Békés Megyei Hírlap, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-24 / 96. szám

2. OLDAL Hírek Uniós kihívások „Európa igazi jövőjét a szociális dimenzió jelenti. A piacgazda­ság jó működése mellett a piaci hatásokat ellensúlyozó szociális intézkedések is alapvető fontos­ságúak” - hangsúlyozta Med- gyessy Péter egy brüsszeli vitán. A kormányfő szerint a világ töb­bi kontinensének Európa nem csupán versenytársa, hanem együttműködő partnere is. mti Román vendég Budapest vendége szombaton Mircea Geoana román külügy­miniszter, aki részt vesz a ma­gyarországi román ortodox napok ünnepségein. A román diplomácia vezetője a magyar nemzeti kulturális örökség miniszterével együtt felavatja a Gozsdu-udvar bejáratánál elhelyezett emléktáblát, mti Lován nyelv Tegyék meg a lovári nyelvet az EU egyik hivatalos nyelvévé ugyanúgy, ahogy az egyes or­szágok nyelvei annak számíta­nak - szorgalmazta Brüsszel­ben Lévai Katalin. Az esély­egyenlőségi miniszter azzal ér­velt, hogy a májusi bővítés után az EU területén a romák jelen­tik majd a legnagyobb kisebb­séget: a 25 tagállam területén mintegy 12 millió roma él. mti Értelmiségi fórum Megújul a szlovákiai magyar értelmiségiek fóruma: ma Pár­kányban több száz felvidéki magyar értelmiségi vitatja meg, milyen szerepe lesz és lehet a kisebbségi közösségépítésnek az Európai Unióban, mti Állampolgárság A szerb kormány módosítani kívánja az állampolgársági tör­vényt. Lényegesen megkönnyí­tené a szerb állampolgársághoz való hozzájutást. A módosítási javaslatok a szerb diaszpóra ügyeivel foglalkozó miniszté­riumban készülnek. Vojiszlav Vukcsevics diaszpóraminiszter szerint minden ország joga eldönteni, hogyan adja meg az állampolgárságot, mti „Ciszjordánia” Ha a NATO és az ENSZ nem tesz sürgős lépéseket a koszo­vói helyzet stabilizálására, akkor ez a tartomány „Európa Ciszjordániájává” válhat - fi­gyelmeztetett az ICG Brüsszel­ben. A nemzetközi válságkuta­tó intézet tanulmánya szerint orvosolni kell a feszültségeket, máskülönben a tartományban beindulhat a gyűlölködés és a vérfürdők körforgása, mti Előkészületek A lengyel hatóságok az antiglobalisták várható tünteté­sei és a terrorveszély miatt soha nem látott biztonsági intézkedé­seket foganatosítottak az április 28-30. között sorra kerülő var­sói európai gazdasági csúcs- találkozó idejére, amelyre más­fél ezer vendéget, 16 államfőt - köztük Mádl Ferenc köztársa­sági elnököt - és három minisz­terelnököt várnak, mti Tüntetések Ötvenezer ciprusi török és gö­rög vonult fel pénteken Nicosiá­ban, hogy kifejezze támogatá­sát a két nemzetiség között harminc éve megosztott sziget újraegyesítését célzó tervhez, illetve annak elfogadására buz­dítsa a két közösség lakóit a ma esedékes népszavazáson. A szi­geten több helyütt kisebb tünte­téseket is tartottak, mti Bush döntött Az amerikai elnök úgy határo­zott, hogy feloldja a Líbia elleni amerikai büntető intézkedések zömét, hogy megjutalmazza az észak-afrikai arab országot tömegpusztítófegyver-program- jainak feladásáért, mti __■ VI LÁG TÜKÖR 2004. ÁPRILIS 24., SZOMBAT BOSSZÚT ESKÜDTEK. Izraeli katonák tegnap lelőtték Arafat palesztin vezető mozgalmának három tagját. A Hamász radikális szervezet aktivistái megfogadták, hogy megtorolják társaik halálát. Felgyújtot- tak egy izraeli helikoptert, és elégették az ellenség zászlaját.______________________fotó: europress/epa 7 NAP A CSATLAKOZÁSIG Európa - bővítési lázban Látványos rendezvényekkel ünnepli Európa „fővárosa” a bő­vítést. Az események április harmincadikon este megkezdőd­nek: hőlégballonok szállnak majd fel egy 150 négyzetméteres EU-zászlót emelve a magasba. Brüsszel Az európai negyed tőszomszéd ságában lévő parkban május else jén az Európai Unió 25 országából érkező me­zőgazdasági termelők mutatják majd be termé­keiket, s természetesen kóstolókra, vásárlásra is lehetőség lesz. Folklór­együttesek szórakoztat­ják az egybegyűlteket, miközben az EU-intézmények (az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács) megnyitják kapuikat az érdeklődők előtt. Es­te újból a hőlégballonok felszállá­sa zárja az ünnepségeket. Pénteken Brüsszelbe érkezett a berlini fal egyik darabja: a valaha Európa megosztottságát jelképe­ző betonelem az Európai Parla­ment székháza előtt a kontinens újraegyesítésére, az EU bővülésé­re emlékeztet. A 2700 ki­logrammos betontömböt a berliniek adományoz­ták Brüsszelnek. Az avató ünnepségen Jacques Simonét, a brüsz- szeli régió miniszter- elnöke úgy fogalmazott: majdnem 15 évvel ezelőtt a berli­ni fal leomlása reményt teremtett, hogy Európa népei végre meg­békélnek egymással. Ez a remény mostanra valósággá vált, s oda vezetett, hogy az Európai Unió immár az Atlanti-óceántól Orosz­országig terjed. Elemzők szerint a bővítéssel, Tíz új zászló Tegnap megérkeztek Lengyel- országból az Európai Parlament strasbourgi épülete elé szánt zászlórudak, amelyekre május el­sején felvonják az új tagországok lobogóit. A 18 méteres oszlopo­kat a gdanski hajógyárban állítot­ták elő. Paí Cox parlamenti elnök ötlete volt, hogy itt készüljenek a zászlótartók, mert a lengyel Szolidaritás szakszervezet moz­galmával indult el a kelet-európai országok békés forradalma. a kelet-közép-európai országok csatlakozásával keletebbre tolódik az Európai Unió földrajzi közép­pontja: Belgiumból Németország­ba kerül át. A tizenötök Európájá­nak földrajzi középpontja egy bel­giumi községnél, Viroinvalnál volt, a 25 tagú Európai Uniónak a középpontja pedig a német- országi Koblenz közelében lesz.a Lőport szállított a vonat Nem ütközés, hanem a robbanóanyaggal megrakott szerel­vények elektromos vezetékkel való érintkezése okozta az észak-koreai vonatrobbanást. Phenjan Az észak-koreai kormányzat tájé­koztatása szerint a tragédiát az okozta, hogy a robbanóanyaggal megrakott két tehervagon vá­gányváltáskor elektromos veze­tékkel érintkezett. A vonat - kül­földi szakértők szerint - minden bizonnyal dinamitot szállított. Az észak-koreai külügyminisz­térium egyik tisztségviselője lő­porszállítmány berobbanásáról beszélt újságíróknak Phenjanban tartott tájékoztatóján. A diploma­ta elmondta, hogy a lőport öntö­zőcsatorna építéséhez akarták fel­használni, nem tett említést azon­ban semmiféle ütközésről és az áldozatok számáról sem. Az első híradások kőolajat és cseppfolyó­sított gázt szállító szerelvények összeütközésének tulajdonították az észak-koreai-kínai határ köze­lében fekvő Rjongcshon város pályaudvarán történt tragédiát. A Vöröskereszt pekingi képviselő­je szerint 54 halottja és 1249 sé­rültje van a vonatrobbanásnak. A detonáció 1850 lakóházat egysze­rűen elsöpört a föld színéről, és több mint hatezer további épüle­tet megrongált. Anne O’Mahony, az ír segélyszervezet regionális igazgatója az ír rádiónak nyilat­kozva azt közölte, hogy maga az észak-koreai kormány legkeve­sebb 150 halálos áldozatról tájé­koztatott segélymunkásokat. ÁLLÁSPONT CSERI LÁSZLÓ Eltüntetett listáink Feloszlott a bizottság. Az, amelyet még az elmúlt évben állí­tott fel Hiller István kulturális miniszter az úgynevezett Jaross-listák felkutatására. A névsorok 1944 áprilisában ké­szültek a zsidó lakosságról, s a ’60-as, ’70-es években még egyes szemtanúk szerint megvoltak. Nyugati szakemberek értetlenségüknek adnak hangot a dokumentumok hiányát illetően, hiszen Jaross Andor egykori nyilas belügyminiszter utasítására ezek az anyagok négy példányban készültek. Utolsó nyomuk 1994-re vezethető vissza, akkor egy máig ismeretlen a jeruzsálemi Jad Vasem Levéltár vezetőjének fel­ajánlotta megvételre őket, oldalanként kilenc dollárért. Ez az üzlet azonban nem járt sikerrel. A bizottság egyébként töb­bek között megállapította, hogy a magyarországi zsidóüldö­zéssel kapcsolatos dokumentumokat a Belügyminisztérium Nyilvántartóban is megsemmisítettek, 1988-ban, 1989-ben és 1990-ben. Bezúzták többek között azt a maga nemében egye­dülállónak számító dossziét is, amelyik az auschwitzi halál­táborba deportáltak névsorát tartalmazta, és azt, amelyik a Duna-parti vérengzésekkel kapcsolatos. Semmi kivetnivalót nem lehet találni tehát abban, hogy egyes nyugati szakemberek a magyar állam felelősségét firtat­ják az ügyben, hiszen Európában rajtunk kívül aligha találni olyan országot, ahol ilyen súlyú dokumentumokat bedarál­nak. Persze tudjuk, nem csupán a vészkorszakkal kapcsola­tos iratok semmisültek meg a rendszerváltás előtt, alatt és után, hanem egyéb anyagokat is kivihetett a levéltárakból boldog-boldogtalan. Némelyekről kiderül aztán, hogy valahol megvannak, s zsarolni vagy erkölcsi, politikai szempontból lehetetlenné lehet velük tenni másokat. Ez utóbbi, bár el­fogadhatatlan, még az érthetőség határán belül található. A zsidóság tragikus sorsával összefüggő iratok megsemmisí­tése azonban érthetetlen. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 RÉNES MARCELL A kormány zsebe Érdekes vita kezdődött a hevesi megyeszékhelyen, miután Orbán Viktor volt miniszterelnök a minapi nagygyűlésén megemlítette: kormánya anno milyen hatalmas támogatást nyújtott a városnak. Adtunk pénzt önkormányzati bérlakás­építésre, színház-rekonstrukcióra, a Makovecz Imre tervezte fedett uszoda felépítésére, működtetésére - sorolta az ellenzé­ki pártelnök. A szocialisták másnap gyors közleményt küldtek a sajtónak, tudatván, hogy Orbánnak egy szava sem igaz, a színház anyagi megsegítéséről még a Horn-kormány döntött, a fedett uszoda pedig csak ígéreteket kapott, Orbánéktól egy vasat sem. A következő nap a helyi Fidelitas cáfolta az MSZP- t és erősítette Orbán igazát... Nem folytatom, nyilván minden­ki remekül szórakozott, az újságolvasókat kivéve. Valójában mi a helyzet ezekkel a támogatásokkal? Nem szeretnék igazságot osztani, a lényeg, hogy szép az egri teátrum, remek az uszoda, nagyszerűek a bérlakások, tehát mindez elkészült. De hogy a pénzt ki „adja”, azt azért jó tisztázni a különféle politikai erőkkel. Egy kormány, legyen bár jobb- vagy baloldali, nem fizet semmit. Nem hív meg egy sörre, sem ebédre az önkiszolgáló étterembe, nem építtet nekünk házat, uszodát, semmit: ugyanis nincs pén­ze. A választásokon arra kap felhatalmazást, hogy a köz vagyonát, amit különböző adók formájában mi befizetünk, tehát a közös kasszánkat a tőle telhető legnagyobb gondos­sággal kezelje. Ennek részeként javaslatot tehet a parla­mentnek arra, hogy a törvényhozó testület mely települé­seknek milyen beruházásokra, fejlesztési elképzelésekre juttasson támogatást. Ha a kormány jól végzi a dolgát, figyel az ország minden részére, s igyekszik valamelyest egyensúlyt tartani, az isten­adta nép elégedett. Ám azért talán nem kell olyan nagyon hálálkodnunk, hogy visszakapjuk a saját pénzünket. EGYETÉRTEK! 0640-330422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Tűzpárbaj Kerbelában Támadás ért egy lengyel gépjárműoszlopot a síiták szent váró­sában. A félórás kerbelai tűzpárbaj a városi tanács épületének Váltságdíj közelében, a pénteki muzulmán ima előtt robbant ki. q tÚSZOkéft Bagdad Az incidens után a többnemzeü- ségű hadosztály lengyel, bolgár, litván és lett katonákból álló erősí­tést küldött az iraki város közigaz­gatási épületének védelmére. Az összecsapásban súlyosan meg­sérült egy bolgár katona, aki ké­sőbb belhalt a fejlövésbe. Az őr­mester a hatodik bolgár katona, aki elesett Irakban. A lövöldözés előtt egyszer már gránáttámadás érte a kerbelai városi tanács épü­letét, s ennek következtében egy iraki rendőr is megsebesült. Washingtoni illetékesek köz­ben közölték, hogy a következő három hónapban amerikai kato­nák veszik át azoknak a feladatok­nak a zömét, amelyekért az Irak­ból kivonuló spanyol, dominikai és hondurasi katonák voltak a fe­lelősek. Spanyolország azután döntött katonáinak hazahívásá­ról, hogy világossá vált: az Egye­sült Államok nem hajlandó áten­gedni a parancsnokságot az arab országba vezényelt amerikai csa­patok fölött, és nincs lehetőség ar­ra, hogy az ENSZ a közeljövőben átvegye a megszállt ország politi­kai és katonai ellenőrzését. A döntés mozgatórugóit Rodriguez Zapatéro, az új spanyol minisz­terelnök fedte fel az egyik madridi napilapnak adott interjújában. Ugyancsak tegnap Szaúd-Ará- biában agyonlőttek egy feltétele­zett fegyveres szélsőségest, egy másik pedig felrobbantotta magát Dzsiddában. A rendőrök autón Róma állítólag kilencmillió eurót (több mint 2,2 milliárd forint) fize­tett azért, hogy ne végezzék ki a húsvétkor elrabolt, amerikai al­kalmazásban álló három olasz biztonsági alkalmazottat. (Negye­dik társukat április 14-én kivégez­ték a terroristák.) Az irakiak azon­ban nem engedték el a túszokat, hanem egy másik emberrabló csoportnak adták át őket, amely- lyel tovább folynak a tárgyalások. üldözték a szélsőségeseket, mi­előtt a két személy életét vesztet­te. Az újabb összetűzés néhány órával azután történt, hogy szaú- di rendőrök heves tűzpárbajban lelőttek három feltételezett terro­ristát Dzsiddában, három mási- kat pedig elfogtak. ___________■ Ré gi-új emlékmű Arad Csaknem nyolcvanéves szü­net után vasárnap ismét köz­térre helyezik az aradi Sza­badság-emlékművet. Holnap véget ér a kalandos sorsú műremek kálváriája. Az 1890- ben felállított szoborcsoportot, Zala György alkotását 1925-ben lebontották; darabjai egy sport­telep melletti gödörben „nyugod­tak”, 1964-ben pedig átkerültek az aradi várba. A Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség 1989 után többször szorgalmazta, hogy szabadítsák ki fogságából, de ezt a bukaresti kormányok el­utasították. Csak 1999 októberé­ben sikerült kihozni a bronz­alakokat, amelyek a minorita rendház udvarára kerültek. 2001- ben az RMDSZ-nek sikerült meg­állapodni az emlékmű felállításá­ról, de a munkálatokat több íz­ben is elhalasztották. Időközben az aradi tanács el­határozta, hogy a szoborcsopor­tot a Tűzoltók terén, a város re­formátus temploma és magyar gimnáziuma szomszédságában állítják fel. Ezt követően az RMDSZ kezdeményezésére ma­gyar állami támogatással sikerült restaurálni az emlékművet. Az alapozási munkálatokat azonban a nagyváradi építési felügyelőség felfüggesztette. Az ügy dip­lomáciai szintre emelkedett: Medgyessy Péter miniszterelnök Bukarestben, Iliescu román ál­lamfő pedig Budapesten tárgyalt az emlékműről. A román kormány végül hatá­rozatot hozott arról, hogy a Tűz­oltó téren alakítsák ki a megbéké­lési emlékparkot, ahol egy román emlékmű is helyet kap majd. i m t » á

Next

/
Thumbnails
Contents