Békés Megyei Hírlap, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-09 / 84. szám

6. OLDAL - 2004. ÁPRILIS 9., PÉNTEK G Y Ó G Y í T Á S I A fertőzések megelőzése és ellenőrzése Az osztály dolgozói, középen dr. Bereczki Aranka osztályvezető főorvos. A kórházhigiéne az orvostudomány viszonylag fiatal ága A kórházhigiéne az orvostudomány viszonylag fiatal ága. Ma­gyarországon a 70-es években alakult ki. Elsődleges feladata a nosocomialis (kórházi) fertőzések megelőzése és kontrollja. Ennek érdekében a higiénés helyzetre vonatkozóan ellenőrzé­seket végez, felügyeli a fertőtlenítési tevékenységet, a sterilizá­lást. Ellenőrző tevékenységet folytat és biztosítja a központi sterilizáló működtetésével a sterilizálást, valamint infekció- kontroli tevékenységet végez. A kórházhigiénés csoport fel­adatához tartoznak az alábbi el­lenőrzések: fekvő- és járóbeteg­ellátó osztályok/részlegek, gyógyszertár, betegélelmezés, ivóvízellátás, laboratórium, pathológia, izotóp laboratórium, röntgen, mosoda, egészségügyi dolgozók személyi higiénéje, fer­Intézményünkben a kórházhigié­nés tevékenységet 1989-ig kór­házhigiénés csoport végezte egy orvos és két közegészség­ügyi-járványügyi ellenőr személyében. A központi sterilizáló ez idő alatt az ápolási igazgató szervezeti egységeként működött 1992-ig. A „hőskorban” dr. Pluhár János, a fertőző osz­tály vezető főorvosa, majd 1991-ig dr. Mandik Éva lát­ta el az orvosi tevékenysé­get. Közegészségügyi járvány­ügyi felügyelők: Petróczki Jenő, Gaál Péter, Ficzere Ferencné vol­tak. A központi sterilizáló veze­tői ez idő alatt sorrendben: Uhljár Erzsébet, Wiszt Mátyásné, Csóka Aurélné mű­tősnők voltak. 1992-től megalakult a kórház­rilizáló. Személyi összetétel: dr. Bereczki Aranka osztályvezető főorvos, főiskolát végzett köz­Dr. Kende Éva a kórházhigiénés tevékenységről „...Kétségtelenné vált külföldön és Magyarországon egyaránt, mekkora erőfeszí­tésbe és mennyi időbe kerül, ha egyáltalán sikerül, hogy egy intézményen belül el­fogadják és szakmailag becsüljék azt, aki a nosocomialis fertőzésekkel foglalkozik. Különböző szerzők különbözőképpen fogalmazzák meg, milyennek kell lennie egy jó kórházhigiénikusnak. Egy nagy svéd kórház kórházhigiénikus nővére például úgy látja, hogy egy időben kell türelmes tanítónak, diszkrét és meggyőző diplomatának, szörnyű oroszlánnak, tüzokádó sárkánynak és jó nyájas angyalnak lennie." higiénés osztály - ettől az időtől egy szervezeti egységben műkö­dik a központi sterilizálóval. Az osztály vezetésében személyi vál­tozás történt, dr. Bereczki Aran­kát nevezte ki az orvos-igazgató egészségügyi-járványügyi fel­ügyelő Ficzere Ferencné, Alexy Anikó, Kónyáné Biri Andrea epi­demiológiai szakápolók, diplo­más ápolók, Vécsey Ildikó vezető műtősnő. tőtlenítés (kéz, bőr, eszköz, felü­let), sterilizálás, takarítás, sze­lektív hulladékgyűjtés, belső szállítás (étel, gyógy­szer, textília, exitált beteg, steril anyag, hulladék) közvetlen külső környezet (par­kosított udvar). Az előírások betartásához folyamatleírásokat, protokollokat készí­tünk. Ellenőrző tevé­kenységünk nem ha­tósági jellegű, hanem a betegellátás higiénés minősé­géhez nyújtott segítség. DR. BERECZKI ARANKA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓ- HELYETTES, A KÓRHÁZHIGIÉNIAI OSZTÁLY VEZETŐ FŐORVOSA Képek az osztály életéből Sterilizálásra szolgáló túlnyomásos gőzkazán. A fertőtlenítő mosogatás után a tiszta oldalon veszik ki a műszereket. Az oldal a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórházának támogatásával készült. Internet: www.pandy.hu E-mail: hospital@pandy.hu Az egészségügyi intézmény fer­tőzési lehetőségeinek ellenőrzé­sét a jelenkor követelményei­nek megfelelően 1995-től végez­zük. Kórházunk az elsők között kapcsolódott be a folyamatba az ország 25 kórháza egyikeként. Kezdetben központi programok szerint, majd saját szervezésű surveillance programok alapján dolgozunk számos haszonnal. A program előnyei:- Lehetőséget nyújt a noso­comialis fertőzések tényleges gya­koriságának megismeréséhez.- Segítséget nyújt a megelőző intézkedések és hatásos higiénés rendszabályok kidolgozásához.- Szakszerűen megtervezhe­tők a fertőzésekkel összefüggő költségek (pl. antibiotikum profi­laxis, fertőtlenítő szerek költségei, szükséges sterilizálási kapacitás).- Megfelelő intézkedések eredményeképpen csökkenhet az egyes betegségekre fordított ápo­lási napok száma. A steril gyógyítás biztosítása- Szerepet játszhat a minőség- biztosítás keretében bizonyos összehasonlító vizsgálatok elvég­zésénél, mind kórházon belül, mind a kórházak között. A kórházi fertőzések sporadi­kus (egyedi) előfordulása a jel­lemző, feladatunk többségét ezek adják. Kórházi járvány 2000 óta nem fordult elő. A 2000. évi jár­ványt egy antibiotikumokkal szemben nagyon ellenálló bakté­rium az MRSA (methicillin rezisz- tens staphylococcus) okozta. Az egészségügyi dolgozók fog­lalkozási eredetű fertőzéseinek megelőzése és figyelése szintén feladatunk. Ennek érdekében a személyi higiénés és munkavédel­mi előírások betartását kísérjük fi­gyelemmel, valamint védőoltások szervezésébe bekapcsolódunk. Központi sterilizáló 1972-től működik a kórházban. Helyileg 1979-ig a sebészeti pavilon B szár­nyában, 1980-1983-ig a urológia kapott helyett 600 négyzetméte- épület alagsorában, 1983-2002 ren. A korábbi helyen az alapterü- októberéig a víztorony melletti let mindennek a fele volt. Itt már úgynevezett G épületben. 2002 biztosított a zsiliprendszer, a tisz- októberében az újonnan épült ta és szennyes út szétválasztása, központi orvosi ellátó épület har- Végre' megfelelő körülmények madik emeletének egyik felében között, megfelelő gépparkkal vé­A steril műszerek egyedi csomagolása. gezhetjük a betegellátás szempont­jából igen fontos munkát. A dolgo­zók munkakörülményei és szociá­lis körülményei egyaránt az előírt színvonalra kerültek. A jelenlegi létszám: 2 műtősnő, 1 egészségőr- fertőtlenítő, 2 műtőssegéd, 7 beta­nított munkás, 2 takarítónő. A sterilizálóban végzett mun­kafolyamatok: anyagátvétel, amely a műtőkben becsomagolt tálcák és dobozok átvételére, illet­ve az előkezelt állapotban bekerü­lő egyes műszerekre vonatkozik. Tisztítás, mosogatás kézi és gépi úton. Ezt követően kerül az egye­di speciális csomagolóanyagba az eszköz, a műszer. A sterilizálás lé­nyege, a steril anyagok tárolása, kiadása, szállítása. A központi sterilizálóban a gőzsterilizálásra és formalinos gázsterilizálásra ke­rülő műszereket, eszközöket ste­rilizáljuk. Kórházunkban decent­ralizáltan is történik műszersteri­lizálás forrólevegős hőlégsterilizá- torokban, a felhasználás helyén. A munkafolyamatok végzésé­hez szükséges gépeket, eszközö­ket biztosította számunkra a kór­ház vezetése, közel hatvanmillió forint értékben. Terveink között szerepel egy plazmasterilizátor beszerzése, amely a hőérzékeny anyagok és eszközök kíméletes sterilizálását biztosítja. A sterilizálás megfelelő körül­mények közé került, a kor színvo­nalát kielégítő gép-műszerpark­kal. Érdekességként megemlítem, hogy a műtők előterében koráb­ban használt digesztórium mű- szerkifőzőket 1987-re sikerült ki­vonni a használatból. Az osztály tevékenységi körébe tartozik a kórház dolgozóinak ok­tatása, valamint a diplomás ápo­lók, egyetemi ápolók, közegész­ségügyi-járványügyi felügyelő fő­iskolai hallgatók gyakorlati képzé­se is. Gyakran veszünk részt tudo­mányos konferenciákon előadá­sok tartásával. ■ osztályvezető főorvossá. A köz­ponti sterilizáló vezetésében is változás történt, 1995-től napjain­kig Bálint Anna, Megyeri Katalin, Vécsey Ildikó műtősnők szemé­lyében. Az osztály jelenlegi felállása 1995-től higiénés csoport, infek- ciókontroll csoport, központi ste-

Next

/
Thumbnails
Contents