Békés Megyei Hírlap, 2004. március (59. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-01 / 51. szám

6. OLDAL - 2004. MÁRCIUS 1, HÉTFŐ BÉKÉS C S A B A Érdekes közgyűlésen ju­tott túl a békéscsabai kép­viselő-testület csütörtö­kön. Megszületett a városi költségvetés, amelyet hos­szú távra nézve legtöbben aggályosnak ítélnek meg, vannak azonban olyan hangok is, hogy a büdzsé az előző évekhez képest igenis tesz, nem is keveset a város fejlődése érdeké­ben. Közben az Előre-pá- lya világításának hos­szabb ideje húzódó kérdésére is pont került, a sportlétesít­mény-rekonstrukciós program módosításának fő elemeként a város kötelezettséget vállalt arra, hogy a négy, negyvenkét méter magas objektumot felállítja még ebben az évben... Módosult a békéscsabai sport­létesítmény-korszerűsítési program. A lépéssel a már megkezdett, előrehozott pálya­világítási munkálatokat legali­zálta a képviselő-testület. Ennél korszerűbb világítása lesz az Előrének. Ez a döntés kellett ahhoz, hogy a csütörtöki közgyűlés előtt né­hány nappal elvégzett első ka­pavágást követő ígéret betelje­sülhessen, vagyis - ahogy a ki­vitelező fogalmazott — április 10-én először meggyulladhas­son a fény a Kórház utcai stadi­onban. Az okok már ismertek, a Ma­gyar Labdarúgó Liga ultimátuma áll a háttérben, amely szerint az Előre labdarúgó klub ettől az idénytől nem játszhatja hazai pályán otthoni mérkőzéseit, ha nem rendelkezik megfelelő vilá­gítással. Az átszervezés, a világítás áthozása a harmadik ütemről az elsőbe, egyetlen elem elcsú­szását eredményezi: az erede­tileg első ütembe tervezett ülő­helyi lelátó befedését halaszt­ják későbbre, egyébként az összes első és második sza­kaszba tervezett beruházás megvalósulhatna. Az idei első ütemre már biz­tosított a 225 milliós forrás, amelynek egyharmadát a vá­ros, kétharmadát az állam fi­nanszírozza. Az év nyarán át­adhatják a műanyag borítású atlétikai bázist; a „Fű 3” pálya felújítása már elkezdődött, a „Fű 2” műfüvesítése az év má­sodik felében készülhet el, a „Fű 1” felújítása, a teniszpá­lya szélesítése, valamint a te­rületrendezés pedig az év so­rán, folyamatosan valósul meg a tervek szerint. a módosított beruházási program i­II. ÜTEME (2003-2004.) A kiadás megnevezése Becsült költség (millió Ft) Atlétikai pálya tervezés (1.) 3,475 Világítás alapozás 11,5 Világítás teljes kivitelezése 81 Atlétikai pálya kivitelezése 125 lebonyolítási díj (1.) 3,375 Összesen: 224,35 (biztos) Meglévő pályák felújítása (+ műfű: 75) 70 Lelátó tervezés (II.) 7 Lelátó szerkezetépítés 160 Lelátó székezés 15 lelátó alatti vizesblokk 11 Belső parkoló, tereprendezés, hangosítás 18 Beléptető és tréfigyelö rendszer építés 15 Lebonyolítási díj (II.) 4,65 Tartalék 10 Összesen: 310,65 (tervezett) Hogy jönnek ki az adósságcsapdából? Az elfogadott idei költségvetés - közel általános vélekedés szerint — csak rövid távon megoldás Békéscsaba jövője szem­pontjából. Az okokról is hasonlóan vélekednek a felek, az ön­kormányzatiság megszületése óta egyre nehezebb helyzetbe hozza az állam a helyhatóságokat, az egyes pártok a felelős­ség arányairól természetesen más-más képet alkotnak. egyesek szerint egy 200 ezres nagyságú települést is kiszolgál­hatna. Ezzel is összefüggő dolog, hogy a város önként vállalt felada­tai meghaladják reális lehetőségeit. Az idei büdzsét értékelő könyv- vizsgálói jelentés is kiemeli, hogy szükség lenne ezen feladatok szű­kítésére, az intézményrendszerrel összefüggő kiadások növekedési ütemének mérséklésére. A forrás­átcsoportosításoknak pedig a to­vábbi jövedelemtermelő és infrast­rukturális beruházásokat kellene szolgálnia. A könyvvizsgáló sze­rint azonban a hosszú távú stabili­Szilvásy Ferenc, a pénzügyi és költségveté­si bizottság elnöke (MSZP): — Ennek a költségvetésnek három jelen­tős pozitívuma van. Az első és legjelentő­sebb az, hogy a bevételi és a kiadási oldal megegyezik egymással. Természetesen enélkül nem lehet költségvetést csinálni, ez itt maradéktalanul érvényesül. A következő előnye, hogy kiszámítható, megnyugtató hátteret biztosít egy 300 ezer lakosú város intézményrendszerének. A harmadik és nagyon jelentős érdeme en­nek a költségvetésnek, hogy messze erőnkön felül vállalunk benne kötelezettségeket nem kötelező önkormányzati feladatok ellátására. Végh László, a városi Fidesz-MDF-frakció vezetője: — A független könyvvizsgálói jelentés is alátámasztja érveinket, tarthatatlan fo­lyamatokat foglal magába az idei költség- vetés is. Elég, ha csak az adósságspirálra gondolunk, amely fogságban tartja a vá­rost. Ezenkívül alultervezik a bevételeket, amely sok beruházásnak gátat vet, lassan halad minden, ami plusz költségeket je­lent: például 2001-ben kezdtük a stadionprogramot, most 2004-et írunk, a lakásprogram is három évet csúszott. Egyetértünk Szilvásy Ferenc kritikáival, csak azt nem értem, miért nem lépnek a kívánt irányba - náluk van a kormányrúd. Velkey Gábor alpolgármester (SZDSZ): — Talán most mindenki meglepődik, de komolyan gondolom: a 2004-es költ­ségvetés a fejlesztések költségvetése, ha összevetjük a korábbi évekkel. Annak fé­nyében mondom ezt, hogy a költségveté­sünk nem is tartalmazza azt a kétmilliárd forintnyi központi támogatást, amelyet ez évi és jövő évi fejlesztésekre kapunk. Sokan szidják továbbá a költséges műkö­dést, amelyet én a költségvetés fontos erényének tartok abból a szempontból, hogy a lakosság számára színvonalas szolgáltatást próbál nyújtani az oktatástól a közvilágításig. Mindazonáltal min­denki feladata, hogy minél több külső, állami és uniós forrást hoz­zunk Békéscsabára. Röviden GERLAI KASTÉLY. Hosszú ide je próbálja hasznosítani a város a Gerlai Wenckheim-kastélyt. A legújabb elképzelés szerint jel­képes összegért — akár ezer fo­rintért - is hajlandók lennének tulajdonba adni a műemléképü­letet, de komoly anyagi garanciá­kat kérnének mellé, valamint fenntartaná Békéscsaba bizo­nyos ideig a visszavásárlás jogát. Mindezt azért, ha az új tulajdo­nos mégsem végezné el a vállalt felújítási munkálatokat. Másik javaslatként felmerült - és en­nek megvizsgálására visszautal­ták a témát a szakbizottságok­hoz —, hogy márciustól esetleg lehetőségek nyílnának uniós for­rások igénybevételére is a mű­emlék felújítására. Ebben az esetben a megyeszékhely meg­tartaná tulajdonjogát is. Az oldal Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatá­nak támogatásával készült. Szerkesztette: Vandlik János. Fotó: Veress Erzsi. Vásár a sportcsarnoknál? Felhatalmazta a képviselő- testület a városi sportcsarnok üzemeltetőjét, a Békéscsaba Vagyonkezelő Rt.-t (VAK Rt.), hogy meghívásos pályázaton találjon bérlőt a megye- székhely szokásos vásári idő­pont közeledtével a sport- csarnok bérbeadására. Ez az idő sürgetése miatt egye­dülálló jogosultság a VAK Rt. szá­mára, ugyanis a cégnek a sport­csarnokkal kapcsolatos minden szerződést be kell vinnie az ön- kormányzat, mint tulajdonos elé. Az ügy hátterében az áll, hogy a VAK Rt. a 2003-ban elmaradt városi érdekeltségű vásár után nyílt eljárás keretében próbálta kiadni az intézményt kiállítás és vásár céljára. Az eljárás ajánlatte­vő híján sikertelen volt, a társaság véleménye azonban továbbra is az, hogy a potenciális szervezők valamelyike a korábbi ajánlatnál kedvezőbb feltételek esetén bér­be venné a sportcsarnokot. A pályázati ajánlatokat a jö­vő hétre várja a vagyonkezelő részvénytársaság, és ha min­Gondjuk akadt a hóval, pedig kevesebb esett mint tavaly. (Felvételünk illusztráció) Nem elég a hópénz Felmondta a várossal kötött megállapodását az egyik idei hóeltakarításra szerződött vállalkozó. A közgyűlés tudo­másul vette a lépést, s az érin­tett fél más feltételek mellett, megbízásos alapon látja el feladatát a szezonból hátralé­vő két hétben. A vállalkozás valószínűleg el- számította magát, olyan aján­lattal szerződött az idei hó­munkák elvégzésére, hogy a kézi takarítást végül nem tudta veszteségek nélkül ellátni. Klemm Ferenc a kézi hóelta­karítás vállalkozói díját foglal­koztatott személyenként és óránként 400 forintért vállalta erre a szezonra. Az elszámolá­sok időszakában azonban kide­rült, hogy a szerződésben rög­zített feladatát ellátni mégsem tudja, ezért felmondta a kont­raktus erre vonatkozó pontját. A munkát még ebben a hónap­ban változatlan feltételekkel el­látja, a márciusból fennmaradó két hétre pedig a közgyűlés tu­domásul vette, hogy partnere nem kíván ilyen feltételekkel tovább együttműködni. Azt is elfogadták a képviselők, hogy a munkavégzést az említett időszakban még emelt díjazás mellett, megbízás alapján lássa el a vállalkozó. Az indoklásban az szerepel, hogy ez alatt a rö­vid időszak alatt jelentős több­letköltség nem keletkezik a vá­ros számára. A megváltozott feltételek sze­rint a kézi munkavégzés díja 1567 forint plusz áfa értékre emelkedett. ■ (A közgyűlésen készült további fotókat keressék az intertnetes oldalunk képgalériájában.) Kommentár nélkül- Jogilag jó volt, csak leesett a hó... - válaszolt Pap János ne­vetve arra a felvetésre, hogy meg kellene vizsgálni, jogi szem­pontból mi volt a baj a szerző­déssel, amelyet a hóeltaka­rításra jelentkezett vállalkozó felmondott. *- Ne feledjétek el, amit Karcsi mondott, mert még egyszer nem tudja elmondani... - figyelmez­tette a képviselőket a polgármes­ter, miközben Tóth Károly „cice­rói” körmondatot fogalmazott va­lamely határozati javaslatként. Majd így zárta: ...én se, de jó! *- Aki mogyoróval fizet, az ne csodálkozzon, hogy előbb-utóbb majmot kap... - érzékeltette egy helyzet faramuciságát Galisz Géza; Pap János értette, mire gondol, mert kijavította:-Banánnal... Békéscsaba idei, 17 milliárdos költ­ségvetésével - független elemző szerint is - a legnagyobb baj, hogy a működési kiadások a város mére­téhez képest jelentősen felülrepre­zentáltak. A városi intézmény- rendszer - például az óvodák és is­kolák hálózata - akkora, amely tás a fentiek megvalósulása esetén is csak akkor lépne elérhető közel­ségbe, ha a felújításra és a fejlesz­tésre jelentős központi támogatá­sokat kapna a megyeszékhely. Az írás az idei évvel kapcsolatban megállapítja, hogy 2004-ben a fej­lesztési törekvések, a vagyonfel­Az önkormányzat: intézményrendszere jelentősen túlméretezett. élés és más kedvezőtlen folyama­tok miatt az eladósodás az eddigi­nél is magasabb szinten tartóssá válik, a tervezett további 636,8 millió forint hitelfelvétel révén az „adósságszolgálat” kritikus nagy­ságrendhez közelíthet. A rendkívül magas működési kiadási arány a költségvetésen be­lül meghaladja a 90 százalékot. Ez annyit jelent, hogy idén fejlesztés­re kevesebb mint egymüliárd fo­rint jut Békéscsabán, s ami továb­bi gond, hogy ez a viszonylag kis összeg is több mint ötven helyre aprózódik szét. den jól megy, még abban az időszakban döntés is születhet a kérdésben. Tóth Károly (balról) szerint, a korábbi problémák miatt jól meg kell gondolni, kivel és hogyan szerződik a város a közelgő expóra Lesz fény és hazai meccs

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents