Békés Megyei Hírlap, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-16 / 89. szám

4. OLDAL - 2004. ÁPRILIS 16., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP Az erdélyi „szőr” és a tiszti kereszt Huszár felemelkedett a villanyszerelőhöz és leereszkedett Ceau§escuhoz... Örkény István barátjáról (!), a Békéscsabán élő Huszár Sándorról egy­szer már volt alkalmunk írni, tavaly nyáron, amikor kiváló könyvét, az így lőttünk — MI! című „csau-rendszerbeli” erdélyi anekdotagyűj­teményét mutatta be a megyei könyvtárban. Nemrégiben már céltuda­tosan kerestük meg a kolozsvári származású író—szerkesztő- műfordítót, nem akármilyen apropóból: az erdélyi magyar irodalom „sir”-jét (ahogy kollégái tisztelegtek előtte) március 15-e alkalmából rangos állami kitüntetésben részesítette Mádl Ferenc köztársasági el­nök. Huszár a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjének a birtokosa. Békéscsaba Belépve a belváros szélén meghúzó­dó kis házukba, ahol a román tévé magyar adásának alapító tagjaként számontartott nejével, Irmával él együtt Huszár Sándor, saját írásunk­kal szembesít, amely szűk éve la­punk hétvégi számában jelent meg vele kapcsolatban. Nyilván némi ud­variasság is meghúzódik a gesztus mögött, megdicséri a könyvét és va­lamennyire őt magát is bemutató cikket... Azonban leginkább a vezér­fonal, a magas állami kitüntetést ter­mő életpálya „rugójának” magyará­zataként kerül beszélgetésünk kö­zéppontjába a korábbi szöveg. így kezdődik ugyanis: ,,Egy mondat égett bele az emlékezetembe Huszár Sándor közelmúltbeli könyvbemuta­tó estje után: »Szeressetek!«. E »körmondat« egyszerű lelki össze­függéseken keresztül kifejezi a lénye­gét az így lőttünk - MI! című rendkí­vül érdekes, könyvhétre készült új kötetnek, amely humorral - vala­mint bölcsességgel és emberséggel - tár fel részeket az ,,odaáti" román­magyar együttélésből, az internacio­nalista és művészvilágból. ” Nem ke­vesebb, mint Huszár Sándor ars po­eticája húzódik meg e „körmondat” mögött.- Mindig az emberek szeretete haj­tott — magyarázza a könyvbemutatón elhangzottakat, immár a kitüntetés birtokában. - Egész életemben szomjaz­tam a szeretetet, ezért igyekeztem tenni a körülöttem lévőkért... Amit tett, az pe­dig nem kevés. Ő lendítette fel például az ötvenes években a kolozsvári magyar színházat, ami olyan jól sikerült, hogy távozása után egy évvel már vissza akarták hívni poszt­jára. Huszár azon­ban nem mehetett, hiszen a (nem csak) földrajzilag szétha­sított magyar szak­ma együttes vélemé­nye szerint is a leg­jobb romániai ma­gyar hetilap, A hét főszerkesztői teen­dőit látta el 1970-től. — Amikor a '68- as prágai bevonulás után Romániában is enyhülés követke­zett be, Ceau$escu három kulturális adománnyal szeretett volna a magya­rok kedvében járni: megalapí­tották a Krite- rion könyvki­adót, létrehoz­ták a központi tévé magyar nyelvű adását és egy országos terjesztésű ma­gyar hetilapot. A romániai ma­gyar értelmiség színe-java azonban nem bízott túlságosan a lé­pésben. Olyan nevek ültek össze fő- szerkesztőt választani, mint Méliusz József vagy Balogh Edgár, s legna­gyobb csodálkozásomra engem akar­tak a szerkesztőség élére. Edgár így okolta elhatározásukat: azért rám gondoltak, mert szerintük én olyan „tisztességesen” megyek neki fejjel a falnak, hogy hamar kiderül, mit is akar Ceaujescu ezzel a lappal — vázol­ta mosolyogva Huszár Sándor, így lett „ló-főszerkesztő”, ahogy barátai tréfásan nevezték, székely származására és az ismert székely ló­fő tisztségre utalva. Az anyaországi és romániai magyar — nem csak — irodalmi élet olyan ki­válóságainak barátságát tudhatta ma­gáénak, mint például Örkény Istvánét. Jól ismerte továbbá Illyés Gyulát, vala­mint az egész akkori magyar közéle­tet. (Természetesen a románt is: nem büszke rá, de a sors úgy hozta, hogy Ceau?escuval is kezet fogott egy Ká­dár-látogatás alkalmával.) Mutatja a fényképeket, az egyiken- paradox módon - egy ismert reked­tes hang tulajdonosa is „felfe­dezhető”. Szinte kihallik a felvételről a sportriporter-legenda orgánuma, amely, ugye, ismertebb arcánál: az így lőttünk - MI! budapesti bemutatója után egy fotón Szepesi György baráti ölelésében látható a Huszár-pár. Sze­pesit szomszédja, Örkény hozta össze a családdal, e szavakkal: „Gyurikám, ha Bukarestben jársz, feltétlenül láto­gasd meg Huszár Sándorékat...” Sze­pesi megfogadta, s életre szóló barát­ság lett belőle. Mindazonáltal az erdé­lyi magyar kultúra egyik vezéralakja­ként a főszerkesztő nem csak a ma­gyarok szeretetét vívta ki: a legrango­sabb polgári kitüntetés utáni első tele­font például Tel Avivból kapta. A zsi­dó származású Tabák László, az együtt töltött évek emlékét elevenen őrzi szívében.- A kolozsvári magyar színház fris­sen kinevezett igazgatója voltam - emlékszik vissza beszélgetőpartne­rünk —, amikor megláttam a pártból kizárt, majd emiatt nemrég szerkesz­tői állásából is elbocsátott Tabákot, amint új állásában dolgozott egy vil­lanypózna tetején. „Laci, mit csinálsz te ott?” - kérdeztem, mire ő: „Hja kér­lek, úgy seggbe rúgtak, hogy itt kötöt­tem ki...” Tabák hamarosan komoly karriert kezdhetett a színháznál. Tovább fo­kozható azonban Huszár népszerűsé­ge: a románok is kedvelték. Egyikük, Gelu Páteanu például A hét frissen ki­nevezett főszerkesztőjének saját kéré­sére került a laphoz. Kiváló műfordító volt, jó ember és jó barát. Arról nem is beszélve, hogy elévülhetetlen érdeme­ket szerzett a hetilap és a hatalom kö­zött zajló párbeszéd nem éppen nyel­vi jellegű akadályainak leküzdésében. Másikuk - rá az említett könyvben egész anekdota épül - széplelkű iro­dalmárként egy reggelig tartó beszél­getés, borozás során, szeretetének je­leként — vállalva a meghasonulást testvéreivel — „visszaadta” Erdélyt... Irigylésre méltó, nehéz, de sikeres életet tudhat magáénak Huszár Sán­dor. Amikor ennek eredményéről, sa­ját megítéléséről kérdezzük, ismét a kötetét méltató, fent idézett cikk kerül elő; olvasni kezdi: „...nyári olvas­mánynak, de életünk egyik legfonto­sabb könyvének sem utolsó”. Úgy vé­li, ha valakiről ezt leírják, az nem szo­rul további magyarázatra. VANDLIK JÁNOS Egy sokoldalú élet,, dokumentumai” Huszár Sándor színházi emberként is sikert aratott, csak úgy, mint más művészeti ágak pártfogójaként, szervezőjeként. Nevéhez is köthető például a székelyudvarhelyi népszínház, vagy a kovásznai kép­tár létrehozása, de ott találjuk Gyergyószárhegyen, a nemzetiségek közös képzőművészeti alkotótáborának megalakításánál. Mégis, írói, szerkesztői munkássá­gát tartja legfontosabbnak. A legutóbb bemutatott könyve mellett még kiadásra vár az ötvenes évektől a nyolcvanas évtizedig vezetett naplója. Reméljük, mi­hamarabb élvezhetjük azt is. Huszár Sándor: „...én olyan tisztességesen megyek neki fejjel a falnak...” D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Szavalók a térségből Az orosházi József Attila Általános Isko­la névadója tiszteletére minden évben megrendezi a területi József Attila sza­valóversenyt. Az idén 28 irodalombarát diák vállalkozott a megmérettetésre. A zsűri (Szabó Zsuzsa, a Békés Megyei Hírlap lapmenedzsere, Bús Natália, a Táncsics gimnázium pedagógusa és Vetésiné Petrányi Erzsébet a Kossuth Lajos Közoktatási Intézmény pedagó­gusa) 3 kategóriában hirdetett ered­ményt. Győztesek: 3.-4. osztály 1. Szánta Márk (Orosháza, felkészítő: Jancsurák- né Szabó Erika), különdíjas: Szabó Diá­na (Orosháza, felkészítő: Gönczi Esz­ter). 5.-6. osztály: 1. Varga Csaba (Nagyszénás, felkészítő: Jávorcsik Béláné), különdíjas: Ágoston Flóra (Pusztaföldvár, felkészítő: Nagy Attilá- né). 7.-8. osztály: 1. Kovács Nóra (Oros­háza, felkészítő: dr. Zilahy Lajosné), különdíjas: Berki Lilla (Pusztaföldvár, felkészítő: Nagy Attiláné). _____icsetei Na gybánhegyesi nemzetiség A megyei önkormányzat nemzeti és etnikai kisebbségi bizottsága Tolnai Péter elnökletével és Hevesi József tit­kár koordinálásával nemrég kihelye­zett ülést tartott Nagybánhegyesen a községházán. Az ülésen szó esett a megyei képviselő-testület idei zár­számadásáról, majd Zsilák Pál a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat el­nöke tájékoztatta a résztvevőket az eddigi tevékenységről. Hajtman Mária bemutatta a szlo­vák klub munkáját, míg Szigetiné Szántai Anna az óvodás és iskolásko­rúak szlovák nyelvi oktatásának hely­zetét elemezte. Ribár János esperes hozzászólásában méltatta a község la­kói, az egyház és az önkormányzat között kialakult jó kapcsolatot. Végül a tagok elfogadták a 2004. évi mecé- nási alap bizottsági felosztását, majd a vendégek megismerkedtek a település nevezetességeivel. ______________________________1U Megkérdeztük olvasóinkat Léteznek-e generációs ellentétek? Tímár Lajosné, gyomaendrődi nyugdíjas:- Én nem tapasztalok semmifé­le ellentétet a fiatalok és az idősek között, legalábbis a saját családom­ban biztosan nem. Két gyerekem és három unokám van, mindannyian jól megértjük egymást. Az idős em­bernek is jobban kell alkalmazkodnia, akkor nincs gond. A mai gyerekek már teljesen másképp neve­lődnek, mint mi annak idején. A tévéből árad az agresszió, az iskolában meg le vannak terhelve. A gyerekeknek egymás között is más a kapcsolata, mint valamikor nekünk volt, ez is ebből a feszült életvitelből, a nagy rohanásból ered. Rófusz Zoltán, gyomaendrődi nyugdíjas:- Hogyne lennének ellentétek, amikor a mai fiatalok még köszön­ni sem tudnak! Többségük rosszul van nevelve, nem törődnek a szü­lők velük. Bár őket sem lehet teljes mértékben hibáztatni, mert ugye állandóan dolgoznak, nem tudnak a gyerekre fi­gyelni. A „kulcsos” gyerekek meg az utcán lődö­rögnek, cigivel a szájukban. De nem a gyerek tehet róla! Hallja a sok hülyeséget az iskolában, a tévé­ben, mindenhol. Ennek ellenére, én szeretem a fia­talokat. A családomban pedig az ifjabb generációk­kal jól megértjük egymást, ők jól vannak nevelve. Andó György, 21 éves, békéscsa­bai tanuló:- Én nagyon jól kijövök a szüle­immel, mert ők is fiatalos gondol­kodásúak. Nem neveltek konzerva- tívan, sok mindent megengedtek nekem, rám bízták a döntéseket. Egyébként szeretem az idős embe­reket, és el is tudom fogadni, hogy ők másképp gondolkodnak, mint mi, fiatalok. Szerintem ne­künk kellene jobban alkalmazkodnunk hozzájuk. Az ő életük teljesen más volt, mint a miénk, renge­teget változott a világ. Megszoktak egy életvitelt, gondolkodást 60—70 éven át, nem várhatjuk el, hogy megváltozzanak. Ladányi Csilla, gyomaendrődi háztartásbeli:- Ellentétek? Hát, ez változó. Vannak olyan idős emberek, akik megértik a mai fiatalokat, s van­nak, akik nem. Például a nagyma­mámmal mindig jól el tudok be­szélgetni. Talán, akik nagyon idő­sek, mondjuk nyolcvan felettiek, azok már nem tudnak úgy alkalmazkodni, könnyebben elítélik a fiatalokat. Gyakran mondják, hogy az idős embe­rek olyanok, mint a gyerekek. Én egyébként szere­tem őket és általában jól kijövök velük. Talán meg­érem, hogy idős leszek, s remélem engem sem fog­nak utálni a fiatalok... i- j. D-FOTO: KOVÁCS ERZSÉBET Munkatársaink vonalban Megyénkben dolgozó munkatár­sainkat hírekkel, témajavasla­tokkal a következő telefonszá­mokon érhetik el olvasóink. Békés, Mezőberény és térsége Szerkesztő: Hartay Csaba Mobil: 30/976-7761 Elek, Medgyesegyháza és térsége Szerkesztő: Kovács Erika Mobil: 20/967-2017 Gyomaendrőd, Szarvas és térsége Szerkesztő: Krajcsovicsné Lipták Judit Mobil: 30/322-6454 Gyula Szerkesztő: Szőke Margit Mobil: 30/624-7967 Mezőhegyes, Mezőkovácsháza és térsége Szerkesztő: Czuthné Halasi Mária Mobil: 30/981-6480 Orosháza, Tótkomlós és térsége Szerkesztő: Csete Ilona Mobil: 20/592-3502 Sarkad és térsége Szerkesztő: Both Imre Mobil: 20/976-3619 Szeghalom és térsége Szerkesztő: Magyart Barna Mobil: 20/983-6955 Kishírek Békés megyéből BÉKÉSCSABA, (y) A Mun­kácsy Mihály Múzeum nem sze­repel az Európa Tervben érintett állami múzeumok között, vagyis az ide látogatóknak május 1-je után is jegyet kell váltaniuk. Az országban 24 ingyen látogatható intézmény lesz. BÉKÉSCSABA, (y) A minap rendezett kelet-magyarországi területi bajnokságon eredmé­nyesen szerepeltek a Nyíri La­jos Táncsport Egyesület növen­dékei. Latin-amerikai kategóri­ában, „C”, felnőtt csoportban 1. helyezést ért el Kossá Péter és Kmács Nóra, a „C”, junior csoportban 4. lett Balázs István és Kriskó Gabriella. A „B”, fel­nőtt csoport győztese Pogyina Péter és Tószögi Nikolett, ugyanebben a kategóriában 4. helyen végzett Palles Viktor és Harangozó Nóra. „B”, felnőtt kategóriában 7. helyezést ért el Fáskerti Zsolt és Szilágyi Edit, az „A”, felnőtt korcsoportban pedig 6. lett Mátyási Ádám és Mátyási Ibolya. BÉKÉSCSABA, (s) A legutób­bi testületi ülésen Békéscsaba közgyűlése módosította a vá­rosban működő kereskedelmi szakiskola nevét. Mint arról korábban már beszámoltunk, az új név (a híres likőrgyáros után): Zwack József Kereske­delmi és Vendéglátóipari Szak­képző Iskola. BÉKÉSCSABA, (o) Számos képzés indul ebben az eszten­dőben is a megyei művelődési központban. Ezek közé tartoz­nak a népi kismesterségek, a közművelődési szakmák, a pe­dagógusoknak, illetve közigaz­gatásban dolgozóknak tanúsít­ványt nyújtó akkreditált képzé­sek. Diplomát kapnak azok, akik drámapedagógiát tanul­nak az intézményben. A tájé­koztató füzet és a jelentkezési lap letölthető az internetről, a www.bekes-mmk.hu honlap­ról. DÉVAVÁNYA (i) A Dévavá- nyán működő vállalatok és vál­lalkozók munkahelyteremtő támogatására írt ki pályázatot a helyi képviselő-testület. A pá­lyázat azt szeretné elérni, hogy a városban tovább nőjön a he­lyi foglalkoztatottak száma. A pályázatokról bővebb informá­cióval a polgármesteri hivatal­ban szolgálnak. A támogatáso­kat a lépviselő-testület ítéli majd meg. DÉVAVÁNYA. (i) A dévavá- nyai önkormányzat folytatni szeretné szennyvízhálózat­építési programját. A város képviselő-test ülete legutóbbi ülésén úgy döntött: a 7-es, va­lamint a 8-10-es öblözetek további építésére céltámoga­tási pályázatot nyújt be Ványa. FÜZESGYARMAT (i) Füzes­gyarmaton immár hagyomá­nyosan minden esztendőben több szórakoztató rendezvényt is szervez az önkormányzat a lakosságnak. Az idei legna­gyobb ilyen rendezvény a füzesgyarmati napok lesznek, amely eseménysorozatot júni­us 25-én, 26-án és 27-én tarta­nak meg. FÜZESGYARMAT (i) A fü­zesgyarmati szennyvízhálózat az elmúlt esztendőben össze­sen 117 600 köbméter szenny­vizet szállított. Ebből a víz- mennyiségből 63 ezer 200 köbméter lakossági, 5500 köbméter intézményi és 48 900 köbméter ipari jellegű volt. FÜZESGYARMAT, (i) A rendszerváltás óta Füzesgyarmaton is fokozato­san csökken a főfoglalkozás­ként mezőgazdaságból élők száma. Emelkedett viszont az úgynevezett konyhagazdasá­gok mennyisége. Akik ezt a jövedelemkiegészítő tevé­kenységet folytatják, sertést, baromfit tartanak, növényter­mesztésük pedig csak az álla­tok fenntartásához szükséges mennyiséget fedezi. GYOMAENDRŐD. (j) Nyolcszázezer forint támoga­tást nyert a város a Minisz­terelnöki Hivatal pályázatán az uniós csatlakozás helyi ünnepségének megszervezé­sére. A csatlakozási ünnep­ség egybeesik majd a VI. Nemzetközi Sajt- és Túró­fesztivál időpontjával, me­lyet április 30-án és május 1- jén tartanak meg a Szabad­ság téren. GYOMAENDRŐD. (j) A Te­lepülési Önkormányzatok Országos Szövetsége és a TÁRKI közös értékelése sze­rint Gyomaendrőd önkor­mányzati internetes honlapja bekerült a TOP 100-as listá­ra. A 3200 hazai önkormány­zat közül 1200 rendelkezik honlappal, s az értékelés szerint a gyomaendrődi a legjobbak között a 62. helyet érte el. GYULA, (ö) A Bay Zoltán Általános Iskola diákjai is részt vettek a városi közle­kedési versenyen. A lányok között az első helyet a bays Bogár Éva, a másodikat Háti Csilla szerezte meg. A fiúk között 3. helyen vég­zett Iszály György, szintén a Bay iskola tanulója. A fel­készítő tanár Czápos Péter volt. Gyula városát mind­annyian csapattagként kép­viselik majd a megyei dön­tőn. GYULA, (ö) A belgrádi ide­genforgalmi kiállításon és vásáron bemutatkozik tu­risztikai kínálatával Gyula városa is. Az önkormányzat reményei szerint a kiállítá­son és vásáron való részvétel elősegíti majd, hogy a szerb turisták nagyobb számban érkezzenek Gyulára. Az áp­rilis 16-tól 18-ig tartó ren­dezvényen — melyen a Gyu­lai Idegenforgalmi Egyesület képviseli a várost - részt vesz Juhász János alpolgár­mester is. 4 1 t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents