek elő­jegyzése is. Az orvos na­ponta 2 órát tölt az osztá­lyon, így az ápolók szak­mai tudására, jó problé­mamegoldó képességére nagy szükség van. A teammunkát egy szociá­lis munkás egészíti ki. Hetente egyszer a re­formátus vallású kór­házlelkész is kilátogat az osztályra, akitől a be­tegek, igényeik szerint, kérhetnek segítséget. Ha azonban a beteg nem református, és sa­ját vallásának a vezető­jéhez ragaszkodik, en­nek sincs akadálya, hi­szen az utolsó pülana- tokban döntő jelentősé­gűvé válhat egy utolsó kenet, egy közös ima, a megértés. Sok haldokló csak így tud nyugodtan, csendben, megbékélve meghalni, és a hospice feladata mindehhez biztosítani a feltétele­ket. A hospice-nak nincs szoros házirend­je, a betegek igényei és szükségletei határozzák meg a napi tevékenységeket. Láto­gatási idő nincs, a hozzátartozók a nap bármely szakában jöhetnek, akár éjszakára is maradhatnak. Végezetül dr. Cicely Saunders, az első hospice-ház megalapítójá­nak szavai: „Ön az élete utolsó percéig fontos nekünk, mi nem­csak azért fogunk küzdeni, hogy békében haljon meg, hanem azért is, hogy mindvégig emberhez méltóan tudjon élni.” PÁKÁI TÍMEA OSZTÁLYVEZETŐ ÁPOLÓ A betegek szobáiban - igény szerint - a hozzátartozó éjszakára is ott maradhat. Röviden SZEMÉSZETI OSZTÁLY. A BMKT Pándy Kálmán Megyei Kórház értesíti a lakosságot, hogy szemészeti osztálya — felújítási munkálatok miatt — 2004. április 23-ától előreláthatólag 2 hónap időtartamig a régi fertőzőosztály épületében működik. MAJÁLIS. Az elmúlt évek hagyo­mányainak megfelelően, ez év­ben is megrendeztük a kórházi majálist május 1-jén. Ez alkalom­mal a kórház 158. születésnapján kívül, az európai uniós csatlako­zást is közösen ünnepeltük, és is­mét egy kellemes napot töltöt­tünk együtt. A rendezvényt meg­nyitotta dr. Tóth Károlyné szak- szervezeti titkár, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szak- szervezetének megyei elnöke. A megjelenteket dr. Kovács József főigazgató főorvos köszöntötte. TUDOMÁNY. Ma 14 órától kór­házi tudományos ülés lesz a kór­ház konferenciatermében. ÁPOLÓK NAPJA. Május 12 én 10 órakor kezdődik az Egészség- ügyi Szakdolgozók Házi Tudo­mányos Értekezlete az Ápolók Nemzetközi Napján. A rendezvé­nyen átadják Az év szakdolgozó­ja kitüntető címet, majd 7 szak­mai előadás hangzik el. Az oldal a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórházának támogatásával készült. Internet: www.pandy.hu; E mail: hospital@pandy.hu i

Next

/
Thumbnails
Contents