Békés Megyei Hírlap, 2004. április (59. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-08 / 83. szám
BÉKÉS MEGYEI A BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE A Békés Megyei Hírlap AGRÁRHÍRADÓVAL legközelebb 2004. május Gén, csütörtökön jelentkezik. Bővebb Információ kérhető a (66) 527-214+ s telefonszámon. 2004. ÁPRILIS 8., CSÜTÖRTÖK FVM-pályázatok nyomában Túl sok a buktatója egy vállalkozás létrehozásának Püski Sándor Gyomaendrődön gátőr, aki már évtizedek óta foglalkozik állattartással, mint ahogy elmondta, már a szülei és a nagyszülei is ezt tették. A gyökerek tehát nagyon messzire nyúlnak, de nála ezt nem csak az föld és állatszeretet keltette életre hanem a szükség is rá vitte, hiszen a gátőrök fizetése soha sem volt akkora, hogy abból rendesen meg lehessen élni. Ma egy olyan korszerű sertéstartó teleppel rendelkezik, hogy nagyon keresni kell még egy ilyet Békés-megyében: itt például padlófűtéses ólban nevelik a malacokat. Mint ahogy oly sokan, ő is kicsivel indult, amikor a volt szövetkezet épületét vásárolta meg, és azt fejlesztette fel, majd újabbat és még újabbat épített. A 100 kocás telepe évente 1200-1300 hízót ad a húsiparnak. Pályázott már a kezdetek kezdetén is, amikor állatállománnyal töltötte fel az ólakat, mint ahogy elmondta, ez nem volt könnyű akkor sem, de főleg most nem az. Ahol a gazdától nem félnek az állatok. A sertéstelep vezetője ifjabb Püski Sándor, a családi gazdaság főállású tagja a tartási körülményeket naponta többször is ellenőrzi. — Melyek a nehézségek és mik a buktatók a pályázó számárai — A legfontosabb dolognak a jó pályázatkészítőt tartom, mert nagyon sok olyan esetről tudok, amikor csak kiment a sok pénz a pályázat elkészítésére, és mégsem sikerült megvalósítani a terveket. A telepem, amit 2002- ben ugyancsak pályázat révén építettem, teljesen automatizált, a környezetvédelemnek, az állatjólétnek mindenben megfelel, padlófűtéses a ma- lac-utónevelő - aminek köszönhetően alig van elhullásom — és mindenütt olyan a rend és tisztaság, hogy nem azt érzi az ember hogy „disznóólban” van. Sok fejfájást okoz a pályázóknak a bankok bizalmatlansága: a sok igazolás, a kétszeres-háromszoros fedezet követelése. Amikor már azt hiszi az ember, hogy vége, és minden rendben, még újabb és újabb ellenőrzés követi. Ha a gazdának nincs kitartása, s netán még bizonytalan is valamiben, akkor — én azt Íriszem — kíméletlenül „elvérzik” a pénzintézetekkel való csatákban.- Megtermeli a takarmányt, vagy vásárol mindent, ami az állatok etetéséhez szükséges? — Közel 300 hektáron gazdálkodom, ennek nagy része saját, és egy kisebb hányada béreit földterület. A takarmányt magam állítom elő, vásárolni csak a fehérjét és a premixet, illetve a malactápot szoktam, a többit magam keverem és készítem. Tárolóhelyiségem is van, így a mostani magas takarmányárak nem érintenek olyan keményen, mint sokakat. Ezeknek a létesítményeknek egy részét ugyancsak támogatások segítségével hoztam létre. Nagyon okos dolognak tartok mindenfajta segítést, akár a vissza nem térítendő, akár a kamattámogatásos hitelt, hiszen most az unió kapujában olyan kihívásoknak kell megfelelni, amit az emberek legtöbbször önerőből nem tudnak megvalósítani. Most úgy érzem, hogy a finisbe értünk és nagyon sokan az utolsó pillanatban akarnak még egy kis pénzhez jutni, pedig a cél hiába jó, ha a vállalkozás nem megalapozott.- Mindent zsebből finanszírozott?- Adóságom nekem is van, közel 30 millió. Ez a sertéstelep több mint 50 milliós beruházás, és ebben még a kisebbek létesítmények nincsenek benne. Természetesen tudom, hogy még mi kellene a továbbfejlesztéshez, de az ésszerűség megállj parancsol.- Mit szeretne még megvalósítani?- Sapard-pályázattal továbbfejleszteni a telepet, de növény- termelést segítő öntözést is meg kellene oldanom. Tudom, hogy erre is van támogatás, lehetne pályázni, de ahhoz, hogy és nyugodtam hajtsam álomra a fejem, a meglévő hiteleimet már nem lehet növelni.- Mit vár a csatlakozás után, jó lesz vagy rosszabb? — Kezdetben biztosan lesznek nehézségek, kinek több és kinek kevesebb, de én bízom, abban, hogy a jól képzett magyar gazda meg tudja állni a helyét az unióban is. Jó lenne már nyugodtan és kiszámíthatóbban termelni, hiszen a 2001-2002. év felvásárlási árai 20 százalékot estek vissza, az azt követő évben ugyancsak 10 százalékot. Egészségesebb kompromisszum kellene a feldolgozóiparral, ha túltermelés van, a veszteségből nagyobb hányadot vállaljanak fel, mint eddig. Más országokéhoz hasonlóan jobban kellene támogatni ezt az ágazatot, hiszen nagyon sokunknak ez a kiegészítő jövedelem. A kritériumokat, a buktatókat már ismerjük, itt főképpen a saját vállalkozásomra a családi gazdaságokra gondolok, most már szeretnénk az előnyeit is élvezni, hiszen eddig csak fejlesztettünk, beruháztunk, s minden pénzt beleöltünk ebbe a családi gazdaságba, de még saját élvezetünkre ki nem vettünk szinte semmit. ■ Sokan az utolsó pillanatban akarnak még egy kis pénzhez jutni, pedig a cél hiába jó, ha a vállalkozás nem megalapozott. NÉZŐ Még három hét az unióig Mostanában gyakran érzem úgy, hogy nincs gazdája az agrárágazatnak. Miközben sürgős, égető problémák kérik a megoldást, mindenféle kifogást keresve magyarázkodnak az illetékesek. Márpedig kifogást az kérés, akt valamit nem akar megtenni. Három hét múlva tagjai leszünk az európai közösségnek, és nincs egy rendeletünk, ami alapján kitöllhetnénk a nem létező nyomtatványt, a meg nem kapott térképmásolat alapján, a terület alapú támogatás igénybevételéhez. Annak várható mértékéről nem is beszélve, hiszen a kortes időszakban az ígéret arról szók, hogy a nyugati gazdák apanázsának 75%-ára számíthatunk. No persze, az ígéreteket nem kell minősítenem, minősíti az önmagát, ahogy betartják. Gondolok itt a sertéstartók és tejtermelők részére készült ígéretekre. Mihelyt,.levezetve a feszültség",,,letudva a probléma". Magyarázzák a magyar termelőnek, hogy nem megfelelő a birtokszerkezete, birtokmérete, holott a szomszédos tagállamban jövedelmezően gazdálkodnak az öt-tíz hektáros gazdák is. Különbség talán abban rejlik, hogy a jogi, társadalmi és gazdasági környezet a megtartásukat és nem az ellehetetlenítésüket célozta meg. Azt mondják, drágán termel a magyar gazda, holott már csak a ráfordításait kémé vissza a vételárban, s munkadíjat és pótlékokat sosem számolt fel, nem is tudott. Nyomja a vállát a különféle élelmiszerbiztonsági kötelezvény, meg amit még rá lehet terhelni, ugyanakkor ömlik az országba az ismeretlen eredetű, ki tudja, milyen vegyi és hormonális kezelésekkel felpumpált távolkeleti csirke, hasított félsertés stb., amely még köszönőviszonyban sincs a minőséggel a jó minőségű ellenőrzött magyar termékekkel fez, hogy közben ezrek mennek tönkre, a látszat szerint senkit sem érdekel Isten ellen való vétek ilyen silány termékekkel elárasztani egy olyan ország piacát amelynek mezőgazdasága európa egyik legjobb, ha nem a legjobb minőségét képes előállítani és ehhez a szakmai, emberi feltételek üyen szinten rendelIsmeretlen környezetben próbálunk helyt állni, mert nem tudjuk, még mit nem mondtak el, milyen meglepetéseink lesznek. Adamcsik László kezésre állnak. Ráadásul az emberek szorgalma semmihez sem hasonlítható, és a gazdálkodás minden csínját-bínját ismerik. Csak nincs gazdája az ágazatnak aki ezt kezelné. Ismeretlen környezetben próbálunk helyt állni, mert nem tudjuk, még mit nem mondtak el, milyen meglepetéseink lesznek. A lakosságot képviselni hivatottak, hangzatos mondatokat kovácsolnak, írnak hozzá egy féloldalas dkket, közzéteszik és ezzel a probléma részükről lezáródott. A megoldást majd meghozza az élet. Azt meg végképp nem is értik, hogy miért volt kint az út szélén a gazda a traktorjával. Lehet, hogy a februári tüntetés csak tűzoltó intézkedéseket hoz elő, de csak szólnék, hogy egyrészt a tüzet el kell oltani. A gazdálkodó így próbálja elkeseredésében kieszközölni a párbeszédet, mert nem állnak vele szóba az ágazat vezetői. Másrészt biztos vagyok abban, hogy minden ottlévő ember legnagyobb igénye az lenne, hogy legyen végre gazdája az ágazatnak. Olyan, aki képes négy éven keresztül azért dolgozni, hogy az általa becsülettel végzett munka alapján a következő négy évre is bírja a választói bizalmát. Már csak három hetünk van a csatlakozásig: teljes jogú tagok leszünk, de vajon teljes értékűek is? Nem vagyok benne biztos, hogy addigra mindent tudunk, amire szükségünk lesz. Az óra megállíthatatlanulketyeg... ■----------------AGRÁR Fü löp Elek: élt 54 évet Keresve sem találtunk a megye agrártársadalmában derűsebb és életvidámabb embert, mint a Csárdaszállási Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet ismert és rendkívül aktív elnökét, a közösségi és szakmapolitikai kérdésekben értően megnyilvánuló — és mindig jó szándékkal szerepet vállaló — Fülöp Eleket. Veleszületett közvetlensége, természetes nyíltsága jóvoltából szinte pillanatok alatt képes volt a barátság érzését ébreszteni a vele kapcsolatba kerülő emberben, így aligha meglepő az a két kilométernyi kocsisor, amely a gyomaendrődi temető előtt jelezte: sokaknak volt tisztességből vállalt baráti kötelessége, hogy elbúcsúzzanak a Békés megyei mezőgazdasági közélet jeles és meghatározó egyéniségétől, az ereje teljében tragikus hirtelenséggel eltávozott kollégától. A gyász- szertartásra megyénk minden szegletéből eljöttek a nagyüzemek és agrárvállalkozások, kisgazdaságok vezetői, gazdálkodók, kereskedők, üzleti partnerek és érdekképviseleti szervek tisztségviselői, s megszámlálhatatlanul sokan azok közül, akik ma a mezőgazdasághoz kötődnek. Az 1950. március elsején született Fülöp Elek a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán szerzett diplomájával 1971-ben a Mezöhegyesi Állami Gazdasághoz került, majd a katonaságnál és az APEH elődjénél, a ,,Bevig”-nél töltött évek után ismét — és véglegesen — a mezőgazdaság következett: előbb az endrődi Béke Mgtsz, majd a Csárdaszállási Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet munkatársa lett. Utóbbinál csoportvezetői, főkönyvelő-helyettesi, főkönyvelői beosztást töltött be, majd az 1992-es átalakulást követően elnökké választották. Jelentős erőfeszítéseket tett azért, hogy — agrármérnök munkatársainak segítségével — tovább éljen a sajátos csárdaszállási örökség, a nagyüzemi rizstermesztés, amelynek vezetőként nemcsak gyakorlati művelője, hanem ágazati szószólója is lett. A munkahelyén túlmutató aktivitása nagyobb részt szintén a mezőgazdaság különböző területein tette ismertté, ahol gazdasági társaságok, érdekképviseleti szervek munkáját választott tisztségviselőként segítette. Lényeglátó, karakteres véleményét mind az Agrárkamara, mind a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Szövetsége műhelymunkájában kifejtette, s az agrárvilágot érintő gazdaságpolitika formálásában is — mindenféle pártkötődés nélkül — részt vállalt. Fülöp Elekre oda kellett figyelni: kedvessége, páratlan humorérzéke jóvoltából egyéniség, „jelenség” volt. Ritkán múlt el találkozás, hogy ne úgy nyitott volna: ,, Hát azt a viccet halottad-e?” Kedves Elek! Úgy tudjuk, este lefeküdtél és reggel nem ébredtél fel. Bocsáss meg, hogy ez jut eszünkbe: ez azért rossz vicc volt... De mi csak a jókra, és ezért Rád fogunk emlékezni. Ezért volt kevés az 54 év. A Mezöker Kft. takarmányboltiának AKCIÓS AiANLAlA Árpa 4250 it/q Tak.-búza 4400 Ft/q Tak.-borsó S900 Ft/q Kukorica 4400 Ft/q Vegyes dara 4600 Ft/q Napraforgó, II. oszt. 3500 Ft/q Agrimill-tápok teljes választékban \ 11 kg-os PB-gázpalack 2850 Ft/db Tel.: (66) 444-344/29. Mezőkor Kft,, Békéscsaba, Orosházi út 32.
