Békés Megyei Hírlap, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-30 / 101. szám
BAE2Ró[L LáKÚÚ ★ * * * * * eu * ★ ★ * ★ * 2004. ÁPRILIS 30., PÉNTEK - 11. OLDAL Válaszok a festőállvány mellől, a polgármesteri székből, az edzőteremből. Mire számíthatunk az Európai Unióban? Egyszerre örülünk és aggódunk. Lehetőségek, feladatok és kötelmek, amelyekkel csak az ezt követő hetekben, hónapokban szembesülünk. Hogyan tovább a szakmánkban, miképp érvényesülünk mi magunk, és miképp boldogulnak majd a szeretteink? Kérdések, amelyeket az uniós csatlakozással feleszünk magunkban. Megyénkbéli személyiségeket kértünk rá, mondják el nekünk, mit várnak az európai uniós csatlakozástól? Ne féljünk új útra lépni! Dr. Kurucz Ferenc dandártábornok, Békés megye rendőrfőkapitánya: - Nagyon örülök a csatlakozásnak. Elég, ha csak azt nézzük," hogy milyen fejlődésnek indultak a később csatlakozó,, nem annyira tehetős országok, mint Portugália vagy Görögország. Ne féljünk új útra lépni: volt nekünk egy István királyunk, aki a megfelelő pillanatban nagyot változtatott népe sorsán, és jó irányba terelte azt. Akkor is éppen Európa felé. A mostani csatlakozást is hasonlóan fontos lépésnek gondolom. Nem volt más utunk. Természetesen eltérő a helyzete Svájcnak, számukra nem létérdek az uniós csatlakozás. Nekünk azonban integrálódnunk kell, összehangolnunk a gazdaságunkat az unióéval, és akkor szerintem elképzelhetetlen, hogy ne zárkózzunk fel. Természetesen jó adag szemléletváltásra is szükség van még, de nem megy minden egyik napról a másikra. És még egy fontos dolog: az unióban magunk leszünk a szerencsénk kovácsai, ők csak a lehetőséget, a keretet adják hozzá... A sporttal is neveljünk! Zsilinszki Tünde, Európa-bajnok tornász, a Hnngarotel Torna Club vezetőedzője: örülök, hogy Magyarország is csatlakozik az Európai Unióhoz. Több olyan országban jártam, amelyik nemrég lépett be az EU-ba, s úgy tapasztaltam, hogy észrevehető fejlődésen mentek keresztül. Abban bízom, hogy hazánk és azon belül megyénk gazdasági helyzete erősödik, az életszínvonala emelkedik. Mi, tornászok 1988 óta beléptünk Európába. Ettől az évtől kezdve a világ minden területéről jönnek hozzánk. Már huszonegy ország edzőtáborozott nálunk, kért tőlünk szakmai segítséget. Angol, francia, német, finn stb. klubokkal van „testvérkapcsolatunk”. 2004. a sport általi nevelés éve az EU-ban. Fontos szerepet kap az oktatási intézmények és a sportegyesületek kapcsolata. Cél az is, hogy ne csak az élsportban, de a tömegsportban is váljon fontossá az egészséges életmódra nevelés, hogy egészségesebb nemzetté váljunk! Szülőföldünkön kell boldogulni Dr. Kovács József aPándy Kálmán megyei kórház főigazgató főorvosa: — Mint orvos és egészségügyi vezető azt várom, hogy a csatlakozást követően - néhány év múlva - a magyar egészségügyi ellátórendszer felzárkózik az európai színvonalhoz, hiszen csak ez teszi lehetővé, hogy minden uniós polgár azonos szintű ellátást kapjon bárhol az unió területén. Fontosnak tartom, hogy egy szemléletváltás is bekövetkezzen. Mindenkinek be kell látnia, hogy az egészségtudatos magatartás, a pozitív hozzáállás is rendkívül fontos. Minden állampolgárnak aktívan kell tennie saját egészségének megőrzéséért, a testi, lelki, mentális és szociális fejlődésért, mert ezek nélkül nincs egészséges társadalom. Magánemberként lehetőséget látok a mai fiatalok és a jövő generáció számára. Hitem szerint az egyénnek saját boldogulását szülőföldjén kell megtalálnia. A hazai lehetőségek korlátái tágabbá válnak a csatlakozással, és lehetőség nyílik arra, hogy a felnövekvő nemzedék tágabb hazájában találja meg helyét, valósítsa meg önmagát. így szeretnek minket Várkonyi János festőművész: a csatlakozással eltűnnek azok a határátlépéskori apró bosszúságok, amelyek a külföldi útjaim során eddig kivédhetetlenek voltak. Ugyanakkor az európai tagállamok felé az út nemcsak időben rövidül le. Számítok rá, hogy a hazai és az osztrák, német galériák között erőteljesebb cserekapcsolat alakul ki, még több lehetőségünk nyílik rá, hogy külföldön is megmutassuk magunkat. A magyar festészet sajátosságait a nagybányai festők, a szolnoki műhely, vagy a vásárhelyi telep teremtette meg, s a most élők feladata, hogy ezt a kincset őrizzék és továbbvigyék. Európa ezekkel az értékekkel szeret minket, s nem várja el, hogy a sajátosságainkat feladva olvadjunk be a közösségbe. A művészek lelkiismeretén múlik, hogy ez sikerül-e. Kincsekkel érkezünk Gyivicsánné dr. Szenczi Irén, Tótkomlós polgármestere: kinyílik előttünk a világ, megismerjük közelebbi és távolabbi szomszédainkat. Közelebb kerülünk egymáshoz, toleránsabbak leszünk, jobban megértjük egymást, és más képet is mutathatunk magunkról. A tervszerű gazdálkodást megtanulva, az értékesítésre összefogva megtapasztaljuk és remélem a hasznát is élvezni fogjuk a mezőgazdasági termelés területén is a gazdasági fellendülésnek. Addig viszont remélem, kellő türelemmel készülünk fel az új kihívásokra. A magyar kultúra gazdagítani és színesíteni fogja az európai kultúrát. Olyan gazdag kinccsel rendelkezünk, amely nem sok nemzetnek adatik meg: Petőfi, Arany, Jókai, Márai Sándor, Kertész Imre, Kodály Zoltán, Bartók Béla, és a számtalan Nobel-díjas magyar tudós munkássága öregbítette már hírnevünket a vüágban. Remélem, hogy a modern demokráciáktól megtanuljuk a kulturált politizálást, azt, hogy tisztelettel forduljunk a másik ember felé, tartozzon bár más politikai párthoz. Többet, jobban, másképpen Dr. Patay István, a Tessedik Sámuel Főiskola rektora: magánemberként és mint felsőoktatási intézmény vezetőjeként több feladatot várok az európai uniós tagságtól. Az uniós tagsággal mindén magyar állampolgár különleges lehetőséghez jut, amelyekkel csak akkor tud élni, ha többet, jobban és másképpen dolgozik, mint eddig. Ez nemcsak az egyéni életünkre, de a felsőoktatási intézmények boldogulására is vonatkozik. A főiskolánk előtt már eddig is széles lehetőségek, pályázati források nyíltak meg, ám annak érdekében, hogy ezeket kihasználjuk, sok a tennivalónk. Ezekhez a támogatásokhoz nem könnyű hozzájutni, ám azt is tudjuk, hogy a felsőoktatási intézmények képzési feltételeinek javítására nem lesznek más források. A csatlakozással a fennmaradás és a versenyképesség esélyét kapjuk, ám a valóra váltásához európai uniós színvonalon kell dolgozni. Remélem sikerül! Ugyanúgy, mégis másképp Vizsnyiczai Márta, az Európai Információs Pont munkatársa: azt mondják, a csatiakozás másnapján ugyanúgy fogunk ébredni, mint eddig: a madarak csicseregnek a fákon; a reggelűik is a megszokott lesz, készül majd a vasárnapi ebéd... És hétfőn ugyanúgy indulunk majd iskolába,^ munkába, mint minden reggel. Életünk nem változik egyik napról a másikra, hiszen az ország évek óta készült arra, hogy tagja lehessen az EU-nak. Diákként, főiskolai hallgatóként és azóta is több ízben járhattam EU-s tagállamokban, s tapasztalhattam, hogy tényleg nagyon kényelmes a nálunk néhány év múlva bevezetendő rendszer, mely szerint nem kérik igazolványainkat a határon. A nagyon várt részmunkaidő bevezetését talán segíteni fogják EU-s támogatási programok, s így a nők is köny- nyebben össze tudják egyeztetni a munkát és a családi életet. Bizonyára sokan örülnek a külföldi munkavállalási lehetőségeknek, melyek már most is adottak, de a későbbiekben lesznek teljesen nyitottak a munkaerőpiacok. Az új rokon izgalmával Dr. Szabó Ferenc, nyugalmazott múzeumigazgató: várakozással, egyúttal az új rokon, az új jövevény izgalmával lépjük át az unió jelképes küszöbét. Sokat tudunk a „nagyobb család” vonzó értékeiről: a kulturált településekről, az önbecsülés méltóságával vállalt múltról, a gazdasági élet elevenségéről, a demokrácia intézményeiről. Igen kevés viszont a közvetlen tapasztalatunk az „egyszerű" polgár - a nagy többség - mindennapi életéről, a társadalom egyes csoportjainak gondolkodásáról, törekvéseiről. Csatlakozásunktól leginkább egy új magyar önértékelés fokozatos nlegszületését várom: pár évtized alatt ki fog derülni, mik a tartós erősségeink, és mik a valóságos gyengeségeink. Bízom abban, hogy az őszinte szó, a tisztesség, a nemzeti érdekek, az európai hagyományok harmóniája alapján hazánkban átalakul a közélet minden rendű és rangú fóruma és eljutunk a belső békéhez. Magyarból európai cég Újhelyiné Mojzsis Anna, a Henkel körösladányi gyárának igazgatója: %s'“ * vv. * “ Híve vagyok az egységes Európájm M I nak. Számos földrajzi és történelmi Wm #■ \ tényező összefűzi a kontinenst, és ■R . I ez perspektívát jelent számunkra is. -Mimiimii , a csatlakozásunk pillanata után természetesen nem gondolom, hogy gyors változásokat várhatunk. Nem hiszem, hogy újabb piacokat szerezhetünk, hiszen az exportlehetőségeket már eddig is kimerítettük. Ennek megfelelően szerintem nem várhatunk további gazdaságélénkülést sem. Az egységes európai szemlélet azonban mindenképpen előre viszi a földrész fejlődését. A következő mérföldkő, úgy vélem, az euró hazai bevezetése lesz: a közös valuta mindenképpen további erősítő kapocs lehet. Egyébként is jó fizetőeszköznek tartom. Az aktuális helyzet, a csatlakozás pillanata adminisztratív átállással jár számunkra, hiszen egyik héten magyar cég vagyunk, a következőn pedig európai... Csath Róza - Vandlik János Sok sikert, Magyarország! Hódítások kora Egy lépés a határ! Egyetlen lépés, amit meg se kell tennünk. A jelképes órán ma éjfélig leperegnek a homokszemek, s az idő bevisz bennünket - az Európai Unióba. Este örömtüzek gyúlnak az országban, éjfélkor tűzijátékok fényesítik az eget, holnap pedig tovább ünnepel az ország, a legkisebb falutól a fővárosig, mindenütt. Kétségtelen, nagy ünnep a holnapi, a változás Szent István történelmi jelentőségű államalkotó tevékenységéhez mérhető csupán. Ma még határok közötti országban fekszünk le, holnap (részben) határok nélküliben ébredünk. Ezer év óta ez az egyik legjobb lépésünk! Május elsejétől Magyarország a hőn áhított európai közösség tagja lesz. Mégis, ha megkérdeznénk országunk népét, mi változást hoz életünkben a csatlakozás, kevesen tudnának válaszolni. Holnap ugyanolyan piszkosak lesznek a vonatok, ugyanolyan kátyusak az útjaink, ugyanannyit kell fizetnünk a boltban a kenyérért, ugyanannyi pénzt viszünk haza fizetéskor, ugyanúgy lenéznek bennünket a nyugatiak, s mi ugyanúgy lenézzük a balkáni népeket, mint eddig. Ráadásul feladjuk nemzeti függetlenségünk egy darabját, nyelvünk, történelmi örökségünk, nemzeti azonosságtudatunk - ma divatos szóval identitásunk - pedig csak addig marad meg, amíg képesek leszünk megőrizni. Naivitás lenne azt gondolni, hogy tárt karokkal várnak bennünket Európában. Legyünk őszinték, ki várja a szegény rokont, akinek érkezése csak pénzbe kerül? A fanyalgásra nem válasz, hogy mi védtük meg Európát az oszmán hordától, s hogy mi vertük az első, végzetesnek bizonyuló szeget a szovjet birodalom koporsójába, ötvenhatban. Ezek a körülmények csak nekünk számítanak, Európának semmit, az ott élő népeknek meg végképp semmit. Akkor meg minek örülni, s mi végre ünnepelni? Annak, hogy elkezdődik felzárkózásunk Európához. Életvitelben, értékrendben, gondolkodásban, környezeti kultúrában, s egyszer majd talán a fizetésekben és a nyugdíjakban is. Lehet azon keseregni, csak nem érdemes, hogy Árpád vezér „jóvoltából” Európa peremén éltünk, utóbb Jaltában pedig - minő paradoxon: épp a befogadó kontinens egyik nagy nemzetének közreműködésével - kitaszíttattunk az európai kultúrkörből. Holnaptól ott vagyunk újra, végérvényesen és visszavonhatatlanul. Soha többé nem tekinthetnek bennünket a kontinens rongyosainak! Európa a kegyetlen gazdasági verseny és a nagy lehetőségek hazája. Rajtunk múlik, hogy a csatlakozás sújt vagy emel bennünket. Kétkedve, gyáván, félszegen, kisebbségi érzésekkel nem lehet fényes palotába lépni, s hódítani. Márpedig mi hódítani indulunk. Meghódítani Európát! Sok sikert, Magyarország! Arpási Zoltán arpasizGPaxels. hu A holland építész „vonalkódos” ötlete AHegiO dS'&j L. v, BEETHOVEN Az egység zászlaja Az Európai Unió is rendelkezik az önálló államiság jelképeivel: van önálló zászlója, himnusza és ünnepnapja. A jelképei közül a legismertebb a kék alapú tizenkét csillagos zászló. A szín a nemzetközi együttműködést jelképezi, az Európa népeit szimbolizáló csillagok az egység jeleként kört alkotnak. Az óra számlapjának megfelelő elrendezés, a változatlan tizenkettes szám a teljesség és a tökéletesség megtestesítője. Mivel a csillagok száma nem a tagországok számát jelenti, a zászlót az elkövetkező bővítések során nem változtatják. Fontos továbbá, hogy minden tagország megőrzi a saját nemzeti lobogóját. Érdekesség, hogy Rem Koolhaas holland építész néhány éve meglepő javaslatot tett: felvetette, a bővülő Európában újítsák meg a tizenkét csillagos zászlót. Negyvenöt függőleges csíkból komponált zászlót alkotott, beleszőve a tagállamok nemzeti zászlóinak színeit. A zászlótervet sokan bírálták, vonalkódnak csúfolták. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy annak idején az Európai Bizottság is közös gondolkodásra buzdított, a jelképek megújításával, miképp lehetne vonzóbbá tenni az európai gondolatot. A bizottság végül közleményben ismerte el, hogy az európai zászlón nem változtat. A saját is marad Az európai himnusz Beethoven Örömódája. Emellett minden tagország őrzi a hivatalos nemzeti himnuszát. így kezdődött Az Európa-napot - az EU-tag- országok vezetői 1985-ös milánói csúcstalálkozóján meghozott döntése alapján — május 9-én tartják. Ezt az ünnepet Schuman-napként is említik. 1950. május 9-én Párizsban a harmadik világháborútól való félelem árnyékában Robert Schuman francia külügyminiszter nemzetközi sajtótájékoztatón szólította összefogásra Franciaországot, Németországot és más európai országokat: hangolják össze szén- és acéltermelésüket, s ezzel tegyék meg az első konkrét lépést egy európai föderáció létrehozásához. A javaslatával egy nemzetek feletti európai intézmény megalapításáért szállt síkra, hogy az irányítsa a szén- és acélipart, azt a szektort, ami akkoriban a katonai erő alapját jelentette. Az európai integráció kezdetének azóta is az Schuman- nyilatkozatot tekintik. Zsűri döntött „Egység a sokféleségben” — 2000. május 4-e óta így szól az unió jelmondata. Valamennyi tagállamból összesen nyolcvanezer 10-20 év közötti fiatal vett részt azon a versenyen, ahol javaslatot tehettek a jelmondatra. A javaslatok közül egy zsűri választotta ki azt, amely leginkább megfelelt az unió szellemiségének. Közös pénz Esztétikus, könnyen felismerhető és egyszerűen leírható legyen — Brüsszel ezeket a kívánalmakat fogalmazta meg, amikor a kilencvenes évek közepén elhatározta, hogy immár megjelenési formát keres a születőben lévő közös pénznek. A kiírt pályázat nyomán harminc vázlat készült, amelyből tízet teszteltek a fogyasztók körében. 1999. január 1-jén az euró lett az egységes valuta. Az euró bankjegyek és érmék 2002. január 1-jétől kerültek forgalomba. Az euró lógó a görög epszilont formázza. Ezzel egyszerre utal az európai civilizáció bölcsőjére és Európa kezdőbetűjére. A két párhuzamos vonal az euró stabilitását jelképezi. Hivatalos rövidítése az EUR. A magyar is uniós nyelv Májustól tízzel bővül az Európai Unió hivatalos nyelveinek sora. Eddig a korábban egyhangúlag megszavazott döntés értelmében dán, holland, angol, finn, francia, német, görög, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelvre fordították a szövegeket. Ez a tény a gyakorlati jelentőségén kívül az érzelmi indíttatásról is árulkodik: a tagországok egyike sem hajlandó feladni saját nyelvének használatát, jelképes fontosságúnak is tekinti a megszólalás így is érvényesülő lehetőségét. Immár a magyar is „bevonul” az EU hivatalos nyelvei közé.
