Békés Megyei Hírlap, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-21 / 93. szám

EUR Ó P A I 2004. ÁPRILIS 21., SZERDA - 7. OLDAL UNIÓ Ha péntek, akkor Belgium Éjfélkor pezsgő helyett sörrel ünnepelnek A sors úgy hozta, hogy az európai uni­ós csatlakozás előtti utolsó napon a fekete-sárga-piros színek jelentik majd az „uralkodó trendet” a Békés Megyei Könyvtárban. Az „Együtt Euró­pában” rendezvénysorozat keretében április 30-án belga napra várják Bé­késcsabán, a megyei könyvtárban a játszani, szórakozva tanulni vágyókat. Békéscsaba A Békés Megyei Könyvtárban mű­ködő Európai Információs Pont munkatársa, Vizsnyiczai Márta az előzményekről lapunknak el­mondta: nemrégiben, a megyei könyvtárvezetők találkozóján született az ötlet, hogy az intéz­mények, mint információs bázi­sok méltóképpen ünnepeljék meg hazánk európai uniós csatlakozá­sát. Elhatározták, hogy a jelenlegi és leendő tagállamok neveit tartal­mazó urnából egyet-egyet kihúz­nak, s így minden megye megtart­ja valamely nemzet napját április 30-án. Békés megyét Belgiummal kötötte össze Fortuna. A közkedvelt mondássá vált filmcímet tehát így kell megvál­toztatnunk Békésben: ha péntek, akkor ez Belgium! És ezzel már a programok sűrűjébe is vágtunk, mert a nap délutánján levetítik a klasszikus filmet: Ha kedd van, akkor ez Belgium. A szervezők egyébként igyekeztek gyerekek­nek és felnőtteknek egyaránt ér­dekes programot összeállítani. Rajzpályázatot hirdettek, üzenő­dobozt állítanak fel, melyben bárki elhelyezheti gondolatát, ha eszébe jut valami Belgiumról. Lesz nyomkereső és óriás memó­riajáték. Megrendezik a „Ki tud többet Belgiumról?” játékot. Videovetítés és a filmhez kapcso­lódó totó is várja a versenyzőket, melynek végén kiderül, ismer­jük-e az Európai Unió brüsszeli intézményeit. Vetélkedő szólítja meg az általános és a középisko­lásokat, a címe: Szia, Európa! Ját­szóház nyílik és EU-kaszinó, utóbbiban a rulett, a kártyajáték­ok is az unió körül forognak. A16 órakor kezdődő gasztronómiai programra várják mindazokat, akik éltek, jártak már Belgium­ban, és ha sikerül, megalakítják az országhoz kötódők baráti kö­rét. 17 órakor kezdődik a már említett film, 19 órától koncert, európai vakáció, s éjfélkor... Az eredeti terv pezsgőbontást említ, ám a szervezők úgy gondolták, a belga nap végét, illetve uniós be­lépőnket ezúttal a világhírű belga sörrel ünnepük. _________ Tó tkomlós pályázik A Magyar Köztársaság Kormánya forint, a támogatási rész mellé az által az Európai Unióhoz történő önrészt, a 30 százalékot, vagyis a csatlakozás alkalmából kiirt pá- 297 ezer forintot a város biztosí- lyázatán „Európai uniós rendez- tóttá. A rendezvény lebonyolítója vény Tótkomlóson” című pályá- a J. G. Tajovsky Művelődési Köz- zatával kíván részt venni a város. pont. A projekt teljes költsége 990 ezer ______________________i«U A jogharmonizációért Az európai uniós csatlakozást kellett szűrni és hatályon kívül megelőzően Nagyszénáson szűk- kellett helyezni. A munkát nem- ségessé vált a helyi joganyag jog- régiben végezte el a nagyszénási harmonizációs célú áttekintése. E képviselő-testület. Szám szerint folyamatos munka egy része a 26, a tényleges jogalkalmazás rendeletalkotások során megtör- szempontjából valódi jelentőség- tént. Időközben viszont a felesle- gél nem rendelkező normát hatá- gessé vált helyi jogszabályokat ki lyon kívül helyeztek. ic»i Készült a KORMÁNYZATI KOMMUNIKÁCIÓS KÖZPONT iámoíjatásAval. Bővebb EU-informAciő: WWW.EU2004.HÜ OÓ 80 38-2004- INGYENES TEU3FONSZX.MON Átkelést gyorsító egymegállásos ellenőrzés A zöldhatáron átsétálni május elseje után is tilos! A határőrség életében sok éven át tartó időszak zárul le 2004. május elsejével. 1997-től az EU-s csatlakozásra való fel­készülés feladatait teljesítet­ték — miközben a határőrség hivatásos állományú rendvé­delmi szervezetté alakult át — , mostantól viszont új korszak kezdődik. A schengeni csatla­kozással járó tennivalókat kell előkészítenie és levezé­nyelnie a szervezetnek. Orosháza Várhatóan 2007-ig kell várnunk a schengeni csatlakozásunkkal, amikor a belső határok is leomla­nak, és az uniós országokba utaz­va az átkelőkön meg sem kell majd állnia az utazónak. Eközben a külső határok megerősödnek. Magyarországnak az érintett ha­tárrészek, mint külső határok őri­zetét felelősséggel át kell vennie. De addig mi, utazók mire számít­hatunk? Főként az érdekel soka­kat, milyen változások várhatók május elsején, vagy a csatlakozá­sunk utáni időszakban. Az Oros­házi Határőr Igazgatóság vezető­je, Dávid Károly dandártábornok adott megnyugtató választ felve­téseinkre.- Kettős szűrő működik má­jus elseje után: az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően megerősítve őrizzük a külső ha­tárainkat, miközben a szlovák- osztrák-szlovén határszakaszo­kon változatlanul határőrök sza­vatolják a biztonságot az egysze­rűsített ellenőrzés bevezetésé­vel.- Mit jelent ez a gyakorlatban?- Az uniós országok állampol­gárainak úti okmányait, azok ér­vényességét, a személyazonosí­tást és a gépjármű-ellenőrzést végzik el a határőrök. Az úgyne­vezett egymegállásos ellenőrzés­sel az utasnak egyszer kell meg­állnia, a kiléptető ország határőre átadja a beléptetőnek az okmá­nyokat és ezzel felgyorsul a forga­lom.- Minden uniós állampolgárra érvényes az, hogy a személyi iga­zolványával átlépheti a határo­kat?- Igen, és az Európai Unió tag­államaiba, valamint Norvégiába, Izlandra, Lichtensteinbe 14 éves kortól nekünk, magyaroknak is lehet a személyi igazolványunk­kal utazni. Svájcba is beengedik az utazót ezzel az okmánnyal. Horvátországban viszont csak az új típusú személyit fogadják el a magyaroktól, és ezt a lehetőséget csak a nagykorú személyek vehe­tik igénybe.- Vannak, akik úgy értelmezik a határokon való átjárás szabad­A csatlakozás után a magyarokkal és az unió állampolgáraival szemben a határőrök a gyors, egyszerűsített eljárást alkalmazzák az át­léptetésnél. D-FOTÓi LEHOCZKY PETER ságát, hogy a zöldhatárt is vá­laszthatják! Igaz ez? — A zöldhatáron továbbra sem Dávid Károly: „Az igazgatóságunkhoz tarto­zó, Békés megyei határszakaszon lévő átke­lők mindegyike megújult az utóbbi években." lehet átsétálni! Ez szabálysértés­nek minősül. A belső határszaka­szokon is kizárólag a kijelölt ha­tárátkelőkön lehet ki- és beutaz­ni. Évek óta szigor- Mi teszi lehetővé, hogy ilyen könnyedén lehet majd az uniós országok között utazni?- Ennek az az alapja, hogy a külső határokon szigorított el­lenőrzéseket végeznek a határ­őrök a nem uniós orszá­gok állam­polgáraival szemben, így tudjuk hazánknak és az EU-nak á biztonsá­got szavatol­ni.- Mit je­lent a szigorí­tott ellenőrzés a külső hatá­rokon?- A nem unióba tartozó ország polgárával szemben teljes körű ellenőrzést végzünk. Az úti okmányokat szá­mítógépen ellenőrizzük, regiszt­ráljuk az adatokat, tájékozódunk az illető tartózkodási feltételeiről, vagy azt nézzük, rendelkezik-e az átutazáshoz szükséges feltételek­kel. A járművek esetében is tüze­tesen átvizsgáljuk a dokumentu­mokat. A magyarokkal és az unió állampolgáraival szemben a gyors, egyszerűsített eljárást al­kalmazzuk az átléptetésnél. Az igazgatósá­gunkhoz tartozó, Bé­kés megyei határszaka­szon lévő át­kelők mind­egyike (Gyula, Bat- tonya, Méh­kerék és Lökösháza - utóbbinál kizárólag vasúti forga­lom zajlik) A zöldhatár őrizete évek óta na­gyon szigorú körülmények kö­zött biztosított. A határőrség a biztonság érdekében hőkamerás, éjjel látó, lépésér­zékelő, korszerű berendezé­sekkel és az ehhez nélkülözhe­tetlen kiképzett személyi állo­mánnyal rendelkezik. A meglé­vő biztonságot május elseje után is képesek szavatolni, na­gyobb változás itt nem várható -tudtuk meg Dávid Károlytól. megújult az utóbbi években, éppen ebből a megfontolásból. Május elsejétől a nagyobb átkelőkön ketté tudjuk választani a forgalmat. Külön fo­lyosókat biztosítunk az uniós és a harmadik ország állampolgárai­nak. CSETE ILONA Magyarország a '60-as évektől szoros kapcsolatokat alakított ki a Közös Piaccal — amennyi­re ezt a politikai korlátok meg­engedték —, elsősorban a me­zőgazdasági árgarancia-meg­állapodások miatt, így segítve a magyar termékeket a nyugat­európai piacokra. A politikai kapcsolatok a '80-as évek má­sodik felétől dinamizálódtak. 1988-ban született meg a hiva­talos diplomáciai kapcsolat. A '90-es évek történései előttünk peregtek le, mint egy sodró lendüle­tű filmben. Magyarország társulási megállapodást kötött az EU-val. 1994 áprilisában hazánk benyújtot­ta csatlakozási kérelmét, 1998. már­cius 30-án kezdődtek a csatlakozási tárgyalások és 2002. december 13- án értek véget. Magyarországon 2003. április 12-én tartottak népsza­vazást a csaüakozásról, 16-án pedig a leendő tagországok vezetői aláír­ták a szerződést Athénban. Néhány nap múlva május else­je! Csatlakozunk! Arra voltunk kí­váncsiak, hogy megyénk 6. szá­mú választókerületének ország­A csatlakozás hatásai hosszú távon jelentkeznek Dr. Vastagh Pál: ,,A belépés előtti utolsó órákban is jó a megítélésünk” gyűlési képviselője, dr. Vastagh Pál, az EU alkotmányozó kon- ventjének tagja, az Európai Parla­ment megfigyelője hogyan élte meg az elmúlt időszakot. — Az én életembe az Európai Unió a '90-es évek elején lépett be. Előtte keveset tudtam róla, el­ső hallásra nem is volt könnyű megértenem az EU lényegét - kezdte a képviselő. - Az ország- gyűlés integrációs bizottságába 1992-ben kerültem. 1994-ben, amikor az igazságügyi tárcát ve­zettem, sok tennivalónk volt az integrációs folyamat előkészítésé­vel. A jogharmonizáció koordiná­lása volt a feladatunk. A kormány- váltás után egyre többet kellett foglalkozni a csatlakozás alkot­mányos feltételeinek a kialakítá­sával, az Alkotmány módosításá­nak a tartalmával, az országgyű­lés és a kormány kapcsolatának a rendezésével. Jelentős fordulatot hozott 2002 februárja. Ekkor kap­csolódhattam be az EU alkotmá­nyozó konventjének a munkájá­ba. 2003 tavaszától 2004 júliusáig pedig az Európai Parlament meg­figyelője vagyok. koztam. Ezeket megértéssel kell fogadni, hiszen jelentős ez a törté­nelmi változás. Az embereknek nincsenek tapasztalataik arról, vajon mi történik az elkövetke­Mondom, sok idő telt már el, de úgy érzékelem, hogy a csatlakozás előt­ti utolsó órákban is Magyarország megítélése pozi­tív. Gazdaságun­kat, erőfeszítése­inket - minden kritika ellenére - reménykeltőnek látják az uniós or­szágok. A népsza­vazási kampány idején nagyon sok véleménnyel, aggódó megnyil­vánulással talál­Gazdák és követelmények- Mi sem vagyunk tehetségtelenebbek, mint a többi, csatlakozásra váró ország­ban élők. A gazdálkodókra is várnak pozi­tív hatások, mint például a területalapú ki­fizetések, de a negatívumokkal — például az állattartásban - is számolniuk kell. Az EU-ban a közös mezőgazdasági politika formálása mindig úgy alakult, hogy képe­sek voltak kiegyenlíteni a negatív tényező­ket - szociális intézkedésekkel vagy a fa­lusi környezet olyan típusú fejlesztésével, amellyel a gazdák át tudták hidalni a ne­hézségeiket. Ami biztos: más követelmé­nyekhez és feltételekhez kell igazodnunk május elseje után - szögezte le dr. Vastagh Pál. zendő napokban, hónapokban.- Megnyugtathatok mindenkit, semmi rendkívüli nem várható, ami fenekestől felforgatná bárki életét. Az uniós csaüakozás hatá­sai hosszabb távon jelentkeznek. Sokan az áremelkedésektől, a fo­rint elértéktelenedésétől félnek. Ezek nem új jelenségek, hiszen a magyar gazdaság és a kereskede­lem nyitottsága miatt sokkszerű traumától nem kell félni. Nem kell attól sem tartani, hogy egyik nap­ról a másikra árfelhajtó hatása lesz a csatlakozásnak. Ugyanezt mondhatom a forint­tal kapcsolatban is. Az euró beve­zetése újabb félelmeket szült. Hol van az még?! Ez nem napi problé­ma! A gazdaságnak olyan állapot­ba kell kerülnie, hogy kibírja az euróövezet összes hatását. A költ­ségvetési hiánytól az infláció ala­kulásán át sok mindent meg kell még oldani addig - sorolta a félel­mem kell attól tartani, hogy egyik napról a má­sikra árfelhajtó hatása lesz a csatlakozásnak.” mekkel szemben megfogalmazott gondolatait a politikus. Hangsú­lyozta, hogy a csatlakozásnak kö­szönhetően folyamatos gazdasági növekedéssel lehet számolni, ami kedvező feltételeket teremt arra, hogy a szociális kiegyenlítési cé- lokra még többet lehessen fordíta­ni majd Magyarországon. CSETE ILONA

Next

/
Thumbnails
Contents