Békés Megyei Hírlap, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-20 / 92. szám

KÖRNYEZE TVÉDELEM 2004. ÁPRILIS 20., KEDD - 7. OLDAL Környezetvédelem, mindannyiunkért! A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályá­zatának nyerteseként lapunk hetente rendszeresen, külön oldalon jelentet meg környezetvédelemmel kapcsolatos írásokat, témákat. Ily' módon minden kedden egy újságoldalon foglaljuk össze a megyénk lakosságának életét befolyásoló, azt meghatározó környezetvédelmi programokat, eseményeket, köve­tendő, netán elvetendő példákat. Igyekszünk minél több rendezvényt, kezdeményezést, tudósítást kö­zölni, szakemberek segítségére támaszkodva taná­csokat, tippeket nyújtani, mozgósítani, és közvetve vagy közvetlenül tudatosítani, hogy a környezetvé­delem ügye a nemzeti érdekkel összhangban helyi - települési és lakossági - üggyé váljék. Továbbra is kérjük a környezetvédelemmel foglal­kozó szervezeteket, szakembereiket, ötleteikkel se­gítsék a munkánkat. Járuljanak hozzá a megye kör­nyezetvédelméért tett erőfeszítések mind teljesebb megismertetéséhez. Ugyancsak aktivitásra kérjük Tisztelt Olvasóinkat is: küldjék el számunkra észre­vételeiket, a környezetükben fellelhető jó és rossz példákat egyaránt - utóbbiak megoldásában szíve­sen közreműködünk -, akár fotóval illusztrálva, a következő címre: Békés Megyei Hírlap szerkesztősé­ge, 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélküldemé­nyeikre írják rá:,,Környezetvédelem”. Elektronikus levelezéssel elérhetőségünk: szerk.bekes@axels.hu, valamint a szerkesztő közvetlen e-mail-címe: laszloe@axels.hu. Az így küldött üzeneteken is tün­tessék fel:,,Környezetvédelem". A legjobb ötleteket, képeket beküldő olvasóinkat Békés megye termé­szetvédelméhez kötődő értékes kiadványokkal, könyvekkel jutalmazzuk. LÁSZLÓ ERZSÉBET Gádoros természeti értékei Gádoros országos jelentőségű természetvédelmi te­rülettel (Gádor-halom) és védett értékekkel is ren­delkezik. A védelemre érdemes természeti értékek közé tartozik például a katolikus templom geszte­nyefája, a Bajcsy úti hársfasor, a régi tanácsháza ud­varán lévő kocsányos tölgy, a polgármesteri hivatal előtti öreg gesztenyefa, a rózsaliget, a Hét vezér park és a Werner-kastély maradvány parkfái. A köz­ség településképet is meghatározó természeti érté­ke a 2000-ben régészek által feltárt Gádor-halom a Gádor templomhellyel. A nitrátérzékeny Orosháza ABónumi-csatorna a szennyvíztisztító telep elfolyó vizének a befogadója Orosházán, ami jelentős vízminőségromlást, valamint eliszaposodást ered­ményez. Esetenként jelentős ipari eredetű szennye­zést észleltek a Mágocséri-csatornán. Errefelé a víz­minőség javulása érdekében és a további vízminőségromlás megelőzéseként a meglévő szennyező források technológiai váltását célszerű elősegíteni. Az Orosháza felszíni vizeinek minősé­gét befolyásoló további ipari tevékenység telepítését csak a legjobb technika alkalmazásával szabad megengedni - fogalmaznak a szakemberek a város településszerkezeti tervének környezetvédelemre vonatkozó fejezetében. Itt olvastuk a következő megállapítást is: Orosháza nitrátérzékeny terület­nek minősül, ezért általában olyan szabályok alkal­mazandók, amelyek a felszín alatti vizek szennye­zését korlátozzák. A gyopárosi tavak és a rekreációs bányatavak környezetében vízminőségromlást megakadályozó szabályok alkalmazandók (például állattartó épületek korlátozásával)! ____________________________________________________(C»BTE| Az oldal a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával készült. Szerkesztette: László Erzsébet. Nem csak az ipar lehet káros a környezetre! Olvasónk szerint sokat vegyszereznek - A polgármester a szúnyogot is irtaná ki önkormányzat a Holt-Sebes-Körös környezetét is lehetőség szerint igyekszik rendezni, karban tartani. D^OTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Okány ipar nélküli kis falu. Azt gondolná az ember, hogy ott nincs környezetszennyezés, de sajnos van — vetette fel szerkesztősé­günknek küldött levelében Kin­cses István, okányi olvasónk. A község vezetése viszont igyekszik mindent megtenni annak érdeké­ben, hogy Okányban is minél tisz­tább, egészségesebb környezet­ben élhessenek az emberek. Per­sze, az összes problémát nem le­het egyik pillanatról a másikra megszüntetni, orvosolni. Okány- A nálunk jelentkező környezet- szennyezést odafigyeléssel, informá­cióval, felvilágosítással ki lehetne küszöbölni. A falu lakosságának több­sége kis parcellákon gazdálkodik, és sokan ismerethiányból, felelőtlenség­ből követik el a visszafordíthatatlan környezetszennyezést - mutatott rá Kincses István. Okányi levélírónk megemlítette, té­len a hó tetejére kiszórt műtrágya mi­att aggódik. Úgy gondolja, ha a hóié a földrétegbe mossa a műtrágyát, elnit- rátosodhat a talaj, a talajvíz. A károko­zók megjelenésekor ok nélkül vegy­szereznek a faluban, mellőzve a többi védekezési formát (agrotechnika, me­chanika, biológiai védelem). Levélírónk azt is sérelmezte, hogy Okányban nyaranta gyakoriak a tarló­égetések, előfordulnak a tulajdonosok engedélye nélküli erdőpusztítások. A települést ketté szelő Holt-Sebes- Körösben pedig több a szemét, mint a víz. A kedvezőtlen környezeti állapotok megszüntetése érdekében Kincses Ist­ván kifejtette, a lakosság mellett a ha­tóságnak is többet kellene tennie. Úgy tudja, környezeti pusztítások miatt Okányban még senkit sem büntettek meg.- Környezetvédelmi okokból idén december 31-éig be kell zárnunk a he­lyi szeméttelepet, ezzel megszűnik az ottani szemétürítés is. Nálunk a kom­munális hulladékgyűjtést a Saubermacher Kft. végzi. A cég de­cember 31-e után más településre szállítja az Okányban összegyűjtött szemetet. A szennyvízkezelés megol­dása érdekében tárgyalásokat folyta­tunk a környékbeli polgármesterek­kel. Itt az lenne a célszerű, ha a legkö­zelebbi település valamelyike fogadná be az Okányban keletkező szennyvi­zet — tájékoztatott a témában Fekete Zoltán polgármester. A hó tetejére kiszórt műtrágyával kapcsolatban a településvezető meg­jegyezte: a műtrágya efféle kihelyezé­se a mezőgazdasági művelés szem­pontjából fontos. Eddig ez komolyabb problémát nem vetett fel Okányban. Senki sem tud olyan esetről, hogy a mezőgazdasági termelők műtrágyaki­szórásai miatt károsodás történt volna a faluban. Ami pedig a vegyszerezéseket illeti: a polgármester szerint senki sem tesz keresztbe magának, nem szeremé, ha Az ,,ötök” közös g,ondja A Holt-Sebes-Körös vizének szüntelen fogyása nemcsak Okány, hanem öt település (Biharugra, Zsadány, Okány, Vésztő, Szeghalom) közös gondja. Az ökológiai vízmeny- nyíség jogi szabályozásának érdekében tavaly egy kutatás- fejlesztési munka indult uniós támogatással, amely várható­an két év múlva szolgál konk­rét eredménnyel. A program megvalósítását a Körös-Ma­ros Nemzeti Park Igazgatóság - mint természetvédelmi ha­tóság - munkatársainak be­vonásával végzi a Körös-vidé­ki Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóság. termése, állata károsodna. Mindenki igyekszik csak annyi vegyszert hasz­nálni, amennyi a kártékony rovarok, gyomok elpusztításához okvetlenül szükséges. Az efféle gyomirtók, rovar­irtók Okányban is kizárólag csak olyan kereskedőktől vásárolhatók, akik kellő szakmai tanáccsal is el tud­ják látni a termelőket. Fekete Zoltán szerint Okányban ép­pen az okoz bajt, hogy bizonyos ese­tekben túl kevés vegyszert használ­nak. Szúnyogirtásra például tavaly egyáltalán nem nyert pályázati pénzt a település. A tarlóégetés Okányban is bünte­tendő. S ha már a büntetéseknél tar­tunk: Okányban a télen több, enge­dély nélküli fakivágót is megbírságol­tak szabálysértés miatt. A hegyi juharral pályáztak MAGYARI BARNA Gondozzák a falu „zöld tüdejét” Az alföldi régió döntőjét Gyula-Városerdőn rendezik Védelemre érdemes ligetek, csatomapartok A Nagyalföldön működő erdészeti részvénytársaságok „Az év fája” mozgalomhoz kapcsolódva kétfordu­lós pályázatot hirdettek középiskolai tanulók számára. Az eredményről Vid Katalin erdőpedagógus tájékoz­tatta lapunkat. Békés megye Nevezni egy, a hegyi juharról írott tanul­mány beküldésével lehetett. A Békés és Csongrád megyei pályázók munkáit a Gyula-Városerdőn működő Erdészeti Tájé­koztatási Központ várta és gondozta. A ver­senyre 18 Békés megyei pályamunka érke­zett. Az eredmények a következők: 1. Szuhaj Márk (Szarvas, Vajda Péter Gimná­zium, felkészítő tanára: Béres Mária), 2. Bánki-Horváth Dezső (Gyula, Munkácsy Mihály középiskola, f.: Ivános Imre és Szathmáry Zsolt), 3. Belopotoczky Gábor (Békéscsaba, Rózsa Ferenc Gimnázium, f.: Stefanik Klára), 4. Diósi Gerda (Gyula, Er­kel Ferenc Gimnázium, f.: Boros Mihály), 5. Pásztor Hédi (Békéscsaba, Rózsa Ferenc Gimnázium, f.: Stefanik Mára), 6. Gáük Bence (Békéscsaba, Rózsa Ferenc Gimnázi­um, f.: Stefanik Klára). A verseny második fordulójába a hat alföldi megye (Bács-Kis- kun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász- Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár- Bereg) első három helyezett tanulója jutott tovább (összesen 18 fő). Ez egyben a jutal­muk is: április 26-27-én két napot tölthet­nek az érintett részvénytársaságok vendé­geként Gyula-Városerdőn a Dalerd Rt. Erdé­szed Tájékoztatási Központjában. Itt rende­zik az alföldi régió döntőjét, melynek ered­ményeként a három legjobb induló egy péntek délutántól vasárnap délutánig tartó hétvégét tölthet el az egyik erdőgazdaság vadászházában teljes ellátással, érdekes ter­mészetismereti és kulturális programokkal. A pályázatot ebben az évben is megje­lentetik, „Egy alig ismert fafajunk, a feke- te nyár" címmel. ___________________iej Ku nágota nem rendelkezik országos jelentőségű termé­szetvédelmi területtel és vé­dett értékekkel. Helyi védett­séget magában foglaló hatá­rozatot is csak építészeti em­lékek megmaradása érdeké­ben hozott az önkormányzat. Tudni érdemes, hogy termé­szeti értékek a község bel- és külterületén egyaránt talál­hatók, a felmérésük folyama­tos, illetve védelmükre meg­született a javaslattétel. _________Kunágota_________ Az egyik, településképet is meg­határozó természeti érték a Bereczki Máté tér Árpád utcai ol­dalán álló, 140 éves, 375 cm törzs­kerületű és 25 méter magas ősho­nos fa, a kocsányos tölgy. Továb­bi, védelemre érdemes természeti értékek közé sorolható az úgyne­vezett központi tanya a platánok­kal, a Petőfi park, a Bocskai utca sarkán álló gesztenyefa, a Fülöp- erdő és az Urbán-tó melletti tölgy­faliget. Itt 60, értékes, 60—80 év körüli kocsányos tölgy található. Vizes élőhely a Kutas-éri fő- és mellékcsatorna vonulata, a Winter-csatoma és az Urbán-tó környezete. Az önkormányzat a lehetőségei szerint igyekszik fej­leszteni a település „zöld tüde­jét”, így a község újratelepítésé­nek 160. évfordulójára - melyet idén márciusban ünnepeltek - külön tervet készítettek a parkok gondozására, a virágok, cserjék pótlására, illetve két őshonos fát elültettek a Bereczki-parkban. H. M. Védett a Wenckheim-kúria Kaszaper A kaszaperi képviselő-testület nemrégiben tartott ülésén mó­dosította az építési örökséghez tartozó épületek helyi védetté nyilvánításáról szóló rendeletét. A védett értékek közé került a Pusztaszőlős területén található és az önkormányzat tulajdoná­ban lévő, s általa pályázati pénzből felújított Weinckheim- kúria, valamint a szintén itt ta­lálható, magántulajdonú ma­lom épülete. Emellett a testület jóváhagyásával helyi védettsé­get élvez Kaszaper belterületén a római katolikus templom. Ez a rendeletmódosítás egyezik a katolikus egyház elképzelései­vel is, hiszen a SAPARD- hivatalhoz pályázatot kívánnak benyújtani a templomépület re­konstrukciójára. _________________________IU A Zöld Forrás megannyi csatornája A Békés Megyei Művelődési Központ, Kézműves Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola szervezésében április 8-án előadá­son vettek részt a civil szervezetek képviselői, az önkormány­zatok illetékesei, a nemzeti parkok munkatársai, a természet- és környezetvédelemben tevékenykedők, valamint az érdeklő­dők. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium munkatár­sai, Stogicza Imre, a fejlesztéspolitikai főosztály főtanácsosa és Csonka János, a politikai államtitkárság referense a 2004. évi Zöld Forrás pályázati lehetőségeiről, a pályázatokra vonatkozó speciális jellemzőkről tájékoztatta a résztvevőket. Békéscsaba Stogicza Imre és Csonka János is­mertette a Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzatban kiírt pályázati pontok fontossá­gait, a pályázni kívánt terü­letek jellemzőit, a pályázók körét, a benyújtási határ­időket. A résztvevők meg­ismerhették a Vásárhelyi tervet, egyebek mellett azt: a pályázatok támogatási formája mindhárom pont­ban vissza nem térítendő támoga­tás. Részletek hangzottak el a Zöld Lánc programról. A pályáza­tok támogatási formája ezekben a pontokban is vissza nem téríten­Mindent egy helyen A pályázatok részletes kiírása a Környe­zetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hon­lapján - www.kwm.hu - megtalálható, itt tölthetik le a pályázatokhoz szüksé­ges adatlapokat - kaptuk a tájékozta­tást Szabó Mariannától, a megyei műve­lődési központ munkatársától. dő támogatás. Az érdeklődők be­pillantást nyertek a Pátria prog­ramba, mely a szép, tiszta, egész­séges települések kialakításához nyújt segítséget, és ugyancsak vissza nem térítendő támogatás. Tájékoztatás hangzott el a Tisz­ta jövő, tiszta haszon: a jövőbarát termelés és fogyasztás programjá­ról, ez is vissza nem térítendő tá­mogatás, illetve kamattámogatás. A rendezvényen tájékoztató hangzott el a Határtalan környe­zetvédelem programról, végül egy másikról, melynek neve: Partnerség. Ez lehetőséget nyújt a médiának a környezetvédelemi tevékenységek megjelentetésére, a környezeti nevelésben érintet­tek számára pedig támogatást nyújt tevékenységük folytatásá­hoz, illetve partnerséget kínál a környezetvédelmi, természetvé­delmi célra létrejött társadalmi szervezeteknek. ____________iej Ma dármegfigyelők, lesben A nap legszebb élménye a geodéziai toronyban Az Orosházi Természet Ébre­dése Társulat aktivistái nem­régiben a tavaszi madárvo­nulásra voltak kíváncsiak. Pirkadati sötétségben érkez­tek a kardoskűti Fehér-tó­hoz, ahol a vízről kihúzó darvakat figyelték meg. Az akció sikeresnek bizonyult, mert a lelkes önkéntesek öt­száz szárnyast számláltak meg. ________Karposkút________- A darvak mellet nagy lilikkel találkoztunk, miközben 3 szür­ke gémhez és egy hím hamvas réti héjához is szerencsénk volt. Pusztaközponton látta tár­saságunk az idei első gólyát, amint a madár a fészkéről fel­szállt. Csikóspusztán, a Körös- Maros Nemzeti Park fokozottan védett területének határán a vadlesről piroslábú cankókat, valamin vegyes, bíbic- és sere­gélycsapatokat figyeltünk meg. Érdekességnek számított még a sárga billegető, a csilpcsalp fü­zike és a barna réti héja. Utunk során a kopáncsi pusztára is el­jutottunk, a nagy vízfelületen szárcsák pihentek, láttunk szürke gémeket, bíbiceket és dolmányos varjakat — mesélt legutóbbi kirándulásukról Gál Zoltán. Az egyesület aktivistája tár­saival a Nagykopáncs határá­ban lévő geodéziai toronyba is felmászott. A nap legszebb él­ményét itt élték át a madármeg­figyelők: a nagy szélben az év első füsti fecskéjét pillanthatták meg. CS. L 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents