Békés Megyei Hírlap, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-27 / 123. szám

NÉPSZABADSÁG INFOVILÁG EXTRA 2004. MÁJUS 27., CSÜTÖRTÖK 5 Drága, nehézkes EMMA Digitális munkakönyv? I Honlapkritíka Kábítószer és kattintás Május elseje óta működik, de máris sok kritikát kapott az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA), első­sorban drágasága, másodsorban hasz­nálhatatlansága miatt. Az észrevételek némelyike jogosnak tűnik, olyan is akad azonban, amely kommunikációs gond­ból adódik: az EMMA nem az, aminek a beharangozok alapján a felhásználók gondolták. Az adatbázis elsősorban a munkavi­szonyban állók, illetve az őket foglalkoz­tató munkáltatók számára biztosít alap­vető munkaügyi információkat. Emellett persze az ellenőröknek is hasznos, hi­szen az mindenképpen kiderül belőle, hogy egy adott dolgozót a munkáltatója bejelentett-e, avagy „papíron" legálisan, ténylegesen azonban feketén foglalkoz­tatja. A központ feladatai közé tartozik a munkaviszonyokkal kapcsolatos válto­zások rögzítése és az adatok valódiságá­nak ellenőrzése, valamint a folyamatos adatszolgáltatás az összes érintett részé­re, a „munkaerőpiac átláthatóságának növelése" érdekében. Az EMMA mögött egy nagy kapacitá­sú számítógépes hálózat áll. Az előbb em­lített átláthatóságot szolgálja, hogy a rendszer az internetről, egyszerű böngé­szővel, illetve telefonon, egy „call cente­ren", vagyis telefonos ügyintézőkön ke­resztül is elérhető - feltéve, ha a felhasz­náló rendelkezik a belépéshez szükséges PIN-kóddal. A PIN-kódos azonosítás in­doka, hogy kényes természetű, szemé­lyes adatokat tárol az adatbázis, ez a megoldás ugyanakkor nehézkes, és a po­tenciális felhasználók egy részét bizonyá­ra visszatartja • az EMMA használatától. PIN-kód híján csak levélben, illetve sze­mélyes érdeklődés útján lehet hozzájutni a kért adatokhoz, ez viszont nem jelent minőségi előrelépést az EMMA előtti helyzethez képest: a kérdéses adatok ed­dig is megvoltak az egészségbiztosítónál, a nyugdíjbiztosítónál és az APEH-nél, és meg is lehetett azokat tőlük szerezni. Az induló adatbázist az Országos Nyugdíjfolyósító 2002. és 2003. év végi, illetve az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2004. január 1. és április 30. kö­zötti nyilvántartásában szereplő munka- viszonyok adatai képezik. Ehhez képest újdonságot csupán az jelent, hogy a rendszer 2004. május 1. után minden változást rögzít és megőriz. Vagyis aki most májusban állt munkába, és a továb­biakban mindig munkaviszonyban fog­lalkoztatják majd, az teljes körű munka­ügyi adatszolgáltatást és nyilvántartást kap az EMMA-tól (magyarán egyfajta elektronikus munkakönyvként használ­hatja a szisztémát), mindenki másnak azonban a régi adatbázisokra is szüksé­ge lesz. A rendszer felállítására - a hardverek­re és a fejlesztésekre - 1,6 milliárd forin­tot fordítottak. Az általunk megkérdezett informatikai szakértők szerint az összeg „nem teljesen piaci, de védhető". Ez egy­felől azt jelenti, hogy hasonló megoldá­sokat a versenyszférában valamivel ke­vesebből is ki tudnak hozni. Másfelől vi­szont a beruházás nem számít kirívóan drágának vagy „értékaránytalannak" (különösen a kormányzati informatikai beruházások mezőnyében - gondoljuk csak az előző kormány alatt félmilliár- dért elkészíttetett kormányzati portálra). Ráadásul - és ez az igazi ritkaság - arra is jó esély van, hogy behozza az árát: ha va­lóban sikerül valamivel javítani a foglal­koztatási és járulékfizetési fegyelmet, ab­ból az állam a szóban forgó összeg több­szörösét profitálja. A munkáltatók számára kötelező az új és a megszűnő munkaviszonyok legfon­tosabb adatainak bejelentése, a munka- vállalókat viszont e tekintetben semmi­lyen kötelezettség nem terheli. A múlt hétig az EMMA-hoz mintegy 40 ezer, munkaviszonnyal kapcsolatos bejelentés érkezett, és kétezer munkavállaló pró­bált adatot lekérdezni saját magáról. Ér­tesüléseink szerint a fenntartók ennél ve­hemensebb érdeklődésre számítottak (és arra is méretezték a rendszert), azt vi­szont biztatónak tartják, hogy a forgalom nagyjából permanens: naponta 2-3 ezer megkeresés érkezik. H. M. Napjaink súlyos problémája az egész társadalom jövőjét veszélyeztető drogfo­gyasztás. A megelőzés, a gondozás nem működik megfelelő információk nélkül, amit ideális esetben legdiszkrétebben az internetről szerezhetünk be. „A drog: az Egészségügyi Világszer­vezet ajánlása alapján minden olyan szert jelent, amely a szervezet, elsősor­ban a központi idegrendszer működését befolyásolja, és vele kapcsolatban függő­ség alakulhat ki." Ez a hivatalos megha­tározása a kábítószernek a Gyermek-, If­júsági és Sportminisztérium által 2002 májusában létrehozott Nemzeti Drog­portálon, a www.drogportal.hu-n is. A portál a modemesek számára rendkívül bosszantó flash animáció ellenére ígére­tesen indul, külön tartalmat ígér a tiné­dzsereknek, fiataloknak, szülőknek és a szakmának, valamint a pedagógusok­nak. Az aloldalakon azonban mindenhol ugyanaz a tavaly karácsonyi üdvözlőlap fogadja a látogatót(l), a dokumentumtár­ban és az adatbázisban száraz, életide­gen szövegek olvashatók, a netalapú táv­oktatási rendszer pedig egyáltalán nem működik. A „drogalapok"-menüpont- ban fotóval, szlengnévvel bemutatva megismerhetjük ugyan a legnépszerűbb drogokat, de a kábítószer helyett ajánl­ható programajánló szintén hónapok óta lejárt „aktualitásokat" ajánl. A kétirányú kommunikációs eszközök, a tesztek és a kvíz még ötletesnek is mondható, de mindent elront a fórum, ahol tavaly nyá­ri beírásokat olvashatunk, drogosok (!) egymásnak adott tanácsait a drogfo- gyasztáshoz(ü!) (melyik „jobb", hogyan lehet kimutatható nyom nélkül élni ezek­kel, stb.) Ezek után az ígért 24 órás S. O. S. chatvonalat ne is keressük... A www.droginfo.hu nagyon megka- póan jelzi kezdőlapján, hogy ez az oldal nem a drogról informálja az idelátoga­tót, hanem az azzal kapcsolatba kerülő emberről. A szövegdobozok címére kat­tintva juthatunk el az egyes menüpon­tokhoz, ahol a sürgősségi esetben hívha­tó, illetve a drogosokat felvállaló sza­kembereket, szervezeteket érjük el. Kor­társ-, önsegítő- és szülői csoportok cím­jegyzéke is olvasható. „Kis" szépséghi­bája az oldalnak, hogy több mint 3 éve, 2001 áprilisában frissítették utoljára... Csak remélhetjük, hogy a szervezetek azóta nem szűntek meg, nem költöztek el, és még mindig felvállalják a drogoso­kat! Az elvet, miszerint nem a drogról informálnak, olyannyira betartják, hogy az „Alapfogalmak, a drog1, a kábító­szer-fogyasztás jogi szabályozása" stb. szövegdobozra nem is lehet kattintani, a link nem él. A népszerű pszichiáter, dr. Csernus Imre valóságos médiasztár lett. Drogma címen írt könyvének külön weboldala van, www.drogma.hu címen. Itt beleol­vashatunk a könyvbe, megismerhetjük a szerzőket, és persze a kábítószereket, de további segítséget nem kapunk. Mivel a középiskolás korosztály a leg­veszélyeztetettebb, a Sulinet portálján is joggal keresünk drogprevenciós anya­gokat (www.sulinet.hu). A keresőbe be­írva sok találat érkezik, de nem elég jól struktúrában, nehéz rátalálni a megfele­lő információra. A keresésre például a kokain hatásának biológiája és a drog- megelőzési irányelvek egyaránt feljön. A legjobb linkgyűjtemény a témában a www.drogprevencio.lap.hu, ahonnan kiindulva a lelki segélyt nyújtó helye­ket, a kallódó fiatalokkal, a kétség- beesett családokkal foglalkozó civil szervezeteket ugyanúgy elérjük, mint a témáról fellelhető nemzetközi tudás­anyagot. A www.drogstop.drogport.hu oldal még jó is lehetne, hisz a Drog Stop Bu­dapest Egyesület 1992 óta létező ingye­nes telefonos szolgálata megalakulása óta 128 ezer segítség- vagy információ- kérő, illetve egyéb drogos témába vágó hívást fogadott a 06 (80) 505-678, orszá­gos zöldszámon. E-mailt küldhetünk, információt kaphatunk, megismerjük a leggyakoribb kérdéseket, a „nem va­gyok egyedül" érzés ellen kiváló a szol­gáltatás. Hogy mikor és kik frissítik, az nem derül ki, de az ingyenes és közvet­len, éjjel-nappal hívható telefonszámon biztosan elárulják. F. H. Digitális látáserősítő Néha váratlan területeken hoz megoldást a digitális technika. Az optika törvényei lehetetlenné teszik 3 cm vastagságú, 5-szörös nagyítású, 6 x 10 cm-es méretű lencse készítését. Körülbelül eb­be a térfogatba viszont belefér egy miniatűr kamera és egy vi­szonylag nagy, 9-12 cm-es képát- lójú, színes, folyadékkristályos képernyő. így és erre a célra ala­kították ki a QuickLook nevű eszközt. A zárt láncú tévétechni­kát (képernyővel összekapcsolt kamerát) alkalmazó, asztali szö­vegnagyítók korábban is létez­tek, de csak az utóbbi idők méret- csökkentése, a mobiltelefonok kamera- és képemyőtechnikája tette lehetővé a kisméretű, hor­dozható, digitális nagyító megal­kotását. A beépített akkumulátorral táplált digitális nagyító pontosan úgy és akkor használható, mint a hagyományos „látáserősítő". Be­vásárláskor oda lehet tartani az üveg- és dobozcímkék fölé, hogy elolvashassuk a miniatűr ter­mékleírásokat. Más, hasonló elven működő eszköz is létezik. A QuickLook nagyítása 2-szeres és 5,5-szörös között változtatható, a Telesen- sory Pico 10-szeres nagyításra is képes. A digitális technika segít­ségével olyan funkciók is megva­lósíthatók, amelyekre a hagyo­mányos nagyító esetében gon­dolni sem lehet. Például negatív­ba lehet fordítani a képet, hátha úgy jobban olvasható. A kamera köré beépített lámpa sötétben is működőképessé teszi a masinát. Felmérések szerint a csökkent látók, avagy az idős emberek szí­vesebben használják azokat az eszközöket, amelyek a csorbítat­lan képességűek világában való életet könnyítik meg, mint ame­lyek a környezetüket változtatják meg csökkent képességeik sze­rint. Nem kedvelik például a nagy betűs könyveket, a beszélő órákat és hasonló eszközöket. Ezzel szemben a fenti QuickLook nevű digitális lupe még 750 dol­láros áron is népszerű. K. M. Beépített akkumulátorral táplált digitális nagyító > Infoextra-hírek 6 megapixel mobilban PC-k milliói kukában A mobiltechnológiára szakosodott amerikai Qualcomm új, mobiltelefo­nokba szánt csipkészletet jelentett be, mely többek között képes 6 megapixeles felbontású digitális fotók, valamint 640x480 képpontos, 30 képkocka/másodperc se­bességű videofelvételek kezelésére. Az új csipkés- zlettel a telefonokba épít­hető 3D játékok és egyéb multimédiás lehetőségek bővíthetők. Jelenleg a mobilok maximálisan egy megapixeles felbontásra képesek, ám az elterjedt felbontás 0,3-0,5 megapix­el közötti. Idén 100 millió személyi számítógépet selejtez­nek le és cserélnek újra a felhasználók, míg jövő­re 120 millió PC jut hasonló sorsra. Az adatok sze­rint a recesszió utáni PC-forgalom meghaladta 1998 és 1999 forgalmát, pedig akkor a kétezredik év problémája miatt óriási mennyiségű gépet kel­lett selejtezni. A felmérés szerint a cserék számát növeli, hogy a régebbi Windows-verziókhoz szép lassan megszűnik a terméktámogatás. OLYMPUS Your Vision, Our Futur MERT DIGITALIS OLYMPUS C-8080 WIDE ZOOM: • Professzionális funkciók sokasága • 8.0 mittió pixeles felbontás • Nagylátószögű objektív, 5x-ös optikai zoommal 28-140 mm* f2.4-3.5 • 1.8" LC0, mely erős fényben is jól látható, (20 fokkal le és 90 fokkal felhajthatól OLYMPUS P-440: • Professzionális fotónyomtató • Teljes A4-es méretű fotó 75 másodpercen belül** OLYMPUS C-5060 WIDE ZOOM: • Magnézium ötvözet • 5.1 millió pixeles felbontás • Nagylátószögű objektív, 4x-es optikai zoommal 27-110 mm* Í2.8-4.8 www.olympus.hu A Nemzeti Drogportál oldalai kábultan, üresen pörögnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents