Békés Megyei Hírlap, 2004. május (59. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-14 / 112. szám

2004. MÁJUS 14., PÉNTEK - 7. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP Beperelték a Békés Megyei Bíróságot Elhalasztott tárgyalás a felperes tarka, színes rövid nadrágja miatt Pert nyert a Békés Megyei Bíróság a Csongrád Me­gyei Bíróság előtt eredeti­leg egymillió forint, majd kétszázezer forint kárté­rítés iránti perben. Az el­ső- és másodrendű alperes egy házaspár volt. A Bé­kés Megyei Bíróságot a Gyulai Városi Bíróság bí­rójának intézkedése miatt perelték be. Gyula A felperesek azt sérelmezték, hogy a Gyulai Városi Bíróság előtt folyamatban lévő ügyük­ben a tárgyalást azért halasz­tották el, mert az elsőrendű felperes a bíró által nem meg­felelőnek ítélt öltözékben je­lent meg a bírósági tárgyalá­son. A felperesek szerint ez­zel az intézkedéssel a tárgya­lást vezető bíró diszkrimina­tív intézkedést alkalmazott velük szemben, az elsőrendű felperest megalázta, jogaiban korlátozta és fenyegetően lé­pett fel, amikor ismétlődő esetre bírságot helyezett kilá­tásba. Az ügy tárgyalására a Békés Megyei Bíróságtól, így a Békés megyétől független Csongrád Megyei Bíróságot jelölték Id. A Csongrád Megyei Bíróság Nem fenyegetés A bírónak a tárgyalás rendje érdekében jo­ga és kötelessége eljárni. Sót, az is min­denben megfelel a jogszabálynak, ha a tár­gyalás rendjének megszegése esetén bír­ságolást helyez kilátásba. Az intézkedés előtt köteles erre felhívni a figyelmet, ami nem minősül fenyegetésnek. rS ~-*5 megállapította, hogy az első­rendű felperes tarka, színes rö­vid nadrágot és nyári inget vi­selt a perbeli tárgyaláson. A bí­ró a tárgyalást pontosan kezd­te, indulatos nem volt, sértő ki­fejezéseket nem használt, mindössze a jogszabályban biztosított jogával élve a tár­gyalást elhalasztotta. A tárgya­lóteremben tartózkodó ügyvéd mindezt alátámasztotta. Az ítélet indoklása szerint a bíró mérlegelési jogkörébe tar­tozik annak eldöntése, hogy a tárgyaláson megjelentek öltö­zete a társadalom általános el­várása szerint megfelelő-e vagy sem. Nincs jogszabályi előírás a „megfelelő” ruházat­ra, azonban van egy társadal­mi konszenzus, nemcsak bíró­sági tárgyalás esetére. Nem bi­zonyosodott be az, miszerint a bíró arról tájékoztatta volna a feleket, hogy hasonló esetben bírságolást alkalmaz, azonban ezt is jogszabályszerűen meg­tehette volna. Az ítélet kimondja, hogy az eljáró bíró semmilyen jogsza­bálysértést nem követett el, amikor a tárgyalás elhalasztá­sáról döntött. így nem állapít­ható meg a kártérítés alapjául szolgáló jogellenes magatar­tás, ennek hiányában a kártérí­tésre jogosultság sem. Az ítélet nem jogerős. sz. m. A Békés Megyei Bíróságot a Gyulai Vá­rosi Bíróság bírójának intézkedése miatt perelték be. Az ügy tárgyalására a füg­getlen Csongrád Megyei Bíróságot jelöl­ték ki. D-FOTÓt VERESS ERZSI Nem készült el az emlékmű Gyulán 1914-től 300 ágyas katonai kórház működött, így kerültek a különböző nemzetek hősi halottai a város Szentháromság temetőjé­be. Köztük gyulaiak is voltak — mondta történeti visszatekintőjé­ben dr. Erdmann Gyula történész, az önkormányzat kulturális ta­nácsnoka. Április 21-én újraszen­telték a felújított hősi emlékmű­vet, amely több, mint 170 hősi ha­lott sírhelyét jelöli. Gyula A hadszíntereken rögtönzött sírokban az első világháború 280—350 gyulai ál­dozata nyugszik. Ahogyan kivonultak a városból a románok 1921-ben, már felmerült a hősi emlékmű létesítésé­nek gondolata Gyulán. A németvárosi temetőben is egy obeliszk emlékeztet a hősi halottakra, a második világhá­borúban elhunytak nevei is rákerül­tek, s emléktáblák láthatók a város épületein, a zsidó temetőben. A hősök emlékműve nem valósult meg, 1990- től sem, többszöri próbálkozás után se mindmáig. A Szentháromság temető­ben lévő emlékműre a város 1921-ben adta össze a pénzt, a húszas évek kö­zepén készült el. Azóta több alkalom­mal helyrehozták. Dr. Erdmann Gyula emlékeztetett a temetőbeli ünnepsé­gen, melyet az emlékmű felújításának alkalmából tartottak, hogy a hősök és áldozatok emlékművének megvalósí­tásával tartoznak a háborúkban eleset­teknek. A gyulai önkormányzat 3,6 millió forintot fordított a Szentháromság te­metőben, a város legnagyobb, a római katolikus egyházközség által fenntar­tott temetőben lévő emlékmű felújítá­sára. Csőke Péter kőfaragó több mint ezer órát dolgozott rajta a munkatár­saival. Dr. Perjési Klára polgármester jelezte, az önkormányzat igyekszik valamennyi kegyhelyet méltóképpen rendbe hozatni a városban. SZ. M. Hetveneggyel kevesebb munkanélküli Szeghalmon 707 munkanélkülit tartanak nyilván. Ez hetvenegy­gyei kevesebb az előző év hasonló időszakának adatánál. A regiszt­rált munkanélküliek közül 67-en korábban fizikai munkát végeztek, s csak 70-en dolgoztak szellemi munkakörben. A helyi foglalkozta­tás helyzetét legutóbbi ülésén tárgyalta a kép­viselő-testület. __Szeghalom A város munka­nélküliségi hely­zetéről Tóth Ferencné dr., a Békés Megyei Munkaügyi Központ Szeghal­mi Kirendeltségének vezetője tájé­koztatta a képviselő-testületet. Macsári József polgármester el­mondta: az önkormányzat és a mun­kaügyi kirendeltség kiegyensúlyo­zott, jó kapcsolatot tart fent. A város foglalkoztatási gondjainak enyhítésé­hez minden segítséget megad a szeg­halmi kirendeltség. Legutóbb a tér­séggel közösen beadott foglalkoztatá­si pályázaton is eredményesen szere­pelt Szeghalom városa. A képviselő-testület elismerését fe­jezte ki a Békés Megyei Munkaügyi Központ Szeghalmi Kirendeltségé­nek abból az alkalom­ból, hogy ez a kirendelt­ség munká­ja elismeré­seként nem­rég minisz­teri dicsérő oklevelet kapott.- Örömünkre szolgál az a tény is, hogy Békés megyében az orosházi ki- rendeltség mellett a szeghalmi is uni­ós kirendeltségként működik. Ez azt jelenti, hogy itt az Európai Unió bár­melyik tagállamának állampolgára intézheti munkaügyi problémáját - hangoztatta Macsári József. m. b. A MUNKANÉLKÜLIEK ÉLETKORI MEGOSZLÁSA: Életkor Személy 25 év alatti 116 25-34 év közötti 196 35-44 év közötti 169 45 év feletti 226 Örménykút községért díj A május elsejei ünnepségen adta át Szakács Jánosné polgármester a közelmúltban alapított Ör­ménykút községért díjat. Az idei - s egyben első — díjazott Szebegyinszki Jánosné, a község általá­nos iskolájának nyugalmazott igazgatója lett. Aho­gyan a polgármester fogalmazott: a márvány talap­zaton álló serleget azért ítélték a volt iskolaigazga­tónak, mert hosszú időn át kiválóan végezte mun­káját, s aktívan részt vett a község közéletében is. Volt tanácstag, végrehajtó-bizottsági tag, s mint­egy húsz esztendőn át a Magyarországi Szlovákok Szövetségének kongresszusi küldötteként és vá­lasztmányi tagjaként is dolgozott. Negyven esz­tendőn keresztül, 1962-2002 között lelkiismerete­sen és nagy odaadással tanította az örménykúti gyermekeket. l. j. Áttelepítik a fejállomást Egy eleki vállalkozó bejelentette vásárlási szándé­kát az önkormányzat tulajdonában lévő, Kétegyházi út 6. szám alatti telephelyre, a jövőben itt szeretné elektromos munkákkal kapcsolatos vállalkozását folytatni. A vállalkozó azért keres a jelenleginél nagyobb telephelyet, mivel fejleszteni kívánja tevékenységét, ami létszámbővítést is eredményezne. A képviselő-testület a telephely el­adása mellett döntött. A Kétegyházi út 6. szám alatti telephelyen található jelenleg a kábelteleví­zió fejállomása is, aminek áttelepítési költségeit is vállalnia kell a leendő vevőnek. A fejállomás új he­lye az Eleki Víz- és Csatornaüzemeltetési Kft. te­lephelye lesz. k. e. Zárszámadás Battonyán A battonyai képviselő-testület legutóbbi, rendkívüli ülésén elfogadta a város 2003. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót. Az önkormány­zat gazdálkodását nehéz pénzügyi helyzet jellemzi. A költségvetés több éve jelentős hiányt mutat.- Sajnos önkormányzatunknál elindult a va- gyonveszés folyamata is, a .beruházásokkal nem tudjuk pótolni a meglévő vagyon értékcsökkenés­ét. Az elmúlt évet az eddigi legmagasabb forráshi­ánnyal terveztük meg, amit év közben a különbö­ző című támogatások révén sikerült csökkente- nünk, de megszüntetni nem. Folyamatosan élnünk kell a munkabérhitel lehetőségével is. A 40 millió forintos hosszúlejáratú hitelünk mellett 2003-ban 30 millió forintos rövidlejáratú hitelt is fel kellett vennünk. Tavaly a hitelkamat 7 millió forint volt, idén ez az összeg magasabb lesz - derült ki Takács Dezső polgármester beszámolójából. k. e. Áldozatok jogi segítése Békés város önkormányzata a közelmúltban a kü­lönféle bűncselekményekben áldozattá vált helyi lakosok részére áldozatvédelmi irodát hozott lét­re. „Az áldozatvédelem célja, hogy valamely bűn- cselekmény során áldozattá vált emberrel törőd­jünk, segítsük átvészelni az áldozattá válás kriti­kus időszakát és enyhítsük a cselekmény követ­kezményeinek negatív hatását” - olvasható az irodáról szóló tájékoztatón. Békésen a legtöbb esetben ez leginkább lelki segítségnyújtást jelen­tene, de fontos a jogi és más szakterületen történő útbaigazítás is. Az iroda segítségével a helyi ön- kormányzat biztosítani szeretné a megfelelő utó­gondozást, amely elsősorban rendszeres szakta­nácsadást biztosítana az arra rászorulóknak. A tervek szerint a békési áldozatvédelmi irodában havonta egy alkalommal tartanak majd a szakem­berek fogadóórát a polgármesteri hivatal Petőfi ut­ca 4. szám alatti épületében. Leghamarabb május 19-én, szerdán 17 és 18 óra között dr. Olajos Kár­oly nyugalmazott városi rendőrkapitány várja a tanácsot kérőket áldozatvédelmi, illetve jogi terü- leten. H.cs. Dávid rábízza magát a muzsikára Az egész család játszik hangszeren, a zene napi imádság Kisújszálláson nemrégiben háromszorosan örülhettek a Bé­kés Városi Alapfokú Művészeti Iskola képviselői a Zeneisko­lai Országos Kürtverseny döntőjében. Az ifjú kürtös tehetség, Bagoly Dávid korcsoportjában tízezer forintos országos 1. dí­jat nyert és a díjkiosztó gálahangverseny műsorában szere­pelhetett. Tanára, édesapja, Bagoly László a Magyar Zene- és Táncművészek Szövetsége felkészítő tanári különdíját, a sze­repléseken állandó partnere, Fejes Antalné a verseny legjobb zongorakísérője különdíját nyerte meg. legjobb szeretne lenni. Kisújszállá­son 51 zeneiskola 62 versenyzője került a döntőbe, körzeti válogatók alapján juthattak ide. Két forduló­ban négy különböző stílusú művet kellett játszanunk zongorakíséret­tel, és rengeteg kürttanár, zongora­tanár volt ou, akik kritikus füllel hallgatták a játékunkat.- Manapság inkább a könnyű műfajok, a látványosság a vonzó a fiatalok körében, az osztálytár­said mit szólnak a sikereidhez? Békés- Dávid, granulálok! Számítottál erre a nagyszerű eredményre?- Tavaly kiemelt első díjat kap­tam a békés-tarhosi nemzetközi kürtversenyen, már akkor nagyon örültem, hogy egyenes ágon juthat­tam be az országos döntőbe. Idén márciusban pedig Tótkomlóson, a megyei versenyen adott nekem a zsűri kiemelt I. díjat. Titokban min­dig mindenki reménykedik, és a karunkba is be szokott ülni trian­gulumon játszani. És tessék el­képzelni, a pici Lilla már csücsö­rítve tudja utánozni a kürtös hangindítást a tükörben.- Te mikor kezdted?- Másodikos koromban elő­ször furulyáztam, harmadiktól pedig apánál tanulok.- Úgy tudom, vadászatokra is szoktatok együtt járni. Ti fújjátok a felhívó jelet? — Olyanok értékelik, akik jár­nak zeneiskolába és a felnőttek. De ez nem zavar, mert ha valami baj ér vagy rosszabb a kedvem, a zene mindig megnyugtat. Előve­szem a kürtöt vagy CD-t hallgatok, és rábízom magam a muzsikára. — Van kedvenced? — Mozart, főleg a kürtverse­nye, meg azért mert gye­rekként is már rend­kívüli volt. A nővé­rem hegedül, de apa már kürtölni is megtanította. Nálunk mindenki muzsikál a csa­ládban valami­lyen szinten. Anyukám fuvo­lázott évekig, Dávid a verseny után Szilágyi Pálma Apáczai-di]as és Tarjáni Ferenc sőt a fúvószene- Liszt-, Bartók Béla-Pásztory Ditta-dijas, Kiváló és Érdemes Művésszel. — A terítéknél, a tűznél már igazi kürtműveket is játszunk, ezt mindig élvezem. A bécsi filharmonikusok vezetője nagyon megdicsért a leg­utóbbi vadá­Névjegy — Tarjáni tanár úr, a Zeneakadé­mia kürtművész professzora nagyon szépen szólt mindnyájunkhoz a díj­kiosztáson. Liszt Ferencről, Doh­szaton. A pél­daképem Nagy Miklós kürtművész, aki Luxem­burgban él, de már Békés­csabán is hal­lottam.- ■ Mire gondolsz, miközben muzsikálsz?- A zenére figyelek inkább, azt hallgatom. Szeretnék egyszer úgy ját­szani, mint a Magyar Kürtkvartett tag­jai, akik megnyitották a versenyt. Mi­nél nagyobb darabokra vágyom, ma­gasabb szintre tudásban, aztán majd kialakul. Ha nem is leszek zenész, so­sem jön rosszul, ha valaki jól műveli.- Sokan gratuláltak neked a verseny után, kinek a szavaira emlékszel a legjobban? Neve: Bagoly Dávid Életkora: 12 év Foglalkozása: 6. osztályos tanuló Édesanyja: Bagolyné Szűcs Andrea óvónő Édesapja: Bagoly László furulya-, trombita-, kürt- és mélyrézfúvós tanár Testvérei: Bettina 14 éves, Lilla 8 hónapos Kedvenc időtöltései: biciklizés, számítógépezés, zenélés, sütés-főzés(!), kertészkedés nányiról, Bartókról, Kodályról be­szélt, hogy a magyar muzsikusok­nak milyen nagy híre van a világban, és hogy ő is itt Békésben, Tarhoson indult el a művészpálya felé. Meg­ölelt, körbepuszilgatott és azt mond­ta, szeressem továbbra is így a zenét, mert az napi imádságunk lehet. Ad­jam elő ilyen természetesen, és ak­kor igazi szólista válhat belőlem.- Dávid, kívánjuk, hogy így le­gyeid _____________NJt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents