Békés Megyei Hírlap, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-25 / 121. szám

2. OLDAL Hírek Pilótaképzés Közös pilótakiképző központot szeretnének létrehozni a Viseg­rádi Négyek. Ebben állapodott meg a csehországi Komorní Hrádekben a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák védelmi tárca vezetője. A kiképzőköz­pont tervét októberig, a védel- ,mi miniszterek következő talál­kozójáig kell elkészíteni, mti Izraeli vendég Budapest vendége Peter Maikin. Az izraeli titkosszol­gálat egykori ügynöke fogta el és vitte Izraelbe több mint negyven éve Adolf Eichmannt. A náci főtisztet, aki a magyar- országi zsidók deportálását irányította, 1962-ben kivégez­ték. MTI Recsegő mennyezet Ismét kiürítették a párizsi Roissy repülőtér 2E terminálját, mert reccsenések hallatszódtak a falból. Az épület egyik csar­nokához vezető mennyezet va­sárnap beomlott. A szerencsét­lenségben a legutóbbi összesí­tés szerint nem hatan, hanem négyen haltak meg, hárman pe­dig megsebesültek, mti Bizonyíték Videofelvétellel bizonyítják ira­ki túlélők, hogy valóban egy esküvő résztvevője volt az a több mint negyven áldozat, akiket a múlt héten lőttek le amerikai katonák a nyugat-ira­ki Mogr el-Dib faluban, mti Szlovák ajánlat Visszafogottan reagált az oszt­rák kormány a szlovák gazda­sági miniszternek arra a beje­lentésére, hogy országa to­vább akarja fejleszteni a mohi atomerőművet, és Ausztriának is szeretne majd eladni ára*- mot. mti Norvégia marad Oslo annak ellenére nem vonja ki csapatait Afganisztánból, hogy kontingensének egyik ka­tonája meghalt, egy pedig meg­sebesült, amikor gépkocsijukat rakétatalálat érte. mti Lemondott Benyújtotta lemondását a dél­koreai miniszterelnök. Go Kun látta el a Ro Mu Hjon elnök el­leni alkotmányos vádemelési eljárás alatt az ügyvivő állam­fői teendőket az országban, mti Tito fia Az egykori jugoszláv elnök, Joszip Broz Tito fia, Alek- sander Broz nagyköveti kineve­zést kapott Jakartába, ahol ma apja egykori kollégájának, Sukarno elnöknek a lánya az államfő, mti Éhségsztrájk Visszautasította az ételt a dél­lengyelországi Wolów börtöné­nek mintegy négyszáz foglya, ily módon tiltakozva celláik túlzsúfoltsága ellen, mti Eltűnt csapat Megszakadt a kapcsolat azzal az orosz expedícióval, amely április 12-én indult el az Észa­ki-sark felé, hogy földön gu­ruló szállítóeszközzel jusson el oda. mti Rajtaütés Motoros támadók kézigránátot hajítottak egy rendőröket szál­lító járműre hétfőn a délnyu­gat-pakisztáni Kvetta városá­ban, a robbanás 14 embert sebesített meg. mti Tárgyalnak A baszk szeparatisták által be­tartandó tűzszünetről tárgyal­nak a betiltott Batasuna párt és a spanyol parlamenti képvi­selők, miután az ETA hajlandó lemondani a franciaországi baszk területekhez fűződő igé- nyeiről. mti ___ ■ VI LÁGTÜKÖR 2004. Május 25., kedd Nitrogénrobbanás az országúton Tűzoltók, rendőrök, újságírók a halálos áldozatok között Mihailesti Tizenhét ember vesztette éle­tét, és legalább heten megse­besültek hétfő reggel egy nit­rogénszállítmány felrobbaná­sa következtében a romániai Buzau megyében. A román belügyminisztérium tá­jékoztatása szerint a moldvai Ur- ziceni és Buzau közötti ország­úton, Mihailesti helységben egy nitrogént szállító kamion egyelő­re ismeretlen okokból felborult és kigyulladt. Az áldozatokról szóló jelentést Aurél Nechita román egészségügyi államtitkár is meg­erősítette. A szemtanúk által riasztott mentők, rendőrök és tűzoltók helyszínre érkezése után a ka­mion rakománya felrobbant. A halottak között hét tűzoltó, két rendőr és két újságíró is volt. Az egyik áldozat Mihailesti rendőrfő­nöke, aki kórházba szállítása után halt meg. A sérültek többségének állapota válságos, súlyos égési se­beket szenvedtek. Ion Vasile, Bu­zau megye rendőrprefektusa sze­rint félő, hogy még újabb holttes­teket találnak a baleset helyszínén. A robbanás 10-15 méter mély krátert vájt, mintegy 20 házat és villanyoszlopokat rongált meg a környéken. Az első beszámolók szerint a szerencsétlenség idején zuhogott az eső a térségben, és a kamion a síkossá vált úton meg­csúszva borulhatott fel. A mentés megkezdése előtt robbant a rakomány FOTÓ: EUROPRESS/EPA Visszalépés tapasztalható Az Európai Parlament több területen is visszalépéseket érzé­kel az EU alkotmányos szerződéséről tárgyaló kormányközi konferencián (IGC), és igyekszik elérni, hogy ezek minél ki­sebbek legyenek - közölte hétfőn az EP-nek a konferencián részt vevő két képviselője. ___ Brüsszel Klaus Hänsch és Elmar Brok a konferencia újabb miniszteri szintű fordulója előtt megállapí­totta, hogy az EP számára is lé­teznek olyan vonalak, amelyeket a képviselő-testület álláspontja szerint nem lehet átlépni az al­kotmányos szerződés értékének csorbulása nélkül. Az EU első ilyen szerződéséről dönteni hivatott IGC több mint öt hónapos szünet után a múlt hét­főn külügyminiszteri szinten folytatódott. A viták két forduló­ban, a soros ír elnökség által elő­terjesztett dokumentumok alap­ján zajlottak. Bár a tagállamok több területen viszonylag közel kerültek a konszenzushoz, a leg­kényesebb kérdések egy részé­ben továbbra sem rajzolódtak ki a megegyezés körvonalai. Közé­jük tartozik mindenekelőtt a dön­téshozatali eljárásokban alkalma­zandó szavazási rendszer ügye, pontosabban a minősített szava­zattöbbség meghatározása. A ta­valy decemberi csúcson az IGC azért feneklett meg, mert ebben az ügyben nem sikerült egyetér­tésre jutni. Hänsch és Brok változatlanul úgy véli, hogy a szerződés terve­zetét kidolgozó konvent által javasolt megoldás lenne az ideális. Ez ket­tős (a tagállamok száma és a népességarány sze­rinti) többség alkalmazá­sát jelentené, a tagálla­mok esetében legalább 50, a népesség szintjén pedig 60 százalékos szavazati aránnyal. Hänsch felhívta a figyelmet, hogy a kialakítandó rendszernek nem­csak hatékonynak, hanem az uniós polgárok számára jól érthe­tőnek is kell lennie. Erős elnök kell Az Európai Bizottság következő elnökének külügyi biztosa állás­pontja szerint kellő nyomással megfelelő távolságot kell tartania a nemzeti kormányoktól. Roma­no Prodi jelenlegi utódjának nem diktálhatnak a tagországok fővá­rosaiból - jelentette ki Chris Pat­ten a The Independent című brit napilap hétfői kiadásában. Az EP csak megfigyelői minő­ségben vesz részt az IGC-n, így az ott születő döntésekre nincs ér­demi befolyása. Forma szerint kizárólag a tagál­lamok hozhatják meg a határozatokat, mint ahogy az alkotmány vég­leges változatát is csak ők fogadhatják el. Politi­kailag azonban egyálta- nem közömbös, hogy az adott kérdésekben az EP kinyil­vánított álláspontja ellenében döntenek, vagy megpróbálnak a képviselő-testület számára is elfo­gadható kompromisszumos meg­oldásokat keresni. ■ Ián ÁLLÁSPONT TAKÁCS ZOLTÁN Utcára vonulnak a kollégisták. A dolgok jelenlegi állása sze­rint úgy tetszik, a hallgatók nem tudják megemészteni a kol­légiumi díjak megduplázását. Az oktatási tárca tervei szerint ugyanis akár 10 920 forintig emelnék az alapdíjat, amelynek felső határa eddig 4550 forint volt. Még mielőtt beletéved­nénk a két fél egyezkedésének útvesztőibe, felmerül egy alap­kérdés. Mi kerül ennyibe egy kollégiumi szobán? Tíz évvel ezelőtt egy átlagos kóterhelyiség alapfelszereltségé­be egy anatómiai ábrákkal domborművé díszített asztal, ugyanennyi szekrény és ágy tartozott. Nemrég az élet úgy hozta, hogy ismét egyetemi kollégiumba vetett a jó sorsom. Volt benne egy agyonkaristolt asztal, három szekrény és ugyanennyi ágy. Ugye, micsoda különbség? Egy főiskolai kol­légium igazgatója szerint a 10-15 éve elhanyagolt kollégiu­mok felújítása lassan elkerülhetetlen lesz. Ám egyelőre csak a toldozás-foldozás lehet a cél, a tehetősebb hallgatókat pedig várják a magánkollégiumok vagy az albérletek. Ám a 8-10 ezer forintos ösztöndíjból gazdálkodó diáknak nem mindegy, mennyit fizet a lakhatásért. Talán nem meglepő, hogy a láza­dó ifjúság úgy érzi: velük akarja megfizettetni a kormány a le­romlott állapotú kollégiumok felújítását és fenntartását. Az sem csoda, hogy a hallgatók most dühösek. Ugyan­úgy, mint amikor néhány éve az egyébként nagyon racionális gazdasági csomagba egy szerényebb hasznot, ám de nagy népszerűtlenséget hozó intézkedés is belekerült. Mert akko­riban voltak, akik úgy gondolták, hogy a kétezer forintos tan­díj nem túl nagy megterhelés egy nem túl széles rétegnek: az egyetemi hallgatóságnak. Csak arra nem gondoltak, hogy a legtöbb egyetemista tanulmányait, kollégiumát is szülei fe­dezik. S egyszer már igazolta az élet: ami aprópénz a költség- vetésben, az nagy veszteség lehet egy választáson. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 TELEKI JÓZSEF Az erszény lelke Aggódnak lelki nyugalmunkért pártjaink és kormányaink. Alig, hogy a nemzeti olajtársaság bejelentette, a nemzetközi helyzet fokozódására tekintettel hat forinttal feljebb srófolja az üzemanyagok árait, állam bácsi máris leszögezte, önmér­sékletet gyakorol. Az eddigi 151 forint helyett inkább meg­elégszik 149 forintnyi adóval minden eladott liter benzin után, de akkor sem engedi a lélektani határ fölé kúszni az üzemanyagok árát. Hol húzódik a lélektani határ? Mindeddig azt hittem, hogy a pénztárcánkban. Az erszé­nyek eltérő vastagságából következően a lélektani határ egyszerre személyre és korra szabott. így lehet, hogy ne- ,, kém a fagylalt egy forintnál lépte át az emlékezetesség kü­szöbét. Éppen hogy nyakamba kötötték az úttörők vörös nyakkendőjét, a gyermekév tiszteletére még egy kivehetet- len ábrával is felülbélyegezve, amikor kiderültek a begyűrű­ző hatások, amelyek töredékére olvasztották a napi egy bé­lás zsebpénzem jeges gombócokra átszámított értékét. Míg én lelki sebeimet nyalogattam, amelyeket az egyötvenes fagyiár okozott, addig egy mai kollégámnak a cipővel tapod- fák lelki nyugalmát: leesett az álla, amikor egy bolt kiraka­tában meglátta az első ezer forintot hajazó lábbelit. A Nagy Módszerváltás hajnalán a benzin miatt gőzöltek be a taxi­sok, pedig akkor még egy-két ezresért teletankolták a jár­gányt. Néhány éve azután beleesett a gabonánkba a fuzá- rium. Mindez ráébresztette politikusainkat, hogy nemcsak szavukkal él az ember. ígérték is, a kenyér százasnál nem lehet több. Mostanság a benzinnel állunk így. Országlóink állítják, 250 forintnál nem kóstálhat többet a 95-ös literje. A pénztárcánk­ba sandítva azonban úgy érezhetjük, a határ talán nem is az erszényünk mélye, hanem a csillagos ég. EGYETÉRTEK: 06-90430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0690-330423 TELEFONÁLJON! Ma egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija: 180 Ft+ áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Öt hét a hatalomátadásig Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia beterjesztette határo­zattervezetét az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé. A két angol­szász hatalom azt javasolja, hogy Irakban június 30-ig adják át a kormányzati hatalmat egy szuverén ideiglenes kormánynak. New York - Bagdad A határozattervezet egy évre ad­na felhatalmazást a nemzetközi katonai erőknek Irakban béke- fenntartóként, s ezt a mandátu­mot az ideiglenes kormányzat ké­résére meg lehetne hosszabbíta­ni. A közép-keleti ország legfon­tosabb természeti kincsével, a kő­olajjal is a bagdadi kabinet ren­delkezne - nemzetközi ellenőr­zés mellett. George Bush lapzártánk után nagy ívű beszédben vázolta fel stratégiáját Irak jövőjéről, s azt bi­zonygatta, hogy változatlanul ura a helyzetnek. Előzetes hírek sze­rint az amerikai elnök hangsú­lyozza: nem sodródik az esemé­Németország kész támogatni a határozatot, ha „a szuverenitás­átruházás hiteles lesz”. Schröder kancellár újságírók előtt kifejtet­te: nem lehet az önrendelkezés nyekkel, hanem irányt szab ne- visszaadásáról beszélni, ha nem kik; ismertette terveit az iraki az irakiak dönthetnek az ország szuverenitás átruházásáig hátra- nyersanyagkincseihez való hoz­lévő öt hétre, és kitért ar­ra, hogy Amerika milyen szerepet tölt be június 30. után a jövő januári választásokig. Az amerikai diplomá­cia az elnöki beszédhez igazítva kezdte tegnap köröztetni az ENSZ-nek benyújtott új iraki hatá­rozattervezetet. A doku­mentum igyekszik elébe menni a francia és a német elvárásoknak, s az új kormányra bízza annak el­döntését, akarja-e, hogy a továb­biakban is külföldi csapatok gon­doskodjanak a biztonságról. záférésről. Tegnap egyébként né­gyen meghaltak, köztük két brit állampolgár az amerikai vezetésű meg­szálló koalíció központjá­nak otthont adó „zöld zó­na” bejáratánál, ahol fel­kelők által kilőtt rakéta­gránát eltalált egy páncé­lozott terepjárót. Tizen­nyolc iraki is életét vesztette, ti­zenkettő pedig megsebesült a síi­ta milicisták és amerikai katonák összecsapásaiban Bagdad egyik negyedében. Az atlanti gondolat Budapest A NATO előtt álló kihívások­ról, az iraki háborúról, a ter­rorveszélyről és az Egyesült Államok globális szerepéről beszéltek az előadók a Ma­gyar Atlanti Tanács hétfőn megkezdődött kétnapos kon­ferenciáján. Nincs hosszú távú stratégiai ér­dekkülönbség Európa és az óceán túlsó partja között, mert a politi­kai gyökerek összekötik Európát és az Egyesült Államokat. Csak a napi gazdasági vagy rövid távú ér­dekek lehetnek elválasztó jelle­gűek - mondta a Hogyan tovább a transzatlanti együttműködés vá­laszúton című konferenciát meg­nyitó beszédében Bársony And­rás, a Külügyminisztérium politi­kai államtitkára. Hozzátette, hogy Magyaror­szág NATO elkötelezettsége egy­értelmű. Az iraki helyzetről szól­va kifejtette: a magyar külpolitika támogatja azt az elképzelést, hogy a térségben nemzetközi együttműködés váltsa fel a mos­tani akciót. Kifejtette: a szeptem­ber 11-i terrorcselekménnyel megdőlt a sérthetetlenség nimbu­sza és kiderült, hogy a NATO po­litikai és fizikai teljesítőképessé­ge nem esik egybe. Jeszenszky Géza volt külügymi­niszter arról beszélt, hogy az isz­lám fundamentalista terrorizmus jelenti a legnagyobb kihívást a NATO számára, azonban a megfe­lelő politikai tervezés nélkül a ter­ror elleni háború nem oldja meg a problémát. A Balkánról szólva ki­fejtette: egyfajta svájci kanton- rendszerrel lehetne megoldani a területi követeléseket, valamint biztosítani a megfelelő autonó- miát a kisebbségeknek. _______■ » * (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents