Békés Megyei Hírlap, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-26 / 122. szám

2004. MÁJUS 26., SZERDA - 7. OLDAL EURÓPA I UNIÓ Pénzt a külföldi részvényekbe Hol kötelező a munkavédelmi képviselő? Egy héttel ezelőtt utaltunk a gazdasági élet néhány terüle­tére, ahol május elsejétől bi­zonyos jogszabályi változá­sokra érdemes figyelni. Ezút­tal folytatjuk a sort a verseny- törvény, a nemzetközi árufu­varozási piac, a biztosítás és a munkavedelem témakörével. A május 1-jén hatályba lépett ver­senytörvény-módosítás elsősor­ban eljárásjogi változtatásokat tartalmaz. A tagállami verseny- hatóságok és bíróságok a koráb­bihoz képest nagyobb szerepet kapnak a közösségi versenyjog alkalmazásában. Új elem az is, hogy az EU-csatlakozás után a GVH-nak el kell utasítania, illetve fel kell függesztenie az eljárást Az ügyfelek védelméért A csatlakozással egy időben a biztosítókra vonatkozóan változtak az ügyfelek védelmét szolgáló szabályok is: a törvény egyértelmű és szigorú rendelkezéseket tartalmaz arról, hogy a biztosítóknak mikor, milyen tájékoz­tatást kell nyújtaniuk az ügyfeleknek. alól kivétel az úgynevezett kabotázs forgalom (nem honos fuvarozó által végzett belföldi fu­varozás), amire több éves átme­neti tilalom vonatkozik. A nyu- jat-európai országok felé fennál- ó korlátozott számú nemzetközi fuvarozási engedély rendszere is megszűnt május 1-jén, és helyé­be a közúti fuvarozók új közössé- j engedélye, az úgynevezett EU- icenc lépett, amelyet bizonyos adminisztratív, pénzügyi és esz­közfeltételek teljesítése esetében megkaphat a közúti fuvarozó, ám e nélkül az unió területén nem végezhet fuvarozást. A magyarországi biztosítók az európai uniós csatlakozást köve­tően megváltozott szabályozás alapján a határokon túl is befek­tethetik tartalékai­kat, s a jelenleginél részletesebben kell tájékoztatniuk az ügyfeleiket az álta­olyan ügyben, amelyben az EU Bizottság verseny-főigazgatósága már kezdeményezett verseny-fel­ügyeleti eljárást. A magyar versenyhivatal a ha­zai versenyjogot fogja alkalmazni minden esetben, amikor nincs szó tagállamközi kereskedelem­ről. Azonban ha egy adott ügy a tagállamok közötti kereskedel­met érinti, a GVH-nak a közössé­gi versenyjogot kell alkalmaznia, emellett dönthet arról, hogy az eljárást párhuzamosan lefolytat­ja-e a hazai versenyjog alapján. A magyar közúti fuvarozók számára liberalizált lett május el­sejétől a nemzetközi árufuvaro­zási piac az Európai Unióban. Ez lük vállalt kockáza­tokról. Bővült azok­nak az eszközök­nek a köre is, ame­lyekbe a pénz elhe­lyezhető: így például elismert ér­tékpapírpiacra bevezetett külföl­di részvényekbe. Május 1-jétől valamennyi, öt­vennél több dolgozót foglalkozta­tó munkahelyen kötelező munka- védelmi képviselőt választani. A munkavédelmi törvény joghar­monizációs módosítása szabá­lyozza a cégek által kötelezően al­kalmazandó munkavédelmi szak­ember képesítési követelményeit. Az eddigieknél több feladata lesz a munkáltatóknak a munkavé­delmi jellegű kötelező tájékoztatá­sok terén is. Munkavédelmi meg­előzési stratégiát kell kidolgozni a munkafolyamatokra, technológiák- ra, munkaszervezésre. hu-mhhA»i EU-s forrás a mikrotérségnek A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Hu­mánerőforrás-fejlesztés Operatív Programirányító Hatósága meg­jelentette azt a pályázati felhí­vást, amely az EU Strukturális Alapok terhére biztosítana fej­lesztési lehetőséget „A sajátos nevelési Igényű tanulók integrált nevelésének támogatása intéz­ményi együttműködés keretében a közoktatás területén” címmel. Tótkomlós A pályázati kiírás értelmében leg­alább négy közoktatási intéz­ményben kellene megvalósítani a konzorciumi együttműködést. Tótkomlóson a magyar és a szlo­vák iskola, az önkormányzati, va­lamint az evangélikus óvoda kap­csolódna a pályázathoz a siker ér­dekében. Az egyeztető tárgyalá­sok idején a békéssámsoniaKat is megkeresték a tótkomlósiak, akik úgy nyilatkoztak, szívesen csatla­koznának a kezdeményezéshez.- Előnyös lenne, ha a statísztíkai kistérségen belül mint mikrotérség, vagyis alközpontként nyújtanánk be a pályázatot - fogalmazott Gyivicsánné dr. Szenczi Irén polgár- mester a legutóbbi testületi ülésen. A vissza nem térítendő támogatás minimális összege 12, míg a maxi­mális forrás 40 millió forint lehet. A tótkomlósi testület felhatalmazta a város vezetőjét a pályázat benyújtá­sára, a konzorciumi megállapodás véglegesítésére. c*. i. MHVlífiíTKWKl :|||||| HIVAT*«, Kfwfir »KORMÁNYZATI KOMMUNIKÁCIÓS KÖZI'ONT -um«k>at4»aval. | IkWr.HN tfUMWMMACMtt WWW.IÍU2004.HU VAUY \ 06 Uo )(l2004 iMtVVKNMI ‘m.»TON#7ÁM(>N, j Ma társjogalkotó szerv az egykori „zajcsapó” A közösségi szabályok 80 százaléka meg sem születhet az EP egyetértése nélkül A Az Európai Parlament befolyása meghatározóvá nőtt, anélkül azonban, hogy kizárólagossá vált volna. Néhány héttel az európai uniós csatlakozás után sem tűnik úgy, hogy a közvéleményt élénken foglalkoztatná annak az Európai Parlamentnek a szervezete, munkája, amelybe ugyancsak néhány hét múlva megszavazzuk a 24 magyar kép­viselőt. A következőkben választ kapunk arra, hogy a jövőben miért érdemes odafigyelni az Európai Unió legdinamikusab­ban fejlődő szervezetének a munkájára. Az Országgyűlés Hivatalának gon­dozásában a közelmúltban jelent meg „Az Európai Parlament” című könyv, szerzői: Horváth Zoltán és Tar Gábor. A budapesti könyvbe­mutatón Horváth Zoltán rámuta­tott az Európai Unió szabályozási keretére, mely egyebek mellett át­fogja az élelmiszer-biztonság, a környezetvédelem, a munkaerő- mozgás, a közlekedéspolitika terü­letét, vagyis azt a közeget, amiben élünk. Ami a zsebünket érinti - az­az a honi költségvetés és az ahhoz kapcsolódó jó néhány terület - to­vábbra is nemzeti döntés marad. Az Európai Parlamentnek a döntéshozásban betöltött helyéről Fóris György, a Bruxinfo internetes EU-tartalomszolgáltatás társalapí­tója, ügyvezetője a dél-alföldi tér­ség újságíróinak szervezett szemi­náriumon nemrégiben kifejtette: a szervezet helyzetének megítélését két véglet jellemzi. Az egyik sze­rint az Európai Parlament nem egyéb, mint fecsegők gyülekezete. A másik véglet: ez a szervezet az igazi törvényalkotás helyszíne, az egyetlen közvetlenül választott, de­mokratikus szervezet. Mielőtt a megoldásig eljutnánk, célszerű emlékeztetni arra, ami az EU intézményi háromszögére - az Európai Bizottságra, az Európai Parlamentre és az Európai Tanács­ra - jellemző, hogy egyik sem ab­szolút, viszont többnyire egyik sem nélkülözhető. A két végletet ötvözni kellett. A felosztás szerint az Európai Bizottság csak kezde­ményezhet (és végrehajthat), de nem dönthet. Ezért nem lehet soha igazából Európa kormánya (és ezért nem szabad mindenért Brüsszelt hibáztatni). Dönteni csak a nemzetek (kormányok) közötti Miniszterek Tanácsa tud, amelyik­ben minden ország jelen van. A ta­nács ugyanakkor többnyire csak arról dönthet, amit a nemzetek fe­letti bizottság kezdeményezett. A tanács alapvetően nemzeti (tagál­lami) érdekeket tart szem előtt, A bizottságot mindenekelőtt a közös­ségi, a tényleges európai szem­pontok vezérlik, de úgy, hogy mindeközben egyik sem létezhet a másik nélkül. Pontosan azért, hogy a kettő közül egyik együttélési for­ma (a nemzetek közötti vagy a nemzetek feletti) se válhasson ki­zárólagossá. Ebbe a képletbe lépett be - az eu-s intézményi háromszög har­madik csúcsaként - az Európai Parlament, amely kezdetben csu­pán delegált képviselőkből álló közgyűlés volt, jogi hatállyal nem bíró véleményezési mandátum­mal. Azután elkezdődött az EP- jogkörök bővülése - beleértve az EP-választások bevezetését -, és mára kialakult az a helyzet, hogy az EU-jogszabályok mintegy 80 százaléka meg sem születhet az EP valamilyen formában kifejtett egyetértése nélkül. Anélkül nem, ám pusztán az alapján sem! Azaz: az EP nélkül ma már aligha szület­het EU-törvény, de önmagában az EP sem képes szuverén törvényho­zásként eljárni. (Fóris György: „Ha kölcsönösen függünk egymástól, akkor nem akarunk ártani egymás­nak.”) mai helyzethez vezető folyamat Római Szerződés (1957). Ellenőrzési jogkör: az EP beszámoltathatta az Eu­rópai Bizottságot, és kétharmados többséggel bizalmatlansági indítványt nyújt­hatott be a testület egésze ellen. Konzultációs, véleményezési jogkör: bizo­nyos témakörökben a tanácsnak elvben meg kellett hallgatnia a parlament vé­leményét a döntéshozásban (a figyelembe vétele már nem volt kötelező). Első és Második Költségvetési Szerződés (1970 és 1975). Az első szerződés a költségvetés tagállami finanszírozása helyett bevezette a saját, közösségi forrásokon alapuló közös költségvetést, az ellenőrzést az EP hatáskörébe utalta, Ez utóbbit erősítette meg a második szerződés. Közvetlen parlamenti választás (először 1979-ben). Európai Egységes Okmány (hatályba lépett: 1987), A konzultációs eljárásnál a hatályát kibővítették a közlekedésre, a környezetvédelemre és a kutatásfej­lesztésre is. A hozzájárulási eljárás bevezetése: EP-vétójog elsősorban nem­zetközi vonatkozású ügyeknél. Együttműködési eljárás bevezetése: amennyi­ben az EP elutasítja a tanács javaslatát, utóbbi már csak egyhangú szavazás­sal viheti keresztül a döntését. Maastricht! Szerződés (hatályba lépett: 1993). Az együttdöntési eljárás beve­zetése: ahol alkalmazzák, a parlament tarsdöntéshozó. Hozzájárulási eljárás; kiterjesztették a strukturális és kohéziós alapok prioritásainak jóváhagyáséra is. Az EP jogot kapott az Európai Bizottság egészének a jóváhagyására. Dön­téskezdeményezés: az EP többségi szavazással kérhette a bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot valamely új jogszabályra. Amszterdami Szerződés (hatályba lépett: 1999). Jelentősen egyszerűsítette az együttdöntési eljárást, lezárhatóvá tette mér az első olvasatban, s kizárta annak lehetőségét, hogy végül a tanács ismét előállhasson a megbukott ja­vaslattal. Hozzájárulási eljárás: az Európai Bizottság kinevezésekor az EP kü­lön dönthet a leendő bizottsági elnök személyéről. Nizzai Szerződés (hatályba lépett: 2003). Nemzetközi megállapodást érintő kérdésekben az Európai Parlament is eljárást kezdeményezhet az Európai Bí­róságnál, véleményt kérve, Melyek azok a mechanizmusok és eljárások, amelyeken keresztül mindez megvalósul? A három főbb eljárás: a vélemé­nyezés (konzultáció), a hozzájáru­lás és az együttdöntés. A véleményezésnek voltaképpen nincs jogi hatálya. A konzultációs jogkör ugyanakkor mégsem jelent „béna kacsa" eljárást. Politikai kér­désekben egy európai parlamenti állásfoglalás súlya a médiában, a közvéleményben, a tényleges poli­tikai küzdőtéren nagyon is figyel­met érdemlő lehet. A hozzájárulás viszonylag beha­tárolt esetben alkalmazható (fő­ként nemzetközi vonatkozású egyezmények, szerződések, s bi­zonyos személyi döntések eseté­ben). Ez a voltaképpeni EP- vétójog, amikor a parlament eluta­sítása a törvényjavaslat azonnali el­vetésével egyenlő. Az együttdöntés a legfiatalabb jogkör - csupán az Amszterdami Szerződés 1999-es hatályba helye­zése óta létezik —, de ennek alkal­mazása a legkiterjedtebb. Az EU- jogszabályok mintegy 80 százalé­ka nem születhet meg ezen eljárás nélkül. Lényege: ha valamely (az Európai Tanács által beterjesztett) törvényjavaslat esetében - bonyo­lult, háromszori olvasat után - nem szüleük egyetértés a tanács és a parlament között, akkor a tör­vénytervezetet vissza kell vonni. További fontos eleme: szemben a hozzájárulási eljárással - ahol az EP csak elfogadhat vagy elutasíthat - itt a képviselők módosító javas­lattal is élhetnek. Minden olyan te­rületen, ahol alkalmazzák, lénye­gében társdöntéshozói szerephez jut a parlament. Mindezt összevetve: az Európai Parlament befolyása meghatározó­vá nőtt, anélkül azonban, hogy ki­zárólagossá vált volna. Az EP nem abszolút, és egyhamar nem is lesz az, de többnyire nem is nélkülöz­hető. Ezért nem lehet sem lekicsi­nyelni, sem mindenhatóként ke­zelni. Számolni kell vele - a maga helyén. De ott megkerülhetetlenül! (Egy hét múlva ugyanitt az eu­rópai parlamenti képviselők vá­lasztásáról, munkájáról írunk.) Az EU-forrás, a Bruxinfo és Hor­váth Zoltán „Az Európai Parlament együttdöntési szerepe” című köny­ve alapján összefoglalta: LÁSZLÓ ERZSÉBET Az Európai Unióhoz történt csatlakozással a külföldre utazó magyar állampolgárok ingyenes sürgősségi betegellá­tásban részesülnek a közös­ség bármely tagállamában. Június elsejétől ezentúl a szükséges ellátásokhoz is hozzájuthatnak a betegek hosszabb külföldi tartózkodás során. A tagállamok által kiál­lított igazolások helyébe az egységes európai egészségbiz­tosítási kártya lép. A sürgőssé­gi ellátás költségeit az egész­ségbiztosító társaságok inté­zik el egymás között, ezért a betegnek nem kell fizetnie. Az Országos Egészségbiztosítás Pénztár (OEP) főigazgatóját, dr. Matejka Zsuzsát kérdeztük a rész­letekről.- Az unióban dolgozókra és családtagjaikra betegségük esetén az adott országban érvényes egészségbiztosítási szabályok vo­natkoznak. A sürgősségi ellátás mellett az OEP mindazokat az el­látásokat is fizeti, amelyeket az A sürgősségi ellátás ingyenes az unióban A tartós kezelés és a műtéti eljárás költségei országonként változnak EU-tagállam állampolgárainak is fizet a biztosítójuk — mondta a fő­igazgató asszony. - Az ingyenes sürgősségi ellá­táshoz természetesen be kell szerézni a megyei egészségbiztosítási pénz­táraknál a három hónapig érvényes El 11-es számú ingyenes formanyomtat­ványt, amelyhez szükség van a taj-kártyára, a sze­mélyi igazolványra, a munkáltatói igazolásra, a diák- vagy nyugdíjas-iga­zolványra.- Valójában mi számít sürgősségi ellátásnak a nyilvánvaló életmentés mellett?- Minden olyan ellátás, amely a biztosított állapotára és tar­tózkodásának várható idejére a ke­zelőorvos véleménye alapján nél­külözheteüenül nyújtandó. Feltéte­le, hogy a betegség vagy a súlyos­Ellátás formanyomtatvánnyal A sürgősségi ellátások mellett június else­jétől ingyenesek lesznek az úgynevezett szükséges ellátások is, amelyeket azon­ban csak a huzamosabb ideig külföldön élők vehetnek igénybe, így- a nyugdíjasok (E111-es nyomtatvánnyal),- a tanulók (E128-as nyomtatvánnyal),- a kiküldetésben dolgozók (E 128-as nyomtatvánnyal),- a fuvarozók (E110-es nyomtatvánnyal),- a munkát kereső munkanélküliek (E119- es nyomtatvánnyal), valamint- az üzemi baleset, foglalkozási megbete­gedés sérültjei vagy a szabadfoglalkozású­ak (E 123-as nyomtatvánnyal). bodás az adott tagállam területén jelentkezzen. Ha a turista olyan be­tegségben szenved, amelynek a ke­zelése ráér, vagy az adott tagállam­ban is előjegyzés alapján kapják az állampolgárok, a kezelés nem indokolt. A döntés a kezelőorvosé és a költség- elszámolásban partner biz­tosítóé.- Tartós kezelések ese­tében mire számíthatunk?- A programozott mű­tétek elvégzéséhez, a tar­tós kezelésekhez a kezelés jellege szerint illetékes or­szágos intézetnél kell az orvosi szakvéleményt be­szerezni, s akkor nem a beteg fizet, hanem a hazai biztosító. Nem lesz feles­leges utasbiztosítást sem kötni, mert előfordulhat­nak olyan esetek, amelyek kezelése nem tartozik a sürgőssé­gi ellátások körébe vagy a tagor­szág állampolgárainak sem ingye­nes az ellátása. Minden uniós pol­gár az adott tagország állampolgá­raival azonos feltételekkel lesz jo­gosult az ellátásra. A helyi szabá­lyok szerinti önrészt ezekben az esetekben az utasbiztosítás fedezi.- Hallottunk az uniós betegbiz­tosítási kártyáról is.- A jelenlegi bankkártyához hasonló váltja majd fel a most ki­váltandó ellátási nyomtatványo­kat. Az unióban törvényesen munkát vállalókra és családtagja­ikra az ottani szabályok a mérv­adóak, tehát a betegség, az anya­ság, a gyermeknevelés, a rokkant­ság, a munkanélküliség, az öreg­ségi nyugdíj esetén. Amennyiben magyar munkáltató külföldön dolgozó polgáráról van szó, a ha­zai szabályok szerint bírálják el az ellátásaikat.- Alkalmanként gyógyszert is vásárolnunk kell külföldön. Dr. Matejka Zsuzsa: „A sürgősségi betegellá­tás költségeit az uniós országok egymás be­tegbiztosító társaságaival rendezik.”- Magyarországon felírt gyógyszert külföldön is kiváltha­tunk a hatóanyag alapján, de tel­jes áron. A külföldön felírt gyógy­szert a receptírás országában vált­hatjuk ki kedvezménnyel, ha vo­natkozik rá, más országban ismét csak a teljes vételár a mérvadó. B.ZS. 1-s.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents