Békés Megyei Hírlap, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-30 / 101. szám

BAE2Ró[L LáKÚÚ ★ * * * * * eu * ★ ★ * ★ * 2004. ÁPRILIS 30., PÉNTEK - 11. OLDAL Válaszok a festőállvány mellől, a polgármesteri székből, az edzőteremből. Mire számíthatunk az Európai Unióban? Egyszerre örülünk és aggódunk. Lehetőségek, feladatok és kötelmek, amelyekkel csak az ezt követő hetekben, hónapokban szembesülünk. Hogyan tovább a szakmánkban, miképp érvényesülünk mi magunk, és miképp boldogulnak majd a szeretteink? Kérdések, amelyeket az uniós csatlakozással feleszünk magunkban. Megyénkbéli személyiségeket kértünk rá, mondják el nekünk, mit várnak az európai uniós csatlakozástól? Ne féljünk új útra lépni! Dr. Kurucz Ferenc dandártábor­nok, Békés megye rendőrfőkapitá­nya: - Nagyon örülök a csatlako­zásnak. Elég, ha csak azt nézzük," hogy milyen fejlődésnek indultak a később csatlakozó,, nem annyi­ra tehetős országok, mint Portu­gália vagy Görögország. Ne féljünk új útra lépni: volt nekünk egy István királyunk, aki a megfelelő pillanatban nagyot változtatott népe sorsán, és jó irányba terelte azt. Akkor is éppen Európa felé. A mos­tani csatlakozást is hasonlóan fontos lépésnek gondo­lom. Nem volt más utunk. Természetesen eltérő a helyze­te Svájcnak, számukra nem létérdek az uniós csatlako­zás. Nekünk azonban integrálódnunk kell, összehan­golnunk a gazdaságunkat az unióéval, és akkor szerin­tem elképzelhetetlen, hogy ne zárkózzunk fel. Termé­szetesen jó adag szemléletváltásra is szükség van még, de nem megy minden egyik napról a másikra. És még egy fontos dolog: az unióban magunk leszünk a sze­rencsénk kovácsai, ők csak a lehetőséget, a keretet ad­ják hozzá... A sporttal is neveljünk! Zsilinszki Tünde, Európa-bajnok tornász, a Hnngarotel Torna Club vezetőedzője: örülök, hogy Ma­gyarország is csatlakozik az Euró­pai Unióhoz. Több olyan ország­ban jártam, amelyik nemrég lé­pett be az EU-ba, s úgy tapasztal­tam, hogy észrevehető fejlődésen mentek keresztül. Abban bízom, hogy hazánk és azon belül me­gyénk gazdasági helyzete erősö­dik, az életszínvonala emelkedik. Mi, tornászok 1988 óta beléptünk Európába. Ettől az évtől kezdve a világ minden területéről jönnek hoz­zánk. Már huszonegy ország edzőtáborozott nálunk, kért tőlünk szakmai segítséget. Angol, francia, német, finn stb. klubokkal van „testvérkapcsolatunk”. 2004. a sport általi nevelés éve az EU-ban. Fontos szerepet kap az oktatási intézmények és a sportegyesületek kapcso­lata. Cél az is, hogy ne csak az élsportban, de a tömeg­sportban is váljon fontossá az egészséges életmódra ne­velés, hogy egészségesebb nemzetté váljunk! Szülőföldünkön kell boldogulni Dr. Kovács József aPándy Kálmán megyei kórház főigazgató főorvo­sa: — Mint orvos és egészségügyi vezető azt várom, hogy a csatla­kozást követően - néhány év múlva - a magyar egészségügyi ellátórendszer felzárkózik az eu­rópai színvonalhoz, hiszen csak ez teszi lehetővé, hogy minden uniós polgár azonos szintű ellá­tást kapjon bárhol az unió terüle­tén. Fontosnak tartom, hogy egy szemléletváltás is bekövetkezzen. Mindenkinek be kell látnia, hogy az egészségtudatos magatartás, a pozitív hozzáállás is rendkívül fontos. Minden állampolgárnak aktívan kell tennie saját egészségének megőrzéséért, a testi, lelki, mentális és szociális fejlődésért, mert ezek nélkül nincs egészséges társadalom. Magánemberként lehetőséget látok a mai fiatalok és a jövő generáció szá­mára. Hitem szerint az egyénnek saját boldogulását szülőföldjén kell megtalálnia. A hazai lehetőségek korlátái tágabbá válnak a csatlakozással, és lehetőség nyílik arra, hogy a felnövekvő nemzedék tágabb hazá­jában találja meg helyét, valósítsa meg önmagát. így szeretnek minket Várkonyi János festőművész: a csatlakozással eltűnnek azok a határátlépéskori apró bosszúsá­gok, amelyek a külföldi útjaim során eddig kivédhetetlenek vol­tak. Ugyanakkor az európai tagál­lamok felé az út nemcsak időben rövidül le. Számítok rá, hogy a hazai és az osztrák, német galéri­ák között erőteljesebb cserekap­csolat alakul ki, még több lehető­ségünk nyílik rá, hogy külföldön is megmutassuk magunkat. A magyar festészet sajátos­ságait a nagybányai festők, a szolnoki műhely, vagy a vásárhelyi telep teremtette meg, s a most élők feladata, hogy ezt a kincset őrizzék és továbbvigyék. Európa ezekkel az értékekkel szeret minket, s nem várja el, hogy a sajátosságainkat feladva olvadjunk be a közös­ségbe. A művészek lelkiismeretén múlik, hogy ez sike­rül-e. Kincsekkel érkezünk Gyivicsánné dr. Szenczi Irén, Tót­komlós polgármestere: kinyílik előttünk a világ, megismerjük kö­zelebbi és távolabbi szomszéda­inkat. Közelebb kerülünk egy­máshoz, toleránsabbak leszünk, jobban megértjük egymást, és más képet is mutathatunk ma­gunkról. A tervszerű gazdálko­dást megtanulva, az értékesítésre összefogva megtapasztaljuk és remélem a hasznát is élvezni fog­juk a mezőgazdasági termelés területén is a gazdasági fellendülésnek. Addig viszont remélem, kellő türelem­mel készülünk fel az új kihívásokra. A magyar kultúra gazdagítani és színesíteni fogja az európai kultúrát. Olyan gazdag kinccsel rendelkezünk, amely nem sok nemzetnek adatik meg: Petőfi, Arany, Jókai, Márai Sán­dor, Kertész Imre, Kodály Zoltán, Bartók Béla, és a számtalan Nobel-díjas magyar tudós munkássága öreg­bítette már hírnevünket a vüágban. Remélem, hogy a modern demokráciáktól megtanuljuk a kulturált politi­zálást, azt, hogy tisztelettel forduljunk a másik ember felé, tartozzon bár más politikai párthoz. Többet, jobban, másképpen Dr. Patay István, a Tessedik Sámuel Főiskola rektora: magánemberként és mint felsőoktatási intézmény ve­zetőjeként több feladatot várok az európai uniós tagságtól. Az uniós tagsággal mindén magyar állampol­gár különleges lehetőséghez jut, amelyekkel csak akkor tud élni, ha többet, jobban és másképpen dolgo­zik, mint eddig. Ez nemcsak az egyéni életünkre, de a felsőoktatási intézmények boldogulására is vo­natkozik. A főiskolánk előtt már eddig is széles lehetőségek, pályázati források nyíltak meg, ám annak érdekében, hogy ezeket kihasználjuk, sok a tennivalónk. Ezekhez a támoga­tásokhoz nem könnyű hozzájutni, ám azt is tudjuk, hogy a felsőoktatási intézmények képzési feltételeinek javítására nem lesznek más források. A csatlakozással a fennmaradás és a versenyképesség esélyét kapjuk, ám a valóra váltásához európai uniós színvonalon kell dolgozni. Remélem sikerül! Ugyanúgy, mégis másképp Vizsnyiczai Márta, az Európai In­formációs Pont munkatársa: azt mondják, a csatiakozás másnapján ugyanúgy fogunk ébredni, mint eddig: a madarak csicseregnek a fá­kon; a reggelűik is a megszokott lesz, készül majd a vasárnapi ebéd... És hétfőn ugyanúgy indu­lunk majd iskolába,^ munkába, mint minden reggel. Életünk nem változik egyik napról a másikra, hi­szen az ország évek óta készült ar­ra, hogy tagja lehessen az EU-nak. Diákként, főiskolai hallgatóként és azóta is több ízben járhattam EU-s tagál­lamokban, s tapasztalhattam, hogy tényleg nagyon ké­nyelmes a nálunk néhány év múlva bevezetendő rend­szer, mely szerint nem kérik igazolványainkat a határon. A nagyon várt részmunkaidő bevezetését talán segíteni fogják EU-s támogatási programok, s így a nők is köny- nyebben össze tudják egyeztetni a munkát és a családi életet. Bizonyára sokan örülnek a külföldi munkavállalási lehetőségeknek, melyek már most is adottak, de a későb­biekben lesznek teljesen nyitottak a munkaerőpiacok. Az új rokon izgalmával Dr. Szabó Ferenc, nyugalmazott múzeumigazgató: várakozással, egyúttal az új rokon, az új jöve­vény izgalmával lépjük át az unió jelképes küszöbét. Sokat tudunk a „nagyobb család” vonzó értékei­ről: a kulturált településekről, az önbecsülés méltóságával vállalt múltról, a gazdasági élet elevensé­géről, a demokrácia intézményei­ről. Igen kevés viszont a közvetlen tapasztalatunk az „egyszerű" pol­gár - a nagy többség - mindennapi életéről, a társada­lom egyes csoportjainak gondolkodásáról, törekvéseiről. Csatlakozásunktól leginkább egy új magyar önértékelés fokozatos nlegszületését várom: pár évtized alatt ki fog derülni, mik a tartós erősségeink, és mik a valóságos gyengeségeink. Bízom abban, hogy az őszinte szó, a tisztesség, a nemzeti érdekek, az európai hagyományok harmóniája alapján hazánkban átalakul a közélet min­den rendű és rangú fóruma és eljutunk a belső békéhez. Magyarból európai cég Újhelyiné Mojzsis Anna, a Henkel körösladányi gyárának igazgatója: %s'“ * vv. * “ Híve vagyok az egységes Európá­jm M I nak. Számos földrajzi és történelmi Wm #■ \ tényező összefűzi a kontinenst, és ■R . I ez perspektívát jelent számunkra is. -Mimiimii , a csatlakozásunk pillanata után ter­mészetesen nem gondolom, hogy gyors változásokat várhatunk. Nem hiszem, hogy újabb piacokat sze­rezhetünk, hiszen az exportlehető­ségeket már eddig is kimerítettük. Ennek megfelelően szerintem nem várhatunk további gaz­daságélénkülést sem. Az egységes európai szemlélet azon­ban mindenképpen előre viszi a földrész fejlődését. A kö­vetkező mérföldkő, úgy vélem, az euró hazai bevezetése lesz: a közös valuta mindenképpen további erősítő kapocs lehet. Egyébként is jó fizetőeszköznek tartom. Az aktuális helyzet, a csatlakozás pillanata admi­nisztratív átállással jár számunkra, hiszen egyik héten magyar cég vagyunk, a következőn pedig európai... Csath Róza - Vandlik János Sok sikert, Magyarország! Hódítások kora Egy lépés a határ! Egyetlen lépés, amit meg se kell tennünk. A jelképes órán ma éjfélig leperegnek a homokszemek, s az idő bevisz bennünket - az Európai Unió­ba. Este örömtüzek gyúlnak az ország­ban, éjfélkor tűzijátékok fényesítik az eget, holnap pedig to­vább ünnepel az or­szág, a legkisebb falutól a fővárosig, mindenütt. Kétségtelen, nagy ünnep a holnapi, a változás Szent István történelmi jelentőségű államalkotó tevékeny­ségéhez mérhető csu­pán. Ma még határok közötti országban fekszünk le, holnap (részben) határok nélküliben ébredünk. Ezer év óta ez az egyik legjobb lépésünk! Május elsejétől Magyarország a hőn áhított európai közösség tagja lesz. Még­is, ha megkérdeznénk országunk népét, mi változást hoz életünkben a csatlako­zás, kevesen tudnának válaszolni. Hol­nap ugyan­olyan piszko­sak lesznek a vonatok, ugyanolyan kátyusak az út­jaink, ugyan­annyit kell fizetnünk a boltban a kenyé­rért, ugyanannyi pénzt viszünk haza fi­zetéskor, ugyanúgy lenéznek bennünket a nyugatiak, s mi ugyanúgy lenézzük a balkáni népeket, mint eddig. Ráadásul feladjuk nemzeti függetlenségünk egy darabját, nyelvünk, történelmi öröksé­günk, nemzeti azonosságtudatunk - ma divatos szóval identitásunk - pedig csak addig marad meg, amíg képesek leszünk megőrizni. Naivitás lenne azt gondolni, hogy tárt karokkal várnak bennünket Európában. Legyünk őszinték, ki várja a szegény rokont, akinek érkezése csak pénzbe kerül? A fanyalgásra nem válasz, hogy mi védtük meg Európát az oszmán hordától, s hogy mi vertük az első, végze­tesnek bizonyuló szeget a szovjet biroda­lom koporsójába, ötvenhatban. Ezek a körülmények csak nekünk számítanak, Európának semmit, az ott élő népeknek meg végképp semmit. Akkor meg minek örülni, s mi végre ünnepelni? Annak, hogy elkezdődik fel­zárkózásunk Európához. Életvitelben, értékrendben, gondolkodásban, környe­zeti kultúrában, s egyszer majd talán a fizetésekben és a nyugdíjakban is. Lehet azon keseregni, csak nem érdemes, hogy Árpád vezér „jóvoltából” Európa pere­mén éltünk, utóbb Jaltában pedig - mi­nő paradoxon: épp a befogadó konti­nens egyik nagy nemzetének közremű­ködésével - kitaszíttattunk az európai kultúrkörből. Holnaptól ott vagyunk új­ra, végérvényesen és visszavonhatatla­nul. Soha többé nem tekinthetnek ben­nünket a kontinens rongyosainak! Európa a kegyetlen gazdasági verseny és a nagy lehetőségek hazája. Rajtunk múlik, hogy a csatlakozás sújt vagy emel bennünket. Kétkedve, gyáván, félsze­gen, kisebbségi érzésekkel nem lehet fé­nyes palotába lépni, s hódítani. Márpe­dig mi hódítani indulunk. Meghódítani Európát! Sok sikert, Magyarország! Arpási Zoltán arpasizGPaxels. hu A holland építész „vonalkódos” ötlete AHegiO dS'&j L. v, BEETHOVEN Az egység zászlaja Az Európai Unió is rendelkezik az önálló államiság jelképeivel: van önálló zászlója, himnusza és ünnepnapja. A jelképei közül a legismertebb a kék ala­pú tizenkét csillagos zászló. A szín a nemzetközi együttműködést jelképezi, az Európa népeit szimbolizáló csilla­gok az egység jeleként kört alkotnak. Az óra számlapjának megfelelő elren­dezés, a változatlan tizenkettes szám a teljesség és a tökéletesség megtestesítő­je. Mivel a csillagok száma nem a tagor­szágok számát jelenti, a zászlót az el­következő bővítések során nem változ­tatják. Fontos továbbá, hogy minden tagország megőrzi a saját nemzeti lobo­góját. Érdekesség, hogy Rem Koolhaas holland építész néhány éve meglepő ja­vaslatot tett: felvetette, a bővülő Euró­pában újítsák meg a tizenkét csillagos zászlót. Negyvenöt függőleges csíkból komponált zászlót alkotott, beleszőve a tagállamok nemzeti zászlóinak színeit. A zászlótervet sokan bírálták, vonal­kódnak csúfolták. Az igazsághoz hoz­zátartozik, hogy annak idején az Euró­pai Bizottság is közös gondolkodásra buzdított, a jelképek megújításával, mi­képp lehetne vonzóbbá tenni az euró­pai gondolatot. A bizottság végül közle­ményben ismerte el, hogy az európai zászlón nem változtat. A saját is marad Az európai himnusz Beethoven Örömódája. Emellett minden tagország őrzi a hivatalos nemzeti himnuszát. így kezdődött Az Európa-napot - az EU-tag- országok vezetői 1985-ös milánói csúcstalálkozóján meghozott döntése alapján — május 9-én tartják. Ezt az ün­nepet Schuman-napként is említik. 1950. május 9-én Párizsban a harmadik világháborútól való félelem árnyéká­ban Robert Schuman francia külügymi­niszter nemzetközi sajtótájékoztatón szólította összefo­gásra Franciaorszá­got, Németországot és más európai or­szágokat: hangolják össze szén- és acéltermelésüket, s ezzel tegyék meg az első konkrét lépést egy európai föde­ráció létrehozásához. A javaslatával egy nemzetek feletti európai intézmény megalapításáért szállt síkra, hogy az irányítsa a szén- és acélipart, azt a szek­tort, ami akkoriban a katonai erő alap­ját jelentette. Az európai integráció kez­detének azóta is az Schuman- nyilatkozatot tekintik. Zsűri döntött „Egység a sokféleségben” — 2000. május 4-e óta így szól az unió jelmonda­ta. Valamennyi tagállamból összesen nyolcvanezer 10-20 év közötti fiatal vett részt azon a versenyen, ahol javas­latot tehettek a jelmondatra. A javasla­tok közül egy zsűri választotta ki azt, amely leginkább megfelelt az unió szel­lemiségének. Közös pénz Esztétikus, könnyen felismerhető és egyszerűen leírható legyen — Brüsszel ezeket a kívánalmakat fogal­mazta meg, amikor a kilencvenes évek közepén elhatározta, hogy im­már megjelenési formát keres a szüle­tőben lévő közös pénznek. A kiírt pá­lyázat nyomán harminc vázlat ké­szült, amelyből tízet teszteltek a fo­gyasztók körében. 1999. január 1-jén az euró lett az egységes valuta. Az euró bankjegyek és érmék 2002. janu­ár 1-jétől kerültek forgalomba. Az euró lógó a görög epszilont formázza. Ezzel egyszerre utal az európai civili­záció bölcsőjére és Európa kezdőbe­tűjére. A két párhuzamos vonal az euró stabilitását jelképezi. Hivatalos rövidítése az EUR. A magyar is uniós nyelv Májustól tízzel bővül az Európai Unió hivatalos nyelveinek sora. Eddig a korábban egyhangúlag megszavazott döntés értelmében dán, holland, angol, finn, francia, német, görög, olasz, por­tugál, spanyol és svéd nyelvre fordítot­ták a szövegeket. Ez a tény a gyakorlati jelentőségén kívül az érzelmi indíttatás­ról is árulkodik: a tagországok egyike sem hajlandó feladni saját nyelvének használatát, jelképes fontosságúnak is tekinti a megszólalás így is érvényesülő lehetőségét. Immár a magyar is „bevo­nul” az EU hivatalos nyelvei közé.

Next

/
Thumbnails
Contents