Békés Megyei Hírlap, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-22 / 119. szám

Élni csak szeretetben... Szilárd Klára új ólomüvegképé­ről: a tűz a pokolból jön, a füst elvész a fényben. 11. oldal 2000 tavaszán majdnem meghalt a Tisza. Romániá­ból a Verespatakon keresztül ciánszennyeződés érte. A következmény minden képzeletet felülmúlt: hal­tetemeket sodort a folyó, munka és kenyér nélkül maradtak a tiszai halászok, s a szakemberek attól tartottak, hogy az iszapba mélyen beivódik a mérge­ző anyag, s hosszá évekre tönkreteszi a folyót. Megrendítő és elszomorító képsorok járták be a vi­lágsajtót. A tudósok az okokat keresték, és a kilába­lás lehetőségeit kutatták. Az ok Romániából érke­zett. Az ausztrál tulajdonú Aurul bányavállalat üle­pítőjéből szabadult el a mérgező anyag... Per lett a dologból. A perrel párhuzamosan folyt a talál­gatás, miként lehet megmenteni a legmagyarabb folyót. A Tisza ma már él, a veszély azonban nem múlt el. Verespatakon - ahol a rómaiak óta bá­nyásztak aranyat - ismét bányászatra készülnek. Nem az arany a hibás a szennyezésért, hanem a technológia és az emberi felelőtlenség. Mi lesz Verespatakkal? Az erdélyi románság szerint Traianus lé­giói a gazdag aranylelőhelyek miatt tör­tek rá Dáciára. Róma akkortájt heti két mázsa arannyal szegényítette Erdély he­gyeit. Ennyi idő távlatából nehéz lenne megállapítani, valójában mi késztethette a Római Birodalmat Dácia elfoglalására, de hogy nagyszerű bányászatot folytat­tak, a fennmaradt nyomok bizonyítják: a kiaknázott érchegyek, hátramaradt esz­közök, alagutak, és a járatokban talált, fenyőlapokra rögzített viaszlapok fel­jegyzései. A vegyesvállalatot az a román szárma­zású, jelenleg kanadai állampolgárságú Frank Timis hozta létre, akit tíz eszten­deje még kábítószer-csempészetért kö­rözött az Interpol. A cég 80 százalékban a kanadai Gabriel Resources Ltd. (kft.), 19,3 százalékban pedig a dévai szék­helyű Minvest román bányavállalat tu­lajdonában van. A maradék 0,7 tulajdon- rész három román vállalkozóé. A tizenhat települést egyesítő Veres­patak község nevét a kőzetekből kioldó­dott fémoxidoktól vörös vizű Veres-pa­takról kapta. A hajdan virágzó kisváros­ból visszaminősített községet ma össze­sen négyezren lakják. Többségük Gyula- fehérváron, vagy még távolabbi városok­ban dolgozik. A település fölötti állami aranybánya mindössze hétszáz helybelit foglalkoztat. Háromszázötven embert folyamatosan, háromszázötvenet ideig­lenes jelleggel, évente legfeljebb hat hó­napig. Virgil Narita polgármester szerint a Az arany szegényei környék minden tekintetben rendkívül nehéz helyzetben van. Elsősorban kör­nyezetvédelmi szempontból. Ezért is örültek a Gold Corporation felbukkaná­sának, a kanadai-román vegyesvállalat ugyanis megígérte: kétszeresére emeli a foglalkoztatottak számát, de tevékenysé­ge megkezdése előtt helyreállítja Veres­patak történelmi központját és az omla­dozó lakóépületeket is. A tulajdonosok megígérték, hogy minden műemlék jel­legű épületet, köztük az öt templomot is védetté nyilvánítják. A cég képviselői szerint a Gold Corpo­ration eddig 4,5 millió dollárt költött ré­gészeti feltárásokra és a leletek konzer­válására, és további 2,5 millió dollárt ter­vez még költeni erre a célra. Ugyancsak az ígéretek között szerepel az is, hogy a munkálatok nem érintik a települést. En­nek nagyon is ellentmond az a tény, hogy a cég a verespataki házak jelentős részét már felvásárolta. Mi több, a köz­ség új helyszínét is kijelölte az Abrud- bányára vezető út mentén. Míg a rómaiak hevítéssel, ecettel, ka­lapáccsal igyekeztek előcsalni a kőzetek­ből az aranyat, a Gold Corporation ugyanolyan cianidos technológiát tervez alkalmazni, mint a nagybányai Aurul cég. Mivel Verespatakon minden sokkal nagyobb mint Nagybányán, a mérgező iszap ülepítő medencéje is százszorosa lesz a Tisza szinte teljes élővilágát ki­pusztító Aurul cég zagytározójának. Az új beruházás teljes értékét 2,6 mil­liárd dollárra becsülik. Az ingatlanvásár­lásokon kívül a Gold Corporation eddig 100 millió dollárt költött feltárásokra és tanulmányokra, amelyeket három esz­tendeje kezdtek el. A termelés beindulá­sát követően a cég évi 13 millió tonna kő­zet megmozgatását tervezi. (A jelenlegi állami vállalat évente 400 ezer tonna kő­zet kitermelésére képes.) Elképzelései szerint a kanadai-román cég a munkála­tok befejezéséig (az indulástól tizenhét év) 331 tonna színaranyat és 1600 tonna ezüstöt állít elő. Addigra valószínűleg megtelik a Szarvas-patak völgyébe terve­zett 400 hektáros zagytározó is, amely­nek 180 méter magas gátja mögött 150 méter magasan fog tornyosulni a min­dent elpusztító cianidos iszap. Belátha­tatlan és egyelőre teljességgel felmérhe­tetlen következményekkel jár, ha meg­reped a hatalmas tározó fala, és a gátja- vesztett mérgező iszap rázúdul az ala­csonyabban fekvő településekre, nem beszélve a Maros vízgyűjtőjéhez tartozó erdélyi patakok és folyók tucatjairól. Márpedig a táj vulkanikus jellegéből adódóan a környéken nem ismeretlen a közepes vagy annál erősebb földrengés. A Rosia Montana Gold Corporation két, környezetvédelemért felelős mun­katársa, Horea Avram és Catalin Hosu május 15-én egy ötórás, valóban alapos helyszíni bejárást követően, egy bánya­mérnök társaságában, összegző tájékoz­tató előadást tartott Lezsák Sándor és Balogh László országgyűlési, illetve Sza­bó László szegedi önkormányzati kép­viselőnek, valamint a magyarországi írott és elektronikus sajtó munkatár­sainak. A talál­kozón az RMDSZ két szenátora, a Maros megyei Makkai Gergely és a Hu- nyad megyei Winkler Gyula is részt vett. (Fehér megyének nincs RMDSZ- képviselője.) A cég szakemberei tájékoz­tatójukban többször és nyomatékosan hangsúlyozták: nincs ok az aggodalom­ra. A Gold Corporation a tevékenységét olyan biztonságos technológiára építi, amely teljességgel kizár bármilyen szennyezést vagy környezeti katasztró­fát. Kérdésre válaszolva a vegyesvállalat emberei kijelentették: a román államot azért vonták be a koncessziós vállalko­zásba, hogy folyamatosan ellenőrizhes­se a Verespatakon folyó tevékenységet. Hozzátették: a már megvásárolt mű­emlék jellegű ingatlanokat egytől egyig felújítják és visszaadják a település kö­zösségének. Végezetül határozottan cá­folták, hogy egyetlen céljuk a gyors meg­gazdagodás lenne. Verespatakot úgy sze­retnék megőrizni és visszaadni a helybe­lieknek, amilyen fénykorában lehetett. A beruházás ellenzői azonban egé­szen más véleményen vannak. Szerin­tük a grandiózus verespataki beruházás kizárólag a pénzről szól. Az aranyra éhes külföldieknek pedig semmi sem szent. Tönkreteszik, lerombolják az egy­Verespatak védelmében létrehozott Alburnus Maior Érdekvédelmi Egyesület elnöke, illetve Eugen Cornea alelnök. A szervezet képviselői elmondták: a Rosia Montana Gold Corporation olyan úgy­mond „szakembereket” alkalmaz, akik eddig Indonéziától Ghánáig, a világ szá­mos táját tönkretették már. A veres­patakiak azonban - nemzeti hovatarto­zástól függetlenül - ellenállnak. Ők ott születtek, ott nőttek fel, az a táj jelenti számukra az életet. És ezt semmi pén­zért nem engedik elpusztítani. Nem en­gedik, hogy a multinacionális cég tovább bolondítsa az egyszerű, tanulatlan em­bereket, azt pedig végképp nem, hogy őseik csontjait markológépek szakítsák ki a földből. Egyébként is a mócokban annyira erős a szülőföldjükhöz való kötődés, hogy eddig már hat ember halt meg azok közül, akik eladták házaikat és elköltöztek Verespatakról. Vagyis: Verespatakon az emberek halált vásárol­tak a pénzükön - állította az egyesület két vezetője, s hozzátették: ha kell, a strasbourgi emberi jogok bíróságához fordulnak, hogy megakadályozzák a környezetüket fenyegető példa nélküli pusztítást. SZÁSZ ANDRÁS Virgil Narita polgármester, Horea Avram és Catalin Hosu a Rosia Montana Gold Corporation környezetvédelemért felelős előadói. fotók, szász andrás i J i Ce£ * ................i *-'M ess V Segítséget hírünk a pici lí/szüföitólr élctétidi mentéséhez! A gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház gyermekosztályának ■■■ wII Vvtf VII *■! inkubátor és infúziós pumpa vásárlását segítheti, ha felhívja az alábbi telefonszámot vagy küld egy sms-t: A hívás és az sms díja: 240 Ft + áfa. A „KÓRHÁZ” szót küldje el az sms-számra! A hívásokból befolyt összeget a Népújság Kft., a Békés Megyei Hírlap kiadója átadja a Gyulai Gyermekosztályért Alapítvány részére. ítsen On is telefonhívásával! A telefonálók és sms-küldők között az alábbi ajándékokat sorsoljuk ki: 2 db 5000 Ft-os 1 db 3000 Ft-os 3 db ÍOOO Ft-os CBA ajándékcsomagot, 5 db 4000 Ft-os vásárlási utalványt, 3 db 3000 Ft-os Békés megyei hírlapos ajándékcsomagot. A20892l*

Next

/
Thumbnails
Contents