Békés Megyei Hírlap, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-24 / 96. szám
8. OLDAL 2004. ÁPRILIS 24., SZOMBAT G A 2 D A S Á G I TÜKÖR Csak a legelszántabbak gazdálkodnak A bajorországi parasztcsaládok sokat dolgoznak és nagy a vagyonuk Bajorországi látogatáson vehetett részt a közelmúltban lapunk két munkatársa. Kecel testvértelepülése, Schwarzenbruck elöljárói segítettek abban, hogy az újságírók megismerkedjenek néhány helyi termelővel, agrárszakemberrel. A nürnbergi járás mezőgazdaságát tanulmányozva a legfontosabb tapasztalatként leszűrhettük, hogy Németországban aki ebből az ágazatból él, az nagyon jól él, de egyre kevesebb ember tud az itt megszokott magas életszínvonalon megélni a gazdálkodásból. Ez a kevés is rendkívül sokat dolgozik, nagyon felkészült, s forintban mérve családonként több százmilliós nagyságrendű vagyonnal rendelkezik. Nürnberg A járás mezőgazdaságáról dr. Konrad Bemgmber segítségével kaptunk átfogó képet, aki a mi fogalmaink szerint az ottani állami földművelésügyi hivatal alkalmazottja, titulusa szerint igazgató, feladatait tekintve pedig leginkább tanácsadó, de olykor ellenőr is. Tevékenysége így jelentős átfedést mutat a nálunk ismert falugazdász-gazdajegyző feladataival. Bemgruber úr úgy tartotta helyesnek, hogy átfogó ismertetését az egész járás bemutatásával kezdje. így megtudhattuk, hogy a nürnbergi járás (amelynek székhelye Lauf) nagysága 80 ezer hektár, lakóinak száma pedig 170 ezer. Mezőgazdasággal professzionális szinten 2003-ban 1317 család foglalkozott, akik a családtagokkal együtt a járás lakosságának körülbelül 3 százalékát teszik ki, de nem sokkal nagyobb az arány, ha az állandó alkalmazottakat is ide számítjuk. Ám csak mintegy 320 család az, amelynek egyedüli bevételi forrása a gazdálkodás, a többiek más jövedelemmel is rendelkeznek. Hivatásszerűen gazdálkodó családnak azt tekintik - s a földművelésügyi hivatal velük áll rendszeres kapcsolatban -, amelynek legalább 5 hektár területe van. Ennél kisebb gazdaságok is léteznek, főként idős emberek birtokában, de azokat csak kiegészítő jövedelemforrásként vagy hobbiból művelik. Mivel a táj középhegység jellegű, az egész járás felét erdő borítja, ami így 40 ezer hektár. A szántók és ültetvények területe 14 ezer, 10 ezer hektár pedig kaszáló, esetleg legelő. A járás többi részén lakó- és iparterület, valamint út található. Dr. Konrad Bemgruber fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az átlagos mező- gazdasági területegység a járásban mindössze 0,7 hektár, amiből az következik, hogy a birtokok nagyon szétaprózottak, egy-egy gazdának 10-20 helyen is található területe. A következő évek fontos feladata, hogy ezt a szétaprózottságot az adásvétel és a területcserék állami ösztönzésével csökkentsék. Az utóbbi évtizedekre jellemző, hogy a népességen belül rohamosan csökken a mezőgazdaságból élők aránya. Szemléletes példaként mutatja ezt, hogy 2003-ban a járásban 436 marhatartó üzemet tartottak nyilván (a családi tehenészetet üzemnek mondják), de 10 évvel ezelőtt ez még 900 volt. Azt lehet mondani - szögezte le dr. Konrad Bemgmber -, hogy a marhatartó üzemek száma 10 évenként megfeleződik. Pedig a járás mezőgazdaságára igencsak jellemA Kraußer családé az egyik legmodernebb tehenészet Nürnberg környékén. Felvételünkön Rainer Kraußer látható fotó: balai.f. istván ADATOK A NÜRNBERGI JÁRÁS MEZŐGAZDASÁGÁBÓL A járás lakossága 170 ezer fő Mezőgazdaságból él kb. 5-5,5 ezer fő 5 ha-nál nagyobb gazdaság 1 317 db Jellemző birtokméret 50-80 ha Marhatartó üzem 436 db Jellemző tehénszám 20-30 db Forrás: dr. Konrad Bemgruber ző a tejtermelés, bár egy-egy család a tej mellett más jövedelemmel is rendelkezhet. Az üzemek számának csökkenésével viszont együtt jár az a folyamat, hogy aki megmarad a marhatartás mellett, az rendszeresen növeli a tehenek számát, pedig ahhoz tejkvótát is vásárolnia kell. Leginkább a 20-30 tejelő tehén jellemző egy-egy gazdaságilag is jelentős üzemre (ISO családnál találunk üyet), amelyek etetéséhez a gazda saját területe biztosítja a takarmányt. A nürnbergi járásban egy olyan gazda van, akinek 100- nál is több a tehene, 200 gazdánál viszont csak kevesebb mint 10 tehén található. Dr. Konrad Bemgruber segítségével 10 gazdát kerestünk fel, de nemcsak a tehenészek közül. Az egy kézben lévő legnagyobb fölterület erdővel együtt 120 hektár volt, amelyből 100 hektár a saját, a többi bérlemény. Találkoztunk viszont olyan gazdálkodóval is - ő intenzív technológiákat alkalmaz -, akinek mindössze 14 hektáros a birtoka. Az épületek, gépek és berendezések értéke viszont mindenütt meghaladja forintban mérve a 100 milliót. A járásban jelentős a Direktvermarktung, vagyis a fogyasztóknak történő közvetlen értékesítés, ami azonban csak távolról hasonlít a nálunk megszokott őstermelői tevékenységhez. A gazdák saját üzlettel rendelkeznek, személy szerint nyilvántartják vevőiket, de boltjaikban a választék sokkal kisebb, mint egy magyar zöldséggyümölcs kereskedésben.- A Landwirtschaft (mezőgazdaság) nagy elhivatottságot kívánó, nagyon nehéz, de szép munka - szögezte le dr. Konrad Bemgmber, aki azt üzeni a magyar gazdáknak, hogy ne csüggedjenek, hisz Magyarország - amelyet személyesen is volt módja megismerni - nagyon jó adottságokkal rendelkezik. BÁLÁI F. ISTVÁN A világ legjobb boraival versenyzünk SOMMERACH Termelni és számolni is tudni kell A Loos család boltja. Balról a 81 éves Michael Loos, fia Hermann Loos, Karin Loos és az egyik alkalmazottuk fotói barta zsolt A német borpiac felét a külföldiek birtokolják. Ahhoz, hogy a hazai termelők talpon maradhassanak, már nem elég csak jó terméket előállítani, széles vevőkört is ki kell alakítani. A sommerachi Ottmar Zang családi vállalkozása közel 2500 ügyfélnek értékesíti minőségi borait. Würzburgtól nem messze, egy festői kisvárosban a másfél ezres Somme- rachban él a Zang család, amely több generáció óta az elismert borász famíliák egyike a környékbeli 6000 hektáros borvidéken. Hat hektáron - 20 parcellán - termesztenek szőlőt, négy hektárról pedig megvásárolják a termést. Az 1000 mázsányi gyümölcsből 800 hek- tónyi bort készítenek, amelyet palackozva értékesítenek. Ennek túlnyomó részét a családi borászat boltjában adják el, ahol egy pohárka ital mellett Ottmar Zang úr mindent elmesélt, amit a „hegy levőről” tudnia kell a vásárlónak. A palackok egyötödét pedig postai úton, csomagküldő szolgálattal juttatják el a kuncsaftokhoz. A cég számítógépes rendszerében 2500 étterem, kereskedő, borkedvelő magánszemély adatait tárolják. Ezek alkotják a váüalkozás kiterjedt piaci hálózatát. Évente kétszer küldenek tájékoztató árlistát, s hívják fel az ügyfelek figyelmét arra, mikor tartanak borkóstolókat, akciókat, s melyek a család új termékei. Ottmar Zang elmondása szerint 10 év alatt cserélődik ki a vevőkörük, de van olyan borkedvelő bajor, aki már 30 éve vásárolja a pincészetük butéliáit. A környékbeli borászok tartanak a külföldi konkurenciától, ezért 19 vállalkozás szövetkezett. Minden hónapban találkoznak, elemzik a piaci lehetőségeket, kóstolókat tartanak, borünnepet rendeznek. Településük egyben a frank borút egyik állomása is, ahol a turistáknak szakmai ismertetőket tartanak bemutatva a szőlőket, s a pincészeteket. Az érdeklődők pedig szívesen térnek később vissza oda, ahol a jó ital mellett barátságos fogadtatásra leltek.- Ma már nem elég, ha egy borász jó bort készít. Ennél fontosabb az értékesítés - mondja Zang úr. Termékeink nagy része fehérbor, amelyet 4-12 eurós (1000- 3000 forint) áron értékesítünk. A szüret idején a minőségi alapanyagot kilónként 1-1,2 euróért vásároljuk szőlészeinktől. Kérdésemre, miszerint tart-e az uniós bővítéstől, annyit felelt: nem félnek a magyar borok versenyétől. Megszokták, hogy a világ legjobb boraival kell versenyezniük évtizedek óta. BARTA ZSOLT Hermann Loos gazda húsboltjában mindig nagy a forgalom. Azok a vevők keresik fel, akik a házias ízesítésű sertéshús-készítményeket kedvelik. A háromgyermekes család jobban él a bajoroszági átlagnál, de a szülők hetente 80 órát is dolgoznak. GROßVIEHBERG A Loos család nem messze Nürn- bergtől, egy kis faluban, Groß- viehbergben gazdálkodik, ahol egy évben több száz sertést hizlalnak, s a disznóhúsból hentesárut készítenek, amelyet a boltjukban értékesítenek.- Családi gazdaságunk sok évtízedre tekint vissza. 1983-ban döntöttünk úgy, hogy felhagyunk a marhatartással, s a sertésre specializálódunk. Akkor jött az ötlet, hogy nyissunk egy húsüzletet. A feldolgozott termékért ugyanis jóval többet kapunk - mondotta Hermann Loos úr, miközben kör- bekalauzolt a gazdaságában a napokban. A malacokat harmincki- lósan vásárolják, s 120-130 kilósán vágják le, majd feldolgozva az üzletükben eladják. Kiszámolták: ha lábon értékesítenék a jószágokat, 1 eurót (körülbelül 250 forintot) kapnának érte kilónként, feldolgozva azonban több mint 3 euróra jön ki egy kiló hús ára. Vendéglátónk két évtizede sajátította el a hentesszakma fogásait, s ő vágja az állatokat - igény szerint naponta 10-11 darabot - a segítőivel, s dolgozza fel a bolt melletti helyiségben a nyers húst, ahol saját hűtőkamrával rendelkezik. Gépei korszerűek, a kolbásztöltő 18 ezer, a főző-füstölő 15 ezer euróba került.- A feleségem s egy segítő dolA HÚSBOLT NÉHÁNY TERMÉKÉNEK ÁRA: Termék Ft/kg Karaj 1775 Minőségi kolbász 1475 Disznósajt 1225 Sonka 2425 Füstölt májas 1875 gozik a közel 20 négyzetméteres boltban, amely reggeltől estig tele van vevővel. Jó a híre termékeinknek, csak ritkán hirdetek a sajtóban.- Rengeteg pénzbe kerülhetett a sok gép, a sertéstelep kialakítása - jegyzem meg, miközben sétálgatunk a rendezett gazdasági udvaron.- Amit lát, évtizedek, s több generáció munkája. Magunk építettük az ingatlanok nagy részét, a telepet, a boltot, a gépszíneket, a kazánházat. A gépekért sokat fizettünk. Magunk készítjük a takarmányt a 230 sertésnek. A család 30 hektáron gazdálkodik, ebből 15-ön őszi árpát, 5-ön triticalét, 4- en búzát, 3 hektáron borsót termesztünk. A többi parlag föld. Nyolc hektárnyi erdőnkből szerezzük be a fát, ezt felaprítva fűtünk a gazdaságban és a családi házunkban.- Az állam támogatja a sertésnevelést?- Nem. A földek után azonban kapunk uniós támogatást, a búzaterületre például 1200 eurót évente. Ha csak hizlalásból kellene megélnünk, tönkremennénk.- Ki veszi át a családi gazdaságot öntől?- Nem tudom. Két fiam és egy lányom van, de nem akarnak gazdálkodni, más szakmákat tanulnak. Ők ezt a kemény munkát nem vállalják hivatásszerűen, bár amikor munkás kezekre van szükség, besegítenek. Ha nem úgy alakulnak a terveik, ahogy elképzelték, akkor itthon találnak munkát. Hogy én meddig viszem a gazdaságot? Sokáig. Édesapám 81 éves, víg kedélyű, egészséges ember, mindennap együtt dolgozunk. Ez az életünk. Megszállott ő is, mint ahogy az a feleségem, s én magam is. Csak így lehet, érdemes gazdálkodni - mondotta búcsúzóul Her- mann Loos gazda. ______barta zs. Ot tmar Zang mutatja egyik borát Devizaárfolyamok Cseh korona 7,79 Euró 251,40 Japán jen (100) 193,93 Lengyel zloty 52,70 Svájci frank 161,13 Szlovák korona 6,27 Angol font 375,88 Hírek Ne változtassanak! A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elutasítja az új, még hatályba sem lépett jövedéki törvény módosítására tett kísérletet, amely a napi nyilvántartási kötelezettség, a standolás bevezetésének eltörlését indítványozza - tájékoztatta Horváth Csaba, a HNT főtitkárhelyettese az MTI-t. Mn Felszámolják Jogerősen elrendelte a diósgyőri Borsodi Nemesacél Acélgyártó Kft. felszámolását a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság. Ezt zártkörű munkásgyűlésen jelentette be a kohászati társaság vezérigazgatója, Marjasné Endrédi Zsuzsanna tegnap, mti Bővülő hitelkeret A gazdasági kabinet és a kormány utólagos jóváhagyásával 222,3 milliárd forintra bővült a februárban indított kedvezményes agrárcsatlakozási hitel- program - jelentette be Németh Imre agrárminiszter. Ez azt jelenti, hogy a bankok a gazdasági szereplőkkel ennyi kamat- támogással és garanciavállalással ellátott hitel kihelyezésére írhattak alá szerződéseket. A hitelmegállapodásokat legkésőbb április 30-ig lehet megkötni. VG. ■ Mindenki tart a változásoktól Roth-Herschbruck Az uniós csatlakozás után jelentősen megnő a mezőgazda- sági vállalkozók száma a közösségben. Magyarországon a gazdák tartanak a nyugati gazdálkodók olcsó, jó minőségű termékeitől. Vajon mit gondolnak a bajorok a magyar versenytár s a k r ó 1 ? Werner Wol- fot, a bajorországi Hersch- bruck és Roth járás mezőgazdasági hivatalainak főigazgatója beszélt erről. A szakember elmondta, hogy mezőgazdászaik félnek a csatlakozástól. Sokan jártak már hazánkban, s jól tudják, hogy nagy összefüggő területeken, igen jó minőségű földeken dolgoznak a magyar termelők, ahol kiváló alapanyagot állítanak elő. Térségükben a legnagyobb összefüggő termőterület átlaga kevesebb, mint egy hektár. Ez pedig a művelési költségeket megdrágítja. Félnek ugyan a dél-német gazdák, de arra számítanak, hogy a magyar fogyasztók szívesen vásárolják majd a jó minőségű bajor élelmiszer- ipari termékeket. S hogy kell-e a magyaroknak tartaniuk a nyugatiaktól? Werner igazgató úr szerint minden változástól mindenhol idegenkednek az emberek. Ez így természetes. Az agrárszakember szerint azonban a mi mezőgazdászaink felkészült, tehetséges termelők, akiknek a beilleszkedés könnyebben megy majd, mint más kelet-európai gazdáknak. Ugyanakkor keményen kell dolgozniuk, hogy bírják az uniós versenyt. BARTA ZSOLT
